Kelet-Magyarország, 1978. október (35. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-01 / 232. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. október 1. A hét címszavakban : HÉTFŐ: Damaszkuszban közzéteszik a szilárdság: front nyolc­pontos akcióprogramját — Rögtönítélő bíráskodás Rho­desiában — Tömeges letartóztatások, fokozódó terror Nicaraguában KEDD: Folytatódik az általános vita az ENSZ-közgyűlésben, Gromiko szovjet külügyminiszter felszólalása — Elhú­zódó kormányválság Portugáliában SZERDA: Külügyminiszterünk, Púja Frigyes beszéde az ENSZ- ben — Az izraeli parlament megszavazza a sínai tele­pülések felszámolását CSÜTÖRTÖK: Brezsnyev amerikai üzletembereket fogad — Carter sajtóértekezlete — Bécsben megnyílik a haderő­csökkentési tárgyalások 16. fordulója — Dél-Afrikában Botha hadügyminisztert jelölik Vorster helyére PÉNTEK: Huszonhat nappal trónra lépése után meghalt I. Já­nos-Pál pápa — A Biztonsági Tanács ENSZ-erőket és ellenőröket küld Namíbiába, a választások ellenőrzésé­re — A Francia KP központi bizottsági ülése SZOMBAT: A szovjet—amerikai külügyminiszteri tanácskozá­sok után. Washingtonban Carter fogadja Gromikót — Apartheidellenes világkonferencia az indiai fővárosban A hét három kérdése % Nemhiába szerepel már a 33-as sorszámnév az ENSZ közgyűlési ülésszakok jelzé­sére, e tanácskozásoknak ki­alakult hagyományai van­nak. Miután megválasztot­ták a vezető testületeket és véglegesítették az egyre tere­bélyesedő napirendet, az álta­lános vita adja meg a poli­tikai alaphangot. Rendsze­rint a külügyminiszterek, de időnként állam- és kormány­fők használják fel ilyenkor a világszervezet szószékét arra, hogy felvázolják országuk legfontosabb külpolitikai törekvéseit. Az első felszóla­ló, s így volt ez a most zá­ródó héten is, mindig Bra­zília képviselője: az „idők kezdetén” ugyanis, amikor az ENSZ tagállamainak száma a jelenleginek csupán egy- harmada lehetett, ez a dél­amerikai ország volt az első az ábécé-sorrendben. Azóta már jó néhány „a” betűs or­szág helyezkedik el a padso­rokban, de a nyitás szokásjo­ga megmaradt Brazíliának. O Mi jellemzi az ENSZ általános vitáját? Az igazsághoz tartozik termé­szetesen, hogy a világ nem a brazil felszólalást figyelte a legnagyobb érdeklődéssel, hi­szen — többek között — ezen a héten illette a szó Gromi­ko szovjet, Vance amerikai, Owen brit és Huang Hua kí­nai külügyminisztert s a rangos névsorban ott szere­pelt Púja Frigyes magyar külügyminiszter is. Az általános vita jól mu­tatja a világ kellemesebb vagy kellemetlenebb közér­zetét, A nemzetközi helyzet legfontosabb vonásai azért pontosan visszatükröződtek az ENSZ-palotában is. kitűnt, hogy valóban kritikus sza­kaszhoz érkezett az enyhülés folytatásáért, a fegyverkezé­si verseny megfékezéséért ví­vott harc és sürgős megoldást várnak a válsággócok prob­lémái. A szocialista külügy­miniszterek beszédei kifejez­hették azt a véleményt, hogy adottak a továbblépés lehe­tőségei, nem zárultak be a békés egymás mellett élés kapui, a jelenlegi nemzetkö­zi erőviszonyok megfelelő feltételeket biztosítanak a kibontakozáshoz. Ugyanak­kor szembe kell nézni bizo­nyos negatív tényekkel. Pél­dául azzal, hogy az Egyesült Államokban és egyes NATO- országokban megerősödtek a hidegháborús hangok; Peking politikája veszélyezteti az egyetemes békét s különös­képpen növeli a feszültséget Délkelet-Ázsiában; vagy a legutóbbi Camp David-i alkú következményeivel, amelyek során igyekeznek gondosan megkerülni a Közel-Kelet rendezésre váró feladatait. A szocialista országok kép­viselői azonban nemcsak egy reális helyzetértékelés igé­nyével léptek fel az ENSZ- ben, hanem megerősítették korábbi, konstruktív javas­lataikat s új kezdeményezé­seket tettek. Jól kiegészíthet­te az eddigi leszerelési indít­ványokat az a szovjet elő­terjesztés, hogy biztosítsanak mendenirányú garanciákat az atomfegyverekkel nem rendelkező s a területükön atomfegyverzettel állomáso­zó külföldi csapatokat sem elfogadó országoknak. Egy ilyen rendelkezés jóváhagyá­sa megerősítené a kiterjedt területek atommentesítésének irányzatát, fokozná az atom- sorompó-szerződés érvényét, jó hatást gyakorolna a lesze­relési tárgyalásokra. Szovjet részről ezzel messzemenően figyelembe vették az atom­fegyverekkel nem rendelkező országok többször kifejtett igényeit és aggályait Ha má­sok is így járnak el, a meg­egyezésnek nem lenne aka­dálya ... O Miről folynak a szov­jet—amerikai tárgya­lások? A New York-i üveg­palotában — az ülésterem mellett — lázas munka fo­lyik a különböző . különter­mekben, kávézókban, folyo­sókon, s fontos megbeszélé­sek zajlanak az ENSZ-misz- sziók épületeiben is. Sor ke­rült két hosszabb Gromiko— Vance-találkozóra, ma'jd a szovjet külügyminiszter Wa­shingtonba utazott, hogy pár­beszédet folytasson Carter elnökkel is. A fő téma változatlanul a SALT. Amennyiben hitelt le­het adni a kiszivárgott hírek­nek, a második stratégiai fegyverkorlátozási egyezmény szövege 95 százalékban már készen áll. Igaz, a megma­radt öt százalék nem egysze­rűen mennyiségi, hanem mi­nőségi problémát képez: új fegyverek végleges beillesz­tése, a rakétacsaládok kor­szerűsítésének kérdése és ha­sonló témák várnak megol­dásra. Ezen dolgoznak a hét­ről hétre Genfben összeülő kiváló szakértők, legutóbb az amerikai delegáció veze­tője, Warneke utazott Moszk­vába s most nyilván Gromi­ko tolmácsolja majd a szov­jet álláspontot. A derűlátók úgy vélik, hogy még az idén tető alá lehetne hozni a meg­állapodást, mások óvatosab­bak s utalnak rá, hogy im­már négy esztendő telt el eredménytelenül a vlagyi- vosztoki keretszámok elfo­gadása óta. Előrejelzést adni nem lehet, hiszen amikor ezeket az újságpéldányokat nyomják, még tanácskozhat­nak Washingtonban ... A fegyverkezéstechnikai kérdések valóban nagyon bo­nyolultak s a fegyverek' fej­lődésével egyre nehezebben megoldhatók. Mégis kijelent­hetjük, hogy a legösszetet­tebb problémák is rendezés­re kerülhetnek, ha erre iga­zi szándék mutatkozik. A Szovjetunió a tárgyalások kezdete óta kész erre, e tö­rekvése Brezsnyev bakui és Gromiko ENSZ-beli beszédé­ben ismét megerősítést nyert. A jelek viszont azt mutatták, hogy az amerikai vezetésben nem dőlt el a vita: akarnak, vagy nem SALT-megegye- zést. Talán a Carter—Gromi- ko-találkozó után világosab­bak lesznek majd ezek a frontok. © Mit jelent az újabb forduló Bécsben? A SALT a kérdések kérdése, hiszen a legérzékenyebb te­rületen, a nukleáris fegyver­zet vonatkozásában nyitná meg a korlátozás, szabályo­zás és csökkentés útjait. A SALT azonban korántsem az egyetlen leszerelési téma s ezért kísérte fokozott érdek­lődés a bécsi haderő-csökken­tési tárgyalások tizenhatodik fordulójának megkezdését. A jó öt éve tartó megbe­szélések keretében a szocia­lista országok olyan új, kompromisszumos tervet ter­jesztettek elő júniusban, amely magába foglalta a ko­rábbi nyugati véleményeket, ellenvetéseket is. így a szo­cialista országok elfogadták azt a nyugati kívánságot, hogy a közép-európai straté­giai térségben mindkét kato­nai szövetség tagállamai azo­nos szintű fegyveres erőkkel rendelkezzenek: konkrét in­dítványokat tettek a hadi- technika (páncélosok, repü­lőgépek, atomrakéták) csök­kentésére s ésszerű elképze­léseket vázoltak fel a részle­tes menetrendre. Közzétet­ték a szükséges létszámada­tokat is, amelyekből kiderül­hetett, hogy a NATO és a Varsói Szerződés csapatkon­tingensei nagyjából azonosak az érintett térségben. Jogos volt a kíváncsiság tehát, hogy az eltelt gondol­kodási idő nyomán, milyen lesz a nyugati reagálás a szo­cialista javaslatokra. Az ér­demi állásfoglalás egyelőre késik: úgy tűnik, hogy nyu­gati részről sem tagadhatják a szocialista tervek jelentő- ' ségét, ám a gyakorlati meg­egyezés elöl kitérnek. Hivat­koznak például a létszám­adatokban való egyet nem ér­tésre s olyan követeléssel lépnek fel, hogy a szocialis­ta oldalon 150 ezer fővel na­gyobb legyen a csökkentés, mint a nyugatin. Ez termé­szetesen elfogadhatatlan s nem más, mint a korábbi „diszparitásos” leszerelés fel- melegítése. Vannak jelei az időhúzásnak is. Miközben az atlanti orszá­gok egy helyben topognak, a szocialista országok újabb ki­egészítéssel támogatták meg tervüket: mondják ki, hogy már a bécsi tárgyalások ide­je alatt sem emelik a szem­ben álló felek fegyveres erő­ik és fegyverzetük színvona­lát Közép-Európában. Ez is­mét kínos NATO-dilemmát eredményez, hiszen éppen a tavaszi NATO-tanácsülés fo­gadott el ajánlásokat újabb nagyszabású fegyverkezési tervek végrehajtásáról... Réti Ervin Harc a diktatúra ellen A 148 ezer km2 területű. 2,5 mil­lió lakosú Nicaraguában a fegy­veres felkelés erejének megtöré­se után, országos sztrájk formá­jában folytatódik a diktatúra el­leni küzdelem. y A sztrájk pedig — pénzügyi szakértők szerint — a felkelők­nél is nagyobb veszélyt jelenthet a rendszer számára. Megbénult a gazdaság, máris hiány mutatkozik élelmiszerből és fogyasztási cikkekből. Fogyó­ban van a pénz, a vállalatok többsége nem fizet adót. Meg­kezdődött a tőke kiáramlása, az utóbbi három hónapban mintegy 40 millió dollárt vittek ki az or­szágból. A Nemzetközi Valuta Alap, valamint külföldi bankok csoportja visszatartja a már terv­be vett 80 millió dollár kölcsön folyósítását. A feszült politikai helyzet, valamirit a kedvezőtlen időjárás hatására veszélybe ke­rült a két legfontosabb kiviteli termék, a kávé (az export 31%-a) és a gyapot (a kivitel 24%-a) be­takarítása. Az ideiglenes kor­mányt megalakító Széles Front, valamint a fegyveres harcot foly­tató Sandinista Nemzeti Felsza- badítási Front nemcsak a dikta­túra politikai, de gazdasági ha­talma ellen is küzd. A Somoza-család birtokolja az ország szántóföldjeinek 40%-át, s az állattenyésztés jelentős részét. Az elnök rendelkezik a kávé, a gyapot és a dohány forgalmazá­sával, a halászattal és a húsfel­dolgozással. Az elnöki vagyon része az ország vasúti hálózata, légiközlekedése, hajózási társa­sága. A lakosságot viszont a nyo- adósodása. Az ország külföldi mór, az írástudatlanság és a ma- adóssága az 1970. évi 206 millió- gas arányú gyermekhalandóság val szemben 1976-ra 936 millió sújtja. Fokozódik az ország el- dollárra növekedett. (Folytatás az 1. oldalról) büszkesége. Harminc eszten­dő alatt 27 alkalommal ka­pott kimagasló sikereiért or­szágos elismerést. A közös gazdaság fejlődé­sének fontos tényezője a jö­vedelmező gazdálkodásra va­ló törekvés. Erre utal, hogy a legfontosabb termelőeszkö­zök kihasználása magasabb az átlagnál, a betakarítás op­timális időben történik, a veszteségek alacsonyak. A legfontosabb termékek ön­költsége jóval a megyei átlag alatt van. A megyében első­ként a barcsiak vezették be az önelszámolás rendszerét: a különböző szervezeti egy­ségek, ágazatok, brigádok munkájuk, elért eredménye­ik alapján részesednek a közös jövedelemből. 30 felső­fokú végzettségű szakember dolgozik a szövetkezetben, s a közös munkában részt ve­vő tagság egynegyede szak­munkás. A jubileumi ünnepségen a résztvevők nagy tapsa köze­pette olvasták fel Kádár Já­nosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának gratuláló, jókívánságokat tol­mácsoló táviratát, majd Lo- sonczi Pál hat dolgozónak kitüntetéseket, Losonczi Mi­hály tsz-elnöknek, s a ma is élő 14 alapító tagnak emlék­plakettet adott át.-------------------------f---------------------------------------­Á sevesói halálgyár ügyében flz Orsini-jelentés N éhány héttel ezelőtt fe­jeződött be az olasz parlamenti vizsgálat az észak-olaszországi Seveso melletti Meda faluban történt mérgezés ügyében. A vizsgá­lat megállapította, hogy a fe­lelősség mindenekelőtt a két évvel ezelőtt leállított Icmesa gyógyszergyár vezetőit ter­heli. De nem kisebb a bűne a Givaudan genfi anyaválla­lat, valamint a Hofmann-La Roche baseli világcég igaz­gatóságának sem. 1976. július 10-én egy biz­tosító szelep meghibásodása következtében életveszélyes méreg került a levegőbe. A következmény: 1808 hektár terület fertőződött meg. Több mint 600 lakost egy évre, to­vábbi 200-at két évre kitele­pítettek. Az orvosok 8 ezer iskolás gyermeket vizsgáltak „Vietnamra emlékeztet.” — A katasztrófa egyik kis áldo­zata. (Der Spiegel felvételei. KS.) meg és közölük több százat küldtek kórházba. A spontán abortuszok száma ezen a vi­déken az 1976. évi négyről 1977-ben harmincnyolcra emelkedett. A Die Zeit című nyugatnémet lap arra figyel­meztetett, hogy a katasztrófa a vietnami vegyi háborúfa emlékeztet, ahol ugyanezt a mérges gázt használták. Tizennégy hónappal a sze­rencsétlenség után, a múlt év szeptemberében az olasz par­lament egy 30 tagú vizsgáló Folyik a terület fertőtlení­tése. bizottságot küldött ki. Száz­négy érintett személyt hall­gattak ki, 74 ülést tartottak és a bizottság elnöke, a ke­reszténydemokrata Bruno Orsiéi most 470 oldalas je­lentést tett le az asztalra. Az Orsini-jelentés szerint az Icmesa ismerte a veszélye­ket, amelyek a Trichlorphe- nol termelésével együtt jár­nak. A kísérleteket a baseli Hoffroche kutatóközpontban folytatták le, ahol megállapí­tották,’ hogy az anyag előál­lítása közben súlyosan mér­gező TCDD keletkezhet. De mint a vizsgálat megállapí­totta, az Icmesa nem szerezte be a szükséges védőberende­zéseket. A svájci monopólium olasz leányvállalatának igaz­gatói sem a hatóságokat, sem a munkásokat nem tájékoz­tatták a Trichlorphenol ve­szélyeiről, képzetlen dolgozó­kat állítottak a termelőbe­rendezések mellé, nem tartot­ták be a tűzvédelmi előírá­sokat és megszegtek egy sor más szabályt is. Hasonlókép­pen bűnös mulasztás terheli a svájci konszerneket, akik például figyelmen kívül hagyták a médai polgármes­ter bejelentését a mérgező felhőről. A kemény olasz ítélet a bá- seli monopóliummal szemben már az Orsini-jelentés előtt megszületett. A konszern ve­zetősége a szerencsétlenség áldozataival szemben érzé­ketlen magatartást tanúsított. \ károsultaknak több mint egy évig kellett várniuk a kártalanításra és a cég veze­tői a további igényekre vo­natkozólag kijelentették, hogy azok tisztázása és kielégítése 10—15 évig is eltarthat. „Nem várhatják tőlünk — gúnyolódott Adolf Jähn, a konszern igazgatója —, hogy egész Lombardia adósságát mi fizessük ki.” A jelentés mindenesetre az olasz hatóságok mulasztásait is megállapítja. Bár a médai tanácsházán már régebben tudtak róla, hogy az Icmesa mérgező anyagokat is előál­lít, mégsem tették meg a szükséges ellenőrző intézke­déseket. (gáti) lZ If^Tíl :7il >1*1

Next

/
Oldalképek
Tartalom