Kelet-Magyarország, 1978. november (35. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-29 / 281. szám

4 KEL.ET-MAGYARORSZÁG 1978. november 29. Új pártelnök és kormányfő Japánban Magyar vezetők üdvözlő távirata Jugoszlávia nemzeti ünnepén Kommentár őrségváltás a felkelő nap országában Fontos változás következik be a japán politikai poron­don: immár biztosra vehető, hogy Fukuda Takeo minisz­terelnök átadja posztját Ohi- ra Maszajosinak, régi rivá­lisának. Mi a személycsere háttere? Japánban a ^második vi­lágháború óta a liberális de­mokrata párt, az amerikaba- rát nagytőke pártja van ha­talmon. A hatalmi piramis élén mindig az a kettősség uralkodott, hogy az LDP min­denkori elnöke áll egyszers­mind a kabinet élén. Ez a gyakorlat most is megma­radt, a kijelölés módszere vi­szont megváltozott. Eddig a liberális demokra­ta párt parlamenti képvise­lői választották meg — 378 LDP-honatya ül a tokiói nemzetgyűlésben — a párt elnökét, aki ezzel automati­kusan az ország miniszterel­nöke is lesz. Most azonban amerikai mintára úgyneve­zett előválasztás vezeti be a processzust, vagyis az egész párttagság — másfél millió ember — adta le voksát a négy jelöltre. Mivel ezt a választást az egykori kabinetfőnök és pénzügyminiszter, Ohira Ma- szajosi nyerte, méghozzá ko­moly előnnyel, Fukuda úgy döntött, nem várja meg a december elsejére tervezett parlamenti szavazást és — nehogy „elveszítse arcát” — máris visszavonul az úgyis elveszettnek tekinthető to­vábbi küzdelemtől. Hogyan értékelhető a ve­terán Fukuda veresége, a szintén nem fiatal, 68 éves Ohira győzelme? Egyes tokiói lapok azt ír­ják, hogy ami történt, nem más, mint „a galamb győzel­me a héja felett”. Ezt úgy ér­tik, hogy Ohira „mérsékel­tebb” politikus, mint Fukuda. A dolog azonban korántsem ilyen egyszerű. Ohira ugyan — Fukudával ellentétben — nem akarja erőltetni a japán fegyveres erők alkotmányel­lenes fejlesztését, de egyéb vonatkozásokban a két poli­tikus között aligha van lé­nyeges különbség. (Ohira például elődjéhez hasonlóan közreműködött a hegemónia­cikkellyel súlyosbított ja­pán—kínai szerződés előké­szítésében is.) Fukuda érezte helyzete gyengülését és — szavazatszerző céllal is — megpróbált kedvezni a re- vansista erőknek. Egy lényeges vonatkozás­ban azonban igazuk lehet a japán kommentátoroknak. Nem egy tokiói megfigyelő úgy látja: Fukuda bukása a párt tagjainak a változással kapcsolatos igényét tükrözi, ami egyet jelent a jelenlegi helyzettel való elégedetlen­séggel. H. E. — A galamb legyőzte a hé­ját — így kommentálja a to­kiói sajtó nagy része azt a hétfő esti váratlan eseményt, hogy a kormányzó liberális demokrata párt elnöki poszt­jáért és a miniszterelnöki bársonyszékért vívott válasz­tási küzdelemben Fukuda Takeo alulmaradt Ohira Maszajosi főtitkárral szem­ben. Ohira megszerezte az LDP- párttagság egésze által le­adott szavazatok 42 százalé­kát, Fukudának 36,1 százalék jutott. A leendő új pártelnököt és Az ENSZ Biztonsági Taná­csa hétfőn este, a ciprusi problémáról mintegy két hét­tel ezelőtt kezdett újabb ta­nácskozásainak lezárásaként határozatot fogadott el, amelyben felszólítja a görög és a török cipriótákat, hogy a válság megoldása érdeké­ben folytassák tárgyalásai­kat, és meghatározott időn belül hajtsák végre a Ciprus­ra vonatkozó korábbi ENSZ- határozatokat, ezek a török fegyveres erőknek a sziget- országból való kivonulását és a menekültek otthonukba va­ló visszatérését sürgették. A Szíriái hatóságok keres­kedelmi embargót rendeltek el Egyiptommal szemben — adta hírül kedden az Al- Thaura című szíriai napilap. Kedden hajnalban sztrájk­ba lépett 37 ezer nyugatné­met acélipari munkás bér­emelést és munkaidő-csök­kentést követelve. A munkál­tatók — törvényellenes mó­kormányfőt elsősorban azért minősítik Ohirát „politikai galambnak” a „héja" Fuku­dával szemben, mivel úgy vélik, hogy az úgynevezett japán önvédelmi fegyveres erők jelenlegi felkészültsége is elegendő „az ország meg- oltalmazására”, s nem óhajt­ja — legalábbis újabb nyilat­kozatai tanúsága szerint — az erőltetett hadseregfejlesz­tést. Hasonlóképpen óvato­sabb az úgynevezett rendkí­vüli háborús törvényhozás esetleges bevezetésének Fu­kuda és kabinetje által fel­vetett kérdésében. Ezt Nikosz Rolandisz, a ciprusi külügyminiszter ál­talánosságban örömmel üd­vözölte, noha nem tartalmaz­za azokat a feltétlenül szük­séges végrehajtási intézke­déseket. amelyeket a BT no­vember 15-i ülésén elhang­zott beszédében sürgetett. Kifejezte reményét, hogy a Biztonsági Tanács megteszi majd az általa szorgalmazott lépéseket abban az esetben, ha Törökország továbbra is elzárkózik a Ciprusra vonat­kozó határozatok végrehaj­tása elől. Emlékeztet rá, hogy „a dön­tés a bagdadi arab csúcsér­tekezlet határozatainak ke­retébe illeszkedik”. dón — a sztrájkba részt nem vevő munkások automatikus kizárásával akarják más be­látásra kényszeríteni a mun- kabeszüntetőket. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Losonczi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke üdvözlő táviratot küldött Joszip Broz Titónak, a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság elnökének Belgrádba. A táv­irat szövege a következő: „Jugoszlávia nemzeti ün­nepén a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa nevé­ben szívélyes üdvözletünket és őszinte jókívánságainkat küldjük önnek, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának és el­nökségének, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ság elnökségének, a szocia­lista Jugoszlávia népeinek. Nagy megbecsüléssel tekin­tünk azokra az eredmények­re, amelyeket a szomszédos Jugoszlávia, munkásosztálya és dolgozó népe a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége ve­zetésével. az ön irányításával ért el hazája felvirágoztatá­sában, a szocialista építőmun­kában, a társadalom anyagi erejének gyarapításában. Megelégedésünkre szolgál, hogy a társadalmi haladás, a békés egymás mellett élés ki­Tirana Az Albán Szocialista Nép- köztársaság felszabadulásá­nak 34. évfordulója alkalmá­ból őszinte jókívánságainkat és üdvözletünket küldjük. Hazájuk történelmének e nagy jelentőségű évforduló­Az Informaciones című madridi napilap a napokban Moszkva újabb, ez alkalom­mal a spanyolországi demok­ratizálódási folyamat elleni „cselszövéséről” tájékoztatta olvasóit. A lap állítása sze­rint „bizonyított tény, hogy szoros kapcsolat jött létre az ETA terrorista szervezet és a szovjet titkosszolgálat között”. Sőt — folytatja a lap —, „most már kétségte­len, hogy Moszkva támogat­ja ezt a szervezetet, amely minden eszközzel, akár gyil­kosság és terror árán is, bontakoztatása, a béke és a nemzetközi biztonság megszi­lárdítása jegyében a Magyar Népköztársaság és a Jugosz­láv Szocialista Szövetségi Köztársaság baráti együttmű­ködése jól fejlődik. Meggyőződésünk, hogy or­szágaink és népeink, párt­jaink és kormányaink elmé­lyült kapcsolatai a jövőben is töretlenül fejlődnek és jó szolgálják mind népeink ér­dekeit, mind pedig közös ügyünk, a szocializmus és a béke javát. Jugoszlávia népeinek nem­zeti ünnepükön szívből kí­vánunk újabb sikereket or­száguk, a baráti Jugoszlávia felvirágoztatásában.” ★ Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke Veszelin Gyu- ranovicsnak, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöké­nek, Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke Gragoszlav Markovicsnak, a nemzetgyű­lés elnökének fejezte ki jó­kívánságait. Ugyancsak táv­iratban üdvözölte partner szervezetét a SZOT, a KISZ, a Magyar Partizán Szövetség, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Taná­csa. ján a magyar dolgozók nevé­ben újabb sikereket és ered­ményeket kívánunk az albán népnek, Albánia felvirágoz­tatásában, a szocializmus építésében. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa igyekszik nehezíteni a spa­nyolországi demokratikus fo­lyamatot”. Az effajta hazugság még cáfolatra sem méltó — álla­pítja meg a kommentár, majd így folytatja: kevesen hajlan­dók elhinni akár Spanyolor­szágban, akár az országon kívül, hogy a Szovjetunió ér­dekelt annak a demokratizá­lódási folyamatnak a meg­hiúsításában, amely lehetővé tette a spanyol népnek, hogy megszabaduljon a számára oly gyűlöletes francoista dik­tatúrától. Dominica: független állam A napokban függet­lenné vált a nyu­gati félteke egyik legkisebb országa: Domi­nica. A mindössze 751 négyzetkilométer területű szigetállamban 78 ezer em­ber él, főleg négerek, ki­sebb számban őslakók, va­lamint angol és francia telepesek. A szigetet 1493-ban Ko- lombusz fedezte fel. 1763 óta brit birtok. Két évszá­zad alatt különböző státu­sú ország, de mindvégig brit gyarmat. 1967-től volt belső önkormányzattal rendelkező társult állam. Túlnyomórészt mező- gazdasági jellegű ország. Adottságainak megfelelő­en főleg citrusféléket, ká­vét, kakaót, kókuszt, ba­nánt, vaníliát és egyéb fűszernövényeket termel­nek. A főleg kisbirtokon ter­mesztett gyümölcsöket a — gyümölcslevet és -kon- zerveket, valamint rumot előállító — feldolgozó ipar használja fel. Említésre méltó még erdőgazdálko­dása és háziipara is. Külkereskedelmi for­galmában a volt anyaor­szág, Nagy-Britannia a legfontosabb, exportja túl­nyomórészt ide irányul. Importjában Nagy-Britan- nián kívül még az Egye­sült Államok is jelentős. A Biztonsági Tanács határozata Ciprus ügyében Folytatni kell a tárgyalásokat Közel-Kelet Kereskedelmi embargó Egyiptommal szemben ütvén éve nem volt hasonló Acélmunkássztrájk az NSZK-ban Az Elnöki Tanács üdvözlete az Albán Szocialista Népköztársaság népi gyűlése elnökségének A TASZSZ válasza egy madridi lapnak Jugoszlávia ünnepén Harmincöt esztendő A boszniai kisváros, Jajce nevét a középkor ma­gyar históriájából ismerjük. A világtörténelem lap­jaira azonban egy újkori esemény hozta-írta be Jajce nevét. Harmincöt évvel ezelőtt, 1943. november 29-én itt ült össze a Jugoszláv Népfelszabadítás Antifasisz­ta Tanácsa, hogy megalakítsa az ideiglenes kormányt, s döntsön a jövő szövetségi berendezkedésű jugoszláv népi államáról. A népi felszabadítási harc hosszú, véres évei alatt másfél millió jugoszláv állampol­gár esett áldozatul a hábo­rúnak. A négyéves küzde­lem eredményeként a par­tizánosztagokból szervező­dött népi hadsereg megtisz­tította az ország területét a német, olasz és belső fa­sisztáktól. A hadművele­tekben szoros együttműkö­dés alakult ki a Vörös Had­sereggel, amely sokoldalú segítséget nyújtott a ju­goszláv népi erőknek. A jajcei határozatban kijelölt út fontos állomása volt az a döntés, amellyel két év­vel később, 1945-ben ugyan­ezen a napon a felszabadí­tott fővárosban megalapí­tották a népköztársaságot. Jugoszlávia soknemzetisé, gű lakosságának jelentős ré­sze már a háború utáni években született, számuk­ra ezek az évek már törté­nelmet jelentenek. Azonban ahogy ezt a neretvai csatá­ban aratott győzelem évfor­dulóján elmondott beszé­dében Tito elnök hangsú­lyozta, ez nem egyszerű honvédő háború volt, ha­nem olyan küzdelem, amely a jelenlegi szocialista társa­dalom alapjait vetette meg. Hat köztársaság és két autonom tartomány szövet­ségi államában ma 22 mil­lióan élnek — nyelvek, né­pek, szokások, hagyomá­nyok sokfélesége jellemzi Jugoszláviát. A két világhá­ború között az ellentétek országa volt a monarchikus Jugoszlávia. A múlt tanul­ságaiból okulva a jugosz­láv kommunisták arra tö­rekedtek, hogy az ország­ban meglévő jelentős fej­lődésbeli eltéréseket ki­egyenlítsék, s valamennyi nemzet és nemzetiség szá­mára biztosítsák a sokol­dalú fejlődést. Az elmúlt több, mint három évtized­ben Jugoszlávia népe nehéz feladatokat oldott meg: megsokszorozódott a szocia­lista ipar termelése, új iparágak jelentek meg a hajdan elmaradott terüle­tekén, kiépült az infrastruk­túra, vasutak, utak kötik össze a korábban egymás­tól elszigetelt területeket. Az ipari-agrár állammá vált Jugoszlávia színvona­las termékekkel jelentkezik a világ legigényesebb piaca­in. örvendetes tény, hogy a szocialista gazdasági kö­zösséggel Jugoszlávia aktí­van együttműködik, a KGST több szakosított szer­vezetének teljes jogú tag­ja. Belgrádban ebben az év­ben tartották meg a JKSZ XI. kongresszusát. A ju­goszláv kommunisták leg­felsőbb fórumát munjda- kongresszusként jellemez­ték. A kongresszuson elfo­gadott doumentumok^ az el­következő időszakra felada­tul tűzték ki a gazdaság és a társadalom sokoldalú fej­lesztésének folytatását, az ország népei közötti testvé- riségnek-egységnek az erő­sítését. Hazánk és a szomszédos Jugoszlávia kapcsolatai ör­vendetesen fejlődnek. Jelzi ezt az élénk elvtársi párbe­széd, amely az MSZMP és a JKSZ között kialakult, a párt- és állami vezetők esz­mecseréi, a magas szintű ta­pasztalatcsere. A gazdasági együttműködés fejlődését az árucsere-forgalom növeke­dése, az ipar és a mezőgaz­daság között kialakult koo­perációs megállapodások biztosítják. Jelentős lépés az Adria kőolajvezeték megépítése, amely három szocialista ország — Ju­goszlávia, Magyarország és Csehszlovákia — közös vál­lalkozásában épülve az Ad­riai-tenger kikötőjéből szál­lítja majd a fontos ener­giahordozót. A jószomszédi viszony fontos eleme a ha­zánkban élő délszláv nem­zetiség és a jugoszláviai magyarság, amelyek Ilid­ként kötik össze országain­kat. M emzeti ünnepükön szívből köszöntjük jugoszláv szomszé­dainkat, további sikereket kívánva szocialista építő­munkájukhoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom