Kelet-Magyarország, 1978. október (35. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-13 / 242. szám

Illést tartott az MSZMP Központi Bizottsága sairól, a társadalmi munka szervezéséről kérdeztek. A kétnapos vita tapasztalatait Barna Gábor, a Magyar Ur­banisztikai Társaság főtitká­ra foglalta össze. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1978. október 12- én Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta Gyenes Andrásnak, a Köz­ponti Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdések­ről szóló tájékoztatót; Borbély Sándornak, a Központi Bizottság titkárának elő­terjesztésében az építő- és építőanyag-ipar helyzetéről, továbbfejlesztésének feladatairól szóló jelentést; Havasi Ferencnek, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a lakásépítés és -gazdálkodás 1990-ig szóló tervének irányel­veit. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Befejeződött az általános politikai vita Az ENSZ-közgyűlés 33. ülésszaka csütörtökön lezár­ta háromhónapos munkájá­nak első szakaszát — befeje­ződött az általános politikai vita. A szerdai ülésen — az apartheidellenes tiltakozás és a dél-afrikai politikai fog­lyok iránti szolidaritás nap­ján — a közgyűlés megerősí­tette az 1978 márciusától 1979 márciusáig tartó apartheid­ellenes év fő célját: a faji megkülönböztetés és elnyo­más legkönyörtelenebb for­mája elleni nemzetközi harc kibontakoztatását. Kurt Waldheim, a világ- szervezet főtitkára szerdai beszédében hangsúlyozta, hogy „az apartheid nemcsak erkölcstelen és embertelen, hanem a nemzetközi békét és biztonságot is veszélyezteti” és ezért „minden tőlünk tel­hetőt meg kell tennünk”, hogy Dél-Afrikában diadal­maskodjék az igazságosság. A közgyűlés fórumán szer­dán bejelentették, hogy az apartheid elleni küzdelem­ben és^az elnyomott dél-af­rikaiak támogatásában kifej­tett tevékenység elismerésé­ül hét személynek ítélték oda — ezúttal első ízben — az erre a célra alapított arany emlékérmet. Négy elhunyt személy — Nehru volt indiai miniszterelnök, Nkrumah egykori ghanai, Murtala Mo­hamed tábornok, volt nigé­riai államfő és Paul Robeson amerikai énekes, polgárjogi harcos —, valamint Michael Manley jamaicai miniszter- elnök, John L. Collins lelkész, a londoni Szent Pál székes- egyház kanonokja és Olof Palme, a Svéd Szociáldemok­rata Munkáspárt elnöke ré­szesült az elismerésben. (Folytatás a 4. oldalon) A pátyodi Kossuth Tsz földjein az idén 210 hektárnyi területen vetnek őszi búzát Kiss Ferenc Lajta-Accord típusú gépével egy töltéssel tíz zsák búzát vet el a boronák nyomá­ban. (Császár Csaba felvételei) A nyílt várospolitika segíti a fejlesztést \ Véget ért az alföldi kisvárosok vezetőinek kisvárdai tanácskozása Előadásokkal folytatódott csütörtökön Kisvárdán az al­földi kisvárosok párt-, tan- nácsi és népfrontvezetőinek tanácskozása, amelyet a Ma­gyar Urbanisztikai Társaság szervezett 22 város és négy nagyközség képviselőinek részvételével. László András, a megyei tanács általános elnökhelyet­tese és dr. Ács István az ur­banisztikai társaság városok tagozatának elnöke köszön­tötte a résztvevőket, köztük Hegedűs Lászlóné dr.-t, a megyei pártbizottság osztály- vezetőjét, Gulyás Emilné dr.-t, a Hazafias Népfront megyei titkárát. Dr. Körmendi Klára, az Építésügyi és Városfejleszté­si Minisztérium főtanácsosa vitaindító előadásában el­mondta: az utóbbi másfél évtizedben meggyorsult ha­zánkban az urbanizáció, mintegy hússzal nőtt a vá­rosok száma. Sok nagyköz­ség, új kisváros — amely ko­rábban egyoldalúan agrár­jellegű volt — biztató ipari, kereskedelmi fejlesztés szín­tere. Számottevő gond azon­ban az infrastruktúra fej­lesztése, amely a kívánatos­nál lass' tudja követni a gazdasági fejlődést. Az elő­adó hangoztatta: a fejlődés nem egyszerűen a városok számbeli növekedésével egyenlő; még nagyobb gon­dot kell fordítani a kisváro­sok minőségi fejlesztésére. Dr. Raft Miklós, a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatalá­nak elnökhelyettese az igaz­gatás fejlesztési lehetőségei­ről beszélt. Többek között elmondta: a kisvárosok ta­nácsainak fontos gazdaság- szervezői feladataik vannak, s lényeges a városkörnyék­kel kialakított kapcsolat. A tanácsi testületek munkájá­ról kifejtette, nagyon fontos a nyílt várospolitika, a ter­vek, döntések lakossággal történő ismertetése, amely segíti a településfejlesztést. Szólt az ügyfélszolgálat javí­tásáról is. Szabó Ferenc, kisvárdai ta­nácselnök a városfejlesztési elképzeléseit ismertette, majd vita következett, amelyben Mezőkövesd, Nagykőrös, Csongrád, Kisvárda párt-, ta­nácsi és népfrontvezetői, va­lamint várostervezők kértek szót. Saját tapasztalataikat ismertették, illetve a Kisvár­dán szerzett benyomások alapján az életmód változá­A kisebb hibákat Barakovics Jenő traktoros maga ja­vítja ki. Gyors ütemben halad a téli alma betakarítása a megyei mezőgazdasági nagyüzemek­ben. A termésnek eddig a nyolcvanöt százalékát szedték le, ami mutatja a jó felkészü­lést, a kellő szervezettséget. (Bár a mennyiség is keve­sebb a tavalyinál.) Folyama­tosan halad a csomagolása, exportszállítása az almaátra­kó pályaudvarokon a Szov­jetunióba — hangzott el csü­törtökön délelőtt a megyei szervezési bizottság ülésén. Az alma mellett az elmúlt napok, hetek kedvező napos időjárásának hatására min­den téren meggyorsult a me­zőgazdasági munkák végzése, a növények érése. A burgo­nyát a háztáji gazdaságokból már betakarították, s megyei szinten nyolcvanöt százalék­nál tart a szedése. A még földben lévő gumók felsze­dését segítené az egyes nagy­üzemek közötti gépátcsopor­tosítás, hiszen egy-két terme­lőszövetkezet felszedőgéphi­ánnyal küszködik. Ugrássze­rűen növekedett a napraforgó kombájnolása. Ma ez az egyik legsürgetőbb feladat, mert egy esős .időjárás kö­vetkezménye tányérrothadás lenne, ami a termés felét is tönkreteheti. A cukorrépa-területnek ed­dig a harminc százalékáról szedték fel a termést. A vár­ható tizenhét-tizennyolcezer vagonból a gazdaságok hat­ezer vagonnal szállítottak el a cukorgyárba. Kedvezően alakul a cukortartalom is, meghaladja a tizenhat száza­lékot. (Ez a premizálás miatt lényeges.) Sajnos több he­lyen nagy veszteséggel taka­rítják be a megtermett ré­pát. Van, amikor hektáron­ként az ötven mázsát is eléri a földben hagyott termés. Ezt. mindenképpen meg kell men­teni, akár árunövénynek, akár takarmányozás céljából. A mezőgazdasági nagyüze­mek hét-nyolc százaléknál tartanak a kukoricabetaka­rításban. Egyelőre magas a nedvességtartalma a szemek­nek, 30—35 százalék, de van ahol a harmincnyolc százalé­kot is eléri. Ezért minden szemet szárítani kell, a korai érésüeket pedig mindenütt törni. A termés a kedvezőtlen időjárás ellenére is jónak mondható. Az őszi vetések talaj-elő­készítését háromnegyed rész­ben végezték el a gazdaságok. Ez folyamatosan halad, aho­gyan takarítják be a ter­ményt, úgy szabadul fel a ve­tendő terület. A rozs és az őszi árpa vetése befejeződött. Jól halad a búza vetése, a hatvanhatezer hektárnak a negyedrészén már be is fe­jezték, azonban az idő sürget, hiszen a jövő évi jó termést az október végéig vetett bú­zával lehet megalapozni. A Szabolcs megyei ZÖL­DÉRT Vállalat hétezer-ötszáz vagon téli almát vásárolt fel a gazdaságoktól. Emellett még hatezer vagon felvásár­lására számítanak. A több, mint hétezer vagonos szov­jet exportból eddig négyezer- egyszázötven vagonnal adtak át. Burgonyából hatezer-egy­száz vagonra kötöttek szerző­dést. Felvásároltak, elszállí­tottak és betároltak három- ezer-nyolcszáz vagonnal, s terven felül még négyszáz vagon átvételével számolnak. A HUNGAROFRUCT Sza- bolcs-Szatmár megyéből ki­lencezer vagon almát indí­tott útnak a Szovjetunióba. Kedvezően alakul az elmúlt napokhoz viszonyítva a vasúti kocsik száma is. (sb) MA Névtelen levél az ÁB-nek (2. oldal) Jelzések a valóságról (3. oldal) VETIK AZ ŐSZI BÚZÁT Meggyorsult a betakarítás Ivóvíz □ alamikor nemcsak ét­kekben volt szegény a Nyírség, a Szat- már népe, hanem jó vízben is. Nem újdonság még ma sem az ásott kúti víz, bár az utóbbi években ez csök­ken. A jó ivóvíz többet ér, mint az arany, mert az egészség feltétele. Különö­sen ott becsülik nagyra, ; ahol nincs. Megyénk tér­képén még jócskán vannak olyan fehér foltok, ahol hiányzik a vezetékes, egész­séges ivóvíz. örvendetes azonban, hogy ezek száma egyre csökken. Különösen az ötödik öt­éves tervben fordítunk so­kat az ivóvízellátás javí­tására. Ebben az időszak­ban, mint sivatagban az oázisok, úgy épülnek meg Szabolcs-Szatmár külön­böző pontjain a vízművek. Nem lesz olcsó a vízfakasz- tás. A megépülő 27 új víz­mű költsége mintegy 900 millió forint. Ennek az ösz- szegnek 30 százalékát álla­mi támogatásból a kor­mány biztosítja Szabolcs­nak, 15 százalékát az Orszá­gos Vízügyi Hivatal adja, a többit a lakosság és a me­gye üzemei, vállalatai, in­tézményei. így épülhet vízmű Domb- rádon és Záhonyban, Nyír- madán és Demecserben, Nyírbélteken, Tiszadobon, Tiszaeszláron, Tiszanagy- faluban, Üjfehértón, Tímá­ron, Tiszadadán és Nagy- ecseden, Mérkvállajon és Balkányban—Szakolyban, Nyírbogáton, Gávavencsel- lőn—Balsán, Gacsályban— Császlón, Kislétán és Sza- mosszegen, Beregdarócon és Beregsurányban, Márokpa- piban és Cégénydányádon, Kölesén, Tiszaszalkán, Má- riapócson—Pócspetriben, Vámosorosziban—Turri- csén—Csaholcon. Eddig tíz i helyen avatták fel a víz­müvet, s ihatnak vezetékes vizet az óvodákban, isko- : Iákban a gyerekek. Ennek örülnek a tiszadobiak, az I eszláriak, Gávavencsellőn és Balsán, Gacsályban és Császlón, Kislétán és Sza- mosszegen, a két beregi községben, Surányban és Darócon, Márokpapiban és Cégénydányádon. Épül a többi is, hogy mielőbb egészséges ivóvízhez juttas­sa az embereket ott is, ahol korábban ásott kútból ittak. Ezeket még ez év vé­gén, illetve 1979-ben adják át. A nagyecsedi, a nyír- bélteki, a mérkvállaji és a balkányi vízművek építését 1978 végén, illetve a jövő év első felében kezdik meg, s 1980-ban helyezik üzem­be. 1979-ben már 23 új víz­mű ad egészséges vizet. Ez­zel Szabolcs-Szatmár me­gye lakosságának a fele, csaknem 300 ezer ember I ihat jó ivóvizet. F. K. L_------------------------­II Kelet­Mfagifanirszág XXXV. évfolyam, 242. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1978. október 13., péntek ÉÉ 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom