Kelet-Magyarország, 1978. november (35. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-19 / 273. szám

■I Kelet-^&S Wagyarország j XXXV. évfolyam, 273. szám ÄRA: 1,— Ft 1978. november 19., vasárnap Befejezés előtt az őszi munka i Hár csak kukorica van kint Gyorsítani kell a mélyszántást A kukoricatörés és az őszi talajmunkák kivételével gya­korlatilag végeztek a betaka­rítási munkákkal megyénk mezőgazdasági üzemei. Föld­be kerültek 108 ezer hektá­ron a gabonafélék, s a leg­több helyen már szépen sor­jázik a búza, melyet hatvan­nyolcezer hektáron vetettek a gazdaságok. Rajta kívül a rozs rendelkezik a legna­gyobb területtel, eléri a hu­szonötezer hektárt. Jelenleg a legfontosabb munkát kétségkívül a kuko­rica betakarítása jelenti. A közel nyolcvanötezer hektá­ros területnek eddig a nyolc­van százalékával végeztek a gazdaságok, s még mintegy tizenhétezer hektár van hát- í'a. Sajnos a víztartalom to­vábbra sem csökkent — már nem is várható — harminc százalékon felül van. Ezért nagyon fontos, hogy a szárí­tók kapacitását maximálisan kihasználják, s a szárítóval rendelkező gazdaságok, ha a saját terményükkel végeztek, akkor segítsenek be a szom­szédos mezőgazdasági üze­mek kukoricájának a szárí­tásába. A gazdaságokban 131 ezer hektáron kell elvégezni az őszi. mélyszántást — ez eddig a terület hatvanöt százalékán fejeződött be. Nagyon fontos szempont, hogy csak akkor végezzék el a gazdaságok az adott területeken a mély­szántást, ha azokat már meg­trágyázták. Több mezőgaz­dasági üzem az eredetileg igényelt műtrágyamennyi­ségből jelentős tételeket visz- szamondott, ami nem egy esetben elhamarkodott lépés volt. Ezért nem árt, ha eme lépéseket felülvizsgálják. Az 5900 hektárról felsze­dett cukorrépa gyárba szállí­tása folyamatosan, zökkenő- mentesen történik. A tava­lyinál magasabb a cukortar­talom, megközelíti a tizenhat százalékot. Sajnos a napra­forgó a legtöbb helyen nem hozta a várt terméseredmé­nyeket, melynek oka a gom­bakártétel, valamint a korai fagy volt. Néhány szövetkezetben tö- megtakarmány-hiány is mu­tatkozik — annak ellenére, hogy erre kedvezett az idő­járás — ezért még ki kell használniuk az adandó lehe­tőségeket. A kukoricaszár, valamint a cukorgyári mel­léktermékek — répaszelet, melasz — megfelelnek e cél­ra. (bg) Negyven vagon első osztályú burgonyát exportál az idén az apagyi Hunyadi Ter­melőszövetkezet. Képünkön: hálózsákokba csomagolják a kitűnő minőségű termést. (Fotó: Mikita V.) Milliók szakmunkásképzésre Egyre több szakma épül az érettségire A párizsi látogatás B efejeződött Kádár János franciaországi láto­gatása, megjelent a tárgyalásokról kiadott közös közlemény. A mérleg egy­értelmű: a két ország kap­csolatainak legmagasabb szintű találkozója jól szol­gálta nemcsak népeink, ha­nem kontinensünk és a világ valamennyi békét óhajtó emberének érdekeit. A találkozókon sok szó esett a kapcsolatok egyik legfontosabb eleméről, a gazdasági érintkezésekről. Mindkét részről megállapí­tották, hogy a gazdasági kap­csolatok jól fejlődnek, de egyelőre elmaradnak a lehe­tőségektől. 1978 első kilenc hónapjában hatszázötvenhat- millió frank értékű volt a Magyarországra irányuló francia export és három- százkilencvenegymillió fran­kért vásároltak árut hazánk­tól. Nemcsak Budapesten, de Párizsban sem tartják tör­vényszerűnek azt a tényt, hogy Magyarország kereske­delmi partnerei közül Fran­ciaország — a Német Szö­vetségi Köztársaság, Auszt­ria és Olaszország mögött — csak a negyedik helyen áll. Azt sem vitatták francia részről, hogy az egyensúly hiánya nehezíti a kölcsönös árucsere gyorsulását. Erre utalt Kádár János is, amikor látogatása előtt inter­jút adott Budapesten az egyik legtekintélyesebb francia na­pilapnak, a Le Monde-nak és ebben kijelentette: „Munka- kapcsolataink alapvetően rendezettek, felfelé ívelnek. Bízom abban, hogy közelgő látogatásom, a Francia Köz­társaság tisztelt elnökével és többi vezető tényezőjével folytatandó megbeszéléseink lendületet adnak majd bizta­tóan alakuló kapcsolataink sokoldalú fejlesztéséhez. Ez a két ország érdekein túl pozitív hozzájárulás lenne a béke és biztonság ügyéhez.” A Le Monde nemcsak az interjút hozta le, hanem ve­zércikkben méltatta a látoga­tás jelentőségét, amelyben így írt: „Kádár János útja új szakaszt jelez Franciaország kelet-európai politikájában.” A nagypolgári Figarótól kezdve a kommunista L’Hu- manitéig valamennyi jelen­tős francia lap vezető he­lyen foglalkozott a látogatás­sal. A francia hírközlő szer­vek soha ilyen terjedelem­ben és mélységben nem fog­lalkoztak még a szocialista Magyarországgal. Ilyen biztató előzmények után került sor magára a lá­togatásra. A Himnusz és a Marseillaise egymást követő felcsendülése a párizsi re­pülőtéren valóban kiemelke­dő jelentőségű eseménysoro­zat nyitányának bizonyult. „ ... Azzal a szándékkal léptem francia földre — mondotta érkezésekor Kádár János —, hogy a magyar és a francia nép baráti kapcso­latait elmélyítsük, hogy ösz­tönözzük országaink sokol­dalú kapcsolatainak fejlődé­sét és szót váltsunk a köl­csönösen érdeklődésre szá­mot tartó nemzetközi kér­désekről”. A csúcstalálkozón ez utób­bi, a kétoldalú kapcsolatokon túlmutató kérdések között vezető helyet kapott a béke, az enyhülés problematikája. Véleményük megegyezett ab­ban, hogy az enyhülés és a leszerelés napjainkban a nemzetközi helyzet alakulá­sának legfontosabb tényező­je­Mind Kádár János, mind a francia államfő hangsúlyoz­ta: minden felelős politikai tényezőnek erőfeszítéseket keli tennie annak érdeké­ben, hogy a helsinki megál­lapodások megvalósuljanak, ezáltal erősödjék az európai béke és biztonság, ami ked­vezően hozzájárul az egész világ békéjéhez. Franciaországban élénk visszhangot keltett Kádár Jánosnak az Elysée-palotá- ban rendezett díszvacsorán elhangzott pohárköszöntője, amely szerint „... mi itt olyan országokat képvise­lünk, amelyeken a történe­lem két legpusztítóbb hábo­rúja söpört végig. A jelenle­gi, sok bonyolult problémá­val terhelt korban minden erőnkkel olyan helyzet ki­alakításán kívánunk mun­kálkodni, amelyben zavarta-' lanul és hatékonyan kitelje­sedik a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttműködése”. Már Kádár János párizsi tartózkodása alatt kitűnt, hogy mindkét fél úgy érzi: az eredmények megfelelnek a kölcsönös várakozásnak. Raymonde Barre francia mi­niszterelnök az MSZMP KB első titkára és felesége tiszte­letére adott díszvacsorán úgy fogalmazott, hogy a csúcsta­lálkozó „bizonyíték arra: a különböző politikai és társa­dalmi rendszerű országok, egymás kötelékeit kölcsönö­sen tiszteletben tartva, meg­érthetik egymást és közösen szolgálhatják a béke ügyét”. Ez a kölcsönösséget elis­merő kitétel volt a további események alapja, valamint az a gondolat, hogy a jövő­ben mind a gazdasági, mind a kulturális kapcsolatokban az egyensúlyra törekvés gyorsíthatja viszonyunk to­vábbi elmélyítését. A francia elnök és Kádár János által aláírt közös köz­lemény tükrözi a tárgyalások jó légkörét és eredményessé­gét. Kitűnik belőle, hogy a Magyar Népköztársaság és a Francia Köztársaság ra­gaszkodik az enyhülési fo­lyamat továbbviteléhez, az erőszak és a belügyekbe va­ló beavatkozás elvetéséhez, Helsinki szellemének ébren tartásához. Megvizsgálták gazdasági, kulturális, tu­risztikai és egyéb kapcsola­taink továbbépítésének lehe­tőségét. Kádár János és a francia elnök — hangoztatja a közlemény — elégedett a tárgyalások eredményeivel. t látogatás befejeződött Éfi új lendületet adva a magyar—francia vi­szony fejlődésének, és a két ország határán túl is hozzá-» járul az enyhülés folyamatá­hoz. A csúcstalálkozó ünnepi eseményei után a hétközna­pok sora következik. Jó tudni, hogy mind a Duna, mind a Szajna partján azon munkálkodnak, hogy sokat szenvedett kontinensünkön alkotó nappalok és nyugal­mas éjszakák váltakozzanak. H. E. étkeztetési hozzájárulás — 900 ezer forintot költenek. A Szabolcs Cipőgyár sem akar lemaradni. A tervek szerint 7 millió 600 ezer fo­rintos költséggel egy kor­szerű tanműhelyt építenek, hogy ezzel is hozzájáruljanak a szakmunkás-utánpótlás biz­tosításához. A gyárban nem hanyagolják el a felnőtt szak­munkásképzést sem. A Taurus Gumigyár nyír­egyházi gyárában 9 szakmá­ban 103 szakmunkástanulót képeznek. A főprofil a gu­migyártó. Ezt a gyerekeknek több, mint a fele tanulja. A szükséges hagyományos szak­mák között a víz-, gázkészü­lék szerelőket, a géplakatoso­kat, a villanyszerelőket, a marósokat és az esztergályo­sokat találjuk. Az érettségire épülő szak­mákból képeznek mechani­kai, elektronikai és irányí­tástechnikai műszerészeket. Ez utóbbiak elméleti oktatás­ra a gyár költségén Buda­pestre járnak. Tanulóik egy részének nyári kötelező szak­mai gyakorlatát az NDK-ban Walteshausenben oldják meg. Náluk a szakmunkásképzés költségei meghaladják az öt­millió forintot. A BEAG Universil nyíregy­házi gyárában 107 szakmun­kástanuló készül hivatására. Itt is az érettségit követelő szakmák — az elektronika, a rádió- és tv-szerelő — do­minálnak. Ahogy itt mond­ják: a gyárban ezeknek van jövője. Az Universilben a másik jelentős ágazat az üvegműves szakma. És oktat­nak még szórófényezőket is. A gyárban a beiskolázás egyetlen szakon sem gond. Tanulóik oktatására igen je­lentős összegeket áldoznak. Ebben a tanévben szociális, kommunális ellátásukra 450 ezer forintot irányoztak elő. Foglalkoznak felnőtt szak­munkásképzéssel is, ebben az évben 21 -en tettek sikeres szakmunkásvizsgát. (sigér) Amerikai szenátusi küldöttség Budapesten KÁDÁR JÁNOS FOGADTA ABRAHAM RIBICOFFOT Szombaton reggel kétnapos látogatásra Budapestre érke­zett az amerikai szenátus, Abraham Ribicoff szenátor által vezetett küldöttsége. A delegáció ezt megelőzően Moszkvában járt. A Ferihegyi repülőtéren Szarka Károly külügyminisz­ter-helyettes és Darvast Ist­ván, az országgyűlés külügyi bizottságának titkára fogad­ta a szenátorokat. Jelen volt Philip M. Kaiser, az Ameri­kai Egyesült Államok buda­pesti nagykövete. Kádár János, az MSZMP KB első titkára szombaton délelőtt az MSZMP KB szék­házában fogadta a hazánk­ban tartózkodó Abraham Ribicoff szenátor vezette amerikai szenátusi küldött­séget. Megbeszélést folyta­tott a szenátorokkal a két ország kapcsolatairól, vala­mint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A meg­beszélésen részt vett Púja Fri­gyes külügyminiszter, jelen volt Philip M. Kaiser. A szakmunkásképzésnek a különböző tanintézetek a fellegvárai. Ám a különböző szakmák elsajátításáért igen sokat tesznek maguk a fiata­lokat szerződtető üzemek, vállalatok. Nyíregyházán a Szabolcs Cipőgyárban ebben a tanév­ben a három évfolyamon 105 szakmunkástanulóval igyek­szenek megismertetni a láb­belikészítés ezer csínját-bín- ját. A cipőipari szakmák el­nőiesedtek. Fiú tanulóval el­vétve találkozni. A beisko­lázás sok törődéssel jár. A hagyományos cipész szakmát egyáltalán nem oktatják. A korszerű gyártástechnológiá­hoz igazodva a nyíregyházi cipőgyárban képzés csak a felsőrészkészítő és a cipő­gyártó szakmákban folyik. A fiatalok egy hetet az intézet­ben, egy hetet pedig a gyár­ban töltenek. Ebben a tanév­ben a szakmunkástanulók oktatására — anyagköltség, Szovjet—etióp tárgyalások Moszkvában Pénteken érkezett Moszk­vába a Mengisztu Hailé Ma­riam vezette etióp küldöttség. A küldöttséget fogadta Leo- nyid Brezsnyev és Alekszej Koszigin. A tárgyalások fő témája a Szovjetunió és Etiópia együttműködése, a két ország kapcsolatainak továbbfejlesztése, ugyanak­kor helyet kapnak a nemzet­közi kérdések, mindenek­előtt az afrikai problémák. Mengisztu Hailé Mariam, a szocialista Etiópia ideigle­nes katonai kormányzóta­nácsának elnöke, állam és kormányfő szombaton dél­előtt a Vörös téren megkoszo­Szovjet—etióp tárgyalások folynak Moszkvában. Ké­pünkön: (balról jobbra) Alekszej Koszigin, Men­gisztu Hailé Mariam, Leo- nyid Brezsnyev és Andrej Gromiko. (Kelet-Magyaror- szág telefotó) rúzta a kommunista párt és a szovjet állam megteremtő- 'je, a szocialista forradalom vezére, V. I. Lenin mauzóle­umát. Mengisztu Hailé Mariam koszorút helyezett el az is­meretlen szovjet katona sír­ján is. a Kreml fala tövében. MA Konyhakész zöldség a boltokban (2. oldal) Saját eröbOl, arányosan (3. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom