Kelet-Magyarország, 1978. október (35. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-22 / 250. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. október 22. Mikor lesz nagygarázs ? Hol parkoljon a kocsi? — Többe kerül a garázs, mint az autó Összeköttetés a várossal Program a külterületek fejlesztésére Akinek semmije sincs, lakás kellene, akinek lakása van, közművek, út, járda, közeli bölcsőde, óvoda, iskola, bolt, szolgáltatóház építését sürgeti, akinek kocsija van, garázst szeretne. Néhány éve, ez utóbbi még nem jelentett számottevő gondot, hiszen a családi házak udvarán garázst is épített magának a tulajdonos, és az autók száma is jóval kevesebb volt. Ma már — különösen megyénk négy városában — feszítőek a gondok: a 23 400 kocsiból mindössze 4175 állhatott garázsban. Mi lesz később, amikor még több autó lesz, az új városnegyedekben pedig egyre kevesebb a beépíthető hely? Erre kértünk választ Zilahi Józseftől, a megyei tanács vb építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetőjétől. Nagyon költséges — A városrendezési és fejlesztési elvek tartalmazzák a lakótelepek gépkocsielhelyezési lehetőségeit is, a tervezési irányelvek pedig megszabják, hogy ezer lakásra mennyi gépkocsiparkoló, illetve garázs szükséges. Az irányelvek szerint a városokban 1000 lakásra 300 gépkocsit kell számolni, amelynek 35 százalékát parkolókban, 35 százalékát kisgarázsban, 30 százalékát pedig nagygarázsban helyezheti el tulajdonosa. A nagyvárosokban — ilyennek számít Nyíregyháza is — más a helyzet: itt a kocsik felét nagygarázsokban kellene elhelyezni, 20— 25 százaléknak juthat kisga- rázs, 25—30 százalék a parkolókban áll. — Már ebből a felsorolásból is kiolvasható a feszültség oka: Nyíregyházán még a mai napig sem épült egyetlen nagygarázs sem, pedig mind a város, mind a megye vezetői évek óta komolyan foglalkoznak vele. Az ok egyszerű: nagyon költséges egy nagygarázs építése. Ha a városnak kisajátításra van pénze, akkor először ott sajátít ki, ahol lakások, közcélt szolgáló létesítmények épülnek, a garázs tűri legjobban a halasztást. De költséges az építkezés is, hiszen több szintes garázsokról van szó. Sorgarázsok előre gyártott elemekből — A beruházási helyzetünk is olyan, hogy nincs aki a nagygarázsokkal foglalkozzék. Állami pénzeket még ideiglenesen sem lehet erre a célra felhasználni, az OTP sem ad hitelt garázs- építésre, saját erőből pedig egyelőre aligha képzelhető el. Egy ilyen garázsban egy hely ma körülbelül 150 ezer forint lenne, gyakorlatilag kétszer annyiba kerülne, mint maga a kocsi. Eddig egyetlen nagygarázs épült fel Budapesten. — Ilyen körülmények között érthető, hogy a gépkocsi-tulajdonosok inkább a kis- garázsokhoz ragaszkodnak, ám ezek a kisgarázsok sok helyet igényelnek, amelyből egyre kevesebb lesz különösen Nyíregyházán. A mostani tervekben előre gyártott elemekből épülnek majd sorgarázsok a város északi, északnyugati részén, amelyek lényegesen olcsóbbak lesznek a nagygarázsoknál, ám azt tudomásul kell venni, hogy a garázs távol esik majd a lakástól. A múzeum mögött? — A több szintes garázsok építéséről természetesen ezután sem lehet lemondani, hiszen becslések szerint az ezredforduló táján a mai 9145 helyett körülbelül 30 ezer kocsi lesz Nyíregyházán. A mostani tervek szerint ebből mintegy 15 ezernek nagygarázsban kellene lenni. A városrendezési tervben 500-as nagyságú garázs épül a múzeum mögött, a mostani óvoda helyén, 450- es a Honvéd és Puskin út között és Kisteleki utcán, bár ez utóbbi volószínű változni fog a 4-es fő közlekedési út nyomvonala miatt. 400-as épül a Víz utcán, a Kisteleki úton, a Körte utcán, a Pacsirta utcán, a Holló utcán, négy négyszázas Jósavárosban. Háromszázast a Kiss Ernő utcára, a Honvéd utcára, a Sas utcára, az István utcára, a Selyem utcára jelölnek a tervek. Mátészalkának és Nyírbátornak most készül az új általános rendezési terve, ez szabja majd meg, hol épülnek majd 'fel az emeletes garázsok. (balogh) Kárvallott a természet Büntetés után született a megoldás Kiszáradt fák meredeznek figyelemeztető felkiáltójelekként Nyírmada határában a Baktai út mentén. Tükörképüket sötétzöld, szemetes, szúnyog és muslica lepte fertőzött vízbe nézzük elborzadva. Tönkrement a növényzet, amely pedig oly csodálatosan, szemet gyönyörködtető- en pompázott ezen a vidéken is valaha... Az állatforgalmi és húsipari vállalat sertéstelepét még az ötvenes években telepítették Nyírmadára. A hizlaldában a sertéstrágyát nem almozással, hanem folyóvizes lemosással távolít- ják el. Az így keletkezett hígtrágyát évek, sőt évtizedek {!)_ óta szűrés, ülepftés, tárolás nélkül a környező termőföldekre engedték a telepről. (!) Űtján kiégett a fű, kiszáradtak a fák... Az illetékesek évekig tétlenül nézték, hogyan keletkezik többszörös kár. így vált Nyírmadán az értékes trágya a természet fertőzőjévé... A húsipari vállalat 1976-ban közel két és fél millió, 1977- ben közel 5 millió forint büntetést fizetett ezért. Ekkor végre belátták: tenni kell valamit! A szennyvíztisztítást a hizlalda dolgozóinak újításai nyomán dolgozták ki. A telepen elkészült két szennyvíztároló amelyek összesen 10 ezer köbméter szennyvizet fogadnak be. A sűrítésből és az ülepítésből nyert trágyát termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak, kistermelőknek értékesítik. A tisztított szennyvizet laboratóriumi vizsgálatnak is alávetették, és megállapíttatott, hogy abban már nincs fertőző anyag. A tisztítást tehát megoldották, s az egész még félmillió forintba sem került. Ha meggondoljuk, hogy milyen kicsi összeg ez a több mint 7 millió forint büntetéshez képest, bizony megdöbbenünk. A vállalat az Állatforgalmi és Húsipari Tröszttől az ötödik 5 éves tervre beruházásokra 25 millió forintot igényelt, ebből egy, a mostaninál korszerűbb, hatékonyabb szennyvíztisztító és -tároló berendezést építtetnek, amely a hatodik 5 éves tervben készül el. A helyzet azonban már most is összehasonlíthatatlanul jobb mint korábban volt, ezt mutatja az is, hogy az idén jóval kevesebb büntetést fizettek, mint tavaly. A természet ellen elkövetett vétkét a vállalat úgy igyekszik jóvá tenni, hogy november 15-ig feltölteti földdel az út mentén éktelenkedő belvizet, a szennyvíz fertőzte csatornákat pedig kitisztíttatja. Kádas Viktória Megtámadta a vadőrt Nagy András tiszavasvári lakos ez év július 16-ra virradó éjszaka nagyobb meny- nyiségű szeszes italt fogyasztott. A hajnali órákban testvéreivel kiment a szivattyú- telepre horgászni, ami a ti- szavasvári Nimród Vadász- társaság területéhez tartozott. Horgászás közben Nagy András elkérte testvére motorkerékpárját, hogy kipróbálja. A töltésen motorozott ittas állapotban, s közben a vadásztársaság fácánnevelő telepének közelébe ért. Meglátta, hogy a telepen ott vannak a kisfácánok, ezért megállt és lement, hogy közelebbről megnézi őket. Kezében egy botot vitt magával. H. Gábor a vadásztársaság hivatalos vadőre észrevette a hívatlan látogatót és gyanús lett a kisfácánok közelébe érő botos ember. A vadőr arra gondolt, hogy biztosan le akarja őket a bottal ütni, ezért Nagy Andrást felszólította, hogy igazolja magát. Nagy közölte, hogy nincs nála semmiféle igazolvány, ezért H. Gábor ráfogta fegyverét a gyanús látogatóra és felszólította: fogja meg. a motorkerékpárt és menjenek el a közelben lévő zsiliphez és majd ott tisztázzák, hogy mit keresett a fácánosban. Nagy a felszólításnak elegeit tett, de miközben a zsiliphez közeledett hirtelen hátra fordult és nagy erővel szájon vágta H. Gábor hivatásos vadőrt, aki az ütéstől a földre esett. Nagy ezek után a vadőrtől elvette a puskát és azzal csapkodott a vadőr felé. H. Gábor a földről egy karót vett fel és azt tartotta támadója elé. A kölcsönös szitkozódások és tettlegessé- gek következményeként mindketten sérüléseket szenvedtek. A heves összecsapásoktól a vadőr puskájának tusa is összetört. Nagy a közelben lévő testvéreit hívta segítségül, ezért H. Gábor a túlerőtől tartva elmenekült a helyszínről. A bíróság Nagy Andrást bűnösnek rpondta ki hivatalos személy elleni erőszak, valamint közlekedési vétség miatt, s halmazati büntetésül 5 hónapi szabadságvesztésre és 3000 forint pénz mellékbüntetésre ítélte, 8 hónapra eltiltotta a jármű- vezetéstől. A szabadságvesztés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztették. Az ítélet jogerős. (m. f.) A nyíregyházi településcsoport fejlesztésére készített program. A több mint százezre* Nyíregyházához hat— hét kisebb-nagyobb település kapcsolódik, amelyek egyrészt a köz- igazgatási és a munkahely miatt a mindinkább nagyvárosi szerepet betöltő megyeszékhelyhez közelednek. Másrészt a távolság és az ellátás szintje miatt sokban különböznek is ettől. Milyen sors vár ezekre a néhány száz vagy ezer lelkes településekre? Nemrégiben készült egy program a nyíregyházi településcsoport általános rendezési tervéhez. Ezt a programot a 18/1978. (VI. 27.) számú határozatával a Nyíregyházi Városi Tanács jóváhagyta és a program alapján várhatóan a jövő év közepére küldi el a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet a részletes rendezési tervet. Ebben nemcsak a mostani V. ötéves terv fejlesztési elképzelései kapnak helyet, hanem az 1995-ig szóló hosszú távú és a 2010-ig meghatározott úgynevezett nagy távú feljesztések is szerepelnek. Oros szerepe A nyíregyházi település- csoport tervében (a térképen bekarikázott számokkal jelölt) községeknek is fontos szerep jut. Oros, Nyírpa- zony, Kótaj, Nyírtelek, Nagy- cserkesz, Kálmánháza, és Császárszállás fejlesztése nemcsak az említett települések, hanem Nyíregyháza szempontjából is lényeges. Közülük kiemelkedik Oros. amelyet 1979. január 1-étől már közigazgatásilag is a városhoz csatolnak. Hangsúlyozott szerep jut Sóstóhegynek, mert ez a sóstói üdülőkörzettel együtt a város szerves részévé válik. Ezt a folyamatot meggyorsítja majd a VI. ötéves tervben folyó építkezés. A jövő évben mélyfúrási kutat és egy 100 személyes óvodát, majd a 80-as években ABC-áru- házat, presszót és iskolát avatnak Sóstóhegyen. A szakemberek most vizsgálják, hogyan lehetne a legésszerűbben vezetékes ivóvízzel ellátni a települést. A nyíregyházi település- csoporton belül a belterületi határokkal jelölt térség áll kétségtelenül nagyobb fejlődés előtt (a térképen szaggatott vonal jelzi). Közülük Nyírszőlős a legjelentősebb, most 2100-an lakják. Részletes rendezési tervében építésre kijelölt terület bőven áll a családi házat építők rendelkezésére. Két és fél éve működik a törpe vízmű és valamennyi utcán fut az ivóvízhálózat, a villanyvezetékek állapota is kielégítő. A tanyai kollégium az egész megyéből vonzza a kisdiákokat. Az ÁFÉSZ vendéglátó- egységet tervezett, de az épületből kis méretű ABC-t hoznak létre. Á bokortelepülések Felsősima helyzete sajátos: jó néhány kilométeres körzetből ide húzódhatnak a lakosok. Az 500 lelkes településen még ebben a tervciklusban átadják az 50 személyes óvodát. A művelődési ház elég távol esik a központtól, de a tervekben szerepel egy új is. Vajda-bokor a 36-os főút- mentén fekszik, mégis mindössze 130-an élnek itt. Az iskola a körzetesítés révén elköltözött és a közeli Nagycserkesz is jobban vonzza a letelepedni vágyókat. Manda-bokorban egész új utcasorok fogadják az idegent. A 360 ember gyakran kopog építési engedélyért a műszaki osztályon. Manda- bokorban a KPM bekötő utat épített és a helyijáratú autóbusszal kapcsolta még közelebb Mandát a városhoz a Volán. Például Butyka Rozsrétszőlő is szerencsés helyzetbe került, mivel a 4- es főút közvetlenül érinti a települést és a KPM bekötő út révén jó összeköttetés létesült a várossal. A 330 lakost képviselő tanácstagok az ABC-áruházat kérik leggyakrabban, erre az V. ötéves tervben nem kerülhet sor. Alsó és felső tagozatos általános iskolája, több fűszerboltja van. Ide is gyakran építenek új családi házakat, előfordul, hogy engedély nélkül. Butyka a múlt évtől került Nagykállótól Nyíregyháza közigazgatásához. A 2—300 lakosú településre 1979-ben készített összefüggő rendezési tervet a városi tanács. T. K. SZÍNHÁZI EST A CENTENÁRIUMON Krúdy és Móricz egyfelvonásosai Krúdy Gyula remekbeszabott egyfelvonásosát mutatta be a Csokonai Színház társulata az író centenáriumán a nyíregyházi színházban. És mint ahogyan az egyfelvo- násosokkal lenni szokott, társítva valamivel, most éppen Móricz: Sátán című (szintén egyfelvonásos) farsangi játékával. így jön ösz- sze a színházi-este. Nem véletlenül ironizálok. Megvallom, mindig bajban vagyok ezekkel a társításokkal. „Viszi”, vagy rontja egyik a másikat? És egyáltalán, miféle törvény szabja ki azt a két, két és fél órát? Rövi- debbek nem lehetünk, ha érdemes. Az egyfelvonásos nem attól rövid, mert az író hamarabb abbahagyta, mint kellett volna. A jó egyfelvonásos (mint az Arany meg az asszony is) úgy, ahogy van, egy kerek világ. Igaz, hogy a kerülete az egyenlítő mentén nem negyvenezer kilométer, hanem — mondjuk — csak tízezer, de akkor is világ. Értelmes lenyek lakják. Móricz Zsigmond Sátán-ja is egy világ. Másik világ. Az előadás előtt arra gondoltam, hogy ez az egymástól távol keringő két világ hogyan fogja megcsiilogtatni, vagy elfedni egymást, ahogy az már a bolygóknál lenni szokott. Az Arany meg az asszony jó néhány fén/évvel közelebb van hozzám, (hogy hasonlatomból az utolsó lehetőséget is kipréseljem). Tökéletes darab. Drámatörténetünk egy kis remeke. A dramaturgiai bravúrnak sincs híjával. A kóbor színészek jelenete a commedia deli’ arte napfényes egét villantja meg a farkasorditó krakkói télben. Szituációi olyan tiszták, mint a Poprád, melynek mélyén látszanak a kavicsok. A darab rendezője, Rencz Antal ismeri és szereti ezt a világot. Szereti a polgárt, aki megvédi házát és asszonyát. Wolfgang okos, ravasz, és egy picit tisztességtelen. Csak amennyire feltétlenül szükséges. A „hetvenkedő katonát” csak így lehet legyőzni. Bán- györgyi Károly kitűnően mintázza meg az okos polgárt, kár, hogy Csikós Sándor zsoldoskatonája a kelleténél halványabb. Rotari- deszben több van. Elementá- risabb. A nagyon tehetséges Dzsupin Ibolyát sem ebben a darabban szerettük meg igazán. Mintha tartalékolt volna a Sátánra, hogy ott aztán valóban kifényesedjék. S lám megint a „kettős bolygó” problémája. Vagy a felemás változó csillagoké. Móricz Zsigmond Sátán-ja ezen az estén „bejött”. Kitűnő pillanatokban bővelkedő, lendületes, vidám játékká kerekedett ez az odavetett színpadi vázlat. Kitűnő rendezői ötletekkel, Vésely Margit, Dzsupin Ibolya, Sárosdi Rezső, s a többiek szívderítő játékával, a maszkos, bun- dás „háromtagú széki banda” időnkénti megjelenésének telitalálatával sikerült tökéletesen elfeledni Krúdy kis remekművét. Körösi Sándor díszletei szépek, kifejezőek és jól működnek. Különösen tetszett a Krúdy-álomvilág gyönyörű fényjátéka. A jelmezeket Greguss Ildikó tervezte, szintén sok ötlettel. Mester Attila