Kelet-Magyarország, 1978. szeptember (35. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-27 / 228. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. szeptember 27. Megszakadtak a kínai­vietnami tárgyalások Csüng Hszi-tung. kínai külügyminiszter-helyettes a kínai—vietnami tárgyaláso­kon részt vevő kínai küldött­ség vezetője kedden Hanoi­ban kijelentette: „A jelenlegi körülmények között nem lát lehetőséget a Vietnamban élő kínaiak helyzetéről folyó tár­gyalások folytatására, ezért a megbeszélések elnapolása mellett dönt. A kínai küldött­Az Izraeli Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására szeptember 14— 24 között látogatást tett Iz­raelben a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, ame­lyet Rév Lajos, a Központi Bizottság tagja vezetett. A delegáció megbeszélést folytatott Metr Vilnerrel, az IKP Központi Bizottságának főtitkárával és a párt más vezetőivel, látogatást tett me­gyei pártbizottságokon, párt- alapszervezetekben, ismerke­dett a párt tevékenységével. Egyes tudósok szerint akár egy évig is tartózkodhatnak az űrhajósok az űrállomáso­kon. A szovjet tudomány azonban azon a véleményen van, hogy csak fokozatosan szabad növelni az űrutazások időtartamát, annak megfele­lően, ahogy az egyes utak ta­pasztalatai mutatják. Feltét­lenül meg kell őrizni az űr­hajósok egészségét, munka- képességét ez a véleménye a kiváló űrhajóstudósnak, Konsztantyin Feoktyisztov- nak, aki Vlagyimir Kovaljo- nok és Alekszandr Ivancsen- kov immár több mint száz­napos utazásának tapasztala­tait elemzi a Szocialisztyi­De hiszen a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy- Britannia már 1968-ban kö­tött hasonló megállapodást — mondhatná bárki. A kérdés azonban egészen más megvi­lágításba kerül, ha figyelem­be vesszük a nem nukleáris államok sürgető óhaját a to­vábblépésre. Egy moszkvai szimpozionon E. Bourp pro­fesszor, a Tudományos Dol­gozók Világszövetségének el­nöke már 1975-ben felhívta a figyelmet arra, hogyha a nukleáris fegyverkészleteket hagyományos robbanóanyagra számítjuk át. akkor a föld minden lakójára négy tonna trinitri-toluol jut. Azóta ség jelentéstételre visszauta­zik Pekingbe”. Mint az Üj-Kína hírügy­nökség jelentéséből kitűnt: a kínai fél Vietnamot próbálta felelőssé tenni a tárgyalások elodázásáért és figyelmen kí­vül hagyva a vietnami rész­ről mutatkozó konstruktív erőfeszítéseket, egyoldalúan Vietnamot vádolta a tárgya­lások eddigi eredménytelen­sége miatt. valamint találkozott parla­menti képviselőkkel. A baráti, elvtársi légkörben folytatott megbeszéléseken a két párt képviselői tájékoz­tatták egymást országaik helyzetéről, pártjaik tevé­kenységéről, véleményt cse­réltek a pártközi kapcsolatok továbbfejlesztésének lehető­ségeiről, a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom helyzetéről, az időszerű nem­zetközi kérdésekről, különös tekintettel a közel-keleti helyzet legújabb fejleménye­ire. cseszkaja Indusztrija című lapnak adott nyilatkozatában A szovjet űrhajóstudós feltétlenül szükségesnek tart­ja, hogy az űrhajósok minél hosszabb időt töltsenek az űrállomáson, mert ez bizto­sítja a berendezések legjobb s egyben leggazdaságosabb kihasználását. A cél azonban csak fokozatosan valósítható meg, feltétlenül állandó el­lenőrzés mellett. Kovoljonok és lvancsen- kov egyelőre változatlan ak­tivitással dolgozik a világűr­ben. A két űrhajós folytatja a Föld megfigyelését, a bio­lógiai kísérleteket, a fényké­pezéseket, a megadott felada­tok teljesítését. újabb három esztendő telt el, s az esztelen fegyverkezés csak fokozódott. A legaggasztóbb mégis az, hogy a nukleáris fegyverek egyes fejlett tőkés országok közvetítésével a világ robba­násveszélyes körzeteibe is el­jutnak. Ma már joggal gya­níthatjuk, hogy a Dél-afrikai Köztársaság és Izrael atom­reaktorai a Nyugatról érkező urániumot nemcsak békés cé­lokra használják fel. Erre ytal, hogy áz atomfegyver be­vezetésével való zsarolás e fe­lelőtlen, agresszív rendszerek politikai eszköztárának szer­ves részévé vált. Miközben a Camp David-i I közélet hírei LOSONCZI PÁL LÁTOGATÁSA GÖDÖLLŐN Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Elnöki Tanács elnöke, kedden Gödöllőre látogatott. A pártbizottság székháza előtt Cservenka Ferencné, a Pest megyei pártbizottság első tit­kára, Mondok Pál, a megyei tanács elnöke, valamint a város párt- és állami vezetői fogadták. Ezután Losonczi Pál rövid városnéző sétára indult, majd az agrártudományi egyetem­re látogatott. Az intézmény bejáratánál Cselőtei László rektor, Aggod József, a párt- bizottság titkára és az egye­tem hallgatóinak egy cso­portja köszöntötte; ott volt Romany Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter is. LÄZÄR GYÖRGY VAS MEGYÉBEN Kedden kétnapos látoga­tásra Vas megyébe érkezett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. A Minisztertanács elnöke elő­ször Bajánsenyére utazott. Lázár György a művelődési házban találkozott a község s a helyi Kerka menti Tsz vezetőivel, a közös gazdaság legjobb dolgozóival. Lázár György ezután meg­tekintette a tsz országos hírű tehenészetét, ahol a dolgozók kérésére beírt a szocialista brigádnaplóba. Este a Minisztertanács el­nöke Bozsokon Vas megye párt- és tanácsi vezetőivel tárgyalt a megye politikai, gazdasági életéről. Lázár György Vas megyei programja szerdán folytató­dik. GYENES ANDRÄS SÁTORALJAÜJHELYEN Gyenes András, az MSZMP Központi Bzottságának titká­ra kedden a Borsod megyei Sátoraljaújhelyre látogatott. Elkísérte útjára Bodnár Fe­renc, a Borsod megyei párt- bizottság első titkára is. Sátoraljaújhelyen Vavrek István, a városi pártbizottság első titkára fogadta és tájé­koztatta Gyenes Andrást a város fejlődéséről. Mint töb­bek között elmondotta, az 1960-as évektől több ipari üzem települt a városba és ezeknek évi termelési értéke ma már 4,5 milliárd forint. A gondokról szólva a la­kásigényt említette az első helyen. A beszámolót követő­en Gyenes András az Elzett Művek helyi üzemét kereste fel. A látogatás az Uj Erő Tsz-ben folytatódott. találkozó nyomán az Egye­sült Államok, Izrael és Egyip­tom vezetői megpróbálják látszateredményekkel hipno­tizálni a világot, Aronson, a jeruzsálemi egyetem mun­katársa egy amerikai köz­lönyben pontosan ezt a ve­szélyes megoldást ajánlja kormánya számára: külön- megállapodás alapján Izrael a megszállt arab területek­nek csak egy részét ürítené ki, majd nyomban nukleáris hatalommá kiáltaná ki ma­gát. hogy ezzel tartsa sakk­ban a közel-keleti helyzet át­fogó, igazságos rendezését kö­vetelő államokat. Mit szólná­nak mindehhez a nem nuk­leáris, békés államok, még­hozzá egy olyan feszült tér­ségben, mint a Közel-Kelet? Teljesen védteleneknek érez­nék magukat — és okkal. A Szovjetunió az egyetlen ésszerű utat javasolja, amely lehetővé teszi a nukleáris ka­tasztrófa elkerülését. Az új egyezmény ugyanis kötelez­né az aláírókat, köztük az atomhatalmakat arra, hogy ne alkalmazzák ezt a vesze­delmes fegyvert a vele nem rendelkező államok ellen. Egy ilyen lépés napjainkban nemcsak lehetséges, hanem szükséges is. A Szovjetunió jó példával jár elöl: már az ENSZ-közgyűlés nyári rend­kívüli leszerelési ülésszakán vállalta ezt a kötelezettséget. (Folytatás az 1. oldalról) nagyszabású békeakciókra került sor, mind kollektív alapon, mind pedig kétolda­lú keretek között. Egymás után sikerült leküzdeni egy sor, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti kapcsolatok javításának útjá­ban álló akadályt. A politi­kai légkör ma Európában jó­val egészségesebb, mint ko­rábban. Friss és jól érezhető áram­latot jelentettek az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményei. Nem titok, hogy időnként egyesek az' említett eredmények fe­lülvizsgálatára törekszenek. Mindennek ellenére az euró­pai nemzetközi élet uralkodó tendenciája az enyhülés volt és marad. Feszült figyelem irányul ma az afrikai kontinensre — jelentette ki a továbbiakban Andrej Gromiko. Afrika a maga 400 milliós lakosságá­val forrong. Erősödik a gyar­matosítás utolsó maradvá­nyait is felszámoló fiatal, fel­szabadult államok kialakulá­sának folyamata. A gyarmatosítást és a faj­üldözést teljes mértékben fel kell számolni az afrikai kon­tinensen is. Azoknak, akik fenn akarják tartani az afri­kai népek által gyűlölt faj­üldöző rendszereket, meg kell érteniük, hogy ügyük el­veszett, törekvéseik kilátásta­lanok. Három kontinens találko­zásánál fekszik az a térség, amelyet, ahogyan egykor a Balkánt elkeresztelték, „lőpo- ros hordónak” lehet nevezni. Ez a térség a Közel-Kelet. Hisz ki meri azt állítani, hogy a közel-keleti helyzet nem rejti magában egy új robbanás veszélyét. És mégis, mi ennek az oka? Az, hogy tíz évvel az agresszió után annak követ­kezményeit még mindig nem számolták fel, és maga az ag­resszió büntetlen maradt. Iz­rael változatlanul uralkodik az általa megszállt területek felett. Sajnos, az arab világ­ban is vannak olyan politiku­sok, akiknek számára nem drága az arab föld, akik haj­landók semmibe venni az arabok, többek között a pa­lesztinok törvényes jogait, hajlandók megalázkodni, ka­pitulálni az agresszor és tá­mogatói követelései előtt. A tapasztalatok és különö­sen az elmúlt években szer­zett tapasztalatok azt tanú­sítják, hogy a valódi és min­denre kiterjedő rendezés a Közel-Keleten csakis vala­mennyi közvetlenül érdekelt fél közös erőfeszítései alap­ján érhető el. Az arabok ro­vására létrehozott különmeg- állapodások csak távolabbra viszik a feleket a probléma megoldásától. Az ázsiai helyzet alakulá­sáról szólva Andrej Gromiko megjegyezte: az ázsiai orszá­gok körében erősödik az a felismerés, hogy a konfliktus, a durva fenyegetés és a nem is olyan rég még fegyveres intervencióval járó beavat­kozás, az ázsiai országok kö­zötti viszály szítására irá­nyuló kísérletek helyett tar­tós békét kell létrehozni. Ebből a szempontból ha­talmas jelentősége van az agresszorokat földjéről kiűző, békeszerető politikát folytató egységes Vietnam létrejötté­nek. A Vietnami Szocialista Köztársaság, amely hősiesen viselte a sokéves és rendkí­vül súlyos háború minden terhét, most bátran védelme­zi szuverenitását. Az ENSZ emelvényéről a Szovjetunió most ismét kinyilvánítja szo­lidaritását Vietnammal és hangsúlyozza: megengedhe­tetlenek a vele szemben tá­masztott hegemonista igé­nyek. A Szovjetunió jó kapcsola­tokra törekszik az ázsiai or­szágokkal, amelyek a maguk részéről ugyancsak kölcsönös megértésre és jószomszéd­ságra törekszenek a Szovjet­unióval. A szovjet delegáció vezető­je a továbbiakban hangsú­lyozta, hogy a legnagyobb, a legégetőbb, a szó legteljesebb értelmében vett globális, va­lamennyi országot és népet érintő probléma a fegyverke­zési verseny beszüntetése, a leszerelés. Az ENSZ közgyű­lésének rendkívüli leszerelé­si ülésszakán hozott határo­zatokról szólva Andrej Gro­miko rámutatott, hogy az ülésszak a népek eltökéltsé­gét tükrözte a fegyverkezési verseny beszüntetésére, a le­szerelés, végső soron az álta­lános és teljes leszerelés megvalósítására. Józanul szemlélve a dolgo­kat, be kell azonban ismerni, hogy a fegyverkezési hajsza jottányit sem csökkent. Ál­lamok egy csoportja — is­meretes, hogy melyik orszá­gokról van szó —határozatot hozott olyan hatalmas, kiegé­szítő jellegű előirányzatok­ról, amelyek a fegyverzetek mennyiségének növelését cé­lozzák több évre előre. A jelenlegi körülmények között — és ezt a Nyugat képviselői is elismerik — hozzávetőleges egyensúly, pa­ritás alakult ki a fegyverze­tek terén. A Szovjetunió — és mi újólag megerősítjük ezt — nem törekszik arra, hogy a maga javára változtassa meg ezt a helyzetet. Mint Leonyid Iljics Brezs- nyev teljes határozottsággal hangsúlyozta: „Nincs olyan fegyverfajta és mindenek­előtt tömegpusztító fegyver, amelynek korlátozására, a kölcsönösség alapján, más államokkal kötött megállapo­dások útján történő betiltá­sára, majd a fegyverarzenál­ból történő teljes kivonására a Szovjetunió ne lenne kész”. A fegyverkezési hajszából ered a békét fenyegető leg­nagyobb veszély. Ez azt je­lenti, hogy a nukleáris lesze­relésnek kell az előtérbe ke­rülnie. A Szovjetunió véleménye szerint minden nukleáris ha­talomnak, valamint egyes, nukleáris fegyveprel jjem rendelkező államoknak tár^. gyalóasztalhoz kell ülniők, hogy meghatározzák e tár­gyalások megkezdésének pontos idejét. A jelenlegi ülésszaknak is megfelelő fel­hívással kell fordulnia min­denekelőtt az összes nukleá­ris fegyverrel rendelkező ha­talmakhoz. Előszöris arról van szó, hogy meg kell erő­síteni a nukleáris fegyverrel nem rendelkező államok biz­tonságának szavatolását. Má­sodszor pedig, hogy ne jutta- sanak nukleáris fegyvert az olyan államok területére, ahol ez idő szerint nincsenek ilyen fegyverek. Mindezt figyelembe véve a Szovjetunió azt javasolta, hogy fontos és sürgős kér­désként tűzzék a jelen ülés­szak napirendjére „a nukle­áris fegyverrel nem rendel­kező államok biztonságát szolgáló biztosítékok megerő­sítéséről szóló nemzetközi konvenció megkötésének” kérdését. Attól a törekvéstől vezéreltetve, hogy az ügyet azonnal gyakorlati vágá­nyokra tereljük, előterjesztet­tünk egy ilyen szerződés- tervezetet is. Ami második azt a javas­latunkat illeti, hogy ne he­lyezzenek el nukleáris fegy­vert az olyan államok terüle­tén, ahol jelenleg ilyen fegy­verek nincsenek, aligha vi­tatható, hogy ez a nukleáris fegyverek elterjedése meg­akadályozásának egyik meg­bízható módszere. Bárhogyan haladjanak is a leszerelési tárgyalások — a mi irányvonalunk a konkrét leszerelési eredmények el­érésének irányvonala. Külö­nös jelentősége van annak, hogy mielőbb befejeződjenek a hadászati támadó fegyver- rendszerek korlátozásáról folytatott szovjet—amerikai tárgyalások. Szeretnénk kifejezésre jut­tatni azt a reményünket, hogy ebben a rendkívül fon­tos kérdésben az Egyesült Államok politikájában felül­kerekedik a józan, kiegyen­súlyozott irányvonal, mint­hogy az új egyezményre azo­nos mértékben van szüksége a Szovjetuniónak és az Egye­sült Államoknak, az egész világnak — jelentette ki Gromiko. A szovjet külügyminiszter ezután rámutatott: Bármilyen szemszögből merüljön is fel a fegyverke­zési hajsza megszüntetése és a leszerelés problémája, a Szovjetunió kész keresni a megállapodáshoz vezető, megfelelő utakat. Ezen a téren konkrét javas­latokat terjesztettünk elő. Természetesen készséggel megvitatjuk más államok olyan javaslatait is, amelyek ennek a történelmi jelentő­ségű feladatnak a megoldását célozzák. A közgyűlés jó szolgálatot tehet a béke ügyének, ha elő­segíti a leszerelési világkon­ferencia összehívását. Éppen ezen a fórumon lehetne majd az államokra nézve kötelező érvényű döntéseket elfogad­ni. Nincs olyan nép, amely ne állítaná a békét. A szovjet népről teljes felelősséggel el­mondhatjuk: nem törekszik háborúra, és nem kezd majd háborút. Ez teljes mértékben vonatkozik barátainkra és szövetségeseinkre is. A Szovjetuniónak a béké­re, az enyhülésre, a leszere­lésre irányuló külpolitikai vonala — szilárd irányvonal. A Szovjetuniónak ez az irányvonala az egész szovjet nép akaratát juttatja kifeje­zésre a szovjet pártkongresz- szusok elvi tételeit valósítja meg. Andrej Gromiko végezetül kijelentette: a szovjet embe­rek derűlátóan néznek a jövő elé. Meggyőződésük azon alap­szik, hogy a népek békeaka­rata legyőzhetetlen; a béke megőrzéséért és megszilárdí­tásáért küzdő erők fölényben vannak azokkal szemben, akik az ellenkező irányba szeretnék terelni a világese­ményeket. (MTI) . Vasúti komp a tengerszoroson A kontinenst Szahalintól el­választó Tatár-szorosban már öt éve diesel-elektromos jég­törő segítségével vasúti komp is jár. Az öt jégtörő komp mindegyikének fedélzetén sí­nek vannak a vagonok szá­mára. Az átkelő hajók néhány óra alatt leküzdik a báziski­kötőül szolgáló Vanyino és a szahalini Holmszk közötti távolságot. Mivel a rako­mányt nem kell átrakni, a szállítás sokkal olcsóbb — a rakodás kiküszöbölése külö­nösen gyorsan romló áruk esetében fontos. A felszaba­duló mólókat így más hajók foglalhatják el. Vasúti kocsik gurulnak a tengeri komp fedélzetére. MSZMP-kiildöttség az Izraeli Kommunista Pártnál Űrhajós tapasztalatok Meddig maradhat az ember az űrben? EHSZ Új békekezdeményezés Az ENSZ-közgyűlés XXXIII. ülésszakán részt vevő dele­gátusok körében máris visszhangra talált az a szovjet nem­zetközi konvenciótervezet, amely a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező államok biztonságának garantálását célozza. A Szovjetunió álláspontja szerint, amelyet Gromiko kül­ügyminiszter az ülésszak előtt a javaslattal együtt levélben ismertetett Waldheim ENSZ-főtitkárral, ezekre az új nemzet­közi jogi garanciákra csak azok az államok számíthatnak, amelyek nem gyártanak, nem vásárolnak és nem engednek be területükre nukleáris fegyvereket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom