Kelet-Magyarország, 1978. szeptember (35. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-27 / 228. szám
ENSZ-KÖZGYÜLÉS Kedden adták át Mátészalkán a Szamos menti Állami Tangazdaság most elkészült háromszáz vagonos hűtőtárolóját. Ezzel a tangazdaságban 1250 vagonra növekedett a hűtőkapacitás. Az ünnepélyes átadáson részt vett dr. Tar Imre, az MSZMP megyei bizottságának első titkára és dr. Hegymegi István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Szamos menti Állami Tangazdaság igazgatója. A gazdaságban 1250 hektár a termő és hatszáz hektár a nem termő gyümölcsös. így az új tároló belépésével az almatermés felét hűtőben tudják elhelyezni, s ez országosan is egyedülálló. A háromszáz vagonos hűtőtároló kivitelezését egy évvel ezelőtt kezdték el, s a határidő előtt három hónappal adták át az építők. Ez az AGRO- BER, a SZÁÉV, az ELEK- TERFÉM és többi alvállalkozó összehangolt, szervezett munkájának köszönhető. A beruházás értéke — a kapcsolódó járulékos létesítményekkel együtt — eléri a ki- lencvenmillió forintot. A mellette korábban épült 550 vagonos hűtőtároló iparvágányát most hosszabbítják meg az új tárolóig. Az új létesítményben hat, ötven vagon almát befogadó Megkezdték az alma betárolását a háromszáz vagonos hűtőbe. (Cs. Cs. felv.) tárolóteret építettek. Ebből négyet — kétszáz vagon kapacitásút — kontrollált, szén- dioxidos hűtővel szereltek fel. A manipulálótérben egy olasz gyártmányú Roda gépsor segíti a válogatást, csomagolást. A gép mellett száz ember dolgozik egy műszakban és óránként tizenhat tonna almát csomagolnak exportládákba. Az alma be- és kitárolását targoncával végzik. A hűtőtároló átadása után került sor a tangazdaság gesztorságával és a SZAT- MÁRKERT gyümölcstermesztési rendszer taggazdaságainak anyagi segítségével épülő közös beruházás, az almafeldolgozó üzem alapkő- letételére. A hűtőház mellett épülő üzem évente 3500 vagon lé- és ipari almát fog sűrítménnyé feldolgozni. A tervek szerint egy év múlva már megkezdi a termelést. A beruházás összköltsége meghaladja a 165 millió forintot, amiből a tőkés technológiai gépsor 105 millió forintba kerül. Az ünnepségen kitüntették és megjutalmazták a tervező és kivitelező vállalatok, valamint a gazdaság legjobb dolgozóit, (sb) Gromiko a leszerelésről és a békéről Az ENSZ-közgyűlés 33. ülésszakának keddi plenáris ülésén szólalt fel Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere. A háború utáni évtizedekben — beleértve a „hidegháború” nyugtalanító éveit — a nemzetközi ügyekben megtett útra visszatekintve a népek, a kormányok, a politikai személyiségek — természetesen, ha nem alkalmi politikusokról van szó — nem hagyhatják figyelmen kívül a legfontosabbat: minden erőfeszítést meg kell tenni egy új háborús katasztrófa kitörésének megakadályozására, mert az még megsemmisí- tőbb lenne az emberiség számára, mint a két világháború együttvéve — jelentette ki Andrej Gromiko, majd rámutatott : A Szovjetunió képviselői népünk nevében, a szovjet társadalom politikai rendszerének magját jelentő kommunista párt nevében a nemzetközi fórumokon felszólalva mindig különös gondot fordítottak és fordítanak a béke témájára. Ezt a politikát barátainkkal és szövetségeseinkkel vállvetve folytatjuk. Azok a találkozók, amelyek a közelmúltban zajlottak le Leonyid Iljics Brezsnyev és a testvérpártok és államok vezetői között, újult erővel bizonyították, hogy a szocialista közösség szilárdan kitart a béke, az enyhülés, a nemzetközi együttműködés irányvonala mellett — hangsúlyozta Andrej Gromiko. Ezt követően az európai helyzetről szólva rámutatott: A szilárd béke megteremtése felé vezető legnagyobb utat az európai kontinensen sikerült megtenni. Az elmúlt években éppen Európában (Folytatás a 4. oldalon) Nem mondhatni, hogy általában kellemesen meleg az idei ősz. Meleghullámot hi- dekhullám követ, de a gazdálkodók által rettegett dér, fagy szerencsére mindeddig elmaradt. Így zavartalanul érik a kukorica, a napraforgó és a legfontosabb konzervgyári növény, a paradicsom, a paprika. A betakarítás, az őszi szántás és vetés üteme megyeszer- te nagy. Vasárnap sem szünetelt a munka. A paradicsomföldeken a harmadik szakaszban érett gyümölcsöt szedik, konténerekben szállítják a konzervüzembe. A szatmári részeken már megBefejezték a rozs vetését a Kemecsei Állami Gazdaság nyír- bogdányi üzemegységében. Király János és Csengeri Mihály a felvétel idejében az utolsó fordulókat tette. A gondos munkához hozzátartozott, hogy a vetőgépet követő gyűrűs hengerrel zárták le a talajt. kezdték a korai érésű, jó termést ígérő napraforgó kombájnolását. Feszített tempót diktálnak az üzemek a silókészítésnél. A kedvezőtlen nyár miatt ez a munka is megkésett. Folyamatos a cukorrépa szedése, szállítása, a burgonya kiszedése viszont — közük van ehhez a felvásárlási, tárolási gondoknak — vontatottan halad. Az őszi szántás-vetés a felszabadult területen jó ütemű. Több mezőgazdasági üzemegységben a rozs vetése már befejeződött. A határba szólító őszi munkákhoz, ha hűvösebb is a hőmérséklet, a száraz, napos idő kedvező. Az általános, a növények késői érése miatt minden területre érvényes késést nehéz behozni, de jó szervezéssel, az órák és per-* cek jó hasznosításával javítható a helyzet. Befejeződött a műszaki vándorgyűlés Üzemlátogatással folytatódott kedden délelőtt a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat műszaki választmányának tizedik, jubileumi országos vándorgyűlése. A rendezvény közel száz résztvevője á papírgyárban tanulmányozta az automatizálás szerepét a korszerű termelésben. Az automatizálással kapcsolatos műszaki ismeretterjesztés volt a központi témája a programnak, melyet Nyíregyházán tartottak szeptember 24—26 között.'. Erről hangzottak el előadások és korreferátumok. A vándor- gyűlés kedden záróüléssel fejeződött be, amelyen a tanácskozások tapasztalatainak értékelése mellett összefoglalták; melyek a legfontosabb teendők megyénkben, hogyan segíthetik az automatizálással a könnyűipar és a mezőgazdaság egyes területein a termelőmunka korszerűsítését. TÁROLÓAVATÁS ÉS ALAPKŐLETÉTEL Almafeldolgozó üzem építését kezdik meg Mátészalkán Alkotókedv r Ä néztem jó néhány vállalat újítási „bizonyítványát” s rendre azt tapasztaltam, hogy a fizikai dolgozók viszik a prímet. Ök nyújtják be a legtöbb újítási javaslatot, nekik van a legtöbb elfogadott újításuk, s természetesen a gazdasági megtakarításban is élen járnak. Ennek megfelelően a kalkulált és eszmei díjból is ők veszik fel a nagyobb summát. Mondhatni: így van ez rendjén. Hiszen a brigádversenyben az újítások révén hozott megtakarítás sokat jelent a címek odaítélésénél. Engem mégis az izgat, hogy érvényesül-e bizonyos fékező hatás ebben a nagyra hivatott mozgalomban? A legtöbb iparjogvédelmi előadó elsőre erre diplomatikusan csak annyit mond: „Ha nem csökken az újítások száma, márpedig nem csökken, akkor nem beszélhetünk fékezésről”. Majd hozzáteszik: „Mása helyzet annál, akit már ért valamilyen kudarc. Az legtöbbször nem csinálja tovább”. Alighanem itt van a kutya eltemetve. S mindjárt a bűvös kifejezés: munkaköri kötelesség! Kétségtelen, hogy a munkaköri kötelesség határa akkor lenne jól látható, ha mindenki ismerné a munkakörét, lenne arról leírása. Márpedig — tisztelet a kivételnek — ez ma még a legtöbb helyen nincs meg, vagy olyan általános, hogy abba utólag bele lehet magyarázni bármit. Amitől sokaknak elmegy az újítási kedve, vagy legalábbis elmehet, hiszen a fizetést az a műszaki és adminisztratív értelmiségi dolgozó is megkapja, aki rendre csak a rutinfeladatait látja el, s nem töri egyfolytában azon a fejét: hogyan lehetne nagyobb hasznára választott közösségének! Talán szokatlan amit mondok, mégsem hallgathatom el: ha az újítások jelentős része munkaköri kötelesség, akkor akik soha nem újítanak, azok nem teljesítik a munkaköri kötelességüket? Más kérdés, hogy mi késztet embereket arra, — akik nagyon is ismerik munkakörüket —, hogy csak a „határaikon túl” eresszék szabadra alkotó fantáziájukat... A vállalatok év végi eredménylistáján valahol alul, szerényen ott húzódik meg az a forintösszeg, melyet az újítások hoztak a konyhára. Szép summa valamennyi, mégis arra gondolok: vannak rejtett tartalékok ezen a téren is. Rugalmasabb, ösztönzőbb elbírálással, ügyintézéssel még több szellem szabadulhatna ki abból a feltehetően nem is túlságosan komfortos palackból — a vállalatok s rajtuk keresztül a népgazdaság hasznára. K. P. ŐSZI KÉPEK Á FÖLDEKRŐL Érik a kukorica Eredményes együttműködés Együttes ülést tartott a Nyíregyházi Városi Tanács V.B. és a HNF városi elnöksége Együttes ülést tartott szeptember 26-án, kedden a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága és a Hazafias Népfront városi elnöksége, melyen az 1976—80-ra kötöttt egyiitttműködési megállapodások helyzetét értékelték. Az ülésen szó volt a Hazafias Népfront városi bizottságával kötött megállapodásról, amely a tanácsi munka számos területére kiterjed. Az egyik legfontosabb, hogy a népfront körzeti és tanyai bizottságain keresztül segítséget nyújt a tanácstagok választókerületi munkájához, beszámolók, fogadóórák, társadalmi munkaakciók szervezéséhez. A városi bizottság figyelemmel kíséri a tanácstagok munkáját. Bizonyítja ezt, hogy a népfront nyíregyházi bizottsága 10 tanácstagnak kitüntető jelvényt adott át kiváló vagy érdemes munkájáért, azokat pedig, akik nem elég aktívak, elbeszélgetésre hívták a közelmúltban. A szociálpolitikai célok között nagy feladatot jelent a magányos öregek támogatása. Az igazgatási osztály fölkérésére jelenleg 102 eltartási szerződést kötött idős embert látogatnak rendszeresen az aktívák. Hasznos a 3017 gyesen lévő kismama helyzetét jelmérő munka is. A tapasztalatok összegzése után a két szerv közösen intézkedik a fiatalasszonyok továbbképzéséről. A Hazafias Népfront mellett együttműködési szerződést írt alá 1976—80-ra a tanács a TIT városi szervezetével, az MTESZ megyei elnökségével, a tanárképző és a mezőgazdasági főiskolával. Hasonló megállapodás jött létre a nyíregyházi járási hivatal és a városi tanács elnökei között is. A két és fél éve kötött szerződéseknek számos eredménye van. Jelentősen emelkedett a . vizsgált időszak alatt a megyeszékhely 11 kiemelt üzemében az ismeretterjesztő előadások száma. A jelentősebb ipari üzemekben és a két főiskolán önálló TIT-cso- portok alakultak. A városi óvodák munkaerőgondjait enyhíti a külön- megállapodás szerint létrehozott esti tagozat működése a tanárképző főiskolán. Évente 20—25 képesítés nélküli óvónő szerez így oklevelet. A Ságvári, a Dózsa Termelőszövetkezet, valamint a mezőgazdasági főiskola gyakorló gazdaságai rendszeresen fogadják a hallgatókat üzemi gyakorlatra, és bemutatókat szerveznek számukra. A főiskola cserébe konkrét segítséget adott "és ad Nyíregyháza mezőgazdasági üzemeinek a távlati fejlesztési terv elkészítéséhez. Évente mintegy 30 ezer forintos anyagi támogatást is nyújt az MTESZ megyei elnökségének munkájához a városi tanács. A szövetség aktivistái társadalmi munkában elkészítették a városközpont korszerű közvilágítási tanulmánytervét. A város általános rendezési tervprogramját — elsősorban a környezetvédelmi javaslatokat — az MTESZ, illetve a tömegszervezetek képviselőivel is megvitatták. A járási hivatal és a városi tanács elnökei között létrejött szerződés alapján közös felméréseket bonyolítottak le a szolgáltatások és kereskedelmi ellátás terén. Az együttes ülés befejeztével a végrehajtó bizottság egyebek között értékelte a nyíregyházi tanyavilágban élő szlovák lakosság helyzetét. Beszámoló hangzott el a tankötelezettségi törvény végrehajtásáról, majd a helyi tömegközlekedés helyzetének értékeléséről és a lépcsőzetes munkakezdés bevezetéséről rendeztek vitát. (h)
