Kelet-Magyarország, 1978. szeptember (35. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-30 / 231. szám
Kockázat A mondás ősi, közismert, s már-már közhelyszerű. „Rizikó nélkül nincs üzlet” — szavak igazságát jól tudta már a „történelem előtti idők” keresekedője is. Tisztában volt vele, hogy némi bizonytalanságot, a kudarc esetleges bekövetkeztét vállalnia kell, a haszon, a nagyobb nyereség reményében. A mondást mi is gyakorta hangoztatjuk — a hétköznapokban. Vásárláskor, a vasárnapi ebéd megbeszélésekor, a nyári üdülés színhelyének a kiválasztásakor körültekintően, gondosan döntünk, s vállaljuk a kockázatot is. Mert megeshet, hogy kiderül, a piros helyett a barna szín lett volna jobb az ülőgarnitúránál, az ünnepen jobban esett volna ebédre a rántott csirke, mint a paprikás, vagy érzésünk szerint jobban pihenhettünk volna a Balatonnál, mint a Velenceitónál. Tudjuk, hogy kockázat híján nem is remélhetünk nyereséget. A munkahelyen persze más a helyzet. Pedig az alapképlet ott sem különbözik a hétköznapitól. Adottak az alternatívák, adott a tudásunk, s a gondolkodásmódunk, döntenünk kell. És a döntés magával hozza a kockázatot is. A kettő egymástól elválaszthatatlan. Legalábbis jó esetben, amikor a döntés valóban az — a felkínált lehetőségek közül a látszólag legmegfelelőbb kiválasztása. És mégis. Valahogy mintha ódzkodnánk a határozottságtól, az elhatározástól. Tudjuk mit kellene tennünk, tisztában vagyunk a lehetőségekkel, s ennek ellenére a cselekvésnél szimpa- tikusabb számunkra a döntés halogatása. Mert „nem dönteni” még mindig egyszerűbb. Ha nem teszünk mást, mint halogatjuk a határozást, tanácsokat kérünk „lentről” és „fentről” (az ilyen esetekben többnyire azért fentről), végül csak megoldódik minden. Mindenki tudni fogja a környezetünkben, hogy nem álltunk oda teljesen a végül is kinevezett mellé, így a kudarcért sem lehetünk teljességgel felelősök. Tiszták maradtunk. A kérdés csupán annyi: ne- vezhetjük-e magunkat valóban vezetőnek?- B/ örültekintően felmért ÍV lehetőségek, az előzőek mérlegelése _ után döntés, a kockázat figyelembevételével, majd a felelősség elvállalása. Tulajdonképpen néhány szóval leírható folyamatról van szó. És a folyamat egyes elemei korántsem kitalációk, egymásból kézenfekvőén következő tényezőkről van szó. Olyan dolgokról, amelyek nem jelenthetnek újdonságot, megvalósíthatatlan követelményt egy koncepciózus vezetőnek. Ha valóban koncepciózus és valóban vezető. Napirenden: államigazgatási- területszervezési tennivalók — Személyi kérdések Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az államigazgatás korszerűsítésére hozott korábbi határozatukkal összhangban — az érdekelt megyei és helyi szervek kezdeményezésére — az Elnöki Tanács területszervezési kérdésekben döntött. Valamennyi területszervezési intézkedés 1978. december 31-én lép életbe. Az Elnöki Tanács ezután személyi kérdésekben döntött, végül egyéb, folyamatban lévő ügyeket tárgyalt. FELMENTÉSEK, KINEVEZÉSEK A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Beckl Sándort állam- titkári funkciójából, a Minisztertanács pedig az Országos Testnevelési és Sport- hivatal elnöki tisztsége alól — saját kérésére, érdemeinek elismerése mellett — felmentette és nyugállományba helyezte, egyidejűleg Buda Istvánt az Elnöki Tanács munkaügyi minisztériumi állam- titkári tiszte alól felmentette, s államtitkárrá, a Minisztertanács pedig az Országos Testnevelési és Sport- hivatal elnökévé kinevezte. Az Elnöki Tanács Gácsi Miklóst kohó- és gépipari minisztériumi államtitkári funkciójából felmentette, egyidejűleg a Minisztertanács kohó- és gépipari miniszterhelyettesé nevezte ki. Rabi Béla miniszterhelyettest az Elnöki Tanács kohó- és gépipari minisztériumi államtitkárrá nevezte ki. A Minisztertanács felmentette kohó- és gépipari miniszterhelyettesi funkciójából Betlej Sándort, s kohó- és gépipari miniszterhelyettessé nevezte ki Gábor Andrást, valamint Müller Istvánt. A kormány Aczél György egészségügyi miniszterhelyettest e tisztsége alól — saját kérésére, érdemeinek elismerése mellett — felmentette, egyidejűleg Hutás Imrét egészségügyi miniszterhelyettessé kinevezte. A Minisztertanács Szatmári Istvánt, az Országos Test- nevelési és Sporthivatal elnökhelyettesét e tisztségéből — érdemeinek elismerése mellett, más fontos megbízatás miatt — felmentette. KITÜNTETÉSEK A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Beckl Sándornak. az Ország." Ter*ne- velési és Sporthivatal elnökének eredményes munkássága elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést adományozta. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Szatmári Istvánnak, az Országos Test- nevelési és Sporthivatal elnökhelyettesének a magyar testnevelési és sportmozgalom irányításában, vezetésében végzett több mint egy évtizedes kiemelkedő tevékenysége elismeréséül a Magyar Népköztársasági Sport Érdemérem arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese adta át. Az átadásnál jelen volt Rácz Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője. Kádár János fogadta a francia külügyi államtitkárt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken fogadta Olivier Stirn francia külügyi államtitkárt, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Budapesten. Az államtitkár átadta Kádár Jánosnak Valery Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök személyes üzenetét. Sarlós István a HNF Békés megyei Bizottságának ülésén A Hazafias Népfront Békés megyei Bizottsága pénteki ülésén állást foglalt azzal a meglehetősen széles körben terjedő nézettel szemben, hogy az állami fenőtt oktatás szervezése rövid távú feladat, s 1980 után erre az oktatási formára lényegében már nem is lesz szükség. A felszólalók a gyakorlati tapasztalatok tömegével bizonyították ennek az ellenkezőjét, s ismételten hangoztatták, hogy a felnőtt oktatásra még hosszú ideig szükség lesz. Többen beszámoltak az ülésen a nagyüzemekbe kihelyezett iskolai osztályok sikeréről. Az Orosházi Üveggyárba kihelyezett osztályokban, például 10 év alatt ötszázan fejezték be általános iskolai tanulmányaikat. Az ülésen részt vett és felszólalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára is. KEHÉV, SZÁÉV, ÉPSZER Építőipari képes hírek Diesel-szerviz. A KEMÉV telepén Mester László és Mészáros József egy Diesel-motoros Tátra autódaru Il-es szemléjét végzik. Az ÉPSZER vállalatnál készítik a Nyíregyházán épülő 107. számú ipari szakmunkásképző intézet kollégiumának fém nyílászáró szerkezeteit. Vig József. Kovács László és Bartus Béla az alumínium ablakokat állítják össze. Húsztonnás új japán autódaru segíti a munkát a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalatnál. Lakáskarbantartó bázis, mozgó Patyolat Tovább gazdagodik megyénkben a szolgáltatás A lakásépítések következtében mind nagyobb szükség van az építőipari szolgáltatásokra. A megyei tanács végrehajtó bizottsága tavaly lakáskarbantartó bázissá nyilvánította a Nyíregyházi Építőipari Szövetkezetei. A tervidőszak végéig — jelentős állami, OKISZ és KISZÖV segítséggel — 34 millió forintos fejlesztést hajt végre a szövetkezet. Űj központi telepe raktárakkal, műhelyekkel, szociális létesítményekkel már elkészült — egy hónapja birtokba is vették. Az építés, gépesítés végleges befejezése 1980-ra várható. Hozzáláttak a felvevőhálózat létrehozásához is. A központ Jósavárosban van, ahol eredményesen működik a szövetkezet gyorsjavító szolgálata. Az idén eddig 500 lakásban fordultak meg a szolgálat szakemberei. 1980-ig az Arany János utca térségében, a hatodik ötéves tervben pedig a leendő keleti lakótelepen nyílik egy-egy felvevőhely. A háztartási gépek: mosógép, hűtő, rádió, tv,- magnó stb. javításához egy új szervizt nyit Kisvárdán a Nyíregyházi Elekterfém Szövetkezet. A Fehérgyarmati Asztalos- és Vasipari Szövetkezet Jánkmajtison helyez üzembe egy háztartási és kisgépjavítót. Az Elekterfém együttműködési szerződést írt alá a közelmúltban a Videoton gyárral. így a szövetkezet négy nyíregyházi és a leendő kisvárdai szervizében kiemelten foglalkoznak majd a gyár termékeivel. A Nyírségi Patyolat Vállalat nyíregyházi üzemének rekonstrukciója még a negyedik ötéves tervben megkezdődött. A munka utolsó, harmadik szakasza: a hőközpont építése ez év végén indul közel 22 millió forintos költséggel. Nyírbátorban az új. Szabadság téri épület földszintjén 1980-ban helyezik üzembe a Patyolat-szalont. A helyi ÁFÉSZ-ek segítségével két községben: Tuzséron és Gesz- teréden felvevőhelyet nyitnak. Megyénk legellátatlanabb területein, Fehérgyarmat és Mátészalka körzetében megszervezik a mozgó felvételt. A Patyolat gépkocsija hetente egyszer, meghatározott időben fölkeresi majd az érintett községekét. Átadja a tisztított és összeszedi a szeny- nyes ruhaneműket. A mozgó Patyolat-felvételt először Nagyecseden, Tyúkodon. Ga- csályban, Kölesén és Csaro- dán szervezik meg. Az itt átvett ruhaféléket a vállalat fehérgyarmati kisüzemébe szállítják. A Nyíregyházi Fodrász Szövetkezet Nyírbátorban és Ti- szavasváriban új szalon nyitását tervezi. Erre a célra mintegy 6 millió forintot költenek. A nyíregyházi Divat Ruházati Vállalat női méretes szalonját a napokban adják át a megyeszékhelyen épült sávház földszintjén. Kisvárdán és Nyírbátorban a helyi ruházati szövetkezet nyit egy- egy méretes szalont a tervidőszak végéig. Nyíregyházán, Jósavárosban már működik a Szabolcs Cipőgyár javítórészlege. 1980- ig Kisvárdán és Mátészalkán is létesül egy-egy új javítószalon.
