Kelet-Magyarország, 1978. november (35. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-29 / 281. szám
1978. november 29. KELET-MAGYARORSZÁG 7 olvasóink leveleiből Postabontás Kioktatták... L evélírónk — egyik Tamás-bokori lakos — férje sorkatonai szolgálatot teljesít. Az asszonykának tízhónapos gyermeke mellett bizony még arra sem nagyon adódik ideje, hogy ügyes-bajos dolgait intézze. Egyre azonban kénytelen volt időt szakítani, mert lakása volt veszélyben, s ehhez kellett a községi tanács segítségét kérnie. Előbb — többször is — szóban, majd írásban tette ezt. Legutóbb okmánybélyeggel ellátott szabályos panaszbeadványában 'kérte, hogy a tanács szólítsa fel szomszédját a háza mögé elhelyezett gazdasági udvar felszámolására. Levélírónk ügyében azonban nem intézkedtek, ezért kérte szerkesztőségünk segítségét. Mi is természetesen a Nagy cserkészi Községi Tanácshoz fordultunk először. Vizsgálatuk gyorsaságával nem volt ugyan baj. Levelünkre két nap múlva kaptunk egy határozatmásolatot, amely, ben panaszosunkat értesítették, hogy szomszédja ellen tett panaszát elutasítják, és az elfogadhatatlan indoklás mellett még ki is oktatták a fiatalasz- szonyt, hogy „az állam- igazgatási szerv munkáját ilyen alaptalan bejelentésekkel ne terhelje.. Ugyan miért panaszkodott volna ok nélkül a magányos, gyermekét jelenleg egyedül nevelő fiatalasszony? Ez a gondolat vezetett bennünket el a nyíregyházi járási hivatalhoz, hogy segítségüket kérjük. A hivatal válasza gyors és határozott volt: „A Nagycserkesz! Községi Tanács VB szakigazgatási szervének, mint I. fokú építésügyi hatóságnak 1978. október 6-án kelt 576/1978. sz. határozatát megsemmisítem. Egyben új eljárás lefolytatására utasítom ...” közölte levelében a műszaki osztály vezetője. Amint kiderült a járási hivatal tájékoztatásából, levélírónk szomszédja valóban a ház mögé olyan gazdasági udvart létesített, amely az építésügyi szabályzatnak nem felel meg, és így annak felszámolása indokolt. Most tehát új eljárás következik, és majd annak a végrehajtása. Reméljük: a községi tanács ezúttal körültekintőbben fog eljárni. Megelőzi, vagy meggátolja az esetleges szomszédvitákat is, mert úgy véljük, erre módjuk van. Falun talán az ügyfél és ügyintéző között — formailag — sosem mélyülhet el úgy a szakadék, ahogyan nagyobb településeken, ahol a két „tábor” nem ismeri egymást személyesen. A kisebb településeken lakók ellenőrző ereje viszont nagyobb. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy a közt szolgálni — kivált az állampolgárok ügyeinek közvetlen intézésére vállalkozni — hivatástudatot követel. Még Nagycserkeszen is... Soltész Agnes Expressz válaszok özv. Mezei Károly,lé nyíregyházi levélírónk gyermekét egyedül neveli, nem nyugdíjas, árvaellátásban részesül, általános iskolába járó gyermeke után. írja, hogy valahol hallotta: sem az özvegyi nyugdíjat, sem pedig az árvaellátást nem kell a kereseti igazolásban feltüntetni, vagyis ezeket a juttatásokat nem veszik figyelembe az óvodai, illetve a napközi otthoni térítési díjak megállapításánál. Mi az igazság — kérdezi levélírónk — esetemben ugyanis munkaadóm másként járt el? Érdeklődésünkre a megyei tanács pénzügyi osztályán elmondták, hogy levélírónk munkaadója helyesen járt el. A 158/1961. MM. számú utasítás 8. paragrafusának 3. bekezdése szerint a munka- viszonyból származó jövedelmek mellett figyelembe kell venni az óvodai, napközi otthoni térítési díjak megállapításánál — egyebek között — az árvaellátást, az öregségi és özvegyi nyugdíjat, továbbá a tiszteletdíjat Lieb Sándor, Mátészalka, Katona József utca 28. szám alatti lakos a következőket írja levelében: „1976-ban egy 600 és egy 900 forintos szénutalványt kaptunk. Sajnos, mindkettőt — tévedésből — elégettük, tehát nem váltottuk ki. Szeretnénk tudni, ilyen esetben mi az eljárás, megtérülhet-e kárunk?” Bár érthetetlen volt számunkra, hogy levélírónk miért csak most — két évvel az utalvány megszerzése után — kéri a segítségünket, ennek ellenére a megyei Tüzép vállalatot megkerestük, ahonnan a következő tájékoztatást kaptuk. A tüzelőutalvány bemutatóra szóló értékpapír, így elvesztése esetén bárki bármely szilárd, vagy folyékony tüzelőanyagra beválthatja. E jellege indokolja az utalványra nyomtatott kísérő szöveget: „Az utalvány esetleges elvesztéséből, illetve megsemmisüléséből eredő kárért semminemű felelősséget nem vállalunk.” Megtudtuk azt is, hogy a megyei Tüzép vállalat a beváltott utalványokról nem vezet számszerű nyilvántartást, nem is tehetnék, hiszen évente százezret is meghaladó utalványt közvetítenek az igénylőknek. Az utalványok eredeti kibocsájtója egyébként a Budapesti Tüzép Vállalat tüzelőakció osztálya, levélírónk tehát — esetleg — itt kérheti a megsemmisült utalványok ellenértékét. Több nyíregyházi levélírónk tette szóvá, hogy november 18—19 és 21-én a Bocskai utcán lévő tej ivóban nem kapott kimért tejet. Amint levélíróink említik: a hozzájuk hasonló nagycsaládosoknak ez azért sérelmes, mert ez a tej 50 fillérrel olcsóbb, több liter tej esetében ez bizony számottevő megtakarítást jelent. A Szabolcs megyei Tejipari Vállalattól megtudtuk, hogy az említett napokon a bolt megrendelésének megfelelően szállítottak kannás tejet is, illetve, amikor — kannák hiányában — erre nem volt módjuk, polipack tejet juttattak az üzletbe, kannás tejnek megfelelő árban. A Szabolcs-Szatmár megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalattól is hasonló tájékoztatást kaptunk, pontosabban, hogy csak 18-án volt kannás tej az üzletben, a többi napokon az előbb említett módon teljesítette a tejipari vállalat az üzlet rendelését. Ez — amint a kiskereskedelmi vállalatnál elmondták — bizony elég gyakran megtörténik, de valóban tasakos tejjel pótolják a kannás tejet. Joggal kérdezheti viszont bárki: honnan tudhatja meg a vásárló, melyik tasak olcsóbb, illetve, hogy az mikor fogy el? Nehéz ezt ellenőriznie a vállalatnak is. Éppen ezért született az utóbbi napokban a következő intézkedés az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatnál: a kimért tej árusítására kijelölt üzletek vezetői záróráig kötelesek megőrizni a kiürített — vagyis a kimért tej árában eladott — tejes tasakokat. Jó lenne, ha a tejipari vállalat is megoldaná göngyöleg-, vagyis kannagondjait. Mert emiatt akadozik a kimért tejföl árusítása is, amit korábban — takarékossági okokra hivatkozva — szintén nagycsaládos levélíróink tettek szóvá. CSILLÉSVONAT műanyag csapokból három elveszett. Azóta a játék darabokban hever. Nem tartanám túlzásnak, ha egy ilyen, nem éppen olcsó játékhoz pótalkatrészt is mellékelnének. Sajnos, nem tudom, ki gyártotta a játékot, mert a tasakban — bár bőven elfért volna — tájékoztató cédulát nem találtam, elfelejtették betenni — jegyzi meg levelében Nagykereki János mátészalkai olvasónk. — ... sebaj, a két drága játékból csinálunk egy jót...! Csillésvonatot vásároltam fiamnak a közelmúltban. Gyermekszokás -szerint első dolga volt szétszedni, összerakni viszont már nem tudta, mert a csilléket rögzítő — Igaza van. mester! Ez is egy megoldás, míg elosztót lehet kapni . .. (Kiss Ernő rajza) Elég gyakran bosszankodik az ember apró kis hiánycikkek miatt — jegyzi meg levelében Kovács Albert jósavá- rosi lakos. Legutóbb a város, sőt a megye üzleteit jártam végig, egy süllyesztett konnektorba való elosztóért. Sehol sem kaptam, noha köztudott: a biztonságtechnikai előírásoknak megfelelően, a lakások zömében süllyesztett konnektor van. FŰZŐS CSIZMA? Édesanyám fűzős csizmát szeretett volna vásárolni — írja levelében Mátészalkáról Kormány Pálné. — A divatos harisnyacsizmákat nem tudja felhúzni. Miért nem gondolnak vajon az idősebb asszonyokra is? Szerkesztői üzenetek If j. Lakatos Gusztáv ho- dászi, Jóni Elekné nyír- császári olvasónknak levélben válaszoltunk. Ifj. Pokol Ödön győ- röcskei, Csucsi Sándorné nyírparasznyai, özv. Buda Sándorné aranyosapáti, Nyíri Rozália szamosbecsi, Tercza Istvánná kisvárdai, Bódi Ferenc besztercei, Szép Imre jándi, Tóth Kálmán nyírbátori, Liptóié Jánosné máriapócsi, Vágner László nyíregyházi, Kecskeméti Kálmán nyíregyházi, Lengyel Istvánná záhonyi, ifj. Horváth Ferenc új fehértói, Győri Sándor nagyari, Kiss László nyíregyházi, Hernáczky Bálintné csen- geri, Filep Sándor füleséi, Szatmári Pál komorói lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. özv. Gunyics Dezsőné nyírteleki olvasónk kedves köszönő sorait megkaptuk. örülünk, hogy segíthettünk. Horváth Lajos győrte- leki lakosnak — a reklamált családi pótlékot — a termelőszövetkezet kifizette. Szappanos József gégé- nyi olvasónk ebben az évben nem volt jogosult szabadságra, ugyanis a termelőszövetkezet alapszabálya szerint azt a tagot illeti meg szabadság, aki az előző évben túlmunka nélkül 2300 munkaórát teljesített. Levélírónk ezt a feltételt nem teljesítette. Kovács Antal nyíregyházi levélírónkat tájékoztattuk, hogy bérleti jogot végrendeletileg senkire nem lehet hagyni, a végrendeletnek ez a része tehát érvénytelen. Az egyenesági rokon azonban, vagyis a gyermek, a bérlő halála esetén jogosult folytatni a bérleti jogviszonyt, amennyiben állandó jelleggel a lakásban lakik. Az állandó jelleggel való ottlakást elsősorban nem az bizonyítja, hogy valaki a lakásba — állandó lakónak — be van jelentve, hanem az, hogy ténylegesen is a bérleményben lakjon állandó jelleggel. Baráth Sándorné vásá- rosnaményi olvasónkat a Szabolcs-Szatmár megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsége értesítette, hogy a termelőszövetkezeti törvény 37. paragrafusában foglaltak szerint: „A beviteli kötelezettség arra a földre is kiterjed, amelyet a tag, vagy a vele közös háztartásban élő családtagja a termelőszövetkezetbe történt belépés után tulajdonul, haszonélvezetként, vagy más jogcímen megszerez. . . Nem terjed ki a beviteli kötelezettség a személyi tulajdonban álló földre.” Az előbbiekben említettek alapján tehát az örökölt föld nem személyi tulajdonú, ezért azt a háztáji föld kiszámításánál figyelembe kell VenALKATRÉSZ HÍJÁN ... Október 4-én közölték Takács Györgyné vajai lakos panaszát, hogy televíziójának javítása elhúzódik. Közöljük, hogy a készülék villámcsapás miatt rongálódott meg, s több alkatrész cseréje vált szükségessé, melyek egy részét eddig még nem tudtuk beszerezni. Nemcsak egyszerű meghibásodásról van azonban itt szó, s a garanciális jogok érvényesítése sem olyan egyszerű. Ugyanis több alkatrész, szerelt egység tönkrement, megégett. A külső behatás, elemi kár következtében történő meghibásodás esetén garanciális kötelezettség nem érvényesíthető a gyártóművel szemben, ezeket a jótállási feltételek kizárják. GELK A-szerviz Mátészalka Munkaügyi vita A szerkesztőséghez írt levelek tartalma alapján több olvasónknak javasoltuk, hogy kéréseikkel forduljanak a munkaügyi döntőbizottsághoz. Fignár András nyíregyházi olvasónk tanácsunkat megfogadta, és kérte elmaradt járandósága kifizetésének elrendezését. A munkaügyi döntőbizottság elnöke viszont közölte vele, hogy ügyével csak azt követően foglalkozhatnak, ha a munkáltatója kérésének teljesítését megtagadja. A munkaügyi vita kezdeményezésének jogát a Munka Törvénykönyve 4. §-a szabályozza. A szabályozás szövegéből megállapítható, hogy pl. a dolgozó a munkaviszonyból folyó igényének érvényesítése céljából a munkaügyi vitát elbíráló szervekhez fordulhat. A dolgozó tehát igényét közvetlenül a munkaügyi döntőbizottsághoz is beadhatja. Ebben a tekintetben tiltó, vagy korlátozó rendelkezés nincs. A dolgozónak a munkaviszonyra vonatkozó szabályok alapján járó juttatásokat külön kérnie nem kell, azt a munkáltató felszólítás nélkül is köteles teljesíteni. A munkaügyi viták intézésére vonatkozó eljárási szabályokat jogszabály rendezi. Ezek szerint a dolgozó a kérelmét, „panaszát” szóban, vagy Írásban terjesztheti elő. A szóban előadott panaszról hárompéldányos jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek egy példányát a dolgozó rendelkezésére kell bocsátani. A panaszbeadásnak módjáról, az időpontjáról, az átvételre jogosult személy ismertetéséről, a döntőbizottság elnöke köteles a dolgozókat tájékoztatni. Az előterjesztett panasznak határozott kérelmet kell tartalmazni, a kérelmet meg kell indokolni, meg kell jelölni a bizonyítékokat és az esetleges tanúkat. A döntőbizottsághoz beérkezett iratokat külön erre a célra rendszeresített iktatókönyvbe kell bevezetni. Az iratokat a kijelölt személyen kívül más nem kezelheti. A panasz beadásának határidejét is jogszabály rendezi, attól függően, hogy valamilyen igény érvényesítéséről, vagy a dolgozóra nézve sérelmes munkáltatói intézkedésről van szó. Az igények érvényesítési határideje általában három év. A sérelmes intézkedést — pl. fegyelmi büntetést — 15 napon belül kell megpanaszolni. A határidő elmulasztása azzal a következménnyel jár, hogy abban az ügyben munkaügyi vita már nem kezdeményezhető. Az elkésve benyújtott panasz eredményre nem vezethet. Ez alól csak azok az esetek kivételek, amikor a dolgozó önhibáján kívül olyan helyzetbe került, hogy jogait nem gyakorolhatta. A munkaügyi viták gyors elintézéséhez fontos érdekek fűződnek. Mindkét fél szeretné, ha a fennálló vitás kérdés mielőbb rendeződne. Ezt veszi figyelembe a jogszabály, amikor úgy rendelkezik, hogy a beérkezett panaszt az elnök haladéktalanul köteles megvizsgálni és a szükséges intézkedést megtenni. Ha az előterjesztett iratokból az állapítható meg, hogy nem munkaügyi vitáról van szó, vagy a munkaügyi vita elbírálására más munkaügyi döntőbizottság illetékes, az iratokat a hatáskörrel, illetve illetékességgel bíró szervhez kell áttenni. Az áttételről az elnök a feleket írásbeli határozatban köteles értesíteni. Ellenkező esetben a munkaügyi vitát — egyes esetektől eltekintve — nyolc napon belül le kell tárgyalni. A munkaügyi vita gyors elintézését a felek a rendelkezésükre álló lehetőségekkel kötelesek elősegíteni. Olvasónk sem fogadta el az elutasított intézkedést, ügyének mielőbbi rendezése céljából kereste fel a megyei munkajogi bizottságot. Nagy Mihály a megyei munkajogi bizottság titkára