Kelet-Magyarország, 1978. szeptember (35. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-07 / 211. szám
Nagy teljesítményű NDK betakarítógéppel szedik a burgonyát a leveleki Dózsa Tsz- ben. (G. B.) Mongol-magyar barátsági nagygyűlés Darhanban Országaink barátsága állandóan fejlődik A hivatalos baráti látogatáson Mongóliában tartózkodó Lázár György, a Minisztertanács elnöke, szerdán délelőtt , különvonattal Darhanba érkezett. Lázár Györgyöt és kíséretét, valamint a társaságában érkezett magas rangú mongol állami vezetőket a város vezetői, a lakosság és a húskombinátban dolgozó magyarok képviselői, s papírzászlócskákat lengető úttörők fogadták. Délben mongol—magyar barátsági nagygyűlést tartottak a magyar közreműködéssel épült és működő dar- hani húskombinátban. A nagygyűlést a városi pártbizottság első titkára nyitotta meg. Ezután Zsambin Batmönb és Lázár György mondott beszédet. Lázár György magyar, és Zsambin Batmönh mongol miniszterelnök kézjegyével látja el a mostani tárgyalások eredményeként létrejött kétoldalú megállapodásokat. (Ke- let-Magyarország teletotó) Zsambin Batmönh bevezetőben a Mongol Népi Forradalmi Párt, a Mongol Nép- köztársaság kormánya, az egész mongol nép nevében meleg szeretettel köszöntötte Lázár Györgyöt, majd méltatta a Magyar Népköztársaság eredményeit, majd a magyar—mongol kapcsolatokról szólt. — Az országainknak a szocialista internacionalizmus szilárd elvein alapuló testvéri barátsága — mondotta — az 1965-ben megkötött barátsági és együttműködési szerződés szellemében állandóan bővül és fejlődik. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy párt- és állami vezetőink találkozói és megbeszélései jelentős ösztönzést adtak és adnak a pártjaink, országaink és népeink közötti szövetség, testvéri együttműködés további fejlesztésének. ÁTADÁS 3ÖYÖ SZEPTEMBERBEN Bölcsődék, óvodák városainkban A lakásépítések ütemével még nem mindenütt tart lépést a gyermekintézmények átadása. Megyénk városaiban, a gyorsan épülő lakótelepeken jó néhány bölcsőde, óvoda, iskola alapozásához látnak ezekben a napokban az építők, hogy a következő tanévet már várhatóan itt kezdjék a leendő kis lakók. Nyíregyházán újabb két, emeletes óvodát épít a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat a Körte és a Kereszt utcán. A nemsokára átadásra kerülő Búza utcaihoz hasonlóan ide is kétszintes óvodákat terveztek. A több mint 8 millió forintos beruházásokat már kezdenék az építők, de a szükséges épületszerkezetek még nem érkeztek meg a Beton- és Vasbetonipari Művektől. A megyeszékhelyen a 200 személyes óvodákra a SZÁ- ÉV, a 100 személyesekre az építő- és szerelő vállalat kapott megbízást. A Dugonics utcán így épít egy 100 személyes óvodát az ÉPSZER. A 7 millió forintos óvodát még ősszel elkezdik, s így 1979-ben már járhatnak ide a kicsinyek. A Sóstói úton ugyancsak 7 millió forintért építenek óvodát száz kisgyermeknek. A munkaterületet átvették, de a tervet még nem kapták meg a Csongrád megyei Tervező Vállalattól. Kisvárdán 30 millió forintos költséggel oktatási központot épít a SZÁÉV. Az alapozó munkák a napokban kezdődtek. Hatvan kisgyereket helyezhetnek majd el a bölcsődébe, az óvodát százszemélyesre tervezték. A 8 tantermes általános iskolában már az új tanévben megszólal a csengő. Mátészalkán 200 kisgyermek járhat majd abba az óvodába, melynek a cölöpalapozását nemrégiben kezdte a Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat. Az alapozás befejezése után az ÉPSZER 12 millió forintos költséggel építi fel UNIVÁZ szerkezetekből a gyermekintézményt. Ami hátráltatja az építkezést: az óvoda tervei még nem érkeztek meg az ÉPSZER-hez. (t. k.) Pártjainkat, népeinket a többi testvéri szocialista országgal, elsősorban közös barátunkkal, a Szovjetunióval az internacionalista szövetség és barátság szálai fűzik össze. A Mongol Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság együttműködése átfogja a politika, a gazdaság, a kultúra és tudomány területét, s új tartalommal, formákkal gazdagodik. Emellett országaink eredményes együttműködést folytatnak a KGST keretében is. — Nem véletlen, hogy most a darhani húskombinátban tartjuk barátsági nagygyűlésünket. Ez a kombinát az egyike az utóbbi néhány évben magyar segítséggel épült üzemeknek, mint amilyen az ulanbátori ruhagyár, a szonginói biokombinát, vagy a harhorini malom. (Folytatás a 4. oldalon) Szabolcsi gazdaságok a debreceni mezőgazdasági vásáron Szabolcsi gazdaságok is részt vesznek a szeptember 22-én nyíló debreceni mező- gazdasági táj kiállításon és vásáron, A különböző mező- gazdasági termékeket felvonultató kiállításon megyénket a Szamos menti Állami Tangazdaság, a Mezőgazda- sági Főiskola Tangazdasága, a máriapócsi Rákóczi Termelőszövetkezet, a Szabolcs megyei Tejipari Vállalat, a kis- várdai baromfi-feldolgozó üzem, a Vetőmagtermeltető Vállalat nyíregyházi kutató- központja, a Szabolcs megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, a Nyíregyházi Konzervgyár, valamint a megyei kertbarátok köre képviseli. A vásárral egybekötött kiállítás — amelyen zömmel Hajdú, Szabolcs és Szolnok megyei, valamint budapesti vállalatok, kutatóközpontok, mezőgazdasági üzemek vesznek részt — szeptember 24- én zárja kapuit. Almasűrítmény dollárért Korszerű présgépet adtak ét Balleányban Modern présgép kezdte meg tegnap próbaüzemelését a Balkányi Állami Gazdaság nyírgelsei léüzemében. A 60 millió forintba kerülő beruházáshoz az idén májusban kezdtek hozzá az ÉPSZER, a közúti építő vállalat, az osztrák és svéd cég dolgozói, s határidő előtt, a tervezett költségen belül fejezték be a munkát. A nyírgelsei hűtőház 9 évvel ezelőtt épült példa nélküli gyorsasággal. Akkor is májusban szállt ki a bizottság, hogy megnézze a terepet, hol épül majd az 1000 vagonos hűtőház és szeptemberben már megkezdték az alma betárolását. A hűtőházban felépítették a léüzemet is, hogy ne vesszen kárba- a fogyasztásra nem alkalmas alma. Az almából készült sűrítménynek olyan sikere volt a nyugat-európai országokban, hogy bővíteni kellett a léüzem kapacitását. A most elkészült bővítés és rekonstrukció alapján napi 20—22 vagon almát képes feldolgozni a két Bucher prés, amelyekkel természetesen szinkronba kellett hozni a többi gép, az elősűrítő, a sűrítő, az anyagmozgató berendezéseket. Ebben az évben a nyírgelsei léüzemben 2000—2500 vagon alma feldologzását tervezik, ezért minden mennyiségű ipari almát felvásárolnak kilónként 1,60-as áron. Ha lesz megfelelő meny- nyiségű alma, akkor 2000— 2500 tonna sűrítményt készítenek, amelynek 80 százalékát Ausztria és az NSZK vásárolja meg. A megmaradó 20 százalékot a Debreceni Állami Gazdaságban palackozzák, amelyből 4 millió palackot a Közel-Keletre szállítanak. A rekonstrukció előtt Nyírgelsén 8—900 vagon almát tudtak feldolgozni, 6— 700 tonna sűrítmény készült belőle. Az új présgépek munkába állításával 10—15 százalékkal jobb a lényerés, s míg korábban 32 ember kellett egyszerre az üzemeltetéshez, most hét dolgozó látja el a gépek kiszolgálását. A nyugati piac szinte korlátlan: 800—1000 dollárt fizetnek egy tonna sűrítményért. Ha sikerülne a kapacitást maximálisan kihasználni és feldolgozni a 2500 vagon almát, ez másfél—kétmillió dollár bevételt jelentene. A beruházás megtérülési idejét három évre tervezik. Hűszaki fejlesztés Á műszaki fejlesztés csak abban az esetben jár eredménynyel, ha alaposan megfontolt, mérlegelt célja van, azaz ha tervszerű. Ez a cél ugyan lehet a gyártás- és gyártmányfejlesztésen belül új állóeszközök megvásárlása, kutatás, korszerűbb technológiák, termékek megalkotására, tipizálás, szabványosítás, licencvásárlás stb., s a cél elérésének forrása a vállalati fejlesztési alap, hitel, állami támogatás, a hangsúly mindenkor a társadalmilag hasznos eredményen van. Példa lámpásáért nyúlva: a gépiparban tavaly a gyorsan fejlesztendő termékcsoportoknál összesen 187 li- cencet vezettek be, illetve alkalmaztak. Ez még nem bizonyíték a haladásra. Az azonban igen, hogy — sok más eredmény mellett, így például az igényes technológiák térhódítása — ezeknél az áruknál sikerült megkétszerezni a tőkés kivitelt 1977-ben, 1976-hoz képest! Gazdag tárházból válogathatunk annak igazolására, miként bővíti teljesítményeinket a műszaki fejlesztés folyamata. Tíz esztendő alatt 20,5 százalékkal csökkent például — kalóriában számolva — az egy kilowattóra villamos energia előállításához szükséges fűtőanyag az erőművekben, s az egyetlen adat mögött a fejlesztési lépések sora áll, a jobb hatásfokú kazánok használatától az automatizálásig. Egy tonna nyersvas termeléséhez napjainkban 36 százalékkal kevesebb kohókoksz kell, mint a hatvanas évek elején, arról pedig a szövőnők tudnának tanúskodni, miként változott feladatuk' s fizikai igénybevételük az automaták mellett, akik ma a teljes gépállománynak már a felét teszik ki. K itérni a műszaki fejlesztés követelménye elől annyi, mint föladni a holnapot, azaz egyetlen termelőhely sem engedheti meg ezt a luxust, sem szemléletben, sem gyakorlatában. Ilyenre nem is bukkanunk. Valami mindenütt történik, de e valamik olykor nehezen alakulnak tervszerű tevékenységgé, zökkenőktől megóvott — mert előzetesen átgondolt — folyamattá. Ezért a műszaki fejlesztés mennyiségi jellemzői, mutatói mellett egyre fontosabb szerephez jutnak az irányok, s a eélok, meghatározásuk hogyanja, azaz a tervezés és szervezés. Ha ez hibátlan, ha a legkisebbre szorítja a tévedések lehetőségét, akkor a gyakorlatban is testet öltenek a kívánt eredmények. M. O. MA Üzemi lapokban olvastuk (2. oldal) „Almavonat" Csengerből (3. oldal) ZS. BATMÖNH: