Kelet-Magyarország, 1978. október (35. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-14 / 243. szám
1978. október 14. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Iskola •• Pedagógus * Szülő * Gyerek * Iskola * Pedagógus * Szülő -X- Gyerek * Iskola * Pedagógus SZÜLŐK FÓRUMA Gyermeklevelezés A nyelvtanulás nehéz dolog. Jelentősége a történelem folyamán egyre nőtt, napjainkban pedig egykét nyelv alapfokú ismerete szinte nélkülözhetetlen. Illetve annak kellene lennie. Mert, sajnos, idegen nyelvek ismeretében nem állunk előkelő helyen az európai népek között. Ez annál inkább szomorú, mert közoktatásunk mindent megtesz, hogy ezen a helyzeten változtassunk. Korszerű tankönyvek, tanfolyamok, audiovizuális laboratóriumok várják a nyelvtanulókat. Mégis elegendő-e mindez? Ma már megszűnt a latin uralkodó szerepe a különböző nemzetiségűek közötti társadalmi érintkezésben, s — bár az eszperantó híveinek száma egyre nő — nincs olyan nyelv, amely átvenné szerepét. A régi elv pedig — hogy idegen környezetben sajátítson el a tanuló egy nyelvet — napjainkban esetleg a kétnyelvű területeken érvényesülhet. Az is tény, hogy a felnőttek nehezebben tanulják a nyelveket, a gyermekek nyelvek iránti fogékonysága magasabb. (Többféle hangot képesek megkülönböztetni, az anyanyelvi sztereotípiák nem gátolják erősen az idegen nyelvű szerkezetek bevésődését.) Hogy a meglévő technikai feltételeket eredményesen tudjuk alkalmazni, alapvető dolog, hogy fölébresszük az igényt a nyelvtanulásra, főként a gyermekekben. Az iskolai hatásokon kívül egyéb módszereket is kereshetünk. Ezeknek egyik legeredményesebb formája a más nemzetiségű gyermekekkel való levelezés. Hasznos ez azért is, mert nemcsak a nyelvtanulás iránt kelt igényt, hanem az idegen ország kultúráját is megismeri a gyermek e kapcsolaton keresztül. Az egymásnak küldött bélyegek, naptárak, képeslapok, fényképek mind ezt a célt szolgálják. Levelezés útján barátságok is szövődhetnek, melyeket esetleg kölcsönös meghívás követ. Ily módon elmélyülhet a nyelvtudás, s egymás hazájának megismerése, megbecsülése is. S ez már nem pusztán a nyelvtanulás körébe kapcsolódik, hanem az internacionalista eszméket is beültetheti a gyermek érzelmeibe. A gyermeklevelezést segítik a pedagógusok, a folyóiratok (pl. Világ Ifjúsága) címjegyzékei, diáklevelezési kisszótárak. A felsőbb iskolába járók, közép- iskolások még levelezési témákból is választhatnak, sőt az egy partnerrel való levelezést kibővíthetik más nyelvű kapcsolatokkal is. Ez a módszer hozzásegítheti a gyermekeket, hogy a nyelvet, nyelvtanulást ne csupán kínos és nehéz munkának tekintsék, hanem eszköznek a világ kitárulkoztatására, emberi kapcsolatok teremtésére. Jánosiné Juhász Katalin Terjedőben a balkáni tarkaharkály A = Nagy tarkaharkály ... B = Balkáni tarkaharkály. Kevesen tudják, hogy a szinte mindenki által ismert, s napjainkra óriási mértékben elszaporodott szürke tollú madár, a balkáni gerle (vadgalamb), csak az 1930-as évektől kezdve van jelen hazánkban. Inváziója ma már elérte az Európa északi részein található országokat is, és terjeszkedése egyre nagyobb mértékű. Igen figyelemreméltó egy másik — ugyancsak a Balkánról származó — madárfaj térhódítása is. A balkáni tarkaharkályról van szó, mely igen nagymértékben elterjedt az utóbbi időben megyénkben is. Eddig többnyire csak az Alföld déli és délkeleti részein volt megtalálható nagyobb számban. Napjainkban pedig megyénkben egyes helyeken már majdnem olyan gyakori, mint az őshonos nagy tarkaharkály. Számos, főként csak a madártannal foglalkozók által ismert részletkülönbség mellett legfeltűnőbb az, hogy a balkáni tarkaharkálynál a fehér fültájékot és a kétoldali fehér nyakfoltot nem választja el fekete sáv. Előfordulása lakott területekéit jelentősebb. így például Nyíregyháza számos parkjában, sőt a Sóstói erdőben is fészkel. Viszonylag közel engedi magához az embert, így mód nyílik alaposabb megfigyelésére. Táplálkozásában megegyezik a többi harkályfélével : rovarokat, lárvákat fogyaszt, de nem veti meg a csonthéjas gyümölcsüek terméseit, magjait, sőt, néha még a napraforgóban is kárt tesz. Mindezen kártétele mellett gazdasági szempontból — de nem utolsósorban „esztétikailag” is — hasznos madárnak tekinthetjük, s feltétlen védenünk kell! (agárdy) „Barátunk, a könyv" Á fehérgyarmatiak kulturális játéka A fehérgyarmati Petőfi úttörőcsapat tagjai is bekapcsolódtak a „Barátunk, a könyv” elnevezésű kulturális játékba. A két hatodik osztályos raj Tóth Lászlóné tanár, könyvtáros irányításával irodalmi alkotások népszerűsítését vállalta. A _dramatizá- lást is a csoport végzi. A havonkénti állandó bemutatók közönsége — a rajok döntése alapján — a legjobb munkát végzett kisdobosok közül kerül ki. A jutalmazottak szórakozva tanulhatnak, emellett közeli kapcsolat alakul ki a' kisdobosok és úttörők között. Sok szó esik arról, hogy „érzelemszegény” a gyerekek jó része. Az a tapasztalat, hogy a drága játékok, a televízió műsora vagy a rádió nem pótolja a megálmodott mesevilágot. A szórakozási idő alatt a gyerekek könyvet kapnak a kezükbe, s ezt érdeklődéssel forgatják kicsik- nagyok egyaránt. Sikeres mottókat választanak gyerekversekből a műsorokhoz. Általában olyan meséket dolgoznak fel a hatodikosok, melyek a gyerekek igazságérzetét, ítéletalkotó képességét fejlesztik. Nagy sikert aratott például Az öreg halász és a kis hal című jelenet. (molnár) Szakköri kiállítás Panaszkodnak a gyerekek... ■ ■ Összhangban az ifivezetőkkel Panaszkodnak a gyerekek, hogy Kati nénivel vagy Jóska bácsival, a rajvezetővel mindent meg lehet beszélni. . Ök elmondják a terveket, véleményüket, javaslataikat kérik. Beleszólásuk van a raj tagjainak az akadályverseny helyszínének kiválasztásába, de a jutalmazásba, büntetésbe is. Viszont az ifik gsak parancsolgatnak. Ök nem veszik figyelembe a véleményüket, az van mindig, amit ők akarnak. Ev elején is, az első rajösszejövetelen Kati néni azt mondta, hogy egy őrsbe kerülhetnek a jó barátok, meg a közös érdeklődésűek. De megbetegedett a tanár néni és Tamás vezette le a rajösszejövetelt. A vitát hamar megunta, s a végefelé egyszerűen beírta, ki hova kerül. Kati néni meg nem akarta az egészet felborítani, csak egy-két cserét engedélyezett később. Vagy megkérték az őrsöket, hogy mindenki javasoljon valamit a csapatprogramba. Éva nem továbbította a Mókus őrs ötletét, mert neki nem tetszett és éretlen dolognak tartotta. Igaz, végül is belekerült, mert a másik rajból is javasolták ugyanezt. A jutalmazásnál sem kérdezték meg az őrs véleményét, úgy került a rajtanács elé, hogy Tamás a maga javaslatát mondta el. Mikor pedig a Kovácsot őrsvezetőnek választották a párducok, akkor is Tamás akarta nagyon őt; a fiúk inkább Tasnádira szavaztak volna, de tudták, hogy Tamás jelöltje és nem ellenkeztek. Panaszkodnak a gyerekek, vélekedéseiket most csokorba gyűjtöttük. Éppen ezért ez nem jellenző így és nem általános. De létező probléma és szembe kell néznünk vele. A legtöbb ifinek tekintélye van a gyerekek előtt, felnéznek rájuk, nemegyszer szinte példaképül választják őket. Néha megszédít.i ez az ifiket, s visszaélnek vele, önfejűs- ködnek, parancsolgatnak. A könnyebb utat választják, hisz érvelni, meggyőzni, a többség véleményét is figyelembe venni nemegyszer a rögösebb, körülményesebb megoldás. Viszont kontrasztként ott áll a felnőtt vezető példája, aki igyekszik demokratikus keretek között megszervezni az úttörőéletet. Feltétlenül szükséges, hogy az ifivezetővel összhangban cselekedjék, készítse fel erre a másfajta hangnemre, vezetési stílusra. Hisz a kétfajta bánásmód megléte a gyerekek és az ifik közötti gyakori konfliktus forrása lehet. A rajvezető ellen dolgozik feltétlenül, hisz hiába nevel ő demokratizmusra, e téren esetleg segítőtársának hatása mutatkozik eredményesnek. A kettő a nevelési hatásfok csökkenéséhez vezet. A demokratikus vezetési stílusra módszeresen fel kell készíteni az ifivezetőket. A munkában csak így lesz összhang. Átányi László A csengeri általános iskolások honismereti szakkörének sok munkája fekszik abban a nagyszerűen berendezett helytörténeti kiállításban, melyet már bemutattunk lapunkban. A nagy múltú község régi időiből származó tárgyak, iratok, bútorok, használati eszközök gyűjtését Fábián László tanár vezetésével végzik a gyerekek. Most újabb helyiséggel bővült a kiállítás. Ebben egy régi paraszti szoba berendezését szándékoznak elhelyezni. A képen: az egyik sarok a csikótűzhellyel, rokkával, s egy korabeli paraszti öltözék. (Mikita Viktor felvétele) Udud István: Gólyamadár Kiürült a gólyafészek. Szél-kurjongat, mint a részeg. Gólyamadár, merre járhatsz? Talán még az úton fáradsz? Vagy talán már megérkeztél oda, ahol sosem lesz tél? Ugye ott a fák is mások? Van-e ottan jó szállásod? Eledelre bőven lelsz-e? Ott is vígan kelepelsz-e? Bánatodban ki vigasztal? Ugye visszajössz tavasszal? TÖRD A Vízszintes: 1. Megyénk egyik igen féltett ipari műemléke a ... (utolsó négyzetben két betű) — folytatása a függ. 5. és vízsz. 16. sorokban. 6. Kereskedelmi érték. 7. Imrus. 8. Izmot rögzíti a csonthoz. 9. Túlfűszerezett. 11. Egyik észak-magyarországi nagy nehézipari központba való. 12. Eső jelzője lehet télen, ősszel, hidegben. 14. Római 53. 18. Ajándékoz. 20. Szintén nem. 21. Egyszerű gép. 22. Hálót szövögető lény. 24. Né- velős háziállat (—’). 25. Mohamedán nép. 27. Eledel. 28. Szandálféleség. 29. Dal. Függőleges: 1. Királyok széke volt. 2. Bőg. 3. Fohász. 4. Télisport. 6. „... a nagyharang válasszon el minket”. 10. Fanyar erdei termés. 11. ÓIM. 13. Ragadozó nagy madár. 14. Kacat. 15. Suli. 17. Rostnövény. 19. Női név, Radó Antal fedőneve volt Svájcban. 21. Lét. 23. Végtag. 24. Névelős állóvíz. 26. Bánat. 27. Személyem. Megfejtendő: Vízszintes 1., függőleges 5, vízszintes 16. 22 25" Múlt heti megfejtés: ORSZÁGOS MÜZEUMI HÓNAP. Könyvjutalom: Antal Béla Mátészalka, Kocsis Csilla Uj- fehértó, Laskai Zsuzsanna Nyírkércs, Barilla Sándor Tiszadada, Botos Mária Bak- talórántháza, Huszár Zoltán és Simon István Nyíregyhá73 ■ 1 2 3 4 5 6 hí 7 ■ 8 9 ,0 ■ L ■ 11 12 13 m 15 m L H 18 19 ■ 20 ■ 21 22 23 1 L ü 24 25 26 1 r 28 & 29
