Kelet-Magyarország, 1978. október (35. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-26 / 253. szám

Kádár János fogadta Anker Jörgensent A dán miniszterelnök sajtókonferenciája Kádár János fogadta Anker Jörgensen dán miniszterelnö­köt. A találkozón jelen volt Lázár György miniszterelnök is. (Kelet-Magyarország telefotó) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára szerda délelőtt a Köz­ponti Bizottság székházában fogadta Anker Jörgensent, a Dán Királyság miniszterel­nökét. A találkozón jelen volt Lá­zár György, a Miniszterta­nács elnöke, Nagy János külügyminiszter-helyettes. Oláh József, a Magyar Nép- köztársaság koppenhágai nagykövete, valamint Jörgen Gersing, a miniszterelnöki hivatal államtitkára, Hen­ning Gottlieb a miniszterel­nök külpolitikai tanácsadója és Henrik Holger Haxthau­sen, a Dán Királyság buda­pesti nagykövete. Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke, szintén szerdán dél­előtt, az Országházban fogad­ta a dán miniszterelnököt. Jelen volt Nagy János, Oláh József, valamint Jörgen Ger­sing, Henning Gottlieb és Henrik Holger Haxthausen, a találkozók szívélyes légkör­ben zajlottak le. Anker Jörgensen a Dán Ki­rályság hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó mi­niszterelnöke szerdán a Hil- ton-szállóban sajtókonferen­(Folytatás a 4. oldalon) KILENCSZÁZMILLIÓS BERUHÁZÁSSAL Erőműfejlesztés Nyíregyházán A nyíregyházi erőmű fej­lesztésével és műszaki-gaz­dasági kérdéseivel is foglal­kozik az a kibővített veze­tőségi ülés, amelyet a me­gyeszékhelyen tart meg az Energiagazdálkodási Tudo­mányos Egyesület erőmű szakosztálya. Az október 25- én kezdődött, kétnapos ta­nácskozást -nem véletlenül rendezték meg Nyíregyházán, hiszen a távhőellátást illető­en ez a város — jó néhány nagyobb települést megelőz­ve — óriásit fejlődött. A TI- TÁSZ hőerőművének segítsé­gével az IKSZV jelenleg már a város mintegy nyolc­ezer lakását látja el távhő­vel, s ez a városlakók mint­egy 35—40 százalékát, közel negyvenezer embert érint. A tervidőszak végére pedig mintegy tízezer lakás távfű­tését kell majd biztosítani. A növekvő igények kielé­gítésére fokozott ütemű fej­lesztésre van szükség a nyír­egyházi erőműben is. Jelen­leg egy 1980-ban befejeződő, 400 millió forint értékű be­ruházás folyik. Ennek kere­tében már elkészült az a más­fél kilométer hosszú távveze­ték, és redukálóállomás amelyen hat atmoszféra nyo­mással kapják a szovjet föld­gázt, s amely — a korábbi gázkorlátozást feloldva — óránként 30 ezer köbméter csúcsfogyasztást tesz lehető­vé. Még ez év utolsó negye­dében üzembe helyezik azt a két, nagy teljesítményű ka­zánt, amely hosszú időre biz­tosítja a távhőellátást. Sor kerül az egész hőerő­mű tüzelőolaj-rendszerének bővítésére is, melynek egyik jelentős beruházása lesz a vasúti deltaterületen jövőre megépülő tízezer köbméteres pakura tartály. Ugyancsak jö­vőre készül el az a 2,6 kilo­méter hosszú gőz és kondenz- víz távvezeték is, amely már a Taurus mezőgazdasági gumiabroncsgyárának hőel­látását biztosítja. A fejlesztés üteme még na­gyobb mérvű lesz a VI. öt­éves tervben, amikor körül­belül félmilliárd forint érté­kű beruházást kell majd megvalósítani. A tervezés már megkezdődött Előrelát­hatóan 1983-ban kerül sor egy óránként száz tonna tel­jesítményű gőzkazán és se­gédberendezéseinek megépíté­sére. A tervidőszak végén he­lyeznek üzembe — a szükséges erőművi berendezésekkel együtt — egy áramtermelő fűtőturbinát, amely a hőener­gia gazdaságosabb előállítá­sát is lehetővé teszi. A továb­biakban fűtésre felhasznált gőz ugyanis előbb 19—20 megawatt teljesítményű vil­lamos energiát is termel. Gromiko Párizsban Szerdán délután háromna­pos hivatalos látogatásra Pá­rizsba érkezett Andrej Gro­miko szovjet külügyminisz­ter. Gromiko Louis de Gui- ringaud francia külügymi­niszter 1977 júniusi moszk­vai látogatását viszonozza. A szovjet vendéget Párizs Orly repülőterén Livier Stirn kül­ügyi államtitkár fogadta. Gromiko és Guiringaud hi­vatalos tárgyalásai még szer­da délután megkezdődtek a francia külügyminisztérium­ban. Giscard d’Estaing állam­fő pénteken délelőtt fogad­ja a szovjet külügyminisztert és ebédet ad tiszteletére az Elysée-palotában. Andrej Gromiko szombaton utazik el Párizsból. SZALJUT—6 Kozmikus ügyelet A Progressz teherűrhajó leválasztása után szerdán folytatták a kozmikus ügye­letet a Szaljut—6 űrállomás utasai. Vlagyimir Kovaljonok és Alekszandr Ivancsenkov jó egészségben és jó hangu­latban végezte napi feladata­it, amelyek közé tartozik most már a visszatérésre való fel­készülés is, az immár ötödik hónapja tartó kozmikus ex­pedícióról. A Szaljut—6 tapasztalatai minden vonatkozásban előse­gíthetik a későbbi űrexpedí­ciókat, amelyek más bolygók­ra indulnak. Leonov szerint a Szaljut- hoz hasonló űrállomások ki­indulópontul szolgálhatnak a bolygóközi expedíciókhoz. Ülésezik a DAB mezőgazda sági szakbizottsága. Az előadó a legfontosabb feladatként említette a me­zőgazdaság intenzív fejlesz­tését, a minőséget, a gazda­ságosságot, az ésszerű föld- hasznosítást. — Itt tette hoz­zá — egyszerre kell megol­dani a többtermelés, a jó •minőséget és a megfelelő ér­tékesítést. Ez hosszú távon fő feladata a mezőgazdaság­nak és az élelmiszeriparnak. Az előrelépés szempontjából fontos kérdés a’mezőgazda- sági termelés koncentrációja és szakosodása. Az előbbinél máris kedvező a kép. A te­rületi termelési és üzemi szakosodást illetően viszont közel sem aknáztuk ki a le­hetőségeket. Ennek elsőren­dű oka, hogy nem kielégítő az irányító szervek és az üzemek ez irányú törekvése, másrészt e kérdés tudomá­nyosan még nem került fel­dolgozásra. A termelőüze­mek biztonsága is hiányzik, amely pedig a szakosodás fejlesztésének elengedhetet­len feltétele. — Szakbizottságunk vita­anyagai is egyértelműen igénylik az eredményesebb és gyorsabb szakosodást, hi­szen Szolnok, Hajdú és Sza­bolcs megye igen jelentős szerepet tölt be az ország la­kosságának álelmiszer-ellá- tásában különösen kenyér- gabonából, takarmányból, állatból és állati termé­kekből, gyümölcsből, cu­korból, napraforgóolajból és zöldségből. Megítélésünk sze­rint e három megye viszony­latában is szükség lenne egy tudományosan megalapozott területi szakosodásra. Nem kevésbé fontos a meg­termelt termékek feldolgozá­sa — hangzott el a további­akban. — A feldolgozó kapa­citás növelése, az élelmiszer- ipar fejlesztése és ésszerű te­rületi elhelyezése szintén olyan téma, amellyel átfogó­an és tudományos szinten in­dokolt foglalkozni. Meggyő­ződésünk, hogy e három me­gye együttműködése jelentős eredményeket hozhat a me­zőgazdasági termékfeldolgo­zás fokozásában. A következőkben Tar Imre hangsúlyozta: a lehetőségek és a szükségletek indokolják a három megyét átfogó, ősz­Megnyitó baktalórántházán Őszi megyei könyvhetek Két évtizedes hagyomány már, hogy ősszel könyvhete­ket rendeznek a fogyasztási szövetkezetek és a könyvba­rát bizottságok. Az őszi könyvhetek idei megyei meg­nyitójára október 25-én dél­után 2 órakor került sor Bak­talórántházán, a Mező Imre Gimnáziumban. Az ünnepség elnökségében foglalt helyet Ekler György, a megyei párt- bizottság titkára. A megnyitó résztvevőit Antal Lajos, a baktalóránt- házi nagyközségi pártbizott­ság titkára köszöntötte. Ezt követően Tóth Ernő, a nyír­egyházi járási pártbizottság titkára nyitotta meg az őszi könyvhetek megyei rendez­vénysorozatát. Elöljáróban utalt arra, hogy az emberek szocialista tudatának formá­lásához nélkülözhetetlen esz­köz a könyv, a szakmai, a politikai és szépirodalom. (Folytatás a 4. oldalon) A könyvhetek megnyitójának közönsége. szefüggő regionális vízren­dezési és vízhasznosítási terv kidolgozását és megvalósí­tását, hiszen ez nagymérték­ben hozzájárulna a Tiszántúl termelési biztonságának nö­veléséhez. Szólt a vitaindító az ősgyepre, az intenzív fű­termesztésre, takarmányter­mesztésre és melléktermékek­re alapozott hústermelésről, amelyek ugyancsak mind­három megye számára fon­tosak. E területeken is in­dokolt lenne a megyék kö­zötti jobb együttműködés és újabb termelési rendszerek létrehozása. Ebben is — folytatta — nélkülözhetetlen szerepe van a tudománynak, amely sok kérdésre képes hasznos megalr.ást találni. A tudomány számára fon­tos területek között említet­te a rizstermesztéssel kap­csolatos komplex feladatterv kidolgozását, ugyanakkor az alma-, a burgonya- és a do­hánytermesztés fejlesztése te­rületén is nagyon sok még a tennivaló. Ügy gondoljuk — folytatta az előadó —, hogy nagy tartalékok rejlenek a termelési rendszerek közötti együttműködésben, a kedve­zőtlen adottságok kedvezőre való változtatásában, ame­lyek ugyancsak a tudomány embereinek segítségét igény­lik. A szakbizottság társelnöke befejezésül rámutatott: a há­rom megyében megvan az a szellemi erő, amely képes a tudomány eszközeivel meg­válaszolni a gyakorlat kér­déseit. Képes arra is, hogy a közösen kialakított és jól megválasztott kutatási té­mákat gyorsabban dolgozza fel, s rövid idő alatt kama­toztassa erendményesen a gyakorlatban. Kérte a tudo­mány képviselőit, hogy ja­vaslataikat a rendelkezésre álló anyagi eszközökkel össz­hangban dolgozzák ki. A vitaindítót követően a Szolnok megyei fejlesztési feladatokról Mohácsi Ottó, a Hajdú-Bihar megyei fejlesz­tésről Tóth Imre, a Szabolcs- Szatmár megyei feladatokról pedig Hosszú László, a me­gyei pártbizottság titkárai szóltak. Hosszú László a töb­bi közt hangsúlyozta: — Megyénkben alapvető feladat a mezőgazdasági ter­melés és az élelmiszeripari feldolgozás összhangjának megteremtése, az e területen meglévő feszültségek feloldá­sa. A megye termelési szer­kezetéhez igazítva szükséges kialakítani a sok irányú fel­dolgozás ipari bázisát, külö­nösen a hús, a gabona, a tej, a gyümölcs és zöldségfélék illetve a bungonya vonatko­zásában. Szólt arról, hogy a földvé­delem, a termő terület jó hasznosítása megyénk me­zőgazdaságának is alapkér­dése. E területen számos fel­adatot kell megoldani a kö­vetkező években. Termelési szerkezetünket a tájkörzetek természeti adottságához szük­(Folytatás a 4. oldalon) || Kelet­nlagyarország ^XXX^^vfolyam^53^zán^^^^^AK^^^FILLÉK^I978^któbe^26j^sütörtö^| Megyénkben ülésezett a DAB mezőgazdasági szakbizottsága A Tiszántúl fejlesztése: közös érdekünk A Tiszántúl mezőgazdasá­gi termelésének fejlesztési kérdései, a regionális kutatá­si feladatok volt a témája annak a tanácskozásnak, amelyet szerdán rendezett Balkányban. az állami gaz­daság központjában az MTA Debreceni Akadémiai Bizott­ságának mezőgazdasági szak- bizottsága. Dr. Acs Antal egyetemi tanár, a szakbizott­ság elnöke köszöntötte Szol­nok, Hajdú és Szabolcs me­zőgazdasági tudományos éle­tének képviselőit és gyakor­lati szakembereit, köztük dr. Bognár Rezső akadémikust, a DAB elnökét. Dr. Tar Imre kandidátus, a megyei pártbi­zottság első titkára, a szak- bizottság társelnöke tartott vitaindító előadást. — Mai összejövetelünk azt az alapvető célt szolgál­ja — mondta a többi között —, hogy tájékozódjunk a há­rom megye mezőgazdaságá­nak és élelmiszeriparának helyzetéről, a fejlesztési el­képzelésekről, s meghatároz­zuk, hogyan segítheti a tudo­mányos kutatás a leghaszno­sabb, leggazdaságosabb ■meg­oldásokat. Elmondta: a tudo­mány már eddig is sokat tett egy-egy megye mezőgazdasá­gának fejlesztéséért. A jö­vőben azonban igen fontos, hogy mindenekelőtt azokkal a kérdésekkel foglalkozzon a DAB, amelyek megoldása mindhárom megye közös ér­deke, s amelyek a Központi Bizottság ez év márciusi ülé­sének határozatában szerepel­nek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom