Kelet-Magyarország, 1978. szeptember (35. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-23 / 225. szám
6 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. szeptember 23. Iskola X Pedagógus -X- Szülő -X- Gyerek -X- Iskola -X- Pedagógus * Szülő -X- Gyerek -X- Iskola -X- Pedagógus SZÜLŐK FÓRUMA Gyerekek a művelődési házakban M ost ősszel, tanévkezdéskor a szervezett gyermekközösségek a művelődési házakban is megkezdik működésüket. Szeretném a szülőket megismertetni a város közművelődési intézményeiben tevékenykedő gyermekcsoportok céljaival, törekvéseivel, s figyelmüket felhívni ezek munkájára. A művelődési házak egész évben biztosítanak programot a gyermekeknek. Mesedélelőttöket, matinékat, játékdélutánokat, bábelőadásokat szerveznek. Ezek az alkalomszerű formák is jó lehetőséget biztosítanak a szórakozásra, művelődésre. Hatékonyabb azonban az intézményekben folyó gyermekfoglalkoztatás másik módja: a szervezett csoportokkal való rendszeres törődés. Ezek közül a csoportok közül a gyermekklubok az önkéntesség elvén alapuló gyermekközösségek, melyekben a fő feladatokat (tudat-, ízlés-, személyiségformálás) felnőtt vezető (népművelő vagy pedagógus) tudatos irányító tevékenységével végzik. A foglalkozásokon maximálisan figyelembe vesszük a gyermekek kezdeményezőkészségét, aktivitását. Ezek az összejövetelek egyrészt jó alkalmak szórakozásra, másrészt az ismeretközlés, készségfejlesztés eszközei is. A művelődési házainkban dolgozó szakkörök munkája a gyerekek életkorához, s az iskolai oktatás menetéhez alkalmazkodik. Szakköreink olyan tudásanyaghoz juttatják a gyermekeket, amelyet az iskolában nem kaphatnak meg. Gyermekekkel dolgozó művészeti csoportjaink tagjainak igyekszünk lehetővé tenni, hogy művészi hajlamaik kiteljesedjenek. Az itt folyó munka fejleszti a közösség iránti felelősségérzetet és kötelességvállalást, elősegíti a helyes értékítélet kialakítását. Fejleszti a gyerekek kritikai érzékét, megismerteti a tagokat a társas életben szükséges viselkedési normákkal. Ezeknél a csoportoknál a produkció mellett elsősorban a közös munkában rejlő nevelési lehetőségek kihasználása a célunk. Akárcsak az iskolai oktatás, nevelés, a közművelődési munka is pedagógiai tevékenység. A fenti foglalkozásainkkal a gyerekek személyiségének, tudatának a formálását igyekszünk elősegíteni. A gyermekekkel foglalkozó kiscsoportvezetőink a tanmenethez, a kisdobos-, úttörőprogramhoz kapcsolódó, kiegészítő jellegű, a tantervben ugyan nem szereplő, de az általános műveltség részét képező foglalkozásokat szerveznek. A látókör bővülésének feltétele az igényfelkeltés, a művelődésre, tájékozódásra való állandó készség kifejlesztése. Törekvésünk: arra felkészíteni a gyerekeket, hogy koruknak és műveltségüknek megfelelő szinten képesek legyenek tájékozódni az információk között, s elsajátítsák az információszerzés módszereit. Az ismeretek elsajátítása, a kollektív személyiség- és jellemformáló hatása mellett a foglalkozások egyben a szabad idő helyes eltöltésének alkalmai is. Célunk: a gyermekek szabad idejének lekötése kulturált körülmények között, hasznos, szórakozva művelő-nevelő foglalkozások biztosításával. Igyekszünk már gyermekkorban kialakítani azt a szükségletet, hogy a későbbi, felnőtt generáció tagjaiként elfogadják a kínált lehetőségeket, sőt, maguk is keressék a megfelelő alkalmat egyre növekvő szabad idejük kulturált és okos eltöltésére. Tóth Istvánné Gyerekek a gyümölcskarneválon Kislányok az óriás gyümölcsökben. A hét törpe nagy sikert aratott. Nyári élmények Ferihegytől Visegrádig Kis táncosok a felvonuláson. (Elek Emil felvételei) MILYEM LEGYEM A JÖVŐ ISKOLÁJA? Készül az ezredforduló oktatási modellje Készül az ezredforduló követelményeinek leginkább megfelelő oktatási forma modellje: a pedagógia tudományos műhelyeiben népes kutatógárda mozgósításával azt a kérdést kívánják megválaszolni, hogy milyen legyen a jövő iskolája. A főként futurológiái jellegű ténykedés egyik felelős gazdája és irányítója a Magyar Tudományos Akadémia pedagógiai kutatócsoportja. A nagyszabású vállalkozás eddigi tapasztalatairól Inéi Péter, a tudóskollektíva titkára nyilatkozott. Sokrétű feladat — A jövő iskolarendszerének kialakítása sokrétű feladat. Munkánkat azonban nagyban megkönnyíti az a körülmény, hogy közoktatásunkkal szemben a század végén támasztandó igényeket nagy vonásaiban már ma is ismerjük. — Vizsgálódásainkkor abból kell kiindulni, hogy köznevelési rendszerünk alsó foka eddig is az óvoda volt: a jövő oktatásában e fontos gyermekintézményünknek még nagyobb jelentőséget kell tulajdonítanunk. Lehetőleg már a 80-as évekre el kell érnünk, hogy kapuja legalább egy évig minden apróság előtt nyitva álljon. Erre azért van szükség, mert az iskolai életforma alapvető követelményeit, a rendszerességet és önállóságot a legjobban itt lehet elsajátítani. Tíz osztály? — A következő fokozat, az általános iskola jelenlegi szerkezete alapvető módosításra szorul: képzési idején és napi oktatási időbeosztásán egyaránt változtatni kell. Kívánatos lenne, hogy ezentúl mindkettő jobban igazodjék megváltozott életkörülményeinkhez. A tízosztályos általános oktatás bevezetése kettős célt szolgálhatna: a több ismeretanyag alaposabb elsajátításán kívül alkalmat adna a viszonylag érettebb korban történő, megfontoltabb pályaválasztásra. — A ma még csak szórványosan bevezetett egész napos tanítás általánossá tétele mind a tanuló, mind a család szempontjából hasznos lenne. A képzésnek ez a rendje a fiatalok teherbíró-képességét jobban figyelembe venné, s a fárasztó elméleti órák közé pihenő szüneteket, tornát, játékos foglalkozásokat iktatna be. Középiskolai egységesítés — Az általános iskola oktatási rendjének kiterjesztése a középfokú oktatás létjogosultságát megkérdőjelezi. Ezért a legnagyobb problémát a jövő középiskolatípusának ideális kialakítása jelenti. A szakemberek véleménye ebben a tekintetben nagyon különböző. Vannak akik azt látnák jónak, ha a tizedik osztály elvégzése után egyesek különböző tanfolyamokon vagy munkahelyeken rövidített szakképzésben készülnének fel a továbbtanulásra. A neveléstudósok egy része a középiskolás életforma hagyományait akarja megőrizni. E téren is egységesítésre van szükség. Csak egyetlen középiskolatípus létezzék, az viszont helytelen lenne, ha ugyanakkor valamennyi fiatal hasonló tanterv szerint részesülne képzésben. A tanterv változatosságát nem kell megszüntetni; azt kell szorgalmazni, hogy továbbra is legyenek szakmát tanuló és elsősorban továbbtanulásra felkészítő osztályok. Izgalmas élményekről számolt be levelében Bárdi Terézia beregdaróci úttörő: egy mindnyájuk számára emlékezetes nyári kirándulásról. Mint írja, még februárban hozzáláttak a tervezéshez osztályukban, és végül Esztergom meg a Dunakanyar felkeresése mellett döntöttek. Tavasszal munkát vállaltak a szünidőben az erdőgazdaságnál, s ebből fedezték a kirándulás költségeinek egy részét. Minthogy Budapestre kell először utazni céljuk eléréséhez, úgy vélték, a fővárosban is eltölthetnének némi időt — hiszen közülük sok gyerek még egyáltalán nem járt Budapesten. A MALÉV Tyereskova brigádjával már régebbi kapcsolatban áll a beregdaróci úttörőcsapat: ezért aztán hozzájuk fordultak tanácsért. A repülőtéri brigád szíves-örömest vállalta a segítséget: sok-sok utánajárással megszervezték az osztály számára a budapesti programot. A pályaudvaron várta néhány brigádtag a gyerekeket, és egy MALÉV- busszal Ferihegyre röpítették őket. Estére a Fővárosi Nagycirkuszba szóló jeggyel lepték meg vendégeiket a Tyereskova brigád tagjai, majd másnap autóbuszos városnézésre invitálták a gyerekeket. Hősök tere, Halászbástya, Űttörővasút... Este szomorúan váltak el idősebb barátaiktól a gyerekek — már Esztergomban töltötték az éjszakát. Itt is sokféle látnivaló várta őket, a főszékesegyház méretei mindannyiukat lenyűgözték, és megcsodálhatták a kincstár felbecsülhetetlen értékű drágaságait is. Ezután visegrádi kirándulás, Mátyás király palotája következett, a gyerekek élete első hajóút ja — és ezerféle élmény. Mint Teri írja beszámolója végén: sokat emlegetik a felejthetetlen hét napot — és már tervezik a jövő nyári kirándulást. (tgy) TÖRD A FEJED! Vízszintes: 1. Megfejtendő: nagy magyar regényíró és ifjúsági művek alkotója. 6. Kicsinyítő képző. 7. Női név. 8. Színesfém, puhafém 9. Járom. 11. GKC. 12. Tejtermék. 14. A fejet köti össze a törzzsel 16. Megfejtendő: a vízszintes 1. alatti író egyik ismert műve. (folytatás a függ. 15. és függ 6. sorokban). 18. Római 505. 20. Lárma. 21. Csermely. 22. Sportöltözék. 24. Kutyája. 25. Magához von. 27. Község a Debrecen—Püspökladány közötti vasútvonal mentén (+’). 28. Személyének. 29. Ütő. Függőleges: 1. ön. 2. Bőg. 3. Nagy magyar költő. 4. Erdő alkotórésze. 5. Ravaszdi. 6. Megfejtendő. (negyedik négyzetben Kö). 10. AJK . 11. Egyes egynemű betűi. 13. Tőszámnév. 14. Nitrogén, szén, jód vegyjele. 15 Megfejtendő. 17. Égitest. 19. Személyével. 21. Óvatos, elővigyázatos. 23. Vissza: végtag (—’). 24. Kutyája. 26. Római 51. 27. Esztendő. Megfejtendő: Vízszintes 1 — vízszintes 16., függ. 15., függ. 6. Múlt heti megfejtés: Vasárnap kezdődik a NYÍRSÉGI ŐSZ RENDEZVÉNYSOROZAT. Könyvjutalom: Bodonyi Attila Fehérgyarmat, Tóth Klára Balsa, Bél- teki Szilárd, Kiss Mária Ti- szalök, Szabó Éva Kocsord, Bajusz Béla és Jakab Judit Nyíregyháza.
