Kelet-Magyarország, 1978. október (35. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-22 / 250. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. október 22. Mikor lesz nagygarázs ? Hol parkoljon a kocsi? — Többe kerül a garázs, mint az autó Összeköttetés a várossal Program a külterületek fejlesztésére Akinek semmije sincs, la­kás kellene, akinek lakása van, közművek, út, járda, közeli bölcsőde, óvoda, isko­la, bolt, szolgáltatóház épí­tését sürgeti, akinek kocsija van, garázst szeretne. Né­hány éve, ez utóbbi még nem jelentett számottevő gondot, hiszen a családi házak udva­rán garázst is épített magá­nak a tulajdonos, és az autók száma is jóval kevesebb volt. Ma már — különösen me­gyénk négy városában — feszítőek a gondok: a 23 400 kocsiból mindössze 4175 áll­hatott garázsban. Mi lesz később, amikor még több au­tó lesz, az új városnegye­dekben pedig egyre kevesebb a beépíthető hely? Erre kér­tünk választ Zilahi József­től, a megyei tanács vb épí­tési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetőjétől. Nagyon költséges — A városrendezési és fejlesztési elvek tartalmaz­zák a lakótelepek gépkocsi­elhelyezési lehetőségeit is, a tervezési irányelvek pedig megszabják, hogy ezer lakás­ra mennyi gépkocsiparkoló, illetve garázs szükséges. Az irányelvek szerint a városok­ban 1000 lakásra 300 gépko­csit kell számolni, amelynek 35 százalékát parkolókban, 35 százalékát kisgarázsban, 30 százalékát pedig nagygarázs­ban helyezheti el tulajdono­sa. A nagyvárosokban — ilyennek számít Nyíregyhá­za is — más a helyzet: itt a kocsik felét nagygarázsok­ban kellene elhelyezni, 20— 25 százaléknak juthat kisga- rázs, 25—30 százalék a par­kolókban áll. — Már ebből a felsoro­lásból is kiolvasható a fe­szültség oka: Nyíregyházán még a mai napig sem épült egyetlen nagygarázs sem, pedig mind a város, mind a megye vezetői évek óta ko­molyan foglalkoznak vele. Az ok egyszerű: nagyon költ­séges egy nagygarázs építé­se. Ha a városnak kisajátí­tásra van pénze, akkor elő­ször ott sajátít ki, ahol la­kások, közcélt szolgáló léte­sítmények épülnek, a garázs tűri legjobban a halasztást. De költséges az építkezés is, hiszen több szintes garázsok­ról van szó. Sorgarázsok előre gyártott elemekből — A beruházási helyze­tünk is olyan, hogy nincs aki a nagygarázsokkal fog­lalkozzék. Állami pénzeket még ideiglenesen sem lehet erre a célra felhasználni, az OTP sem ad hitelt garázs- építésre, saját erőből pedig egyelőre aligha képzelhető el. Egy ilyen garázsban egy hely ma körülbelül 150 ezer forint lenne, gyakorlatilag kétszer annyiba kerülne, mint maga a kocsi. Eddig egyetlen nagygarázs épült fel Budapesten. — Ilyen körülmények kö­zött érthető, hogy a gépko­csi-tulajdonosok inkább a kis- garázsokhoz ragaszkodnak, ám ezek a kisgarázsok sok helyet igényelnek, amelyből egyre kevesebb lesz különö­sen Nyíregyházán. A mosta­ni tervekben előre gyártott elemekből épülnek majd sorgarázsok a város északi, északnyugati részén, ame­lyek lényegesen olcsóbbak lesznek a nagygarázsoknál, ám azt tudomásul kell venni, hogy a garázs távol esik majd a lakástól. A múzeum mögött? — A több szintes garázsok építéséről természetesen ez­után sem lehet lemondani, hiszen becslések szerint az ezredforduló táján a mai 9145 helyett körülbelül 30 ezer kocsi lesz Nyíregyhá­zán. A mostani tervek sze­rint ebből mintegy 15 ezer­nek nagygarázsban kellene lenni. A városrendezési terv­ben 500-as nagyságú garázs épül a múzeum mögött, a mostani óvoda helyén, 450- es a Honvéd és Puskin út között és Kisteleki utcán, bár ez utóbbi volószínű vál­tozni fog a 4-es fő közleke­dési út nyomvonala miatt. 400-as épül a Víz utcán, a Kisteleki úton, a Körte ut­cán, a Pacsirta utcán, a Hol­ló utcán, négy négyszázas Jósavárosban. Háromszázast a Kiss Ernő utcára, a Honvéd utcára, a Sas utcára, az István utcára, a Selyem ut­cára jelölnek a tervek. Má­tészalkának és Nyírbátornak most készül az új általános rendezési terve, ez szabja majd meg, hol épülnek majd 'fel az emeletes garázsok. (balogh) Kárvallott a természet Büntetés után született a megoldás Kiszáradt fák meredeznek figyelemeztető felkiáltójelek­ként Nyírmada határában a Baktai út mentén. Tükörké­püket sötétzöld, szemetes, szúnyog és muslica lepte fer­tőzött vízbe nézzük elborzad­va. Tönkrement a növényzet, amely pedig oly csodálato­san, szemet gyönyörködtető- en pompázott ezen a vidéken is valaha... Az állatforgalmi és hús­ipari vállalat sertéstelepét még az ötvenes években te­lepítették Nyírmadára. A hizlaldában a sertéstrágyát nem almozással, hanem fo­lyóvizes lemosással távolít- ják el. Az így keletkezett hígtrágyát évek, sőt évtize­dek {!)_ óta szűrés, ülepftés, tárolás nélkül a környező termőföldekre engedték a telepről. (!) Űtján kiégett a fű, kiszáradtak a fák... Az illetékesek évekig tét­lenül nézték, hogyan keletke­zik többszörös kár. így vált Nyírmadán az értékes trágya a természet fertőzőjévé... A húsipari vállalat 1976-ban közel két és fél millió, 1977- ben közel 5 millió forint büntetést fizetett ezért. Ek­kor végre belátták: tenni kell valamit! A szennyvíztisztítást a hiz­lalda dolgozóinak újításai nyomán dolgozták ki. A te­lepen elkészült két szenny­víztároló amelyek összesen 10 ezer köbméter szennyvi­zet fogadnak be. A sűrítés­ből és az ülepítésből nyert trágyát termelőszövetkeze­teknek, állami gazdaságok­nak, kistermelőknek értéke­sítik. A tisztított szennyvizet laboratóriumi vizsgálatnak is alávetették, és megállapít­tatott, hogy abban már nincs fertőző anyag. A tisztítást tehát megol­dották, s az egész még fél­millió forintba sem került. Ha meggondoljuk, hogy mi­lyen kicsi összeg ez a több mint 7 millió forint bünte­téshez képest, bizony meg­döbbenünk. A vállalat az Állatforgalmi és Húsipari Tröszttől az ötödik 5 éves tervre beruházásokra 25 mil­lió forintot igényelt, ebből egy, a mostaninál korszerűbb, hatékonyabb szennyvíztisztító és -tároló berendezést építtet­nek, amely a hatodik 5 éves tervben készül el. A helyzet azonban már most is összeha­sonlíthatatlanul jobb mint korábban volt, ezt mutatja az is, hogy az idén jóval keve­sebb büntetést fizettek, mint tavaly. A természet ellen elköve­tett vétkét a vállalat úgy igyekszik jóvá tenni, hogy november 15-ig feltölteti földdel az út mentén ékte­lenkedő belvizet, a szennyvíz fertőzte csatornákat pedig kitisztíttatja. Kádas Viktória Megtámadta a vadőrt Nagy András tiszavasvári lakos ez év július 16-ra vir­radó éjszaka nagyobb meny- nyiségű szeszes italt fogyasz­tott. A hajnali órákban test­véreivel kiment a szivattyú- telepre horgászni, ami a ti- szavasvári Nimród Vadász- társaság területéhez tarto­zott. Horgászás közben Nagy András elkérte testvére mo­torkerékpárját, hogy kipró­bálja. A töltésen motorozott ittas állapotban, s közben a vadásztársaság fácánnevelő telepének közelébe ért. Meg­látta, hogy a telepen ott van­nak a kisfácánok, ezért meg­állt és lement, hogy köze­lebbről megnézi őket. Kezé­ben egy botot vitt magával. H. Gábor a vadásztársaság hivatalos vadőre észrevette a hívatlan látogatót és gya­nús lett a kisfácánok köze­lébe érő botos ember. A vad­őr arra gondolt, hogy bizto­san le akarja őket a bottal ütni, ezért Nagy Andrást felszólította, hogy igazolja magát. Nagy közölte, hogy nincs nála semmiféle iga­zolvány, ezért H. Gábor rá­fogta fegyverét a gyanús lá­togatóra és felszólította: fog­ja meg. a motorkerékpárt és menjenek el a közelben lé­vő zsiliphez és majd ott tisz­tázzák, hogy mit keresett a fácánosban. Nagy a felszólításnak ele­geit tett, de miközben a zsi­liphez közeledett hirtelen hátra fordult és nagy erővel szájon vágta H. Gábor hiva­tásos vadőrt, aki az ütéstől a földre esett. Nagy ezek után a vadőrtől elvette a puskát és azzal csapkodott a vadőr felé. H. Gábor a földről egy ka­rót vett fel és azt tartotta támadója elé. A kölcsönös szitkozódások és tettlegessé- gek következményeként mindketten sérüléseket szen­vedtek. A heves összecsapá­soktól a vadőr puskájának tusa is összetört. Nagy a kö­zelben lévő testvéreit hívta segítségül, ezért H. Gábor a túlerőtől tartva elmenekült a helyszínről. A bíróság Nagy Andrást bűnösnek rpondta ki hivata­los személy elleni erőszak, valamint közlekedési vétség miatt, s halmazati bünteté­sül 5 hónapi szabadságvesz­tésre és 3000 forint pénz mellékbüntetésre ítélte, 8 hónapra eltiltotta a jármű- vezetéstől. A szabadságvesztés végre­hajtását 2 év próbaidőre fel­függesztették. Az ítélet jog­erős. (m. f.) A nyíregyházi településcsoport fejlesztésére készített prog­ram. A több mint százezre* Nyíregyházához hat— hét kisebb-nagyobb te­lepülés kapcsolódik, amelyek egyrészt a köz- igazgatási és a munka­hely miatt a mindin­kább nagyvárosi szere­pet betöltő megyeszék­helyhez közelednek. Másrészt a távolság és az ellátás szintje miatt sokban különböznek is ettől. Milyen sors vár ezekre a néhány száz vagy ezer lelkes telepü­lésekre? Nemrégiben készült egy program a nyíregyházi tele­püléscsoport általános rende­zési tervéhez. Ezt a progra­mot a 18/1978. (VI. 27.) szá­mú határozatával a Nyír­egyházi Városi Tanács jóvá­hagyta és a program alapján várhatóan a jövő év közepé­re küldi el a Városépítési Tudományos és Tervező In­tézet a részletes rendezési tervet. Ebben nemcsak a mostani V. ötéves terv fej­lesztési elképzelései kapnak helyet, hanem az 1995-ig szó­ló hosszú távú és a 2010-ig meghatározott úgynevezett nagy távú feljesztések is sze­repelnek. Oros szerepe A nyíregyházi település- csoport tervében (a térké­pen bekarikázott számokkal jelölt) községeknek is fon­tos szerep jut. Oros, Nyírpa- zony, Kótaj, Nyírtelek, Nagy- cserkesz, Kálmánháza, és Császárszállás fejlesztése nemcsak az említett telepü­lések, hanem Nyíregyháza szempontjából is lényeges. Közülük kiemelkedik Oros. amelyet 1979. január 1-étől már közigazgatásilag is a városhoz csatolnak. Hangsú­lyozott szerep jut Sóstóhegy­nek, mert ez a sóstói üdülő­körzettel együtt a város szerves részévé válik. Ezt a folyamatot meggyorsítja majd a VI. ötéves tervben folyó építkezés. A jövő év­ben mélyfúrási kutat és egy 100 személyes óvodát, majd a 80-as években ABC-áru- házat, presszót és iskolát avatnak Sóstóhegyen. A szakemberek most vizsgál­ják, hogyan lehetne a leg­ésszerűbben vezetékes ivó­vízzel ellátni a települést. A nyíregyházi település- csoporton belül a belterületi határokkal jelölt térség áll kétségtelenül nagyobb fejlő­dés előtt (a térképen szagga­tott vonal jelzi). Közülük Nyírszőlős a legjelentősebb, most 2100-an lakják. Részle­tes rendezési tervében épí­tésre kijelölt terület bőven áll a családi házat építők rendelkezésére. Két és fél éve működik a törpe vízmű és valamennyi utcán fut az ivóvízhálózat, a villanyveze­tékek állapota is kielégítő. A tanyai kollégium az egész megyéből vonzza a kisdiáko­kat. Az ÁFÉSZ vendéglátó- egységet tervezett, de az épületből kis méretű ABC-t hoznak létre. Á bokor­települések Felsősima helyzete sajá­tos: jó néhány kilométeres körzetből ide húzódhatnak a lakosok. Az 500 lelkes tele­pülésen még ebben a terv­ciklusban átadják az 50 sze­mélyes óvodát. A művelődési ház elég távol esik a köz­ponttól, de a tervekben sze­repel egy új is. Vajda-bokor a 36-os főút- mentén fekszik, mégis mind­össze 130-an élnek itt. Az is­kola a körzetesítés révén el­költözött és a közeli Nagy­cserkesz is jobban vonzza a letelepedni vágyókat. Manda-bokorban egész új utcasorok fogadják az ide­gent. A 360 ember gyakran kopog építési engedélyért a műszaki osztályon. Manda- bokorban a KPM bekötő utat épített és a helyijáratú autó­busszal kapcsolta még kö­zelebb Mandát a városhoz a Volán. Például Butyka Rozsrétszőlő is szerencsés helyzetbe került, mivel a 4- es főút közvetlenül érinti a települést és a KPM bekötő út révén jó összeköttetés lé­tesült a várossal. A 330 la­kost képviselő tanácstagok az ABC-áruházat kérik leg­gyakrabban, erre az V. öt­éves tervben nem kerülhet sor. Alsó és felső tagozatos általános iskolája, több fű­szerboltja van. Ide is gyak­ran építenek új családi há­zakat, előfordul, hogy enge­dély nélkül. Butyka a múlt évtől került Nagykállótól Nyíregyháza közigazgatásához. A 2—300 lakosú településre 1979-ben készített összefüggő rendezé­si tervet a városi tanács. T. K. SZÍNHÁZI EST A CENTENÁRIUMON Krúdy és Móricz egyfelvonásosai Krúdy Gyula remekbesza­bott egyfelvonásosát mutatta be a Csokonai Színház tár­sulata az író centenáriumán a nyíregyházi színházban. És mint ahogyan az egyfelvo- násosokkal lenni szokott, társítva valamivel, most ép­pen Móricz: Sátán című (szintén egyfelvonásos) far­sangi játékával. így jön ösz- sze a színházi-este. Nem vé­letlenül ironizálok. Megval­lom, mindig bajban vagyok ezekkel a társításokkal. „Vi­szi”, vagy rontja egyik a másikat? És egyáltalán, mi­féle törvény szabja ki azt a két, két és fél órát? Rövi- debbek nem lehetünk, ha érdemes. Az egyfelvonásos nem at­tól rövid, mert az író hama­rabb abbahagyta, mint kel­lett volna. A jó egyfelvoná­sos (mint az Arany meg az asszony is) úgy, ahogy van, egy kerek világ. Igaz, hogy a kerülete az egyenlítő men­tén nem negyvenezer kilo­méter, hanem — mondjuk — csak tízezer, de akkor is vi­lág. Értelmes lenyek lakják. Móricz Zsigmond Sátán-ja is egy világ. Másik világ. Az előadás előtt arra gon­doltam, hogy ez az egymás­tól távol keringő két világ hogyan fogja megcsiilogtatni, vagy elfedni egymást, ahogy az már a bolygóknál lenni szokott. Az Arany meg az asszony jó néhány fén/évvel köze­lebb van hozzám, (hogy ha­sonlatomból az utolsó lehe­tőséget is kipréseljem). Tö­kéletes darab. Drámatörté­netünk egy kis remeke. A dramaturgiai bravúrnak sincs híjával. A kóbor szí­nészek jelenete a commedia deli’ arte napfényes egét vil­lantja meg a farkasorditó krakkói télben. Szituációi olyan tiszták, mint a Poprád, melynek mélyén látszanak a kavicsok. A darab rendező­je, Rencz Antal ismeri és szereti ezt a világot. Szereti a polgárt, aki megvédi házát és asszonyát. Wolfgang okos, ravasz, és egy picit tisztes­ségtelen. Csak amennyire fel­tétlenül szükséges. A „hetvenkedő katonát” csak így lehet legyőzni. Bán- györgyi Károly kitűnően mintázza meg az okos pol­gárt, kár, hogy Csikós Sán­dor zsoldoskatonája a kelle­ténél halványabb. Rotari- deszben több van. Elementá- risabb. A nagyon tehetséges Dzsupin Ibolyát sem ebben a darabban szerettük meg iga­zán. Mintha tartalékolt vol­na a Sátánra, hogy ott az­tán valóban kifényesedjék. S lám megint a „kettős bolygó” problémája. Vagy a felemás változó csillagoké. Móricz Zsigmond Sátán-ja ezen az estén „bejött”. Kitű­nő pillanatokban bővelkedő, lendületes, vidám játékká kerekedett ez az odavetett színpadi vázlat. Kitűnő ren­dezői ötletekkel, Vésely Mar­git, Dzsupin Ibolya, Sárosdi Rezső, s a többiek szívderítő játékával, a maszkos, bun- dás „háromtagú széki banda” időnkénti megjelenésének te­litalálatával sikerült tökéle­tesen elfeledni Krúdy kis re­mekművét. Körösi Sándor díszletei szépek, kifejezőek és jól mű­ködnek. Különösen tetszett a Krúdy-álomvilág gyönyörű fényjátéka. A jelmezeket Greguss Ildikó tervezte, szintén sok ötlettel. Mester Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom