Kelet-Magyarország, 1978. szeptember (35. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-29 / 230. szám

Ünnepségek a fegyveres érik napja alkalnábíl Korom Mihály ünnepi köszöntője a rádióban és a televízióban — Hegemlékezések Szabolcs-Szatmár megyében Országszerte ünnepségeken méltatták a fegyveres erők napját. Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottsága titkára köszöntő beszédet mondott csütörtökön a rádióban és a televízióban. Realitás V isszavonhatatlanul itt az ősz. Erre nem csupán a hi­deg légáramlat, a köd és az eső figyelmeztet, ha­nem a gazdálkodás naptá­ra: megkezdődött, helye­sebben fölgyorsult az elő­készület a tervek eljöven­dő kereteinek kimunkálá­sa. Az 1979-es program meghatározása sokkalta bonyolultabb, felelősség­teljesebb például a tava­lyinál. Miközben a nép­gazdaság fontos előirány­zatait sikerrel teljesítjük, néhány nem kevésbé fon­tos területen nem érjük, értük el a kitűzött célo­kat, s ebből számos követ­kezmény adódik. Tervez­tük, hogy a gazdaság egyensúlyi helyzetét to­vább szilárdítjuk, expor­tunkat gyorsabban növel­jük, mint importunkat. Terveztük, hogy tartalé­kaink, lehetőségeink haté­konyabb kiaknázásával te­remtjük meg a nagyobb fogyasztás alapjait — más­ként fogalmazva talán —, addig nyújtózkodunk, ameddig a takarónk ér. Mindezen igen fontos cé­lokból még keveset sike­rült valóra váltani. A jövőre és azutánra szóló pénzügyi terveknek, kereteknek feltétlenül e helyzetből kell kiindulni- ok. Az előjelek tanúsága szerint — ebből is indul­nak ki. Egy .nemrégen megjelent pénzügyminisz­teri utasítás az úgyneve­zett intézményi kiadások mérséklését írja elő, hoz­záigazítván ezeket a tény­leges lehetőségeinkhez. Miről van szó tulajdon­képpen? — nem másról, mint arról, hogy a reali­tások adta „takaróig” fo­gunk nyújtózkodni azokon a területeken is, amelye­ken megszoktuk, hogy úgyszólván kizárólag az igények nézőpontjából döntünk és költünk. Érdemes leszögezni: az alapellátás nem szenved­het hiányt. A szóban for­gó tervezési utasítás téte­lesen megemlíti a legfon­tosabb célokat — így pél­dául a körzetorvosi, óvo­dai, iskolai ellátást. Ki­mondván: e társadalmilag rendkívül fontos infra­strukturális területeken semmilyen visszafejlődés nem következhet be. Ép­pen a rangsorolás hiva­tott arra, hogy a csak­ugyan szűkösebb anyagi források ellenére ezek az alapellátást nyújtó szol­gáltatások töretlenül fej­lődjenek. S ha már rangsorolást említettünk: aligha van nehezebb feladat, mint ez. Dönteni az indokolt, szük­séges, jogos igények ki­elégítési rendje, vagy a lehető legkörültekintőbb és felelősebb elemzésre, a helyi körülmények, tarta­lékok legalaposabb szám­ba vételére van szükség. És természetesen annak elismerésére és megértésé­re, hogy a legalaposabb és a legkörültekintőbb intéz­kedés sem teremt ön­magától új anyagi for­rást. A Központi Bizottság titká­ra a bevetőben arról szólt: 1848. szeptember 29-én Pá- kozdnál zajlott le a magyar szabadságharc első jelentős csatája E napon köszönt­jük a forradalmi-katonai hagyományaink mai mél­tó örököseit és foly­tatóit: néphadseregünket, ha_ tárőrségünket, rendőrségün­ket, munkásőrségünket, a fegyveres erők és testületek minden tagját, akik esküvel fogadott kötelességükhöz hí­ven, megbízhatóan oltalmaz­zák szocialista vívmányain, kát, életünket, békénket. Dolgozó népünk a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusán megfogalma­zott nemzeti célok valóra vál_ tásán, V. ötéves tervünk tel­jesítésén munkálkodik és év­ről évre újabb eredményeket ér el a fejlett szocialista tár­sadalom építésében. Állami és társadalmi rendünk szi­lárd. A szocialista vívrná. nyainkat, és minden állam­polgárunkat védelmező tör­vényes rend uralkodik ha­zánkban. Békében és bizton­ságban dolgozunk. Bár utun­kon nehézségek is vannak, derűlátóak vagyunk a jövőt illetően. Ennek alapja dolgozó népünknek a szocializmusba vetett hite, alkotó ereje és szilárd elhatározottsága, hogy a Magyar Szocialista Mun­káspárt vezetésével felépítjük azt az új társadalmat, ame­lyért elődeink oly sok vért és életet áldoztak. Erőinket megsokszorozza, hogy hazánk a szocialista or­szágok nagy közösségéhez tartozik. A két világrendszer történelmi küzdelmeiben a szocialista Magyarország mindenkor a szocializmus, a társadalmi haladás, a nemze­ti függetlenség és a béke erő­inek oldalán állott és áll a jövőben is. Aktív és elköte­lezett tagjai vagyunk a Var­sói Szerződés szervezetének, és a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának. Megbont­hatatlan barátságunk, szövet­ségünk. összefogásunk és an­nak további sokoldalú erősí­tése a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi or­szágaival elsőrendű nemzeti érdekünk és egyben interna­cionalista kötelességünk. Ez nélkülözhetetlen feltétele elő­rehaladásunknak és hatalmas forrása biztonságunknak. Évtizedünkben a nemzetközi erőviszonyok kedvezően vál­toztak meg a szocializmusért, a társadalmi felemelkedésért és a béke megőrzéséért harcoló erők számára. A két világ- rendszer küzdelme sokféle módon folytatódik napjaink­ban is. Mi őszintén valljuk, hogy a vitás nemzetközi kér­déseket tárgyalások útján, nem pedig a fegyverek ere­jével kell megoldani. Éber­ségre int bennünket azonban, hogy a nemzetközi reakciós, imperialista erők — a maois­ta kínai vezetők támogatásá­val — az utóbbi időben rend­kívül aktívakká váltak. Igye­keznek gátat emelni a helsin­ki megállapodások érvényesí­tése, az enyhülés folytatása elé, meg-megújúló kísérlete­ket tesznek a történelem ke­rekének visszafordítására. A kormányokat, a népeket a fegyverkezés további foko­zásának veszedelmes útjára akarják kényszeríteni. Ezért a nemzetközi enyhülés politi­kája napjainkban erőpróbá­nak van kitéve. A Magyar Népköztársaság legfőbb külpolitikai célja változatlan: azért harcolunk, hogy kedvező külső feltétele­ket biztosítsunk a szocialista társadalom építése számára, hogy a társadalmi haladás és a nemzeti felszabadítás erői gyarapodjanak világszer­te. A szocializmus építése és védelme pártunk és kormá­nyunk politikájában elvá­laszthatatlanul összekapcso­lódik. egységet alkot. Ez az elvi álláspont egyértelműen és világosan kifejezésre jutott a XI. kongresszus határoza­tában, hogy honvédelmünk­ről, népköztársaságunk biz­tonságáról a szükséges mér­tékben mindenkor gondosko­dunk. Szocialista hazánk fegyveres védelmére mindig készen kell lennünk, mert ez fontos feltétele népünk biz­tonságának, Országunk füg­getlenségének és szabadsá­gunk megőrzésének. Ennek megfelelően folytatjuk fegy­veres erőink és testületeink szükséges korszerűsítését, munkájuk színvonalának ál­landó növelését. Ebben is magunk mögött tudjuk dol­gozó népünk egyetértését és szilárd támogatását. Népünk történelmi múltja, haladó és forradalmi hagyományaink egyik, a mának is szóló ta_. nulság éppen az, hogy a dol­gozó néppel összeforrva ké­pesek igazán feladataik tel­jesítésére. Fegyveres erőink magasfokú hivatástudattal és felkészültséggel tesznek ele­get megtisztelő kötelességük­nek és méltóak dolgozó né­pünk bizalmára, megbecsü­lésére. Munkájukban, nap­jaink feladatainak sikeres végrehajtásában példamutató segítő és lelkesítő erőforrás számukra dicső elődeink har­ca és áldozatvállalása is. A fegyveres erők napjának előestéjén örömmel teszek eleget pártunk Központi Bi­zottsága és népköztársasá­gunk kormánya megbízásá­nak, amikor jókívánságainkat és elismerésünket tolmácso­lom fegyveres erőink és tes­tületeink minden tagjának. Velük együtt köszöntőm a szocialista hazánk védelmé­ben tevékenyen részt vevő dolgozók nagy táborát, tisz­telettel és elismeréssel adó­zunk egész népünknek a honvédelem érdekében tett erőfeszítéseiért. Kívánok mindannyiuknak további sikeres munkát, ered­ményes szolgálatot, erőt, egészséget. Tegnap megyeszerte ün­nepségeket tartottak a fegy­veres erők napja alkalmából. Több üzemben és intézmény­ben megemlékeztek a haza védelmezőiről, néhány isko­lában honvédelmi napot tar­tottak. A nyíregyházi köz­ponti ünnepségen részt vett Gulácsi Sándor, a megyei pártbizottság titkára, dr. Csa- táry Ernő, a megyei tanács vb-titkára. Ott voltak a fegy­veres erők és a fegyveres tes­tületek vezetői és képviselői. Az ünnepség szónoka Ballal István, a munkásőrség me­gyei parancsnoka volt. Egyebek között elmondta: a fegyveres erők napja mél­tóképpen kifejezi népünk (Folytatás a 4. oldalon) A nyíregyházi ünnepség Vetik az őszieket A mezőgazdasági nagyüze­mek huszonnyolcezer hektá­ron végezték el eddig az őszi­ek'vetését. Legjobban a rozs vetésével haladnak, a 25 ezer hektár elvetendő terü­letnek túljutottak a felén, s az őszi árpa vetése is közel jár az ötven százalékhoz. Megkezdték a megyei üze­mek a búza vetését. Habár a szakirodalom szerint a bú­zát október elseje és 20-a kö­zött optimális elvetni, cél­szerű hozzákezdeni a 67 ezer hektáros terület vetéséhez szeptember végén. Eddig 3800 hektáron került földbe a mag. Októberben ez az ütem lényegesen meggyorsul, ad­digra befejeződik a rozs és az őszi árpa, így minden ve­tőgép a búzaföldeken dolgoz­hat. Az ősziek alá történő szán­tás a vártnál lassabban ha­lad, amit akadályoz, hogy a burgonya, a napraforgó és a kukorica betakarítása elhú­zódik. A kedvező, vetés előtt négy héttel felszántani a te­rületet. Éppen ezért nem le­het várni a most felszabadu­ló földekre, más területen kell elvégezni a talaj-előké­szítést a gazdaságoknak. Eb­ben jelentős segítséget nyúj­tanak a nagy teljesítményű erőgépek, amelyek nyújtott és éjszakai műszakban vég­zik munkájukat a legtöbb nagyüzemben. A talaj-előké­szítést segíti a kevés csa­padék és az elvetett magvak kelését is gyorsítja. Vetőmaghiánnyal — az őszi árpa kivételével, ami országos probléma — nem kell számolniuk a termelő­üzemeknek. Ellenben a sa­ját termesztésű vetőmagvat minden termelőszövetkezet­nek meg kell vizsgáltatni a Vetőmag és Szaporítóanyag Felügyelőséggel. Csak vizs­Vetik a búzát (E. E. felv.) gált, ellenőrzött mag kerül­het a talajba, ami a jövő évi termés egyik biztosítéka. A megye egyik legfonto­sabb őszi munkájának, az almaszedésnek eddig több mint a kétharmadával vé­geztek a gazdaságok. Az ál­lami gazdaságok még ennél is jobban állnak, az almate­rületnek mintegy a nyolcvan százalékáról szüretelték le az almát. Elmaradtak viszont a szedésben a kistermelők, akik eddig az ötvennyolc százaléknál tartanak. Az ÁFÉSZ-ek 1100 vagonnyi mennyiséget vettek át eddig e gyümölcsből. A HUNGARO- FRUCT tuzséri telepéről 5400 vagon almát szállítottak el a Szovjetunióba, ami a terve­zett mennyiségnek majdnem az egyharmada. Néhány üzem már be is fejezte az almaszüretet, s most az egyik legfontosabb feladatuk a gazdaságoknak a megfelelő munkaerő-átcsoportosítás, hogy a közelgő fagyok ide­jére ne maradjon kint sze- detlen gyümölcs. A kedvezőtlen időjárás miatt alaposan késik a kuko­rica érése, betakarítása, me­lyet megyénkben még csak néhány gazdaság kezdhette meg. Ugyanez a helyzet a napraforgónál is — ahol ed­dig 615 hektárral végeztek a mezőgazdasági üzemek —, a a silókukoricánál, amelynél jelentős mértékben elmarad­tak a gazdaságok a múlt évi arányokhoz képest. Az utóbbi napok esős időjárása megne­hezíti a cukorrépa szedését is, amelynek alig több mint tizenöt százalékáról szedték fel a terményt eddig a me­zőgazdasági üzemek — álla­pította meg a megyei szerve­zési bizottság csütöröki ülé­sén. Á KISZ-mb ülése Csütörtökön tartotta soron következő ülését a KISZ Szabolcs-Szatmár megyei Bi­zottsága. Elsőként azt a je­lentést tárgyalta meg a tes­tület, amely az „Edzett ifjú­ságért" tömegsportmozgalom első évének megyei tapasz­talatait összegezte. Ezután intézkedési tervet fogadtak el, amelyben összegezték azokat a sajátos ifjúsági fel­adatokat, amellyel megyénk -szervezett fiataljai hozzájá­rulhatnak a párt Politikai Bizottsága 1977. november 15-i, Szabolcs-Szatmár me­gyével kapcsolatos határo­zata végrehajtásához. Végül rögzítették azokat a rendez­vényeket, amelyekkel me­gyénk ifjúsága készül méltó­képpen megünnepelni a Kommunisták Magyarorszá­gi Pártja megalakulásának és a magyar kommunista if­júsági mozgalom születésé­nek 60. évfordulóját. MA Lakásépítés Nyíregyházán (2. oldal) • Ha nem jön a vagon (3. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom