Kelet-Magyarország, 1978. november (35. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-23 / 276. szám

1978. november 23. KELET-MAGYARORSZ \G 7 A változatos vesekövek Közép-Európában a veseköves­ség a lakosság 0,5—2 százalékát érintő betegség. Ugyanakkor a természeti népeknél határozottan ritkábban fordul elő Az orvos- tudomány szinte kialakulása óta keresi a kőképződés okait. de tudományos alapossággal és ki­emelkedő eredményekkel csak az elmúlt egy—két évtized büszkél­kedhet. A kövek a vizeletben ol_ dott anyagokból, az anyagcsere végtermékeiből álló kristályos képződmények. Kémiai összeté. telük alapján sokfélék lehetnek. Leggyakrabban a kalcium-oxalát, kalcium-fbszfát. magnézium-am- mónium-foszfát és a húgysav- tartalmú kövek. Szervezetünk anyagcseréjének zavarai és a táplálkozási hibák következtében a kőképző vegyületek olyan nagy mennyiségben kerülhetnek a vi­zeletbe, hogy ott kikristályosod, nak. először homokot, majd vé_ gül követ alkotnak. Vannak olyan fertőző baktéri­umok, amelyek a vizeletben él. nek, és a saját anyagcsere-folya­matokkal vizelet-lugosodást okoznak, ammóniát termelnek, amely kétféle vesekőnek is az alkotórésze. A húgysavas kövek esetében pontosan fordított a helyzet, mert ezek rendszerint steril és erősen savas vizeletből csapódnak ki. Ahányfélék kémiai szempont­ból a kövek, legalább annyi oka van a kőképződésnek. Bizonyos azonban, hogy valamennyi kő- féleség képződését elősegítik a húgyutak olyan — veleszületett vagy szerzett — anatómiai elvál­tozásai — amelyek vizeletpangasx okoznak. A vesekő okozta fájdalom meg­szüntetésére, a súlyos szövődmé­nyek elkerülésére gyakran nincs más mód. mint a sebészeti be­avatkozás. Legjobb és legszeren­csésebb azonban a vesekőképző, dés megelőzése, annál is inkább*, mert a vesekő hajlamos az újra. képződésre. Az utóbbi években kitűnő gyógyszereket hoztak lét­re ennek megakadályozására. Ké_ pünkön: egyedülálló vesekőgyűj­temény (MTI Külföldi Képszol­gálat — KS) AUTÓ - MOTOR Az antennákról A szabadban, lakásban kifogás­talanul működő zseb- vagy tás­karádió az autóban csak nagyon halkan, akkor is recsegve-ropog- va szól. Azért van így, mert a fémkarosszéria árnyékolja a ké­szüléket. a vételt torzító hatások pedig a saját és a környező vil­lamos berendezések szikrázásai­ból adódnak. Erre való tekintet­tel az autóba beszerelt rádióké­szülékeket minden esetben za­varszűrővel látják el és egy, a kocsiszekrényen kívül elhelye- lyezett, vagy az első szélvédő üvegbe beépített, arra ráerősített antennához csatlakoztatják. A hosszú-, közép- és rövidhul­lámú rádióadás vételére általá­ban függőleges, az últrarövid hullámú (URH) vételhez vízszin­tes antennát használnak, vagyis mindig olyat, amely majdnem párhuzamos az adóállomás an­tennájával. Ennek ellenére jó le­het az URH-vétel függőleges an­tennával is, a fémkarosszéria ugyanis elhajlítja a rádióhullá­mokat, terjedésük fő irányát megváltoztatja. Napjainkban mintegy tízféle antennatípus van elterjedve, egy­mástól meglehetősen eltérő jel­lemző tulajdonságokkal. Leggya­koribb a parkolásnál, használa­ton kívül összetolható, s a kihú­zás előtt a kulccsal felszabadít­ható teleszkópantenna. Ennek kétméteres változata jó * vételt biztosít a külföldi utakon is, a közép- és hosszúhullámon. Az 1,4 méteres változat elsősorban az adóállomások közelében nyújt igen jó vételt mindhárom hullámsávon. URH-vételnél a te­leszkópantennákat csak egy mé­terre szükséges kihúzni. A tetőantenna az első szélvédő­üveg felső pereme fölött van rá­építve a kocsiszekrényre (ha­zánkban a Volga típusú autók­nak van ilyen antennájuk.) Egyenletes, jó vételt lehet vele elérni, kevésbé érzékeny a zava­ró hatásokra. Hátránya, hogy nem minden kocsitípusnál hasz­nálható. Az ideiglenes ablakan­tennát és a feltűzhető, illetve fel­csavarozható antennát azok szá­mára találták ki, akik a kocsi lezárásakor az antennát is sze­retik lehetőleg teljes biztonság­ba helyezni. Az ablakantennának még a külön előnye is megvan, hogy bevezető kábelét az anten­nakivezetéssel rendelkező tás­karádiókhoz is csatlakoztatni le­het. Divatosak a gépkocsi hátsó ré­szére felerősített jókora anten­nák, habár hátrányos tulajdonsá­guk bőven akad. Elsősorban az, hogy > farmotoros kocsiknál kö­zel vannak a zavarforrásokhoz. Mivel az antennát mindig kap­csolatba kell hozni az elöl elhe­lyezett rádiókészülékkel, a hosz- szú kábel miatt nagy a hozzáve- zetési veszteség. Ugyancsak di­vatosnak számít az üvegszálerő­sítésű műanyagból készült ún. ostorantenna is, amelyet az autó elülső részére szerelnek fel, de hosszú, hajlékony szárát ívben visszahajlítva a karosszéria felső pereméhez erősítik. Hatásfokán sokat ront, hogy a fém kocsi- szekrényhez közel lévén, annak árnyékoló hatása alatt áll. A hátsó ablakra vagy az első szélvédőüveg felső szélére erősít­hető, illetve az első sárhányón levő külső visszapillantó tükörbe beépített elektronikus antenna éppoly kiváló vételt biztosít, mint a szélvédőüvegbe gyárilag bedolgozott ezüsthuzalos ablak­antenna. Esztétikailag valameny- nyi tetszetős, nem zavarja a ve­zetést. Az antennák felszerelésénél ál­talános szabály, hogy minél messzebb kerüljenek a legfőbb zavarforrásoktól, a gyújtáselosz­tótól és a gyertyáktól. A kocsi bal oldalán mindig jobb helyen van az antenna, kevésbé van ki­téve a járókelők és az útszéli fák, bokrok okozta sérüléseknek. A teleszkópantenna némi ápo­lásra szorul: időnként be kell kenni védővazelinnal. B. I. Új légikapu A Leningrádi Repülési Techni­kum egyik előadótermében elhe­lyezték a „Seremetyevo—II” lé- gipályaudvar-komplexum kicsi­nyített mását — ez lesz a szov­jet főváros új légikapuja, ahová 1980 nyarán az Olimpia ’80 részt­vevői érkeznek majd. A vendé­geket a Szovjetunió polgári re­pülésügyi minisztériumának meg­bízásából Leningrádban szerve­zett „olimpiai szaktanfolyam” jelenlegi hallgatói fogadják majd. Száz fiatalember és lány — a szállltásügyi szolgálat leendő disz­pécserei és műszakvezetői — kezdte meg itt az ismerkedést a rá váró munkával. Alacsony FAO-szám: jó termés Kukorica-fajtakísérlet Tiszavasváriban Az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet immár harma­dik éve állít be megyénkben — a tiszavasvári Zöld Mező Tsz-ben — nagyüzemi kukorica-fajtakísérletet. A kísérlet célja az, hogy a táj­nak megfelelő fajtajelölteket vizsgáztassanak. A fajtasort az intézet úgy állította össze, hogy az a táj ökológiai adottságának feleljen meg. Ilyen kívánalom kielégítésére elsősorban az érési időre és a vízleadás gyorsaságára voltak tekintettel. Különösen indokolta ezt az elhatá­rozást a tájon szokásos kora őszi fagyok megjelenése és a vetésidő optimálistól való eltolódása. A kísérlet aratása október 28-án fejeződött be és az eredménye­ket az alábbiakban közlöm: Fajta neve Termés mm q/ha vetéskor Tőszám béták.-kor/ha TC—1320 73,76 60 000 55 000 JX—62 (USA) 77,78 60 000 55 000 JX—92 (USA) 79,70 60 000 55 000 Szegedi SC—369 75,73 60 000 55 000 NKPX—20 (USA) 71,79 60 000 55 000 SC—1484 66,19 55 000 50 000 SC—3444 84,67 55 000 50 000 SC—5383 67,32 55 000 50 000 NKPX—32 65,41 55 000 50 000 (USA) BCMSC—418 62,65 55 000 50 000 (Jug.) MVSC—429 75,00 55 000 50 000 SC—3344 76,29 55 000 50 000 Kisérleti átlag 73,02 Az első 5 fajta, illetve fajtajelölt a 300-as, a többiek a 400-as FAO- csoportba tartoznak. 500-as FAO-számú kukorica a kísérletben nem szerepel, mert az intézet megítélése szerint ezek a fajták vidékünkön biztonságosan nem termeszthetők. A hároméves kísérlet tapasztalatait vette figyelembe termelőszö­vetkezetünk akkor, amikor 500 ha-os üzemi kukoricaterületének faj­tasorát összeállította. Az üzemi területek aratását október 9-én kezd­tük és november 16-án fejeztük be. Learattunk összesen 450 vagon na­túr kukoricát, melyből szárítás után 322 vagon szokványminőségű má­jusi morzsolt kukorica lett. A kísérlet elveinek gyakorlati megvaló­sulása az üzemi területeken a következőképpen alakult: Fajta neve Vetésterület ha Termés mm q/ha SZSC 363 100 63,16 KSC 360 100 56,17 NKPX—20 100 72,40 OSSK—218 120 59,64 KOLLEKTIV—440 50 72,38 Pioneer—3784 10 55,00 Kísérlet 24 73,20 összesen 504 átlagterm. 64,00 Legalacsonyabb termésátlagot a leghosszabb tenyészidejű P—3784- es fájta adta, mely bizonyíték arra, hogy ezen a tájon az 500, vagy a feletti FAO-számú fajták nem alkalmasak a biztonságos termesztés­re. Sokat vitatott kérdés a kukorica tápanyag-ellátása. Termelőszö­vetkezetünkben a szerves és műtrágyák kombinált adagolása a gya­korlat. Az 5 évenként adagolt 300 q istállótrágyát a nagy tömegű ku­korica szármaradványok bedolgozásával és 300 kg műtrágya ható­anyag kiadásával egészítjük ki. Ez évben a mütrágyaellátásban volt enyhe zavar miatt (nem volt elég starter) ha-kint 287 kg vegyes hatóanyagot tudtunk adagolni 1:1,1:1,2 NPK-arányban, ami azt jelenti, hogy 4,47 kg hatóanyag-fel­használás kellett 1 q száraz szem előállításához. Ezt a rendkívül ma­gas hatékonyságot elsősorban a gyomirtás sikerével magyaráztuk. Si­került szinte teljes gyommentességet biztosítani. Tehát a kiadott ha­tóanyagot kizárólag a kultúrnövény használta fel. Természetesen a te- nyészidő alatt lehullott 370 mm csapadékot az 55 000-es, illetve 60 000-es beállott tőszám kedvezően hasznosította. A fajtasor összetétele ága- zattársítási és talajművelési szempontból sem közömbös. A kukori­ca után vetett búza így október 20-ig a földbe került és az őszi mély­szántást a betakarítás után 5 nappal be tudjuk fejezni. Tekintettel arra, hogy a kukoricát szárítani kell, az sem közöm­bös, mennyi vizet kell fűtőolajjal elvonni. Tapasztalatok igazolják, hogy a hosszabb tenyészidejű fajták aratáskorí vize 40 százalék, vagy e fölötti, míg a 300—400-as kukoricákat 32—34 százalékos víztartalom­mal takarítottuk be. Ilyen eredmények mellett a kukorica sokat em­legetett közgazdasági helyzete sem látszik olyan kedvezőtlennek. Dr. Kerekes Béla, Zöld Mező Tsz, főmérnök Á kert teljesítése A novemberi hidegek és fa­gyok ritkán okoznak kárt a kiskert növényeiben. De ebben az időszakban már feltétlenül gondoskodnunk kell a kert „té- liesítéséről”. Ne feledkezzünk meg a kerti vízcsapok takarásáról, illetve víztelenítéséről. A kerti szer­számokat gondosan tisztítsuk meg és amennyiben valami hi­bát észlelnénk rajtuk, akkor azonnal javítsuk meg. A permetezéshez használt edényeket és eszközöket is gondosan mossuk ki, mielőtt eltennénk. A növényvédőszer- maradékokat jól zárható helyen raktározzuk. Gondoskodjunk arról, hogy a megkezdett cso­magokon a szer neve jól ol*- vasható legyen. Ellenőrizzük a szerek lejárati határidejét és amennyiben a felhasználható­ság ideje tavaszra már lejárna, akkor érdemesebb most meg­semmisíteni — mint a téli tá­rolás után — tavasszal. Egészen a fagyok beálltáig végezhetjük az őszi talajmun­kákat, a trágyázást. metszést és faápolási munkákat. Fontos, hogy a fák törzseit kéregkapa- róval alaposan megtisztogas­suk. így az áttelelő kártevők búvóhelyeit megsemmisíthet­jük. A fertőzött és lehullott le­veleket söpörjük össze, a fá­kon maradt gyümölcsmúmiá­kat gyűjtsük össze és égessük el. Amennyiben erre nincs le­hetőség, akkor Novenda 1,5 százalékos oldattal locsoljuk le. A körte-, kajszi-, szilva-, ringló-, cseresznye- és meggyfák tör­zseire tegyük fel a hernyófogó öveket. Cseréjükről december közepéig — kéthetente — gon­doskodni kell. (A műanyag hernyófogó öv nem vált be a gyakorlatban, mert alatta a fa befülled.) S'ok helyen szokás, hogy a gyümölcsfák törzsét a téli idő­szakra bemeszelik. Ennek elő­nye, hogy ezáltal kiegyenlítő­dik a nappali és az éjszakai hőmérséklet közötti különbség. (A fehér szín ugyanis vissza­veri a napsugarakat és így a fák törzse nem tud túlzottan felmelegedni.) Ezt a többlet- munkát az érzékenyebb fajta fák igen meghálálják. A vár­ható fagyveszély miatt ajánla­tos a fák tövét 20—25 centimé­teres magasságig felkupacolni. Most van lehetőség a gyü­mölcsfák ültetésére is. Ne fe­ledjük azonban, hogy ültetni csakis fagymentes talajba és fagymentes napokon lehet. Ül­tetés előtt az oltvány gyökér­zetét gondosan vizsgáljuk át. A beteg, sérült részeket éles kés­sel vágjuk le. Ajánlatos a gyö­kérzetét — ültetés előtt — agyagpépbe mártani. Ez azért fontos, mert így a nedvesség- tartalmát hosszabb ideig meg­őrzi és a gyökérképződés erő­teljesebb és biztonságosabb lesz. Ha módunk van rá, ak­kor ültetés előtt érdemes trá­gyázni is. Fontos, hogy a fák ültetésére ásott gödör mélysége megegyez­zen a faiskolai gödör mélysé­gével, vagyis a gyökérnyak a talajjal egy magasságban le­gyen. Érzékeny örökzöldek is igénylik a takarást. Ezt úgy oldjuk meg, hogy a bokrokat lombsátorral vonjuk körül. A gyep „téliesítéséről” sem szabad megfeledkezni. Igen fontos, hogy a fű magassága a téli hónapokra ne maradjon 5—6 centiméternél magasabb. Amennyiben ennél lényegesen magasabb a gyep, akkor erre a' magasságra vágjuk vissza, azu­tán gondosan gereblyézzük ösz- sze a nyesedéket. Ahol a gyep kikopott, ott a földet egy kissé lazítsuk fel és szórjunk ki 2—3 dekagramm fűmagot. A ki­szórt magot komposzttal vagy kerti talajjal takarjuk be. Fontos munka a kert őszi ta­lajforgatása is. Amennyiben a talajt trágyázni akarjuk, akkor most az őszi ásás alkalmával forgassuk be a trágyát a talaj­ba. A kerti bútorokat — ameny- nyiben módunk van rá — ne hagyjuk kinn a szabadban. Az épített szalonnasütőket is ta­karjuk le kátránypapírral — nylonfóliával. K. K. Fokhagyma a házikertben Széles körben használt és régóta termesztett „ízesítő” zöldségnövényünk a fokhagy­ma. Elsősorban különböző hú­sok fűszerezésénél táplálkozás­élettani szempontból jelentős. Mintegy 6—8 százalék fehérje- tartalma van és a benne rejlő allilszulfid révén baktericid- hatással is rendelkezik, de ma­gas vérnyomás és érelmeszese­dés ellen is hatásos. Kis befek­tetéssel házikertben öntözés nélkül is termeszthető. A fokhagyma nem hoz egy­befüggő termést, a hagymafej „fiókhagymákból”. azaz gerez­dekből áll. Egy hagymafejben 8—10 gerezd, egy kilogramm fokhagymában 30—32 fej van. A fokhagyma nem igényli a fris­sen trágyázott területeket, így az előző , évben trágyázott elő- vetemény után célszerű ültetni. A szaporításra előkészített hagymafejeket gerezdekre kell szétszedni és a gombás beteg­ségek ellen 0,2 százalékos Chino- in Fundazol 50 WP-vel ajánla­tos 30 percig csávázni. Ezután a gerezdekről lecsepegtetjük a felesleges csávázólevet és kert- szerűen elmunkált talajba ül­tetjük. A későbbi ápolási mun­kákat megkönyíti, ha előzőleg 30 cm sortávolságra megvona­lazzuk a területet és a sorokon belül 6—10 cm tőtávolságra duggatjuk a gerezdeket (gyö­kérrészükkel lefelé állítva), úgy. hogy 2—3 cm föld takarja őket. Sz. Cs. Mindenki közlekedik RBTVÉNYPÁLYÁZAT (4.) Kristály a kozmoszból A félvezetők anyagával végzett kísérletek az űrben korábban az úgynevezett mikrogravitáció fel­tételei között, azaz 300 kilométer magas föld körüli pályán tör­téntek, ahoi még nem lehet teljes súlytalanságról beszélni. A Szaljut—6 fedélzetén végzett kísérlet ezzel szemben már a tel­jes súlytalanság állapotában tör­tént, és a korábbi két vegyület helyett már három — higany, kadmium éR tellur — vegyietek­ből álló félvezetőt olvasztott a szovjet—lengyel űrhajóspáros Először sikerült a kísérlet, hogy három anyag ötvözetének a kris­tályosítását a világűrben elvé­gezzék, amely azután a földön infravörös detektorokba, a kor­szerű méréstechnikában alkal. mázott hallotronokba és félve­zető lézerekbe kerül. Arra a kérdésre, hogy a „világ, űr laboratóriumban” végzett fél­vezető kristályosításnak az ipar számára van-e jövője, távlata, az ad majd választ, hogy milyen költségekkel jár. Angolnarekord Angolnafogási rekord szü­letett idén a Fertő tavon. A tó magyar oldalán dolgozó halászok 367 mázsa angolnát zsákmányoltak — eddig a legnagyobb mennyiség 250 mázsányi volt a jó húsú hal­ból. Az angolnák nagy részét nyugatra exportálják, speciá­lis hűtőkocsikban. Ember és jármű 1. Személygépkocsiban a biz. tonsági öv használata melyik ülésre kötelező? 1. Az első üléseken, x. A hátsó üléseken. 2. Az első és hátsó üléseken egyaránt. 2. Az alábbi esetek közül hol van elsőbbsége a gyalogosnak? 1. A kijelölt gyalogos átkelő­helyen. x. Ütkereszteződéseknél a jár. da meghosszabított vonalá. ban. 2. A járdaszigetek és a gya­logjárda között. 3. Nappal, lakott területen, kö­dös időben, milyen fokozatú vi­lágítást kell használni? 1. Tompított fényszórót. x. Helyzetjelző (városi) lám­pát. 2. Nagyobb fényerő érdeké­ben, országúti fényszórót. 4. Közúti baleset okozása esetén mi a legfontosabb teendő? 1. Elsősegélynyújtás a sérül­teknek. x. A nyomok megőrzése. 2. A mentő értesítése. 5. Milyen alakúak az „Állj! El­sőbbségadás kötelező!” táblák? 1. Nyolcszögűek. x. Háromszögüek. 2. Hatszögűek. 6. Hány személy utazhat egy szóló motorkerékpáron? 1. Két személy. x. Egy személy. 2. Két felnőtt között egy gyer­mek is utazhat. 7. Járművel, melyik útburkolati jelet tilos átlépni? 1. Záróvonalat. x. Terelővonalat. 2. A várakozóhelyeket jelző vonalakat. 8. „Kijelölt gyalogos átkelőhely” útburkolati jelzés után, járművel milyen távolságra szabad meg­állni? 1. Tíz méter távolságra. x. Tizetöt méter távolságra. 2. Nincs korlátozva a megál­lás. 9. Melyik lámpa tartozik a ke­rékpár kötelező felszerelései kö_ zé? 1. Csak az első lámpa. x. Csak a hátsó lámpa. 2. Mindkét lámpa kötelező. 10. Az alábbi esetek közül hol tilos megfordulni? 1. Hídon. x. Aluljáróban. 2. Egyirányú forgalmú úton. Ezúttal rejtvénypályázatunk utolsó heti kérdéseit ismertetjük. A válaszadás remélhetőleg nem okoz gondot kedves megfejtőink­nek. Az alábbiakban közöljük a har. madik forduló helyes megfejté­sét: 1. A villogó sárga fényű lámpáikról (2). 2. Csak baleset­veszélyes helyzetben (1), 3. A helységnévtáblánál (2), 4. A to­vábbhaladási iránytól függetle­nül mindig (l), 5. Kijelölt gya­logom átkelőhelyen (2), 6. Leg­alább olyan hosszúval, hogy a két jármű kanyarodás közben össze ne érhessen (1). 7. A ta­lajtól számított 4 méter (2). 8. A tábla előtt és után egyaránt 15 méteren belül (1), 9. Sárgák (2), 10 A gépjármű vezetője (1). Á helyes megfejtést beküldők közül a következők nyertek könyvjutalmat: Bozsik Sándomé, Nyíregyháza. Színház u. 18.. Do­rogi István, Nyíregyháza. Ószőlő u. 101., Fekete Pálné. Nyírtelek, Deák F. u. 18., Galgóczy István. Nagydobos. József A. u. 34., Hor­váth Tiborné, Nyíregyháza. Sol­tész M u. 78., Kovács László. Nábrád, Árpád u. 20., Luczák András. Tiszavasvári, Királytelki u. 6., Tilk József, Kisfástanya, Béke u. 6. A nyerteseknek a könyveket postán küldjük el. A közlekedési rejtvénypályá­zaton csak postai levelezőlapon beküldött megfejtések vehetnek részt. Az 1, x, 2 tippek közül csak a helyes választ kell leír­ni. A pályázatot a következő címre kérjük megküldeni: KBT megyei titkárság, Nyíregyháza, Hatzei tér 10. 4400. A levelezőlap­ra kérjük ráírni: „Mindenki köz. lekedik”. A negyedik heti pályázat beér. kezési határideje: 1978. no­vember 29., szerda 12 óráig. (K. Gy.) ÚJDONSÁGOK, T0D0MÁNY0S KUTATÁSOK PTSTSTTtr? nTírTTJ i i i il 6 i 1* Uf1 ? 111 i ti e i 1 (i)

Next

/
Oldalképek
Tartalom