Kelet-Magyarország, 1978. október (35. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-17 / 245. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. október 17. Olcsóbb túrák Beszélgetés Németi Józseffel, az IBUSZ vezérigazgatójával Befejeződött az idegenfor­galmi főszezon, az utazási irodák ezekben a hetekben már az 1978-as esztendő mérlegét készítik. Az IBUSZ Nyíregyházán ren­dezte meg országos tanács­kozását. Németi József ve­zérigazgatóval az idei ered­ményekről és a jövő évi el­képzelésekről beszélgettünk. — Jó évet zár 1978-ban a magyar idegenforgalom — mondta. — Az idén körülbe­lül 16 millió külföldi vendég fordul meg Magyarországon, s ennek 60—70 százaléka tu­rista1. Az előző évinél egyhar- maddal több turista érkezik hazánkba a szocialista orszá­gokból, és számottevően emelkedett a más országok­ból hozzánk látogatók száma is. — Mi magyarok hogyan állunk az utazási világrang­listán? — Az arányokat tekintve mindenképpen előkelő helyen. Várható, hogy év végéig kö­rülbelül 4,5 millióra emel­kedik az idei kiutazók száma, tehát átlagosan csaknem minden második magyar ál­lampolgár külföldre utazott, vagy utazik az idén, a leg­többen természetesen a szoci­alista országokba, közülük sokan az IBUSZ útjain. — Milyen tapasztalataik vannak: dicsérnek, bírálnak hazatértük után az IBUSZ utasai? — Sok levelet kapunk, amelyeknek nagy része elis­merő sorokból áll, azonban az idén sok panasz is érke­zett hozzánk. Ez összefügg azzal is, hogy az utazási iro­dákkal kapcsolatban, az idén új jogszabály jelent meg, amely fontos intézkedéseket tartalmazott az utasok érdek- védelméről. Ezekre még na­gyobb gondot kell fordíta­nunk. Megállapítottuk, hogy a bíráló észrevételek közül sok jogos. Bonyolultak azok az esetek, amikor a külföldi partnereink nem, vagy csak részben teljesítik szolgáltatá­saikat. Hamar és hatásosan reagálhatunk azonban mi ma­gunk azokra az észerevéte- lekre, amelyek idegenvezető­ink felkészültségét, nyelvtu­dását, esetenként irodáink pultjánál dolgozó munkatár­sainkat bírálják. Nem me­gyünk el mellettük szó nél­kül. — Mit IBUSZ? igér 1979-re az — Jövő évi üzletpolitikai tervünk elkészült, a konkrét utak előkészítése megkezdő­dött, hamarosan a nagykö­zönség kezébe kerülnek prog­ramfüzeteink. Kiépült hazai irodahálózatunk mellett 16 külföldi IBUSZ-képviselet munkatársai szervezik a részt­vevőket programjainkra. Uj New York-i, stockholmi, belg­rádi irodánk is azt a célt szolgálja, hogy az érintett te­rületekről még több turistát invitáljunk hazánkba. Igyek­szünk a gyógy-idegenforgal- mat is fejleszteni. A Magyar- országról külföldre induló társasutazások számát növel­jük. A hagyományosan kiala­kult üdülő, körutazó úttípu­sok mellett több rövidebb és olcsóbb városnéző túrát aján­lunk majd. Ettől azt is re­méljük, hogy olyanok is utaz­nak külföldre, akik nem szánják rá egész szabadsá­gukat, de néhány napot szí­vesen eltöltenek a szomszé­dos országokban. Harminc fekvőhelyes vasúti kocsi be­állításával a tengerpartokra irányuló útjaink utazási fel­tételeit javítjuk. — Az utazóközönséget az árak mindig befolyásolják. A már említetten kívül milye­nek lesznek a jövő évi rész­vételi díjak? — A külföldi partnerek áremeléseit sajnos nagyrészt át kell hárítanunk az utasok­ra. A kedvezménytípusokkal kívánunk többet segíteni. Ugyanis nagyon nagy kü­lönbségek vannak a két nyá­ri hónap és a társasutazásra egyébként kitűnő lehetősége­ket nyújtó többi hónap árai között. Változatos utakat kí­nálunk majd az elő- és utó­szezonokban is, s több ked­vezményt a nyugdíjasoknak, gyermekeknek. — Milyen helyet kap Sza- bolcs-Szatmár megye az IBUSZ 1979-es terveiben? — Változatosabb progra­mokkal nagyobb számban szervezünk belföldi turista- utakat a megyébe. Ezenkívül több külföldi csoport prog­ramjából részesedik Szabolcs- Szatmár, s az INTURISZT- tal kötött megállapodások ér­telmében mintegy harminc turistacsoport érkezik Nyír­egyházára, s ezeknek csaknem minden programját Szabolcs- Szatmár megyében szervez­zük. Marik Sándor Kisvárdán, a Felszabadulási lakótelepen új, 42 lakásos házba költözhetnek boldog tulajdonosai. (Elek Emil fel­vétele) TELEK VAN, DE... Nincs aki építsen R szövetkezeti lakásépítés gondjai Ezer lakás felépítését ter­vezték lakásszövetkezeteink az ötödik 5 éves tervben. A cél eléréséhez a megyei ta­nács jelentős segítséget nyújtott: biztosította a terü­let-előkészítéshez szükséges pénzt. Így mindenütt van közművesített telek. Lehetne építkezni, de... A legtöbb szövetkezeti la­kást hagyományos technoló­giára tervezték. Erre viszont manapság alig lehet kivite­lezőt találni, mivel a kivite­lezők már a gyorsabb, mo­dern technológ ákra tértek át, fennmaradó kapacitásu­kat pedig sokan a hagyomá­nyos eljárással építendő OTP-lakásokra kötötték le. Természetesen ahol mód és lehetőség van rá, a lakás- szövetkezetek is modern technológiával építenek. Má­tészalkán például a tanács 84 alagútzsalus lakáshoz adott területet. Az építkezés 1979-ben kezdődik, és 1980- ban átadják az első 28 la­Fények és hangulatok Szilvássy Pál tárlatáról Nyíregyházán, a Benczúr- terem kiállító helyiségében Szilvássy Pál budapesti fes­tőművész mutatkozott be, el­sősorban a Balaton mentén született képeivel, kisebb részben azokkal a művekkel, amelyek egy nyugat-magyar­országi kevéssé ismert vidék, az őrségi tájegység hangula­tát idézik fel. A jelen tárla­ton nem is annyira a figurá­lis képekre esett a hangsúly, sokkal inkább a táj, a Bala­ton fényreflexei kerültek elő­térbe, továbbá az őrség múl­tat idéző építészeti emlékei, valamennyi telítve a pihenő, a szemlélődő ember megfi­gyelésével, hangulatával. Művein gyakran látjuk, hogy a perspektivikus előadás helyett, szinte síkban teríti ki képeit, s hogy képes arra, hogy egy-egy tárgyat, egy-egy figurát mo­numentálissá transzponáljon. Műveiről leolvasható, hogy gondosan vigyáz a szerkesz­tésre és az is felismerhető, hogy sok képén a vertikális vonalritmus az uralkodó. Mindezeket a problémákat úgy tudja megoldani, hogy művészetében mindvégig a lírai hangvétel az uralkodó. Szilvássy Pál könnyedén al­kot, e könnyedség azonban azt jelzi, hogy a látvány már megformáltan jelenik meg előtte. E könnyedségnek főleg az akvarellnél látta hasznát. A kiérlelt látomás megfestése technikai felké­szültségének magas fokán már nem okoz problémát szá­mára. Szilvássy Pál sokat dolgo­zik, de csak nagy időközök­ben mutatkozik be műveivel, amikor úgy érzi, hogy rendet tud teremteni, hogy egységes szellembe tudja fonni alkotá­sait. Erre mutat 1978 márciu­sában rendezett öriszentpéte- ri tárlata is, ahol az általunk oly kevéssé ismert őrség táji szépségeit mutatta be, több­nyire akvarellekkel. Szilvás­sy Tihanyból érkezett az őr­ség egészen más világába, és csakhamar oly otthonosan érezte magát a dunántúli lan­kák, s dombok vidékén, mint régebben Nagybányán vagy Párizsban, Münchenben és New Yorkban, Tihanyban vagy Philadelphiában. Sok év lepergett, amíg ez a kiál­lítás beérett, hiszen hét éve 1971-ben volt önálló tárlata az Egyesült Államokban Fort Leeben. Itt főleg portrékat festett. Ha áttekintjük Szilvássy Pál oeuvréjét, rendkívül gaz­dag tárgykörrel találkozunk. Festett néger táncosnőket Amerikában, oroszlánokat s madarakat a pesti állatkert­ben, mezőgazdasági munká­sokat az Alföldön és számos képen örökítette meg a Bala­ton örökké változó arcát. Szilvássy Pál a jelenségek­ről hiteles korrajzot ad, ami jobban megláttatja a jövőt is. Jelen tárlatán egy év termé­sét mutatja be a közönség­nek. Találunk példát mind­azokra, amiket elmondottunk, a Balaton mellett és az Őr­ségben eltöltött hónapok múl­tat idéző drámai szépségeire. Korábbi képei az emberi szenvedéseket, küzdelmeket, jelen tárlatunk anyaga1 első­sorban a szemlélődés, a nyár és a kikapcsolódás boldogsá­gát idézi. Dr. Tóth Ervin kást. A további ötvenhatot 1980-ban kezdik építeni. A no-fines technológiával Nyíregyházán a Kert közben 60 lakást készítenek a terv­ciklusban. Az alapozást már megkezdték. Elkészült to­vábbi 160 Kert közi lakás tervdokumentációja is, ha nem lesz kivitelező, végső esetben átterveztetik no-fi- nesre ezeket is. Segíts magadon Akadtak már eddig is olyan lakásszövetkezeti ta­gok, akik lakásukban — a szocialista brigád, rokonok, barátok segítségével — ma­guk végezték el a belső szak­ipari munkákat. Ezzel a félkész akcióval az utóbbi két évben 48 szövetkezeti la­kás készült el Nyíregyházán, a Herman Ottó-lakótelepen. Több olyan vállalat is lenne megyénkben, amelynek szo­cialista brigádjai elvégeznék dolgozóik lakásában a belső szakipari munkákat — ha már állna a ház... A lakásszövetkezetek igye­kezete azonban így sem lesz elég ahhoz, hogy az ötödik 5 éves terv végéig felépítsék a tervezett ezer lakást. Vár­hatóan kb. 150—200-zal ma­radnak ‘majd el ettől. Ha azonban a tanácsok házgyári építkezéshez alkalmas telket biztosítanának a lakásszö­vetkezeteknek, még be tud­nák hozni az elmaradást. Á fenntartás könnyebb Közel 5000 lakás fenntar­tásáról gondoskodnak a la­kásszövetkezetek, ez a terv­ciklus végéig kb. 2000-rel nö­vekszik. Igen jelentős, hogy Nyíregyházán 100 lift kar­bantartásáról is gondoskod­nak, a javítást a nem szövet­kezeti házakban is vállal­ják. K. V. Á halottlátó fi ff Valószínű, hogy egyik kezemen meg tudnám számlálni azokat az utób­bi két évben a moziban vagy a televízióban bemu­tatott filmeket, amelyek akkora érdeklődést, vitát és vihart váltottak ki, mint az idén a mozikban már a tavasszal, nyár elején be­mutatott, a képernyőn pe­dig most sugárzott „A ha­lottlátó” című alkotás. Mol- dován Domokos filmje már a mozivásznon (a ké­sőbb készült kiegészítő, kí­sérő filmek nélkül), ön­magában is leleplező alko­tás. Minden olyan valaki­nek, aki figyelemmel és gondolkodva nézi, kritikus füllel hallgatja, mit rrtond a putnoki asszony, s ho­gyan mondja, miként visz- szakozik szavaival, ha azt látja, hogy melléfogott, hogy sablonos szövege nem talál célba, a négy­öt sablon egyike sem válik be. Ha még jobban figyelt az ember, azt is észre ve­hette, hogy a híres, „ha­lottlátó” putnoki asszony közhelyeket mond. És szin­te ugyanazokat ismétli, né­hány variációban. Észre­vehette, hogy a „tudós asz- szony” a nagyon gyámolta­lanok, a külsőre is igen kétségbeesettek köréből választja ki azokat, akiket „fogad”, akiknek a halott­jával beszélni fog. Tehát jól ismeri azt a fajta em­bert, akinek hiszékenységé­re építhet. Ez az előbb említett le­leplezés még nagyobb ere­jű lett a filmhez kapcsolt hármas tagozódású össze­állítással, melyekben az al­kotásról elhangzott vitákat rögzítették, illetve, amely­ben a megkérdezett szak­értők mondták el tudo­mányáguk véleményét a halottlátásról. Nem csak arról van szó, hogy nálunk a gyászolókat magukra hagyják fájdal­mukkal és a rájuk váró nehézségekkel; s nem csu­pán arról, hogy ha környe­zetükben igaz részvétre és támogatásra találnak, akkor nem hinnének a „halottlátók” szélhámosko­dásának. Arról is szó van, amiről a néprajzos profesz- szor asszony is beszélt, hogy ugyanis a „halottlátók” funkciója: a halott rossz lelkiismeretű, vagy pedig az elhunytat nagyon sze­rető hozzátartozók meg­nyugtatása. Az előbbiek ar­ról várnak megnyugtató szavakat, hogy az eltávo­zott megbocsátott nekik, amiért életében vagy beteg­sége idején megbántották, esetleg megtagadtak tőle valamit, az utóbbiakat pe­dig az nyugtatja meg, ha azt hallják, szeretteik jól érzik magukat „a túlvilá­gon”. Mindez több, mint a túl­világban való hit, vagy nem hit kérdése. Nagyon is evilági, morális maga­tartás, sőt az öregekkel, be­tegekkel való bánásmód esetében társadalmi szo­kásrend kérdése is. Ezért nemcsak annak tudomásul vétele fontos, hogy: „nem voltunk, vagyunk és majd nem leszünk”, s hogy a ha­lál létünk természetes be­fejezése, hanem változtat­ni kell a moralitáson, az egyén erkölcsi felfogásán, magatartásán is. Mit vár­hatunk egy dokumentum­filmről? Mindenekelőtt azt, hogy a tények feltárá­sával legalább elgondol­kodtasson. Moldován Do­mokos filmje ezt elérte. de többet is tett ennél: le­leplezésével a nézetek vál­tozását is segítette. Seregi István A magyar népdal hete keretében elhangzott sok szép műsor közül legalább egyre mindenképpen érde­mes visszatérnünk. Már csak azért is. mert megyénk egyik legismertebb folklór­kincséről hallhattunk ben­ne dalban, prózában. Vár­nai Ferenc alapos, előzetes felkészülés után a helyszí­nen, Nagykállóban eredt mikrofonjával a „Kállai kettős” keletkezésének és megújulásának nyomába. Az ősi dallamokat és a táncot (Rábai Miklós ko­reografálásában) az 1951- ben az Állami Népi Együt­tes által bemutatott Kodály- feldolgozás tette igazán is­mertté, nyugodtan mond­hatjuk, hogy világhírűvé. Ám népi formájáról már a XVIII. században is emlí­tését tesznek, s később Arany János is ír róla egy töredékben maradt elbeszé­lő költeményében. Első „egybeállítása” Farkas La­jos nevéhez fűződik, a múlt század végéről. 1922-ben egy teljesebb formában éledt újjá. Életrehívója Toka Károly volt, s egy szüreti bálon mutatták be először, de sohasem dísz­táncként. Az ő fia, a ma hetvenötödik éves Toka Menyhért írta le először, 1930-ban. A riporter megszólaltatta a régi kállói táncosokat, a Toka házaspárt (akik még 1974-ben is szerepeltek), (Novák Józsefet, akinek két fia is táncolt a „Kállai ket- tős”-ben, majd választ ke­resett arra, hogy él-e ma Nagykállóban ez a nemes hagyomány? Jó volt meg­tudni, hogy az ifjúság köré­ben (az óvónőképző szak- középiskolában, a 2. sz. ál­talános iskolában például) nagyon gondosan ápolják. S az csak természetes, hogy a Simonyi étterem népi ze­nekarának nyitó és záró mindennapi műsorszignálja a „Kállai kettős”. Várnai Ferenc aláfestő dallamok­kal hangulatkeltőén illuszt­rált riportműsora jó szol­gálat volt ennek a megbe­csülésre méltó hagyomány­nak mindenképpen szüksé­ges életben tartásához. Merkovszky Pál Bacsóka Zsolt nyíregyházi lakos rosszul sikerült talá­lékonysága miatt került a bíróság elé. Bacsóka ez év június 13-án B. Lajos barát­jával jelentkezett kilépésre Csehszlovákia—Lengyelor­szág felé Tornyosnémetinél. A vámtiszt kérdésére tagad­ták, hogy bármiféle vámolni valójuk van és azt mondták, hogy pénz is csak a megen­gedett összegben van náluk. A szolgálatos vámtisztnek nem volt alaptalan a gyanú­ja a két turistával szemben és ez be is igazolódott. A részletes vámvizsgálatnál ugyanis Bacsóka személygép­kocsijából illetve az egyik lámpából 80 dollár, 200 cseh korona, 1450 zloty, va­lamint 500 forint került elő. A tények Bacsóka és barát­ja helyett is beszéltek és bi­zonyították, hogy a pénzt a devizahatóság engedélye nél­kül akarták kivinni az ország területéről. Magatartásukkal megszegték a devizagazdál­kodás szabályait, amiért a bíróság a bűnjelként lefog­lalt fizetőeszközöket elkoboz­ni rendelte, valamint Bacsó­ka Zsoltot devizagazdálko­dást sértő bűntettért 3000 forint pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős! M. F. IképernyöEEE Dollár a gépkocsilámpában

Next

/
Oldalképek
Tartalom