Kelet-Magyarország, 1978. október (35. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-19 / 247. szám

4 kelet-magyarország 1978. október 19. HémééhéééIbéiíH Tárgyalások a Szaharáról H armadszor tárgyal a Szaharai Arab De­mokratikus Köztár­saság küldöttsége Mauri­tánia képviselőivel, ezúttal egy meg nem nevezett afri­kai államban. Tripoli és Pá­rizs a kapcsolatfelvétel eddi­gi két állomása, s a téma most is a hároméves múltra visszatekintő nyugat-szaharai ország jövője. Az egykori spanyol gyar­mat fölötti adminisztratív hatalmat Madrid Mauritá­niára és Marokkóra kívánta származtatni, ami természe­tesen a lakosság körében kezdettől fogva ellenzésre ta­lált. A Spanyol-Szahara fel­szabadításáért küzdő népi front, a Polisario ered­ményes harcot vív az ország függetlenségéért. Tavaly még Párizs is belebonyolódott a kopár, látszólag értéktelen térség birtoklásáért vívott csatákba: ötven korszerű Mi­rage próbálta megsemmisí­teni a Polisarió harcosait. Miért e nagyfokú érdeklő­dés? A sivatag kincsében: a Bu Keraa-i hatalmas foszfát- • lelőhelyek gazdagságában kell keresni a választ. A vi­lág foszfátmennyiségének kö­rülbelül egyharmada talál­ható itt, amiről Spanyolor­szág is nehezen mondott le, Marokkó és Mauritánia pe­dig mohón ragaszkodik hoz­zá. ügy tűnik azonban, a mauritániai fordulat, Mus- tapha Ould Salek ezredes, az új államfő hatalma megszi­lárdulásával mintha közelebb hozta volna a szemben álló feleket, mármint a Polisa- riót és Mauritániát. Sok megfigyelő a korábbinál na­gyobb megértést észlel Salek ezredes kormánya részéről a nyugat-szaharai gerillákkal szemben. E hhez persze az is hoz­zájárult, hogy a két or­szág minden próbálko­zása kudarcot vallott: a Poli­sario harcosait egyszerűen nem tudták visszaszorítani, s azok ellenőrzik ma a Szaha­rai Arab Demokratikus Köz­társaság egész területén kí­vül Mauritánia északi és Ma­rokkó déli részét. Leginkább Rabatot nyugtalanítják a ge­rillák harci sikerei: veszé­lyeztetve érzi a régóta dédel­getett marokkói álmot, az Algéria kivételével létrejö­vő föderációt Mauritániával és a Szaharával. Igaz, ezt az elképzelést Washington nem helyesli: egy marokkói irá­nyítás alatt álló erős magh- reb veszélyeztetheti algériai érdekeltségeiket. Nos. ezt figyelembe véve különösen érdekes az újabb nyugat-szaharai—mauritá­niai találkozó. Párizs szíve­sen fogadná a megbékélést, s az esetleges mauritániai— szaharai szövetség fölött a franciák örömmel bábáskod­nának. Gyapay Dénes Új svéd kormány Óla Ullsten, az október 16- án kinevezett svéd minisz­terelnök szerdán rendkívüli kabinetülésen Károly Gusz­táv király jelenlétében is­mertette — 19 főből álló kormányának összetételét. Az új kormány tagjai kizárólag a néppárt korábban liberá­lis párt- tagjai. Két társát — az igazságügyit és a tájékoz­tatásit — független szakértő tölti be. Ullster. kormány ir .-.r öt tárcát kaptak no min'--.- terek. Budapestre érkezik Dánia miniszterelnöke Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására Anker Jörgensen, a Dán Királyság mi­niszterelnöke a közeljövőben hivatalos látogatást tesz Magyarországon. A Helsinki utáni Európa egyik jellegzetessége a gaz­dasági-politikai érintkezések számának növekvése, a fo­kozott törekvés a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok közti kapcsolatok fej­lesztésére. Jellemző példa er­re a dán—magyar viszony is. A két ország más-más gaz­dasági és katonai tömörülés tagja, így természetesen szá­mos nemzetközi kérdésben eltérő 'álláspontot követ, mégis örvendetes, hogy évek óta mindkét oldalról követ­kezetesen törekszenek a kapcsolatok sokoldalú bőví­tésére. E folyamat fontos állomá­sai voltak a megismétlődő külügyminiszteri tárgyalá­sok: Knud Andersen dán külügyminiszter 1975-ben járt hazánkban, egy évvel később pedig Púja Frigyes utazott Dániába. Anker Jor­gensen — akkor még csak szociáldemokrata pártelnök­ként — 1974-ben tett látoga­tást Magyarországon. Sor ke­rült parlamenti delegációk cseréjére s kialakultak szak- szervezeti, valamint testvér- városi kapcsolatok is. Dánia az utóbbi években számos nehézséggel küzd. A fő problémák — a többi nyu­gat-európai fejlett tőkés or­szághoz hasonlóan — a mun­kanélküliség; az egyre nö­vekvő eladósodás, amelyet súlyosbít az ország nyers­anyagszegénysége; a dán ko­rona többszöri leértékelése két év alatt. Ezeken túl több sajátos probléma is nehezíti Anker Jörgensen tevékeny­ségét, aki szociáldemokrata­liberális koalíciós kormány élén áll. így pélául Dánia és a Közös Piac viszonya, (fő­leg mezőgazdasági és halá­szati kérdésekben bontakoz­nak ki éles viták) vagy Grönland jövőjének alakulá­sa. Minden bizonnyal hozzá­járul ez is ahhoz, hogy Dá­nia fokozódó szerepet tulaj­donít a kelet—nyugati kap­csolatok s ezen belül a gaz­dasági együttműködés fej­lesztésének. Magyarország és Dánia gazdasági kapcsolatai egyen­letesen fejlődnek, bár az ed­digi eredmények kétségtele­nül elmaradnak a reális le­hetőségektől. Ennek egyik oka, hogy Dánia továbbra is adminisztratív korlátozáso­kat alkalmaz termékeinkkel szemben. Ez a magyar ex­portnak majd felét — szá­mos mezőgazdasági cikk mellett a hengerelt-, textil- és bőrárukat is — hátrányo­san érinti. E problémák megoldását célozta az 1976- ban aláírt, 10 évre szóló gaz­dasági-műszaki-tudomá- nyos együttműködési megál­lapodás, amely a kapcsola­tok fejlesztésének általános keretén túlmenően — kije­lölte az együttes tevékeny­ségre különösen alkalmas te­rületeket is. Az elmúlt két esztendő alatt történtek már konkrét lépések a lehetőségek kiak­názására; országaink között — A Lenini Komszomol megalakulásának közelgő 60. évfordulója jelentős esemény az ország politikai életében és kjemelkedő jubileum a szovjet kommunista ifjúsági mozgalom történetében —, jelentette ki Borisz Pasztu- hov, a Komszomol KB első titkára szerdai moszkvai nemzetközi sajtókonferenciá­ján. Borisz Pasztuhov emlékez­tetett rá, hogy a Lenin kez­deményezésére 1918. október 29-én megalakult Szovjet Kommunista Ifjúsági Szö­vetség, amely hat évtizedes története során csaknem 150 millió szovjet ember világ­nézeti, politikai iskolájává vált, mindig az új társadalom építésének élvonalában ha­ladt, a párt hű segítőjének és 20 kooperációs szerződés van érvényben s további 25-ről most folynak tárgyalások. Vállalatot létesített Dániá­ban az Egyesült Izzó és az Interag RT — ez utóbbi gyá­rában olyan híradástechni­kai berendezéseket, színes tv-ket készítenek, amelyek remélhetőleg a hazai kínála­tot is bővíteni fogják. Szin­tén ígéretes lehetőségei van­nak annak az üzemnek, ahol — a magyar szabadalom alapján — zöldnövényekből fehérjekoncentrátumot fog­nak előállítani, valamint a harmadik piacokort való kö­zös fellépésnek. Mindez hoz­zájárulhat ahhoz, hogy Dá­nia előrébb lépjen tőkés partnereink sorában, ahol jelenleg csak a 12. helyen áll. Az eddigi fejlődés felmé­rése, a problémák megvita­tása, a jövő lehetőségeinek értékelése — mindez szere­pelni fog a dán miniszterel­nök budapesti tárgyalásai­nak napirendjén. Megbeszé­lései a kétoldalú kapcsola­tok erősítésén túl minden­képp hozzájárulnak az álta­lános európai légkör további javításához is. harci tartalékának bizonyult. A Lenini Komszomol, amely megalakulásakor 22 ezer ta­got számlált, ma a 14—28 éves szovjet fiatalok 38 mil­liós serege. A jubileumi előkészületek­ről Borisz Pasztuhov el­mondotta, hogy október 18— 25 között ünnepi taggyűlése­ket tartanak az ifjúsági szö­vetség több mint 400 ezer alapszervezetében. A szovjet fiatalok itt adnak számot szocialista munkaverseny- vállalásaik teljesítéséről. Ne­gyedmillió Komszomol ifjú­sági brigád már jelentette, hogy határidő előtt teljesí­tette a X. ötéves terv harma­dik évének előirányzatait. A központi megemlékezés­re, a Komszomol Központi Bizottságának kibővített ün­nepi ülésére, amelyen a test­véri kommunista ifjúsági szövetségek küldöttei, köztük a KISZ delegációja is jelen lesz október 27-én kerül sor a Kreml kongresszusi palo­tájában. Szombaton az ün­nep előestéjén a moszkvai és a Moszkva területi fiatalok látványos felvonulását ren­dezik meg a Vörös téren. Hatmilliárdos árbevétel (Folytatás az 1. oldalról) mést ígér. Ebből körülbelül 20 ezer vagon export várha­tó. Kedvező tapasztalat, hogy elegendő göngyöleg áll ren­delkezésre és a szállítás gyorsabb, mint korábban. viszont a termelés 10 száza­lékkal növekedett. A tojás­felvásárlás több, mint 35 szá­zalékkal haladja meg a ta­valyi adatokat; a mintegy 22 millió tojás jelentős része a háztáji gazdaságokból szár­mazik. 60 éves a Komszomol Sajtókonferencia a kiemelkedő jubileum előkészületeiről Halálüzlet A z 1976-os pénzügyi évben az Egyesült Államok 9 milliárd, dollár értékben adott el külföldre fegyvereket, illetve nyújtott „katonai szolgálta­tásokat”. (Az utóbbi kategóriába tartozik például ta­nácsadók, kiképzők küldése azokba az országokba, ame­lyek repülőgépeket, harckocsikat és egyéb bonyolult fegyverzetet vásárolnak az amerikai cégektől.) Ez sajá­tos rekord volt, több, mint bármikor korábban. Ugyanabban az esztendőben az elnökválasztási kam­pány egyik részvevője élesen bírálta ezt a sajátos re­kordot és Ígéretet tett arra, hogy ha őt választják ál­lamfővé, csökkenti a külföldre irányuló fegyvereladások mennyiségét. A lelkes bírálót Jimmy Cartemek hívták, és — mint ismeretes — meg is választották az Egyesült Államok elnökévé. A következő pénzügyi évben az ame­rikai fegyverexport értéke már 11,4 milliárd dollár volt, az idén szeptember 30-cal véget ért pénzügyi esz­tendőben pedig már elérte a 13,S milliárd dollárt... Téved azonban, aki azt hiszi, hogy az Egyesült Ál­lamok elsősorban közvetlen szövetségeseit, a NATO- államokat látja el fegyverrel. Szó se róla! Az ameri­kai gyárakban előállított vadászbombázók, páncélosok, rakéták, hadihajók elsősorban a világ legrobbanéko­nyabb körzeteibe kerülnek, mindenekelőtt a Közel-Ke­letre. A 13 milliárd dollárnak jóval több, mint a felé­ből mindössze három ország részesedik, mégpedig Szaúd Arábia (4,13 milliárd), Irán (2,59 milliárd) és Izrael (1,32 milliárd dollár). Szaúd Arábia és Irán az Egyesült Államok és Nyu- gat-Európa elsőszámú olajszállítói. Ezért is érdemes velük jóban lenni, de nem kisebb mértékben azért; mert ezekben az országokban — washingtoni értékelés szerint — szilárd, következetesen nyugatbarát rendsze­rek vannak hatalmon, amelyek az amerikai fegyverrel — saját népükön kívül — a térség haladó erőit szeret­nék sakkban tartani Különösen így van ez, amióta Angolában/és Etiópiában, Dél-Jemenben és Afganisz­tánban forradalmi rendszerek kerültek hatalomra, amióta az afrikai nemzeti felszabadító mozgalmakat — ha kell — fizikailag is támogatja a szocialista'Kuba. A stratégiának a világ e térségében olajszaga van, az olajnak pedig stratégiai jelentősége. Ezzel magyarázható, hogy Szaúd Arábia — amely egyébként 1984-ben már 10 milliárd dollárért kíván amerikai fegyvereket vásárolni — a közeljövőben 60 korszerű F—15 vadászgépet kap az Egyesült Államok­tól. Sőt, immár egy másik arab ország Egyiptom is szerepel az amerikai fegyvervásárlók listáján: számára 50 F—5E mintájú vadászgép eladását hagyta jóvá az Egyesült Államok kongresszusa. S bár nyilvánvaló, hogy jelenleg sem az egyik, sem a másik nem kíván háborút viselni Izrael ellen, a „biztonság” kedvéért az utóbbit (hogy erőfölényét ezzel is szavatolják) a többi között 75 F—16 vadászbombázóval látja el az Egyesült Államok. Mindebben természetesen jelentős szerepe van Í gazdasági meggondolásoknak is. Amikor az Egyesült Államok évről évre sokmilliárdos külkereskedelmi mérleghiánnyal küzd, a „halálkereskedelem” — aho­gyan valaha régen a fegyvereladást elkeresztelték — kedvező lehetőséget teremt számára e deficit csökken­tésére és busás hasznot hoz az amerikai monopóliu- i moknak. A legfontosabb azonban mégiscsak a politikai-ka­tonai szempont: az Egyesült Államok szövetségeseinek életben tartása e fegyverek által. Ezért aztán, amikor a negyedik nagy fegyvervásárlóról, Dél-Koreáról van szó (ahol több tíz ezerre rug a politikai foglyok száma), vagy az említettekről: Iránról (ahol csupán az elmúlt hetekben több száz embert öltek meg a hatóságok az utcai tüntetések során), netán Szaúd Arábiáról (ahol a vallási törvények legcsekélyebb megszegéséért is fő­vesztéssel bűnhődik a tettes), akkor a hivatalos Wa­shington nem kéri számon az emberi jogokat, hanem csak szállítja a fegyvereket e korhadt rendszerek vé­delmére, éppen az emberi jogok további tömeges meg­sértésének céljaira. DCuLun r- Qutaán I ___________________________________________________________j Zöldségből 7100 hektá­ron termelnek idén la­kossági ellátásra és ipari feldolgozásra. Többlettermésre van kilátás téli káposztából, sárgarépá­ból, petrezselyemből. A többlettermés elhelyezésére a megyei szervek intézkedé­seket kezdeményeztek. Az állatfelvásárlás a terve­zett ütem szerint halad. Hízott sertésből a húsipari vállalat szeptember 30-ig 131 ezer darabot vásárolt fel a tsz-ektől, állami gazdasá­goktól, kistermelőktől, ez a szám december végéig 175 ezerre emelkedik, a terve­zettnek megfelelően. Vágó­marhából 30 ezret adtak el, s év végéig felvásárolják a 45 ezret. A baromfi-feldolgo­zó vállalat 33 ezer mázsa vá­góbaromfit vásárolt fel, a kisvárdai üzem kapacitásá­nak kihasználása jelenleg megyén kívüli szállítások­kal biztosítható. Tejből az év első kilenc hónapja alatt 7,4 száza­lékkal vásároltak fel töb­bet, mint egy évvel ko­rábban, Új kereskedelmi egyezmény Magyar—amerikai gazdasági A megye mezőgazdaságá­nak idei bevételalakulásáról a tanácselnök-helyettes el­mondta: megtörténtek az ál­lattenyésztés és a növény- termesztés főbb termékei­nek megyei árbevételi becs­lései. A hízómarha, hízott sertés, vágójuh, baromfi, tej, tojás, gyapjú, burgonya, do­hány, alma, kalászosok, ku­korica, cukorrépa, zöldség árbevételei várhatóan 6 milliárd 130 millió fo­rint körül alakulnak, amely kismértékben meghaladja a tavalyi bevételeket. Ezen belül azonban nagy a szóródás. Az állattenyész­tésben a baromfi kivételével minden áruféleség bevétele számottevően magasabb a tavalyinál. A növényterme­lésben az alma, a dohány és a zöldség bevétele alacso­nyabb, a cukorrépa, a kalá­szosok és a kukorica bevéte­le pedig magasabb lesz a tavalyinál. A termelő gazda­ságok eddig a tavalyinál 50 millió forinttal több biztosí­tási összeget vettek fél. További, bővülő lehetősé­gek vannak hazánk és az Egyesült Államok kereske­delmi, ipari kapcsolatainak fejlesztésére és e törekvése­ket mindkét ország kormá­nya is támogatja — ezzel a tanulsággal zárult kedden Chicagóban a magyar—ame­rikai gazdasági tanács idei ülése. A kétnapos tanácsko­záson a két országból össze­sen mintegy száz ipari és ke­reskedelmi vezető vett részt. Az eddigi legnagyobb sza­bású magyar—amerikai gaz­dasági tanácskozás egyben az első volt azt követően, hogy az idén nyáron életbe lépett kereskedelmi szerző­déssel ismét megnyílt az út a két ország között a normá­lis kereskedelem, a gazdasági és pénzügyi együttműködés előtt. A chicagói konferencián míg az amerikai fél az Egye­sült Államok piacának sajá­tosságairól adott tájékozta­tást, a magyar szakemberek gazdaságunk, külkereskedel­münk üzleti, együttműködé­si lehetőségeit ismertették. Amint a tanácskozás közös közleménye rámutatott: a kölcsönös tájékoztatást, a két ország üzletembereinek eszmecseréit rendszeressé kell tenni, s figyelmet kell szentelni a harmadik orszá­gokban való együttműködés­nek is. Kedden felszólalt a tanács­kozáson Kempton Jenkins, államtitkár-helyettes, aki ki­emelkedő jelentőségűnek mi­nősítette az új kereskedelmi egyezményt a két ország kapcsolatainak szempontjá­ból. Jenkins elmondotta, hogy a közelmúlt budapesti- lá­togatásán megállapodás szü­letett miniszterhelyettesi szintű magyar—amerikai tanács ülése gazdasági vegyes bizottság felállításáról. Burger Róbert, a magyar— amerikai tanács tiszteletbeli elnöke és Molnár József, a magyar tagozat elnöke igen hasznosnak minősítette a chicagói tanácskozást — akárcsak annak amerikai há­zigazdái. A második napon szakmai tagozatokban talál­koztak a két ország képvise­lői, hogy a többi között a ve­gyi, az elektronikai, a szer­számgép-, az alumínium-, a fogyasztásicikk-iparban va­ló árucsere, együttműködés lehetőségeiről tanácskozza­nak. A chicagói tanácskozás idején létrejött megállapodá­sok sorában a MEDICOR röntgengépek gyártására ala­pított közös vállalatot ame­rikai partnerével. A magyar—amerikai gaz­dasági tanács következő ülé­sére 1979 őszén Budapesten kerül sor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom