Kelet-Magyarország, 1978. szeptember (35. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-27 / 228. szám
1978. szeptember 27. KELET-M AGY ARORSZÁG 7 Postabontás Bér és távoliét M. J.-né nyíregyházi levélírónk munkaügyi panaszával keresett meg bennünket, mert mint említi: munkahelyén nem kapott megnyugtató magyarázatot. írja, hogy az egyik napon rosszul érezte magát, és elment a körzeti orvosához. A rendelőben való megjelenéséről igazolást vitt, s ebben szerepelt, hogy indokoltan kereste meg az orvosi rendelőt. Levélírónk még ezen a napon délben munkába állt, és bemutatta a távolléte okáról szóló igazolást. Munkahelyének illetékesei közölték, hogy igazoltnak tekintik a kérdéses időt, de erre nem kap munkabért. M. J.-né nem így ismerte a rendelkezést. Kérte, mutassák meg neki a Munka Törvénykönyvének erre vonatkozó szabályát. A válasz bizonytalan és rövid volt: „Ez sehol sincs leírva, nem tudjuk megmutatni...” Nem levélírónk az egyetlen, aki ilyen ok miatt távol maradt munkahelyéről. Nem is kell betegnek lennie valakinek, akadhat hivatalos dolga is. amit csak munkaidőben tud elintézni, tekintve, hogy a hivatalok is csak munkaidő alatt működnek, és akkor intézik általában mindenütt az állampolgárok dolgait. A munkaügyi előírások természetesen határt szabnak ezeknek a távolmaradásoknak, mégpedig úgy, hogy csak bizonyos esetekben fizethető munkabér. A dolgozó távolmaradását a munkahelyek kötelesek igazoltnak tekinteni, de arra az időre munkabért nem kaphat. Érthető, hiszen nem vállalhatja magára államunk ennek terhét is. Egyrészt a Munka Törvénykönyvének végrehajtási utasítása a mérvadó ebben a kérdésben. A 9 1967. (X. 8.) MŰM. sz. rendelet 48. paragrafusának 2. bekezdése tartalmazza, hogy milyen esetben fizethető átlagkereset. A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 23. számú állásfoglalása szerint pedig: „Állampolgári kötelezettségét teljesítő dolgozónak a munkáltató a kiesett munkaidőre átlagkeresetet akkor köteles megtéríteni, ha a dolgozó e kötelezettségének munkaidőn kívül nem tehetett eleget. Az átlagkereset megtérítése szempontjából kötelező orvosi vizsgálatnak azt kell tekinteni, amelyen a dolgozó egészségi állapotától függetlenül jogszabály rendelkezése alapján köteles megjelenni”. A fentiekből pontosan megállapítható, hogy M. J.-né valóban nem tarthat számot a reklamált munkabérére. Kár viszont, hogy munkahelyén nem tudtak heki erre vonatkozóan megnyugtató magyarázatot adni (azok sem, akik ezzel foglalkoznak). Soltész Ágnes „REPÜLÖHÍD" — Jelenlegi ez a legbiztosabb átkelés a síneken . - . Kisvárda MÁV-állomás személy- és áthaladó teherforgalma nagy. A MÁV-állomás előtti buszmegálló is zsúfolt. Ez különösen az üzemek műszakkezdetekor és azok végeztével jelentkezik. Sajnos a MÁV-állomás vágányai is ennyire zsúfoltak a gyalogosoktól. A HUNNIA- COOP, az Izzó, a gabonaforgalmi vállalat, a VSZM stb. dolgozói, mivel más átkelőhely a közvetlen közelben nincs, szabálytalanul mennek munkahelyükre, a vágányokon keresztül. Hogy szabálytalanságot követnek el. azt ők is tudják, s hogy ez veszélyes „játék” azt is. De veszélytelen átkelőhely hiányában itt közlekednek. A város iparterületén dolgozók veszélytelen közlekedését biztosítl .itnák az illetékesek — esetleg a vállalatok és a MÁV közös összefogásával — egy gyalogos felüljáró (mint Nyíregyházán a „repülőhíd”) megépítésével — teszi szóvá Vincze Péter Kisvárdá- ról. KÉSÉS A BUSZ MIATT Szeptember 22-én körülbelül huszonötén elkéstünk munkahelyünkről, noha már fél hattól a TITÁSZ székhaza előtti buszmegállóban álltunk. Sajnos az egyik autóbusz nem állt meg, a következőre mindössze egy személy tudott felszállni, egy járat pedig kimaradt ezen a reggelen. A három autóbusz más-más jelzésű, de útirányuk nekünk — a Ságvári- telepen lévő gyárakban dolgozóknak — megfelel. A három járat ellenére mégis elég gyakori, hogy a közlekedés rendszertelensége miatt elkésünk, nem érünk be hat órára munkahelyünkre. Ez munkafegyelem-sértés, még akkor is, ha tőlünk független okai is vannak. A munkaidőkiesés veszteség, sok pénzbe kerül a népgazdaságnak. Esetünkben mindez azon múlik: a Volán autóbuszai betart- ják-e a rendet? Jó volna, ha betartanák, mi nem késnénk el egyszer sem munkahelyünkről, náluk pedig e pontosság jelentené a munkafegyelmet — teszi szóvá levelében Nagy László több mint húsz társa nevében". SZEMÉTTÁROLÓ Nyíregyházán a Vasvári Pál és az Őz utcák sarkán hosszú évekig volt szeméttároló, majd egy konténer, amit tavasszal elvittek. Ezután a szemét a földre került. Most egy, a szemét larakását tiltó tábla jelent még az eddig is nagyon hiányzó szeméttároló helyett. Gondunkat a tábla nem oldja meg, hiszen az ut- •án összesepert avart nem tudjuk hová tenni (pedig most igazán van belőle elég). A kukában nem fér el. az utcaseprők pedig nem járnak erre. tehát ők sem viszik el. Hogyan tartsunk így rendet, mikor ennek elengedhetetlen követelménye, hogy a szemetet megfelelő helyen tárolhassuk? — kérdezik levelükben a Vasvári Pál utcai lakosok. DOHÁNYZÁS A dohányzás közártalmairól már sok szó esett. Tudniillik arról, hogy az értekezleteken, tanácskozásokon, tehát zárt helyiségben cigarettázó résztvevők nemdohányzó társaik egészségét, közérzetét is rombolják. Sajnos időnként én is szenvedő alanya vagyok ennek, ezért is teszem szóvá, hiszen nemegyszer fejfájással, enyhe émelygéssel állok fel a tanácskozóasztal mellől anélkül, hogy a dohányzás állítólagos élvezetében részt vennék. Bizonyára valamennyi nemdohányzó társam így van ezzel, és mégis csak beszélünk róla. ahe; lyett, hogy valamilyen értelmes, eredményes kompromisszumot kötnénk. Netán szokássá válna, hogy a dohányosok legalább az értekezleteken kíméljék nemdohányzó társaikat — olvastuk Szerdahelyi Lászióné nyíregyházi lakos levelében. ZEBRA Azok a gyalogosok. akik Nyíregyházán a Hímes utcából a Vasvári, valamint a Stadion utcákra szeretnének átmenni. balesetveszélynek vannak kitéve, mivel az említett térségben nincs kijelölt, gyalogátkelőhely, viszont a forgalom rendkívül nagy — olvastuk a Tóth Ferencné és több Hímes utcai lakos aláírásával érkezett levélben. Az 1. sz. gyakorló iskolába járó gyerekek szintén ezen az útvonalon közlekednek. Már csak az apróságokra való tekintettel is kérjük az illetékesek mielőbbi intézkedését, a gyalogátkelőhelyek kijelölését. KASTÉLY ÜRESEN A Szabolcsveresmarthoz tartozó Tölgyesszögön már 1975 óta áll üresen a kastély. Ezt 1978. május 20-án a nyilvánosság előtt már szóvá tettem, de nem válaszoltak az illetékesek. Talán nincs gazdája, fenntartó szerve? A cikket akkor egy javaslattal fejeztem be: „Az épület elárvultán, üresen áll. Pedig sokrétű hasznosítása lehetséges. Talán járási vagy megyei üdülőtábor, egy járási továbbképző központ, vagy egy állandó megyei alkotóház. művésztelep is működhetne a falai között”. Vajon miért nem reagálnak rá az illetékesek? — kérdezi Vincze Péter tudósítónk. Szerkesztői üzenetek Mártha Petemé mándo- ki, Barcsai Sándor csenge- ri, és Tolnai Ferencné ib- rányi olvasóinknak levélben válaszoltunk:. özv. Korpás Sámuelné apagyi, Nyerges Miklósné nagyhalászi, Rácz István nagycserkeszi, Lakatos Sándorné nyírbátori, Zoltán László nagyecsedi. Székely Bertalan eperjes- kei, Bogáti András aranyosapáti, Joó Klára új- kenézi, özv. Varga Péter- né vasmegyeri, Steinekker Mária nyírvasvári, Szabó Ferenc eperjeskei, Balogh Bertalanná nagyhalaszi, Lukács Barnáné győrtele- ki, Helmeczi Sándorné nyírbátori és Mádi Bertalan besztereci lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Balogh Károly tiszavas- vári olvasónkat értesítettük, hogy az 1975. évi II. törvény alapján családi pótlékra az a biztosított jogosult, akinek a háztartásában két vagy több gyermek van. Egy gyermek után abban az esetben kaphat levélírónk családi pótlékot, ha e gyermek figyelembevételével 1971. november hónapot követően két vagy több gyermek után már megillette ez a juttatás. Jankolics Tiborné gem- zsei levélírónkat tájékoztattuk. hogy minden OTP- hitel havi törlesztőrészlete a ho első munkanapján esedékes, de amennyiben az még a tárgyhó folyamán beérkezik, a takarék- pénztár nem emel ellene kifogást. Ha viszont az esedékes részlet a tárgyhónapban nem érkezik meg (függetlenül attól, hogy az ügyfél a postán a befizetést a tárgyhónapban teljesítette, de az OTP-fiók számláján csak a következő hónapban kerül jóváírásra), az OTP késedelmi kamatot számol fel és letiltást is kibo- csájthat. Vári Imre csengeti olvasónkat a Volán 5. sz. Vállalata is értesítette, hogy 1978. október 2-től — kísérleti jelleggel — Csenger—Nagygéc országhatár között a kért időben egy mikrobuszt közlekedtetnek, melynek menetrendje alkalmazkodik a határállomás nyitási rendjéhez, és a szomszédos ország autóbusz-menetrendjéhez. Ezzel egy időben pedig egy új járatoárt is forgalomba tudnak helyezni, amely reggel 7 órára érkezik az országhatárhoz. Az illetékes válaszol — Eladó-kiadó?!?! (Kiss Ernő rajza) KÁTYÚ OKOSON „Kátyú" címmel a közelmúltban szóvá tették, hogy Oroson a Bocskai utca esős időben járhatatlan, az érintett lakók az út feltöltését kérték, melyhez felajánlották társadalmi munkájukat is. A községben még legalább tíz hasonló helyzetben lévő utca van. Ezek korszerűsítését terv szerint végezzük. Munkánkat, elképzeléseinket befolyásolja az, hogy a 41-es fő közlekedési útra 21 utca nyílik és elsősorban ezeknél kell a sárrázókat kiépíteni, mert a fő közlekedési útra kerülő sár életveszélyes. A jelenlegi fontos beruházásaink mellett nem ígérhetjük, hogy a Bocskai utca rövidesen szilárd burkolatú utat kap, de azt igen, hogy a településen lévő közületek, és a lakosság társadalmi munkájának segítségével október, november hónapokban az utcát járhatóvá tesszük. Bodzás Erzsébet, Orosi Nagyközségi Tanács V. B. titkára A fiatalkorú munkavállalók szabadsága Komlósi Mihályné nyíregyházi olvasónk levelében arról panaszkodott a közelmúltban, hogy a munkaviszonyban álló fiatalkorú gyermekének szabadságát a felnőttekéhez hasonló módon állapították meg. Levélírónk ezt helyteleníti és kíváncsi, vajon a rendelet erre vonatkozóan mit tartalmaz? A dolgozókat, így a fiatalkorú dolgozókat is minden munkaviszonyban töltött naptári évben 12 munkanap alapszabadság illeti meg. A felnőttek és a fiatalkorúak alapszabadsága tehát azonos. A fiataLkorúak pótszabadsága azonban eltér a felnőtt dolgozók pótszabadságától. A felnőtt korúak pótszabadsága általában minden munkaviszonyban eltöltött két év után egy, de évenként legfeljebb tizenkét nap. (Természetesen vannak kivételek: pl. jutalomszabadság, a több gyermekes anyák pótszabadsága stb.) A fiatalkorúakra vonatkozóan a Munka Törvény- könyve és végrehajtási utasítása külön rendelkezést tartalmaz. E rendelkezések messzemenően figyelembe veszik, hogy a fiatalkorú — 14—18 éves — fejlődésben lévő szervezete a pihenést, a regenerálódást jobban igényli. Ezért állít külön szabályt az éjszakai, a túlmunkára, valamint arra is, hogy meghatározott munkakörökben a fiatalkorú nem foglalkoztatható stb. Egy ilyen védő és óvó rendelkezés a fiatalkorúak pótszabadságának intézménye. A jogszabály elsősorban a pótszabadság mértékénél kedvez a fiatalkorúaknak: a fiatalkorú 16. életévéig 12, ezt követően pedig a 18. évéig 6 munkanap pótszabadságra jogosult. Ez a szabadság fiatal korára tekintettel jár. E szabályozásnál a munkáltatóknak általában az okoz gondot, hogy mi történik akkor, ha a fiatalkorú éppen az adott évben tölti be a 16., vagy a 18. életévét? így sokszor megtörténik, hogy nem az évet, hanem a hónapot veszik alapul és a pótszabadságnak csak az arányos részét adják ki a fiatalkorúnak. Ez helytelen. A helyes értelmezés az, hogy a pótszabadság egésze jár abban az évben, amelyikben a fiatalkorú a 16., illetve a 18. életévét betöltötte. Tehát, ha a fiatalkorú a 16. életévét 1978. júniusában töltötte be, erre az évre őt 12 munkanap pót- szabadság illeti meg. Hasonló a helyzet a 18. életévét ez év júniusában betöltő fiatalkorú esetében is: részére is az egész évre járó pótszabadságot — a 6 munkanapot — ki kell adni. Vagyis 12, illetve 6 munkanap pótszabadság jár abban az évben is, amelyikben a fiatalkorú a tizenhatodik, illetve a tizennyolcadik életévét betölti. Egy másik lényeges eltérés pedig abban van. hogy amíg a felnőttek esetében a pótszabadság általában csak egyféle címen jár, addig a fiatalkorúak esetében a fiatalkorút megillető pótszabadságot a munkaviszony után járó pótszabadsággal 12 munkanapig össze kelL számítani. Természetesen ennek csak a 16. életévet betöltött fiatalkorúaknál van jelentősége. Azt jelenti, hogy a 17 éves fiatalkorú például 3 éves munkaviszony után jogosult a fiatalkorút megillető 6 nap pótszabadságra és a munkaviszony után járó egy napi pótszabadságra is. A hároméves munkaviszonnyal rendelkező 17 éves fiatalkorú tehát 7, a négyéves munkaviszonnyal rendelkező pedig 8 munkanap pót- szabadságra jogosult. Az év közben létesített munkaviszony esetén a felnőtt dolgozókat alapszabadságuk arányos része illeti meg. A pótszabadság számításánál a fiatalkorúakat ebben az esetben is kedvezőbb elbírálásban részesíti jogszabályunk: náluk a pótszabadság mértéke szempontjából hat hónap, vagy az azt meghaladó idő egész évnek számít. Ha tehát a fiatalkorú június 1-én létesített munkaviszonyt és munkaviszonya egész éven át fennmarad, úgy őt a teljes pót- szabadság megilleti. Konkrétabban: megilleti az alapszabadság arányos része (7 nap) és a pótszabadság: 16. évig tehát (7+12) tizenkilenc, 16 éven túl (7+6) tizenhárom nap. Természetesen, ha a fiatalkorú még munkaviszonynyal is rendelkezik, akkor az ez után járó pótszabadságra is jogosult. Ismeretes, hogy a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén a felnőtt korúakat milyen hátrányok súlyt- ják. Ez vonatkozik pótszabadságukra is. A fiatalkorú munkavállalók esetében, itt is kivételes szabály érvényesül. Ha a fiatalkorú ugyanis „kilépett”’ bejegyzéssel kapja meg munkakönyvét, az újabb munkahelyén őt akkor is megilleti az előbbiekben említett pótszabadság. Ha ilyen esetekben tehát megvonják a fiatalkorúakat megillető pótszabadságot, akkor súlyos jogszabálysértést követnek el. Súlyosat, mert a fiatalkorút nem munkaviszonyára, hanem életkorára tekintettel illeti meg a különleges pótszabadság. Dr. Toronicza Gyula, a fiatalkorúak ügyésze
