Kelet-Magyarország, 1978. október (35. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-01 / 232. szám
85 000 egészségügyi dolgozó bérét emelik MA Losonczi Pál a barcsi jubileumi ünnepségen Kádár János távirata a 30 éves közös gazdaságnak Megalakulásának 30. évfordulóját ünnepelte szombaton Somogy megye neves közös gazdasága, a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet. Az ebből az alkalomból a járási művelődési házban rendezett ünnepségen megjelentek az alapító tagok, köztük Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke is. Ott volt Romany Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke. Bogó László a somogyi termelőszövetkezetek szövetségének titkára ünnepi megemlékezésben méltatta a barcsi ak három évtizedes eredményét. A szövetkezet gyorsan erősödött, a közös vagyon 1951-ben meghaladta a másfél millió forintot, s ma már 300 millió körüli. A barcsi Vörös Csillag a termelőszövetkezeti mozgalom egyik (Folytatás a 4. oldalon) OKTÓBER t-TÓL „Anyapótlás" a bölcsödében (2. oldal) Fölényben a nagyüzem (3. oldal) Rajzasztaltól a sávházig (3. oldal) Az Orsini- jelentés (4. oldal) A mozi és a televízió szövetsége (10. oldal) Keresztrejtvény, humor (13. oldal) Üjfehértó: a gyapjúszövőgyárban a legkorszerűbb körkötő géppel dolgoznak. Korszerű könnyűipar Október 1-től 85 ezer egészségügyi dolgozó bérét emelik a Minisztertanács júniusi határozata, illetve az ezt követő miniszteri rendelet alapján. — Az érintettek ezekben a napokban kapják kézhez az új bérbesorolásokat, s a magasabb bért először november 2-án fizetik ki — mondotta Fűzi István, az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára. Az orvosok és más felsőfokú végzettségűek bére átlagosan 20, a tavalyi központi béremelésben nem részesült szakdolgozóké 17, a gazdasági és ügyviteli dolgozóké 10 százalékkal emelkedik. A béremelés idei, második „lépcsőjének” éves költségkihatása 640 millió forint. A tavalyi emeléssel együtt — amely 126 ezer egészségügyi dolgozót érintett — meghaladja az egymilliárd 400 millió forintot. Mátészalka: a Szatmár Bútorgyárban olasz lapmegmunkáló gépsoron készülnek a legújabb bútorok elemei. Túlórák közelmúltbeli orJp| szágos munkavédelmi tájékoztatóból vált ismeretessé, hogy az elmúlt évben, sőt 1978 eddig eltelt hónapjaiban nem változott a helyzet — a vállalatok, üzemek rendszeresen túlóráztatják dolgozóikat. Hovatovább merő fikció lesz néhány helyen a rövidített munkaidő, a 44 órás munkahét is. A könnyűiparban, építőiparban gyakorlatilag az ötvenórás munkahét sem ritka negyedévek, félévek „előestéjén” A Központi Statisztikai Hivatal havi jelentései arról árulkodnak, hogy az iparban, a közlekedésben dolgozók 40 százaléka rendszeresen túlórázik! Ez persze csak a hivatalosan is túlórának elkönyvelt többleteket foglalja össze, ám ki tudná pontosan meghatározni, hogy valójában mennyi is a túlórák mennyisége? Ha a munkaerőhiányról nyilvánosságra hozott adatokat figyelembe vesszük, akkor becslések szerint a negyven százalékhoz legalább még 15—20 százalékot hozzá kell adni. Ez pedig elképesztően magas arányt mutat — s így valóban igaznak látszik a megállapítás: egy-egy vállalatnál csakugyan papíron létezik már a megrövidített munkaidő. Erre enged következtetni egyébként az is, hogy a túlóráztatás olyannyira beépült a munkaerő-gazdálkodásba, hogy ma már olyan bérezési rendszereket is alkalmaznak az üzemek, amelyek elfedik a túlóráztatás tényét, kijátszva a túlóraszabályokat. Vizsgálatok bizonyították, hogy ezek 75—77 százalékát a termelési feladatokra, 13—15 százalékát karbantartásra. 7 százalékát anyagmozgatásra, a fennmaradó részt egyéb feladatokra alkalmazzák. Csakhogy az élet egyre kevésbé tűri a pusztán mennyiségekkel való számolást. Még akkor is, hogy a vállalatok felső és középirányítói — tisztelet a kivételnek — nem tudják, vagy nem akarják alkalmazni a felsőbb matematikát: a „rendes” műszakokban elvesző, rejlő munkaórák föltalálását munkaszervezéssel, korszerű technika, technológia kialakításával, akár az ésszerűbb és fegyelmezettebb munkaerő-gazdálkodással. Pedig ideje volna már — a túlórák ügyében is — szigorúbban számolni — és elszámoltatni. fezzel nem csupán a ■ * gazdaság nyerne, hanem maga a dolgozó ember is, aki látszólagos napi anyagi előnyei ellenére változatlanul abban érdekelt, hogy a kor színvonalán éljen — ne agyonhajtottan, hanem hatékonyan dolgozzon és pihenjen. M. I. HÉT MÚZEUM: TÖBB MINT 30 PROGRAM — KIÁLLÍTÁSOK, KÉZIMUNKAÓRA, MŰEMLÉKI SÉTÁK Kezdődik a múzeumi és műemléki hónap Idén októberben tizenhetedik alkalommal kérnek maguknak a szokásosnál valamivel több figyelmet múzeumaink és műemlékeink. Megyénk hét múzeuma a mostani múzeumi és műemléki hónapra összesen több mint harminc programból álló rendezvénysorozatra invitálja történelem, múzeumi gyűjtemények és a műemlékek iránt érdeklődő nagyközönséget. A megyei megnyitóünnepséget Vaján tartják október 1-én, 15 órakor. Ekkor leplezik le Antal Károly és Cs. Kovács László szobrász- művészek alkotásait, Thököly Imre és Ráday Pál szobrát. Ezekkel tovább bővül a kuruc kort' idéző szoborpark, ahol összesen tizenkét szobor áll majd. Nyíregyházán mutatkozik be a prágai Műszaki Nemzeti Múzeum. Ez a kiállítás a programsorozat egyik kiemelkedő rendezvénye, október 7-én nyílik. Több alkalommal ismerkedhetnek meg az érdeklődők az épülő sóstói múzeumfaluval, október 8-án és 15-én délelőtt 10 órakor csoportos látogatást szerveznek. A szakemberek előadásokon szólnak megyénk Árpád-kori földvárainak ásatási, feltárási munkáiról, a talált leletek jelentőségéről. Krúdy születésnapján, október 21-én hirdetik ki a Krú- dy-pályázat eredményeit, míg a néprajzi, nyelvjárási és honismereti pályázatok értékelését és a díjkiosztó ünnepséget október 30^án tartják. Nyírbátorban valóságos csemege várja a képzőművészet kedvelőit: naiv festők munkáiból nyílik kiállítás október 8-án. A programok közül kiemelkedik még az úgynevezett stallumünnepség 15- én, valamint a képzőművészeti stúdióban készült munkákból nyíló kiállítás 29-én. A vásárosnaményi Bereg Múzeumban A régi iskola című kiállításnak lesz feltehetően sok látogatója, de érdekesnek ígérkezik a pályázati anyagból összeállított beregi kézimunka-kiállítás. Újdonság, meglepetés is készült: naponta 10—12 óra között — vasárnap kivételével — a muzeológus segít az érdeklődő asszonyoknak, lányoknak megtervezni a beregi keresztszemes kézimunka mintáját. Mátészalkán néprajzi kiállítás nyílik a hónap végén — afféle előzetes a készülő állandó bemutató anyagából. Vaján neves történészek tartanak előadásokat, például Rákóczi jobbágypolitikájáról, Bercsényi László életéről, az őszirózsás forradalomról illetve a KMP megalakulásáról. Tiszavasváriban is készülnek egy előadásra az őszirózsás forradalomról; 60 év távlatából címmel. Itt is rendeznek kiállítást: Makray László mutatja be népművészeti ihletésű bőrmunkáit, október 14-től. A kisvárdai Vármúzeumban október 11-én Tóth B. László festőművész kiállítását nyitják meg. Itt is több előadás közül válogathatnak az érdeklődők. Minden múzeumunk egy kicsit „tágabbra” nyitja kapuit, ezt az is bizonyítja, hogy ezúttal minden helyen különprogramok is készülnek a múzeumbaráti körök tagjainak. Több műemléknéző séta, kirándulás is szerepel a megyei rendezvények között, ezeket is általában a baráti körök szervezik. (be) Árvízvédelmi készültség a Túron Az elmúlt napokban hullott nagyobb mennységű csapadék hatására első fokú ár- vízvédelmi készültséget rendelt el a Túron a Felső-Tisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság. Mérésük szerint szombaton délelőtt a vízállás Garbóiénál elérte a 340 centimétert. A folyó még árad, s az előrejelzések szerint várhatóan vasárnap tetőzik, amikor a 450 centimétert is megközelíti a vízmagasság, s elrendelik a harmadfokú árvízvédelmi készültséget. A Túron az eddig mért legmagasabb vízállás 1966-ban volt, amikor 560 centiméterig emelkedett a folyó vízszintje. Árvízveszély most nem fenyeget, de az érintett szakaszon fokozott figyelőszolgálatot tartanak. A Túr mellett a megye más folyóin is várható vízszint- emelkedés. A Tisza vízmagassága Tiszabecsnél szombaton délelőtt elérte az első fokú árvízvédelmi készültség szintjét, ellenben az árhullám tovább nem emelkedett. A Szamoson és a Krasznán is a szokásosnál nagyobb mennyiségű víz vonult le, azonban árvízvédelmi készültségre nincsen szükség. Gépexport az NDK-ba Teljesítette a háromnegyed évre szóló NDK-exporttervét a Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalat központi gyáregysége. A neustadti Fortschritt mezőgazdasági gépkombináttal három esztendeje megkötött, több évre szóló szerződés szerint mezőgazdasági pótkocsi-térfogatnövelö felépítményt készítenek kooperációban, amelyből a rendelés szerinti 1600 garnitúrát elszállították. Év végéig még további 450 darabot gyártanak az NDK-beli partnernek.
