Kelet-Magyarország, 1978. október (35. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-14 / 243. szám

1978. október 14. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Iskola •• Pedagógus * Szülő * Gyerek * Iskola * Pedagógus * Szülő -X- Gyerek * Iskola * Pedagógus SZÜLŐK FÓRUMA Gyermeklevelezés A nyelvtanulás nehéz dolog. Jelentősége a történe­lem folyamán egyre nőtt, napjainkban pedig egy­két nyelv alapfokú ismerete szinte nélkülözhetet­len. Illetve annak kellene lennie. Mert, sajnos, idegen nyelvek ismeretében nem állunk előkelő helyen az európai népek között. Ez annál inkább szomorú, mert közoktatá­sunk mindent megtesz, hogy ezen a helyzeten változtas­sunk. Korszerű tankönyvek, tanfolyamok, audiovizuális la­boratóriumok várják a nyelvtanulókat. Mégis elegendő-e mindez? Ma már megszűnt a latin uralkodó szerepe a különbö­ző nemzetiségűek közötti társadalmi érintkezésben, s — bár az eszperantó híveinek száma egyre nő — nincs olyan nyelv, amely átvenné szerepét. A régi elv pedig — hogy idegen környezetben sajátítson el a tanuló egy nyelvet — napjainkban esetleg a kétnyelvű területeken érvényesülhet. Az is tény, hogy a felnőttek nehezebben tanulják a nyel­veket, a gyermekek nyelvek iránti fogékonysága magasabb. (Többféle hangot képesek megkülönböztetni, az anyanyelvi sztereotípiák nem gátolják erősen az idegen nyelvű szerke­zetek bevésődését.) Hogy a meglévő technikai feltételeket eredményesen tudjuk alkalmazni, alapvető dolog, hogy föl­ébresszük az igényt a nyelvtanulásra, főként a gyermekek­ben. Az iskolai hatásokon kívül egyéb módszereket is ke­reshetünk. Ezeknek egyik legeredményesebb formája a más nemzetiségű gyermekekkel való levelezés. Hasznos ez azért is, mert nemcsak a nyelvtanulás iránt kelt igényt, hanem az idegen ország kultúráját is megismeri a gyermek e kap­csolaton keresztül. Az egymásnak küldött bélyegek, naptá­rak, képeslapok, fényképek mind ezt a célt szolgálják. Le­velezés útján barátságok is szövődhetnek, melyeket esetleg kölcsönös meghívás követ. Ily módon elmélyülhet a nyelv­tudás, s egymás hazájának megismerése, megbecsülése is. S ez már nem pusztán a nyelvtanulás körébe kapcsolódik, hanem az internacionalista eszméket is beültetheti a gyer­mek érzelmeibe. A gyermeklevelezést segítik a pedagógusok, a folyó­iratok (pl. Világ Ifjúsága) címjegyzékei, diákleve­lezési kisszótárak. A felsőbb iskolába járók, közép- iskolások még levelezési témákból is választhatnak, sőt az egy partnerrel való levelezést kibővíthetik más nyelvű kapcsolatokkal is. Ez a módszer hozzásegítheti a gyermekeket, hogy a nyelvet, nyelvtanulást ne csupán kínos és nehéz munkának tekintsék, hanem eszköznek a világ kitárulkoztatására, em­beri kapcsolatok teremtésére. Jánosiné Juhász Katalin Terjedőben a balkáni tarkaharkály A = Nagy tarkaharkály ... B = Balkáni tarkaharkály. Kevesen tudják, hogy a szinte mindenki által ismert, s napjainkra óriási mérték­ben elszaporodott szürke tol­lú madár, a balkáni gerle (vadgalamb), csak az 1930-as évektől kezdve van jelen ha­zánkban. Inváziója ma már elérte az Európa északi ré­szein található országokat is, és terjeszkedése egyre na­gyobb mértékű. Igen figyelemreméltó egy másik — ugyancsak a Bal­kánról származó — madár­faj térhódítása is. A balkáni tarkaharkályról van szó, mely igen nagymértékben elterjedt az utóbbi időben megyénkben is. Eddig több­nyire csak az Alföld déli és délkeleti részein volt megta­lálható nagyobb számban. Napjainkban pedig megyénk­ben egyes helyeken már majdnem olyan gyakori, mint az őshonos nagy tarkahar­kály. Számos, főként csak a madártannal foglalkozók ál­tal ismert részletkülönbség mellett legfeltűnőbb az, hogy a balkáni tarkaharkálynál a fehér fültájékot és a kétoldali fehér nyakfoltot nem választ­ja el fekete sáv. Előfordulása lakott terüle­tekéit jelentősebb. így példá­ul Nyíregyháza számos park­jában, sőt a Sóstói erdőben is fészkel. Viszonylag közel en­gedi magához az embert, így mód nyílik alaposabb megfi­gyelésére. Táplálkozásában megegyezik a többi harkály­félével : rovarokat, lárvákat fogyaszt, de nem veti meg a csonthéjas gyümölcsüek ter­méseit, magjait, sőt, néha még a napraforgóban is kárt tesz. Mindezen kártétele mel­lett gazdasági szempontból — de nem utolsósorban „esztéti­kailag” is — hasznos madár­nak tekinthetjük, s feltétlen védenünk kell! (agárdy) „Barátunk, a könyv" Á fehérgyarmatiak kulturális játéka A fehérgyarmati Petőfi úttörőcsapat tagjai is bekap­csolódtak a „Barátunk, a könyv” elnevezésű kulturális játékba. A két hatodik osztá­lyos raj Tóth Lászlóné tanár, könyvtáros irányításával iro­dalmi alkotások népszerűsí­tését vállalta. A _dramatizá- lást is a csoport végzi. A ha­vonkénti állandó bemutatók közönsége — a rajok döntése alapján — a legjobb munkát végzett kisdobosok közül ke­rül ki. A jutalmazottak szó­rakozva tanulhatnak, emel­lett közeli kapcsolat alakul ki a' kisdobosok és úttörők között. Sok szó esik arról, hogy „érzelemszegény” a gyerekek jó része. Az a tapasztalat, hogy a drága játékok, a tele­vízió műsora vagy a rádió nem pótolja a megálmodott mesevilágot. A szórakozási idő alatt a gyerekek könyvet kapnak a kezükbe, s ezt ér­deklődéssel forgatják kicsik- nagyok egyaránt. Sikeres mottókat választanak gyerek­versekből a műsorokhoz. Ál­talában olyan meséket dol­goznak fel a hatodikosok, melyek a gyerekek igazság­érzetét, ítéletalkotó képessé­gét fejlesztik. Nagy sikert aratott például Az öreg ha­lász és a kis hal című jele­net. (molnár) Szakköri kiállítás Panaszkodnak a gyerekek... ■ ■ Összhangban az ifivezetőkkel Panaszkodnak a gyerekek, hogy Kati nénivel vagy Jós­ka bácsival, a rajvezetővel mindent meg lehet beszélni. . Ök elmondják a terveket, véleményüket, javaslataikat kérik. Beleszólásuk van a raj tagjainak az akadályverseny helyszínének kiválasztásába, de a jutalmazásba, büntetés­be is. Viszont az ifik gsak parancsolgatnak. Ök nem ve­szik figyelembe a vélemé­nyüket, az van mindig, amit ők akarnak. Ev elején is, az első rajösszejövetelen Kati néni azt mondta, hogy egy őrsbe kerülhetnek a jó bará­tok, meg a közös érdeklődé­sűek. De megbetegedett a ta­nár néni és Tamás vezette le a rajösszejövetelt. A vitát ha­mar megunta, s a végefelé egyszerűen beírta, ki hova kerül. Kati néni meg nem akarta az egészet felborítani, csak egy-két cserét engedé­lyezett később. Vagy megkérték az őrsö­ket, hogy mindenki javasol­jon valamit a csapatprogram­ba. Éva nem továbbította a Mókus őrs ötletét, mert neki nem tetszett és éretlen dolog­nak tartotta. Igaz, végül is belekerült, mert a másik raj­ból is javasolták ugyanezt. A jutalmazásnál sem kérdezték meg az őrs véleményét, úgy került a rajtanács elé, hogy Tamás a maga javaslatát mondta el. Mikor pedig a Ko­vácsot őrsvezetőnek válasz­tották a párducok, akkor is Tamás akarta nagyon őt; a fiúk inkább Tasnádira sza­vaztak volna, de tudták, hogy Tamás jelöltje és nem ellen­keztek. Panaszkodnak a gyerekek, vélekedéseiket most csokorba gyűjtöttük. Éppen ezért ez nem jellenző így és nem ál­talános. De létező probléma és szembe kell néznünk vele. A legtöbb ifinek tekintélye van a gyerekek előtt, felnéz­nek rájuk, nemegyszer szin­te példaképül választják őket. Néha megszédít.i ez az ifiket, s visszaélnek vele, önfejűs- ködnek, parancsolgatnak. A könnyebb utat választják, hisz érvelni, meggyőzni, a többség véleményét is figye­lembe venni nemegyszer a rögösebb, körülményesebb megoldás. Viszont kontrasztként ott áll a felnőtt vezető példája, aki igyekszik demokratikus keretek között megszervezni az úttörőéletet. Feltétlenül szükséges, hogy az ifivezető­vel összhangban cselekedjék, készítse fel erre a másfajta hangnemre, vezetési stílusra. Hisz a kétfajta bánásmód megléte a gyerekek és az ifik közötti gyakori konflik­tus forrása lehet. A rajvezető ellen dolgozik feltétlenül, hisz hiába nevel ő demokra­tizmusra, e téren esetleg se­gítőtársának hatása mutatko­zik eredményesnek. A kettő a nevelési hatásfok csökkené­séhez vezet. A demokratikus vezetési stílusra módszeresen fel kell készíteni az ifiveze­tőket. A munkában csak így lesz összhang. Átányi László A csengeri általános isko­lások honismereti szakköré­nek sok munkája fekszik ab­ban a nagyszerűen berende­zett helytörténeti kiállítás­ban, melyet már bemutattunk lapunkban. A nagy múltú község régi időiből származó tárgyak, iratok, bútorok, használati eszközök gyűjté­sét Fábián László tanár ve­zetésével végzik a gyerekek. Most újabb helyiséggel bővült a kiállítás. Ebben egy régi paraszti szoba berendezését szándékoznak elhelyezni. A képen: az egyik sarok a csi­kótűzhellyel, rokkával, s egy korabeli paraszti öltözék. (Mikita Viktor felvétele) Udud István: Gólyamadár Kiürült a gólyafészek. Szél-kurjongat, mint a részeg. Gólyamadár, merre járhatsz? Talán még az úton fáradsz? Vagy talán már megérkeztél oda, ahol sosem lesz tél? Ugye ott a fák is mások? Van-e ottan jó szállásod? Eledelre bőven lelsz-e? Ott is vígan kelepelsz-e? Bánatodban ki vigasztal? Ugye visszajössz tavasszal? TÖRD A Vízszintes: 1. Megyénk egyik igen fél­tett ipari műemléke a ... (utolsó négyzetben két betű) — folytatása a függ. 5. és vízsz. 16. sorokban. 6. Keres­kedelmi érték. 7. Imrus. 8. Izmot rögzíti a csonthoz. 9. Túlfűszerezett. 11. Egyik észak-magyarországi nagy nehézipari központba való. 12. Eső jelzője lehet télen, ősszel, hidegben. 14. Római 53. 18. Ajándékoz. 20. Szintén nem. 21. Egyszerű gép. 22. Hálót szövögető lény. 24. Né- velős háziállat (—’). 25. Mo­hamedán nép. 27. Eledel. 28. Szandálféleség. 29. Dal. Függőleges: 1. Királyok széke volt. 2. Bőg. 3. Fohász. 4. Télisport. 6. „... a nagyharang válasszon el minket”. 10. Fanyar erdei termés. 11. ÓIM. 13. Ragado­zó nagy madár. 14. Kacat. 15. Suli. 17. Rostnövény. 19. Női név, Radó Antal fedőneve volt Svájcban. 21. Lét. 23. Végtag. 24. Névelős állóvíz. 26. Bánat. 27. Személyem. Megfejtendő: Vízszintes 1., függőleges 5, vízszintes 16. 22 25" Múlt heti megfejtés: OR­SZÁGOS MÜZEUMI HÓ­NAP. Könyvjutalom: Antal Béla Mátészalka, Kocsis Csilla Uj- fehértó, Laskai Zsuzsanna Nyírkércs, Barilla Sándor Tiszadada, Botos Mária Bak- talórántháza, Huszár Zoltán és Simon István Nyíregyhá­73 ■ 1 2 3 4 5 6 hí 7 ■ 8 9 ,0 ■ L ■ 11 12 13 m 15 m L H 18 19 ■ 20 ■ 21 22 23 1 L ü 24 25 26 1 r 28 & 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom