Kelet-Magyarország, 1978. szeptember (35. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-28 / 229. szám

1978. szeptember 28. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Szovjet megrendelésre A Magyar Hajó- és Darugyár óbudai gyáregységében tolóha- jók készülnek a Szovjetunió ré­szére. A képen: kétezer lóerős tolóhajó épül a Sólya téren. (MTI fotó) Vízvezeték­fagyasztás A vízvezetéki csőhálózat javí­tásakor nincs mindig lehetőség a csapok elzárására, az egyes szakaszok víztelenítésére. Ilyen esetekre ötletes készülé­ket kísérleteztek ki a svájci ku­tatók. A készülék fő alkateleme­ként a csőméretek szerint állít­ható átmérőjű hűtőfej, amelye­ket egymástól nem messze fel kell erősíteni a javítandó csőve­zetékre. A hűtőfejekbe kis pa­lackból freongázt juttatnak, s ezzel a vizet ott megfagyasztják. Az így létrehozott jégdugó el­zárja a víz áramlását, s a szere­lő elvégezheti a javítást. A jég­dugó — térfogatnövekedése ré­vén — olyan szorosan belefagy a csőbe, hogy annak elvágása esetén sem kell tartani vízöm- léstől. Erdőt ültető gép Erdők nélkül nem lehet meg az emberiség. A vízszükséglet rohamos növekedése például az egész világon gondot okoz. Az erdők víztároló képessége, a ta­lajerózió és az árvizet csökkentő hatása, a hótakaró visszatartá­sának jelentősége közismert. A szakemberek arra is felhív­ják a figyelmet, hogy a víz is az erdő megtervezhető termékévé válik, szerepe a vízgazdálkodás alkotó része. Mindezt csak nagyfokú gépe­sítéssel. a korszerű technikai esz­közök „bevetésével” lehet vé­gezni. Az erdőművelés egyik leg- fáradságosabb és leginkább idő­igényes műveletét, a facsemeték ültetését többféleképpen igyekez- nek gépesíteni. A leginkább hasz­nálatos. finn szakemberek által kifejlesztett ültetőgép két részből áll: a közvetlenül a vontató mö­gött elhelyezkedő első egység a szükséges mélységű ültetöbaráz- dát húzza meg. A második egy­ség, amelyben a facsemetéket tá. rolják és ahol az ültetést végző személy is ül. a facsemete behe­lyezése után két egymással szö­get bezáró forgótárcsája segítsé­gével feltölti az ültetési baráz­dát­Szovjet gyártmányú csemeteülte- tő gép, amelynek etetőszalagos automatája van; munkasebessége óránként 5—8 kilométer. Mikor „csörög"a motor? A hazai benzinkútnál je­lenleg háromféle minőségű, 85, 92 és 98 oktánszámú mo­torbenzin kapható. Az egyes minőségek között a gyakor­lati felhasználásnál a kü­lönbség a kompressziótűrés­ben van, amit az oktánszám jelez. A nagy autógyárak kon­struktőrei jó ideig az egyre növekvő teljesítményeket a fordulatszám és a sűrítési arány emelésével „préselték ki” a motorokból. Bebizo­nyosodott ugyanis, hogy mi­nél magasabb a kompresszió­arány, annál nagyobb a tel­jesítmény és a gazdaságos­ság. A sűrítési arányt 8:1-ről 10:l-re növelve az üzem­anyag-fogyasztás 10 százalék­kal, 12:1 arány esetén pedig 18 százalékkal csökken. A kompresszióarány növelésé­nek persze határt szab a ben­zin kompressziótűrése (kopo­gás), a 10:1 arány eléréséhez már körülbelül 100-as oktán­számú benzin szükséges. A benzin oktánszáma két­féleképpen növelhető: ada­lékolással (ólomalkil) és ké­miai eljárással (reformálás). Gyakori a kétféle módszer kombinációja. A 100-as ok­tánszám eléréséhez minden­képpen adalékolásra van szük­ség, a benzin oktánszáma ugyanis a reformálás után is legfeljebb 93—95 szokott len­ni. Az ismert előnyök ellenére a konstruktőrök ma már kénytelenek megelégedni a 8—8,5:1 sűrítési aránnyal, hogy kevéssé adalékolt, vagy teljesen adalék nélküli ben­zint használhassunk. Az egy­re szigorúbb környezetvé­delmi előírások pontosan megszabják, hogy mennyi ólom, szénmonoxid, elégetlen szénhidrogén és nitrogén- oxid lehet a gépkocsik kipu­fogógázaiban. Az autóhoz mindig olyan minőségű (oktánszámú) ben­zint kell használni, amilyen a gyártási előírásban szere­pel. Ellenkező esetben ala­csony fordulatszámnál, illet­ve hirtelen felgyorsulás ese­tén a motor „csörögni” kezd, és ha ez rendszeresen előfor­dul, károsodást szenved. Az előírtnál nagyobb oktánszá­mú benzinnel való járás fö­lösleges luxus. A nagyobb oktánszámnak ugyanis a ko­pogással szemben tanúsított ellenálláson kívül semmi más előnye nincsen a motor Energia a hullámokból Világszerte sok; kutatócsoport foglalkozik a tengerek és óceá­nok hullámaiban rejlő hatalmas energiamennyiség hasznosításá­nak lehetőségeivel. Megfelelő elméleteket, berendezéseket, eé&- közöket dolgoznak ki ennek a veszendőbe menő energiának a megmentésére és kiaknázására. Az energia kihasználásának le- hetőségét a hullámzás változé­konysága teszi problematikussá. A tengereken viszonylag ritka a nagy hullám. Ezért az erős sze­lekre, hatalmas hullámokra ter­vezett „hullámerőművek” telje­sítménye igen nagy lehet ugyan, de azt a teljesítményt csak egé­szen rövid ideig szolgáltatják. Egy kisebb hullámzásra, illetőleg teljesítményre tervezett szerke- zet viszont az idő legnagyobb ré­szében működhet, jócskán ki le­het tehát használva, így gazdasá­gosabbnak tűnik, mint a rövid ideig használható, nagyméretű berendezés. A kutatók mérései szerint az Atlanti-óceán energiatartalma nagyobb ugyan, de az egyenlőt­len hullámhosszeloszlás miatt nehezebb megvalósítani az ener­giaátalakítást. Az Északi-tenger­nek viszont kisebb az energia- tartaléka, de viszonylag szűkebb hullámhosszsávban szolgáltatja az energiát. Számokban kifejez­ve ez úgy jelentkezik, hogy az Atlanti-óceán 600 méter hosszú- ságú, 20 másodperc perióduside­jű hullámainak teljesítménye méterenként eléri az 1500 kW-ot, az Északi-tenger 400 méteres, 16 másodperces periódusidejű hul­lámai viszont csak 700 kW telje­sítményt tartalmaznak méteren­ként. A képen látható laboratóriumi berendezéssel egy angol kutató- csoport olyan hullámerőmü léte- sítéséhez végez kísérleti mérése­ket, amely egymáshoz kapcsolt úszó testek láncolatából áll majd. Az összekapcsolt elemekre erősített szivattyúk nyelik el a szomszédos úszótestek viszonyla­gos elfordulásából származó tel­jesítményt. (MTI Külföldi Kép- szolgálati Fogat kímélő cukor Svájci kutatók új „cukrot” állítottak elő, amelyet a fog- szúvasodásban szerepet ját­szó baktériumok nem fo­gyasztanak. E cukorpótló ke­reskedelmi neve xilit; kémiai összetétele hasonló a xilóz nevű egyszerű cukoréhoz, amelyeket jelenleg nyírfából nyernek. A xilóz kis meny- nyiségben számos gyümölcs­ben, így a málnában és a szamócában is előfordul. A xilit előnye az is, hogy a szervezetben inzulin nélkül bontódik le, — tehát cukor­betegek is fogyaszthatják. — Fogyasztókúrára azonban nem alkalmas, mert körül­belül ugyanannyi kalóriát tartalmaz, mint a közönséges cukor. Tojótyúkok! hisztériája A tojótyúkok hisztériás megnyilvánulásai az utóbbi 5 évben Dánia szakembereit is foglalkoztatják. A hiszté­ria elsősorban a kisebb test­súlyú fajtákban és a lejtős padozatú rendszerben üti fel a fejét. Jellemző tünetek: heves félelem, tollcsipkedés, ugrálás, rikácsolás és a to­jástermelés csökkenése. A hisztériás esetek 36 szá­zalékát a zajhatás, a víz- és a takarmányhiány, a ventil- lációs hiba váltotta ki. Á ribiszke és a köszméte őszi növényvédelme A ribiszke- és köszmétebok­rokat a szüret után is tanácsos időnként átvizsgálni. Ezzel megelőzhetjük a rendszeres nö_ vényvédelemben már nem ré­szesített bokrokon a kártevők és gombabetegségek felszaporo­dását. A hónap végéig — ri­biszkében éq köszmétében egy­aránt — számítani lehet a kali- forniai pajzstetű lárvarajzá- sára. A védekezés elvégzését fontosnak tartjuk. mert ezzel jelentősen csökkenthető az át­telelő lárvák egyedszáma. Kezelésére a Foszfotion (0,3 %-ban), Safidon 40 WP (0,25°/n- . ban), Bi 58 EC (0,1%-ban) egyi­ke használható. A ribizkebok- rokon már jól felismerhető az üvegszárnyú ribiszkelepke her- nyói által károsított (rágcsálé- kos szellőzőnyilás) vesszők. amiket kimetszés után meg kell semmisíteni. A kártevők mellett a gombabetegségek el­len is hatásosak a mechanikai munkák. A lehullott levelek gondos összegyűjtésével és el­égetésével a levélfoltosságok áttelelő alakjait, a barna szí­nű gombafonallal borított haj­tásvégek eltávolításával a liszt­harmat áttelelő képleteit gyé- ríthetjük. Az eljárás csökkenti az említett károkozók tavaszi elsődleges fertőzését. A rovarölő szeres kezelés so­rán az előírt munka-egészség­ügyi óvó rendszabályok betar­tására ezúttal is felhívjuk a figyelmet. Budai Csaba, megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás Tulipánhagymák ültetése Kedvelt házikerti dísznövény a tulipán, hiszen kerti tulipán­jaink virágalak, -szín és virág- zási idő tekintetében igen vát- tozatosak. A tulipán 15—30 cm magas hagymás, évelő növény. Hagymáját gesztenyebarna hár­tya fedi. Kékeszöld levelei szé­les lándzsa alakúak, hullámos lemezűek. Kehely alakú virá­ga zártabb-nyitottabb. a törzs- fajnál skarlátpiros. Kellő gon­dossággal házikertekben is el tudjuk szaporítani egy-egy szép, vagy ú.i fajtáját. Szeptember hónap a legalkal­masabb a tulipánhagymák el­ültetésére ! A biztonságos ter­mesztés érdekében a tulipán- hagymákat közvetlenül az ülte­tés előtt a gombás betegségek ellen csáváznunk keli 0.2°»-os Fundazol 50 WP oldatában 30 percig. Csávázás után a hagy­mákat vízzel lemosni nem szabad! A tulipán napos, nyílt fekvésű területen, könnyű, la­za szerkezetű, gyorsan mele­gedő és jó vízáteresztő képes­ségű talajban fejlődik a leg­jobban. A frissen trágyázott ta­lajokat nem kedveli. Ültetés előtt néhány héttel már célszerű felásni a talajt, hogy á gereblyézés után kellő­en ülepedhessen. A tulipán- hagymákat 20 cm. sortávolságra és a hagymák nagyságától függően 10—15 cm tőtávolságra ültessük, olyan mélyre, hogy 6—8 cm legyen felettük a földréteg vastagsága. A sorok végén jelzőkarókkal rögzítsük a sorok irányát és szín illetve fajták szerint térképezzük fel az állományt. Ha gondosan ül­tettük el a tulipánhagymákat, úgy takarás nélkül is jói telel­nek. A hazánkban leggyakrabban termesztett tulipánfajták a kö­vetkezők : — Korai hajtató fajták: Mon Trésor (sárga), Brillant Star (piros). — Középkorai fajták: Kansas (fehér), Herauf (skarlát). — Késői fajták: Rose Cop­land (lilás rózsaszín). Pride of Haarlem (rózsaszín). — Papagájtulipánok: Fan­tasy (lazac). Favorit (narancs­vörös). Sunshine (sárga). Blue Parrot (lila). Széles Csaba mg. főiskola. Nyíregyháza Hangszigetelő tapéta Másfél millió méter szintetikus tapétát fog évente gyártani a „polimer építőanyagok” gyárá­ban üzembe helyezett automati­kus futószalag. A megszokottól eltérően, ezek a tapéták nemcsak a szobafalak díszítésére lesznek alkalmasak, de a zajártalom elleni küzde­lemben is hasznosítani lehet őket. Hogy a kívánt hatást elérjék, a vállalat szakembereinek a ja­vaslata alapján, a papírszalagra vékony, áttetsző, habos mű­anyag réteget visznek rá, amely az anyagnak nemcsak hő-, hanem hangszigetelő sajátosságot is kölcsönöz. működése szempontjából. Tehát szó sincs a motor kí­méléséről, még kevésbé ar­ról, hogy a magasabb oktán­számú benzinnel nagyobb végsebesség lenne elérhető, de még benzinmegtakarítás­ról sem. Persze szólni kell a másik végletről is: olcsóbb, alacso- nyobb oktánszámú benzin­nel sem ajánlatos járni — még ha óvatos vezetéssel kí­méljük is a motort a „fel­csörgésektől” —, kockáztatva a szelepek beégését, a du­gattyúk, a hajtórudak, a fő­tengely esetleges sérülését, idő előtti elhasználódását. Előfordulhat, hogy egy normálbenzinnel működő motor olykor-olykor „felcsö­rög”. Ilyenkor a szuperben­zinnel való járatás helyett inkább meg kell vizsgáltatni a gyújtásbeállítást. Lehet ugyanis, hogy csupán a mo­tor nagy előgyújtása okozza a kopogást. Ha viszont nem erről van szó, a robbanótér kokszlerakódása is oka lehet a „csilingelősnek”. A hen­gerfedél levételével, meg­tisztításával ez a jelenség könnyen és gyorsan kiküszö­bölhető. B. I. A szervestrágyázás helyzete a mezőgazdasági nagyüzemekben kérfejlődésére kedvezően hatnak. Igen nagy jelentőségű az istállótrágyának a humusz­képzésben, ill. -utánpótlásban játszott szerepe. Tápanyag- tartalom tekintetében igen fontos tényező, hogy a mak­ro- és a mezoelemek mellett jelentős mikroelem-tartalom­mal rendelkezik. A jól kezelt Megnevezés Istállótrágya: N+P+K Műtrágya: Karbamid + Szuperfoszfát + Kálisó (40%) istállótrágya kálciumtartalma 1 százalék, ami savanyú kém­hatású talajainkon figyelem­re méltó tényező. EGY VIZSGALAT SZE­RINT 350 q/ha istállótrágya tápanyaghatását, illetve mű­trágyákkal való helyettesíté­sét az alábbi táblázat mutat­ja: 1. év 2. év összesen kg/ha A SZERVESTRÁGYÁZÁS JELENTŐSÉGÉT, a növé­nyekre, a talajra gyakorolt hatását valamennyi mezőgaz­dasági szakember ismeri. En­nek ellenére szükséges fel­hívni a figyelmet arra, hogy a műtrágyázás színvonalának emelése mellett több gondot kell fordítani a szerves trá­gyákban, elsősorban az is­tállótrágyában rejlő lehetősé­gek jobb kihasználására. Még mindig vannak ter­melőszövetkezetek, ahol nem használják fel az évente ter­melődő istállótrágyát, így az a környezetet szennyezve évekig elfekszik, miközben jelentős hatóanyag-veszteség következik be. Az istállótrágya az összes trágyaféleségek között a leg­teljesebb értékű, mert egy­aránt kedvezően hat a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaira és a növény táplálására. A talaj fizikai állapotára gyakorolt kedvező hatás ab­ban nyilvánul meg, hogy a talaj szerkezetét javítja, a pórustérfogat növekszik, és előnyös a vízháztartás is. Az istállótrágyánál mikroszerve- zeteket is viszünk a talajba. AZ ISTALLÖTRAGYABÖL KELETKEZŐ CCh egyrészt a gáznemű táplálékot adja, másrészt pedig a nyers ásvá­nyi tápanyagok, különösen a foszfátok és a kálcium ké­miai feltárását segíti elő. Nö­veli a giliszták - elszaporodá­sát is. Az istállótrágya le­bontásakor serkentő anyagok — auxinok, hormonok, vita­minok stb. — szabadulnak fel, amelyek a növények gyö­A fenti műtrágyamennyi­ségek az első és második év­ben összesen 1768 Ft/ha költ­séget jelentenek. Ebből látha­tó, hogy az istállótrágya fel- használásával jelentős költ­ségmegtakarítás érhető el. Ha az istállótrágya mező- és mikroelem-tartalmát is fi­gyelembe vesszük, többszörö­sét jelenti a fenti költség­nek. Megyénkben évente 30— 31 000 ha területen végeznek istállótrágyázást, amelyből átlag 2500 ha szántó és- 5000 ha gyümölcsös. Az 1 ha-ra jutó mennyiség 330—360 q/ha. Az istállótrágya kijuttatá­sára gazdaságainkban 490 trágyázógép áll rendelkezés­re. A gépállomány jelentős része Alterna gép. E géptí­pus hátránya a kis teljesít­mény mellett, hogy gyakran elromlik. Egyre több üzem vásárol nagy teljesítményű T—088-as gépet, azonban e gépből a kereskedelem nem tudja maradéktalanul kielé­gíteni az igényeket. AZ ISTÄLLÖTRÄGYA ki­juttatását meggyorsítot­ta a robbantásos terítés. E módszerrel az elmúlt évben a megyében közel 700 ha-on trágyáztak. Ez évben a terv szerint robbantásos módon trágyázott terület nagysága eléri az 1400 ha-t. Megyénk­ben 9 termelőszövetkezetben van robbantóbrigád, melyből 7 brigád ez évben szerezte meg a képesítést. Gazdaságainkban az istál­lótrágyák kijuttatásának fel­tételei biztosítottak. Igen fontos, hogy a még elfekvő, valamint az újonnan kelet­kezett készletek mielőbb ki­kerüljenek a területre, bejus­sanak a talajba. Endreffy Zsolt megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás AUTÓ—MOTOR 244 157 401 752 496 1249 ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK

Next

/
Oldalképek
Tartalom