Kelet-Magyarország, 1978. szeptember (35. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-09 / 213. szám

1978. szeptember 9. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Iskola -X Pedagógus * Szülő * Gyerek * Iskola * Pedagógus * Szülő * Gyerek * Iskola * Pedagógus Zászlóvivők nyomában A z „Együtt — egy­másért” mozgalom kétéves időszaka sok örömet, izgalmat hozott kisdobosnak és úttörőnek egyaránt. Különösen a második év bővelkedett eseményekben, a „Szabol­csi fáklyajáték” betetőzé­seként a vajai várkastély nemcsak egy nagyszabású játék, de egy jelentős „ajándék” átadásának színhelye is volt. Az or­szágos úttörő-hagyomány­őrző múzeumot azóta so­kan meglátogatták. Sza- bolcs-Szatmár kisdobosai, úttörői és vezetőik ez év­ben is tovább folytatják a múzeum anyagának gaz­dagítását. Az 1978—79-es mozgalmi év az úttörőve­zetők VII. országos konfe­renciájára való készülődés jegyében kezdődik. A KMP megalakulásának 60. évfordulóját követi a KIMSZ és a Magyar Ta­nácsköztársaság létrejöt­tének ugyancsak hat év­tizedes jubileuma. Me­gyénk felnőtt vezetői és a gyermekek megyei kezde­ményezésű akciókkal te­szik még változatosabbá e mozgalmi évet. A nyári felkészítések után egynapos tanácsko­záson ismerkedtek a csa­patoknál dolgozó felnőtt vezetők az éves úttörőfel­adatokkal. A gyermekve­zetők képzését ugyancsak szervezetté, módszeressé teszik. A csapatképzési fe­lelősök 11 alkalommal ta­lálkoznak 'a gyermekveze­tőkkel. Jut azonban fel­adat minden csapattag­nak. A megyei úttörőel­nökség felhívására ezek­ben a napokban jelentkez­nek az őrsök a „Szülőföld expedíció”-ra. A természetkutatók és társadalomkutatók más­más feladatot kapnak. Az expedíciós túrák során Móricz és Kölcsey, Szamu­ely Tibor és Zalka Máté, Vasvári és Bajcsy-Zsi- linszky nyomában járva mondanak mesét a szülő­földről. Nőtt az őrsök ön­állósága, s az őrsvezető igazolja a teljesített fel­adatokat. Szervesen il­leszkedik a mozgalmi év feladataihoz a „Mi vilá­gunkért” végzett munka, tevékenység megismeré­se. A rajok, bekapcsolódva a játékba, emlékzászlót készítenek, melyen szere­pel a „Szabolcsi fáklya” egyik hagyománya; lesz pi­ros betűs krónikasarok a szülőföldről, s a megvaló­sítást, az évfordulók si­keres megünneplését se­gítő KISZ-fiatalok tet­tei. A játék zárására a forradalmi ifjúsági na­pok rendezvénysorozata részeként kerül sor 1979. március 21-én. A legszebb rajzászlók a vajai múze­um anyagát gazdagítják. (molnár) Sok helyütt működik az általános iskolákban honis­mereti kör, és szép eredmé­nyekről számolhatnak be ál­talában. összegyűjtik, meg­őrzik az utókor számára, ami községükben, közvetlen kör­nyezetükben a múltra emlé­keztet, s ha most nem gon­doskodnak e tárgyakról, ha­marosan elpusztulna sok ér­tékes vén eszköz, melyet Színes programmal kezdő­dik az új tanév a mátészal­kai úttörő- és ifjúsági házban szeptemberben. A legifjab­baknak a gyermekfilmklub folytatja műsorát: szeptem­ber 15-én az Alba Regia cí­mű nagy sikerű magyar fil­met vetítik, 29-én pedig Az inkák kincse című kalandfil­men izgulhatnak a gyerekek. A kisdobosok meseklubja ma, szeptember 9-én, szombaton délelőtt játékos foglalkozást tart: megismerkednek az út­törőházzal a kicsik. 23-án rajzversenyt rendeznek szá­mukra: a legérdekesebb nyári élményeket örökíthetik meg az ügyes kezű gyerekek fes­tékkel, ceruzával. Az úttörők klubjában ezen- a szombaton az éves prog­ram megtervezésén dolgoznak a résztvevők, majd a kisdo­bosokéhoz hasonló élmény- beszámoló következik 23-án — csakhogy ezúttal nem rajz­ban, hanem versben és pró­zában! Az úttörőházban lévő gyer­mekkönyvtár szeptember 15- én játékos, érdekes biológia­órát rendez a hetedikes ta­nulók számára „Zöld erdőben, zöld mezőben sétál egy ma­dár” címmel. 26-án „Csen­dítsd rá a rímet!” címmel másodikosok találkoznak egy foglalkozáson: csalimeséket, találós kérdéseket ismerhet­nek meg. ★ Az „idősebb fiatalok” sem szűkölködnek a programok adta lehetőségekben. 11-én például Piramis-koncert lesz, 17-én pedig ötórai táncon szó­rakozhatnak a fiúk-lányok. nagyapáink használtak. A nyírbélteki művelődési ház pincéjében kis tárlatot is be­rendeztek a honismereti kör gyűjteményéből, ám távolról sem mutatnak be mindent, ami megőrzésre vár — to­vábbi gyűjtőmunka, rendsze­rezés vár még rájuk. Á ké­pen: részlet az eddig össze­gyűjtött régiségekből. (Csá­szár Csaba felvétele) Szeptember 24-én a Color együttes ad koncertet, utána táncolhatnak a fiatalok. Az ifjúsági klubban disz­kóműsor, vetítettképes elő­adás („A budapesti hidak re­génye”) várja az érdeklődő klubtagokat, majd 19-én az ABBA együttes új albumát hallgathatják meg közösen. 29-én képzőművészeti elő­adás hangzik el Rodin, a vi­lághírű szobrász munkásságá­ról, diaképekkel illusztrálva. A hónap végén könnyűzenei lemezkiállítás és -vásár várja a látogatókat az ifjúsági ház­ban. Szémann Béla: Estike Csillag az égen, Gyűrű a kézen; Fény a sötétben. Árny a fehérben, Hattyú kéklő tóban. Csönd a hangos szóban. Hang a néma gondban. Csepp a nagy tengerben, * Világ gyerek szemben. Mind enyém lehetnek. Ha eljőnek az estek. Ha szólnak a harangok, A bimbammoló hangok. Jaj, picikét halkan! Olyan sötét éj van. Ciripel a tücsök” S én mellette ülök, Ellesem a zenét, Elfujom a mesét. Megcsókolom anyát, Megcsókolom szemét. Dolgos, gyengéd kezét Mert altatóm dúdolva Elszunnyadt suttyomban. Nyári élmények, csalimesék, diszkó Valamikor a kisegér volt a leg­bátrabb állat a földön. Nemhogy a macskától megijedt volna, de még az oroszlánt is megugrasz- totta, ha véletlenül a sivatagban akadt dolga, és találkoztak. Ek­kor még nem cincogott. félelme­tesen morgott és kiabált, mi­közben hosszú fülét, ami olyas­féle volt. amilyet manapság a nyulak hordanak, mint holmi agyarat, áldozatára szögezte. Ezt aztán senki se állta ki; akivel találkozott. Mind megfutottak, bebújtak a vackukra, és átadták az egérnek a terepet, aki birtok­ba is vette azt. mintha rendes járandósága volna. Megrágott és fölfalt mindent. Az össze« többi állat éppen hogy csak tengetni tudta az életét, egyre gyengéb­bek lettek, az egér pedig egyre kövérebb és erősebb. Nem volt hát oka kételkedni benne, hogy ő a legbátrabb állat a világon, így aztán lassan maga is elhitte ezt. A vidék lakói ismerték, már meg se kellett őket ijesztenie, amikor közeledett, eltakarodtak a szeme elől. így aztán úgy jár- hatott-kelhetett erdőn-mezőn. mintha minden az övé volna. Történt egyszer, hogy új lakó költözött a vidékre. Minden ál­lat tudott róla, ismerte a furcsa szerzetet, aki senki más nem volt. mint a sündisznó, de az egérnek nem merte megmondani senki. A sündisznónak se szóltak az egérről, mert az amilyen magá- nakvaló állat, egész nap csak a vackában alszik, este meg. ami­kor sétára indul, ha ismeretlen­nel találkozik, azonnal a tüskéi közé bújik, és ott várja meg, amíg megint magára marad. így hát ök ketten nem tudtak egy­másról. így aztán nagyon elcso­dálkoztak, amikor egyszer mégis találkoztak, olyannyira, hogy a sündisznó még begubózni is el­felejtett. Ez. ha lehet, még job­ban fölbosszantotta az egeret. — Mit keresel itt. te szeren­csétlen, az én erdőmben, az én mezőmön? — A te erdődben, a te mező­dön? Tovább bővült a sóstói er­dőben eddig előfordult raga­dozó madárfajok száma. Ez a napokban megfigyelt kaba­sólymoknak köszönhető. A kabasólymok hazánkban na­gyobb számban a síkvidéki, facsoportokkal tarkított terü­leteken élnek, bár hegyvidé­ken is szép számmal találha­tók. A kábák rendkívül jó re­pülők, hiszen ehhez alkatilag minden adottságuk megvan. Hosszú, hegyes szárny, áram­vonalas test. Ezen tulajdon­ságok miatt még a köztudot­— Hogyhogy, hát te még nem tudod. hogy itt minden az enyém? — Én úgy tudtam, hogy az erdő meg a mező mindenkié. — Bolond beszéd — mondta az egér. és támadásba lendült. Csak meg akarta ijeszteni a . sündisznót, aki valószínű rögtön be is gubózott volna, ha van rá ideje, de az egér olyan gyors volt, hogy a szegény sündisznó­nak még a szája is tátva ma­radt. Az egér a túl hirtelen moz­dulattól elveszítette az egyen­súlyát. és előrebukott. A fülé­vel ráütött a sündisznó orrára, aki ijedtében bekapta az egér fülét, és egyetlen fogcsattanással leharapta. Benne akadt az egér­ben a szó. Csak. annyit tudott mondani nagy rémületében: — Cin, cin, cin... — Ezt is csak nagyon szerényen és alig hall­hatóan. A sündisznó meg a vá­ratlan sikeren fölbátorodva ker­getni kezdte az egeret. Odagyül- tek erre a többi állatok is. és mind az egér vesztét akarta. A macska volt közöttük a legvér­szomjasabb, ő vette át az egér üldözését, mert a sündisznó, aki nem szereti a sokaságot, ekkor már odábbállt, és egy elhagyott, csöndes helyet keresett magának, ahol kedvére és zavartalanul va­dászhatott. Az egér meg bebújt a legköze­lebbi lyukba, ami az útjába akadt. Hiába próbálta a fülét gyógyítani, nem nőtt ki az neki soha többet. Azóta van rövid füle az egérnek. Mielőtt újra elő­merészkedett volna, tízszer is kidugta a fejét, hogy egészen . biztos legyen benne, nem talál­kozik senkivel, mert úgy érezte, nem tudná elviselni a hirtelen rászakadt szégyent, meg az iga­zat megvallva már a bátorsága sem volt a régi, tartott tőle, és amint később kiderült, nem is egészen alaptalanul, hogy vala­melyik régi haragosa, mint pél­dául a macska, esetleg megta­lálja enni. tan kiváló repülő fecskék sincsenek biztonságban tő- lük, nem beszélve a kevésbé jól repülő kisebb madarak­ról. Gyakori táplálékuk közé tartoznak a rovarok is, ame­lyeket a levegőben kapnak és fogyasztanak el. Az erdő­ben lévő fiatal sólymok már képesek önálló zsákmány- szerzésre, amit mi sem bizo­nyít jobban, mint az egyik megfigyelt példány, amely egy száraz fa oldalágán el­fogott énekesmadarat, tépett. Virók Ernő Úttörós élmények Csengerben Az esős délutánokon, hűvös estéken baráti kör­ben összegyűlve jólesik visszaidézni a nyár élmé­nyeit. Azok a gyerekek, akik Csengerben, az úttö­rőtáborban töltöttek né­hány napot, sok-sok él­ményről számolhatnak be pajtásaiknak. A tábor jú­nius 9-én tárta ki kapuit, s a megye 20 községéből közel 1500 iskolást foga­dott 10—10 napos turnu­sokban. Számháború, kirándu­lás Kölesére, Szatmárcse- kére, Túristvándiba, für­dés a fehérgyarmati stran­don, rajportya, járőrver­seny. A gazdag program­ból nem maradt ki a filmvetítés, s televízióná- zés sem. A pihenő gyere­kek számos játék között válogathattak: volt ping­pong, tollaslabda, sőt sok-sok kerékpár is a nya­ralók rendelkezésére állt. Mindennaposak voltak a raj- /és őrsi foglalkozások. A csengeri úttörőtábor — bár még csak má­sodik éve működik — szé­les körben ismert és nép­szerű. Az itt eltöltött, ese­ményekben bővelkedő na­pok vissza-visszacsalogat- ják úgy a pedagógusokat, mint a gyerekeket. Bizo­nyítják ezt a pajtások el­ismerő szavai: Milák Ibolya elmondta, hogy tavaly és az idén is a vártnál jobban érezte itt magát. Andrásy Katalin, aki most fejezte be az ál­talános iskolát, arról be­szélt, hogy bár nem úttö­rő már, mégis nagy sze­retettel vették körül, sőt a segítségét sem utasították vissza a különböző prog­ramok szervezésében. Ve­réb Mária legszívesebben arra emlékezik, hogy a sok érdekes foglalkozás egyetlen pillanatra sem hagyta unatkozni. Vala­mennyien hozzátették: jö­vőre mint ifivezetők sze­retnék újra felkeresni a csengeri úttörőtábort. Szabó Erzsébet Kabasólymok a sóstói erdőben TÖRD A FEJED! VÍZSZINTES: 1. Megfejtendő (zárt négy­zetek betűi abc-sorrendben: I, T, U). 6. Megfejtendő (a vízszintes 1. folytatása). 7. Azonos magánhangzók. 8. Kettőzve dunántúli város. 9. Fogoly. 11. Sportöltözék. 12. Űz, kerget. 14. Alkotása. 16. Megfejtendő (a vízszintes 6. folytatása). 18. Morzejel. 20. Szemlél. 21. Tiltás. 22. Nit­rogén, bőr, kálium vegyje- le. 24. Tagadás. 25. Elektro­mosság. 27. Ritka magyar férfinév. 28. Máriácska. 29. Ajándékozok. FÜGGŐLEGES: 1. Haja betűi keverve. 2. Helyrag. 3. Pakol. 4. Visz- sza: a magyar abc első két betűje. 5. Vissza: -vásárolt. 6. Uralkodni vágyó. 10. Né­mán bejut!!! 11. Félig mű­velt! 13. Ilyen könyvből ta­nul az iskolás. 14. Ezt az édességet rovar gyűjti. 15. Alkotórészek. 17. „... sza­badság”. 19. Szövegközti kép, rajz. 21. ... kapitány (ismert Verne-regényalak). 23. Végtag. 24. NŐD. 26. Római 1001. 27. Igen, oro­szul. Megfejtendő: Vízszintes 1, 6, 16. Múlt heti megfejtés: JÁSZBERÉNY — GYULA —SZEGED — MAKÓ. Könyvjutalom: Maga László Űj fehértó, Tar Judit Besenyőd, Faze­kas Sándor Oros, Barta Zoltán Tuzsér, Orosz And­rás Nagydobos, Linzenhold Sándor Pócspetri, Kiss Ka­talin és Erdős Andrea Nyír­egyháza. Oláh János; Hogyan tanult meg cincogni az egér MÁTÉSZALKA

Next

/
Oldalképek
Tartalom