Kelet-Magyarország, 1978. szeptember (35. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-22 / 224. szám

4 KELET-MAGYAROHSZAG 1978. szeptember 22. L Brezsnyev bakui programja Kommentár Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke Baku­ban tegnap megkoszorúzta a város főterén álló Lenin- emlékművet. A koszorúzáson részt vett Gejdar Alijev, az SZKP PB póttagja, az Azer- bajdzsáni Kommunista Párt KB első titkára, Konsztan- tyin Csernyenko, az SZKP PB póttagja, a KB titkára. Leonyid Brezsnyev csütör­tökön ellátogatott a legendás Az ENSZ általános ügy­rendi bizottsága szerdán 129 napirendi pont megvitatásá­ra tett javaslatot a héten megkezdett XXXIII. ülés­szakon. Sok küldöttség igen nagyra értékelte a Szovjetuniónak azt a javaslatát, hogy nem­zetközi megállapodásban szavatolják: az atomfegyve­rekkel nem rendelkező és te­rületükön ilyen tömegpusz­tító eszközöket nem tároló Több száz ezer berlini lát­ványos, parádés fogadtatás­ban részesítette tegnap a Schönefeldi repülőtéren, és a repülőtértől az NDK legfon­tosabb vendégei számára vendégházul szolgáló nie­derschönhauseni kastélyig vezető, mintegy 30 kilométe­res útvonalon Valerij Bi- kovszkij ezredest, a Szovje­tunió kétszeres hősét és Sig­mund Jähn alezredest, az L. Brezsnyev megkoszorúzza a bakui Lenin-emlékművet. (Kelet-Magyarország telefo- tó) 26. bakui komisszár emlékét őrző emlékműhöz is. Brezs­nyev koszorút helyezett el az emlékműnél égő örökmécses­nél, és a kíséretében lévő pártvezetőkkel együtt egy­perces hallgatással tisztel­gett a szocialista forrada­lomért életüket adó hősök előtt. államok ellen tilos a sugár­fegyverek bevetése. Több más, leszereléssel kapcsolatos szovjet javaslat is a listára került: az erő­szak alkalmazásáról való le­mondás elvének megállapo­dásos rögzítése, a leszerelési világkonferencia összehívá­sának és az új tömegpusztí­tó fegyverfajták és fegyver- rendszerek betiltásának kér­dése. NDK első űrhajósát. A szov­jet—NDK közös űrprogram résztvevői feladatuk teljesí­tése után a Szovjetunióból érkeztek a Német Demokra­tikus Köztársaságba. Bikovszkijt és Jähnt a re­pülőtéren az NDK párt- és állami vezetői fogadták, élü­kön Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, az NDK államtanácsának elnö­kével. TELEX HAVANNA Fidel Castro, a Kubai Kom­munista Párt KB első titkára, az államtanács elnöke, mi­niszterelnök hazaérkezett kül­földi látogatásáról. A kubai vezető hivatalos látogatást tett Etiópiában, ahol részt vett az etióp forradalom ne­gyedik évfordulójára rende­zett ünnepségeken. Castro ellátogatott Líbiába és Algé­riába is. LONDON Géppuskákból és lőszerhe­vederekből álló, Szomáliába címzett fegyverszállítmányt foglaltak le csütörtökön a londoni Heathrow repülőté­ren. A rendőrség és a vám­őrök „mezőgazdasági felsze­relések” címkével ellátott lá­dákban mintegy 500 géppus­kát, valamint több száz he­vedert találtak. A Párizsból érkezett szálítmányt Londo­non keresztül akarták eljut­tatni a Szomáliái fővárosba. A rendőrség megkezdte a nyomozást. MADRID Santiago Carrillo, a Spa­nyol Kommunista Párt, és Félipe González, a Spanyol Szocialista Munkáspárt főtit­kára szerdán a szocialista párt székházában megbeszé­lést folytatott egymással. A két baloldali párt vezetőinek találkozóját — értesülések szerint — hamarosan újabb megbeszélés követi. LUSAKA Zambiában december 12-én tartják meg az általános vá­lasztásokat és ekkor kerül sor az elnökválasztásra is, amelynek egyedüli jelöltje Kenneth Kaunda államfő, az Egyesült Nemzeti Független­ségi Párt (UNIP) elnöke — jelentették be hivatalos köz­leményben csütörtökön Lu- sakában. ATHÉN Huang Hua kínai külügy­miniszter csütörtökön há­romnapos hivatalos látoga­tásra Görögországba érke­zett. A külügyminisztert fo­gadja Konsztantin Cacosz köztársasági elnök is, Konsz­tantin Karamanlisz görög kormányfővel, Georgiosz Ral- lisz külügyminiszterrel, va­lamint a görög kereskedelmi miniszterrel országaik gazda­sági és kulturális kapcsola­tainak fejlesztéséről tárgyal. PEKING Teng Hsziao-ping, a kínai államtanács alelnöke csütör­tökön fogadta a pekingi lá­togatáson tartózkodó Jacques Chirac párizsi polgármestert. (Folytatás az 1. oldalról) megnövekedett belföldi és külföldi turistaforgalom igé­nyeinek, a nemzetközi ren­dezvények feltételeinek még nem felel meg a kívánt szin­ten. Gondot jelent, hogy az új vendéglátóhelyek rövid idő alatt túlterheltekké vál­nak, ezáltal színvonaluk, kulturáltságuk romlik. A tanács megjelölte a leg­fontosabb feladatokat is. Szorgalmazta a megye ke­reskedelmi távlati, fejlesztési koncepciójának ütemes meg­valósítását. Az eddigieknél nagyobb gondot kell fordíta­ni az ételválaszték további javítására, a tájjellegű ételek állandó kínálatára. Keresik a módját annak, hogy a ven­déglátás miként vállalhat na­gyobb részt a munkahelyi és gyermekélelmezési gondok megoldásából. Két sajátos te­rületre is ráirányította a fi­gyelmet a megyei tanács: az idegenforgalom fogadási fel­tételeit komplex módon szük­séges fejleszteni és több gon­dot kell fordítani a fiatalok kulturált szórakozási feltéte­leinek javítására. Gyorsítják a szakemberképzést, tovább­képzést. A tanács hangsúlyozta az összehangolt fejlesztés szük­ségességét és szólt a fogyasz­tói érdekvédelem fokozásáról is. A feladatok megoldásához a jelenlegi középtávú terv is teremt lehetőségeket: tizen­kétezer négyzetmétert tesz ki az újonnan épülő vendéglá­tóhelyek összterülete. 1976— 80 között 270 millió forintot költenek a vendéglátás fej­lesztésére (az előző középtá­vú tervben 73 millió állt ren­delkezésre). A tanácsülés e napirendje felett széles körű vita bonta­kozott ki, amelyben a felszó­laló Berki József Nyírbátor lakossága közétkeztetésének javítását sürgette. Dani End­re pedig a gyermekétkeztetés gondjairól beszélt. Szviridov Ivánné országgyűlési képvi­selő elmondta, hogy a falvak­ban is ugrásszerűen nő az igény a vendéglátás iránt: több főtt ételre, süteményre van szükség. A közétkezte­tésben nagy lehetőségeket rejt még a tsz-ek, vállalatok és az áfészek együttműködé­se az éttermek építésében, üzemeltetésében. Szólt egyes közgazdasági szabályozók korszerűsítésének szükséges­ségéről. Porteleki Sándor el­mondta, hogy Nyíregyházán sok dicsérnivaló építésfejlesz­tés történt, de közben a ven­déglátás lemaradt. Tömege­sen szanálják a kisebb ven­déglátóhelyeket, az újak be­ruházásai elhúzódnak, s ezek befejezését, a gondosabb ter­vezést sürgette. Buzsáki László, a KPVDSZ megyei titkára a vendéglátás­ban dolgozók munkáját köny- nyítő gépek számának szapo­rítását, a munkafeltételek ja­vítását és az anyagi megbe­csülésüket szorgalmazta. Gál József a diákétkeztetésben részt vevő közel 70 ezer gyer­mek mellett azokról szólt, akiket nem tudnak felvenni gyermekintézményekbe, nap­közikbe. Ütemesebb fejlesz­tést javasolt. Gellai Imre, a Belkereske­delmi Minisztérium főosz­tályvezető-helyettese többek között az állami, szövetkeze­ti vendéglátásban és az üzemétkeztetésben részt ve­vő szervek munkájának ösz- szehangolásáról, a munkahe­lyek és a vendéglátás kap­csolatának fontosságáról szólt. Dr. Sefcsik István, a helyi beszerzési lehetőségek fokozott figyelembevételét ajánlotta a közétkeztetés, vendéglátás illetékeseinek. A továbbiakban a tanács döntött a Váci Mihály-díj 1978. évi odaítéléséről. Beszá­moló hangzott el ezután a megyei szállítási bizottság te­vékenységéről. Az értékelés­hez hozzászólt Csoltó László, a Központi Szállítási Tanács titkára is, aki többek közt elmondta: számottevően se­gíti a megyei szállítási bi­zottság a közlekedési koncep­ció megvalósítását, a szállí­tás szervezését, az őszi csúcs- forgalom lebonyolítását. A közlekedési tárca nevében el­ismerését fejezte ki a megyei szállítási bizottság jó munká­jáért. A tanács a településfejlesz­tést és -fenntartást elősegítő, kiemelkedő társadalmi mun­ka elismeréséről tanácsren­deletet alkotott. Évente „Tár­sadalmi munkáért” elnevezé­sű kitüntető plaketteket, il­letve oklevelet adományoz­nak kiemelkedő társadalmi munkásoknak. Szervezési-személyi kér­désekről tárgyalt ezt köve­tően a tanács. A Hazafias Népfront megyei bizottságá­nak javaslatára dr. Vatlfy Ákost megválasztották a me- gyei tanács igazgatási és jogi bizottsága elnökének, Bodó Józsefet pedig e bizottság tagjának. Végül bejelentések hangzottak el. Bikovszkij és Jähn Berlinben Szovjet javaslatok az ENSZ XXXIII. ülésszak napirendjén @ — Mit tetszik szólni ehhez az örökséghez? — halkít hangján az elnök. — Megfogták az isten lá­bát! — bólint Onderka. — Olyan méhészetet csinálok nekik odalent, hogy a világ csak bámul. ★ A nagymama végzett a lá­nya öltöztetésével, s most elégedetten szemléli művét. Harminchatnál nem mutat többet Ilonka; s olyan helyes, olyan kis aranyos ebben a fe­hér kosztümjében, a pici ka­lapban, azzal a cseppnyi tüll- fátyollal! — Na — mondja elégedet­ten —, néz majd a vőlegény! Lánya a faliórára pilant. — Mi van vele? Szólni kell neki, hogy siessen! Kati perdül be most Jani kis szobájából, ő ott öltözkö­dött. A vadonatúj ruhája van rajta, amit az érettségi ban- kettra kapott. — Na? — kérdi, s meg­perdül a tükör előtt. — Me­lyikünk a menyasszony? Az előszobaajtó kivágódik, és Jani bukik be rajta. Itt vannak a taxik! — Karcsikám! — kiáltja a mama. — Itt vannak a taxik! Csend. Odabentről semmi válasz. — Jancsikám, szólj be apádnak! Semmi kedvem sincs elkésni! Nagymami, te meg nézz be a vendégekhez! Készülhetnek! A nagymama indul az el­ső szobába, Jani meg, a für­dőszobán át, a belső szobába. Apja az ágy szélén ül, még ingujjban, de már sötét nad­rágban. Nyakkendője a ke­zében, de nem köti még, ül és mered maga elé. — Apa! •>— kiáltja Jani idegesen. — Siess! Itt vannak a taxik! Most anyja is benyomul mögötte a szobába, de föld­be gyökerezik a lába. — Te még csak így vagy, Karcsikám? — így... — sóhajt az em­ber. — Itt vannak már a taxik, kisfiam! Ispánki ránéz. — Tudom. — Pénzért nyúl a zsebébe, s két százforintost nyújt oda a fiának. — Jani- kám, küldd el őket. Ez még Janinak is sok. Le­hull apja mellé az ágyra. — Mit csináljak? — Fizesd ki és küldd el a taxikat! — tagolja az öreg. — Nem, mégsem zavaro­dott meg — mondja magában Jani. — Tisztán és világosan beszél! — Az istenért, mi történt?! — zuhan melléjük harma­diknak a mama. — Karcsi­kám, mi van veled? A férje feléje fordul, a szeme árkos, arca beesett. — Harmadik éjszaka nem alszom ... — motyogja össze­történ. — Tépelődtem, mi­tévő legyek ... — Nagyot só­hajt. — Vetkőzzetek le, gye­rekek. Nem lesz esküvő! In­kább vesszen az örökség! — De hát miért? — kérdi kétségbeesve az asszony. — Miért? Ispánki lehajtja a fejét. — Mert a bigámiát bünte­tik, szívem. — És? — És én nős ember va­gyok ... Az ajtó kivágódik, s már itt áll a nagymama. — Mi vagy te? — sikolt vészjóslón. — Nős ember?! Ispánki feláll, az ajtóhoz lép, biccent a tanuknak, s ismét becsukja az ajtót. — Kati menjen be hozzá­juk — mondta rekedten. — Ti meg hallgassatok ide! — Leül, keskeny, szűk fekete cipőjét leveszi, a papucsába bújik. — Mindig reméltem, hogy nem kell erről beszél­nem ... — kezdi halkan. — De most, ez az átkozott örök­ség. . Felesége lesújtva nézi. — Hát ezért egyeztél bele mindig olyan könnyen, olyan elsőre, amikor a házasságra nemet mondtam! ... Én édes istenem! Ispánki hallgat, maga a be­ismerés ez a hallgatás. — És mikor nősültél, Kar­csikám? — szólal meg bátor­talanul a nagymama. A veje sóhajt. — Ezerkilencszáznegyven- ötben. A mama arca felderül. — Hiszen akkor engem még nem is ismertél, Karcsi­kám! A férfi a keze után nyúl. — Persze hogy nem, szí­vem! A leventékkel elhajtot­tak nyugatra, tudod... Erről sokszor meséltem ... De arról nem, hogy a háború utolsó hetében egy kis tanyára ve­tődtem, ■ Bajorországban .. Képzeljétek: egész nap éhes voltam, csont és bőr... És volt ott egy kislány, olyan kis helyes, olyan keseszin, sző­keforma ... Én egy szót sem beszélek németül, de gondol­tam, csak jól járhatok, ha a háziak lányát elveszem, még­is inkább adnak majd enni... — És? — kérdi Kati. — Megkérted? — A parancsnokunk be­szélt a háziakkal. Megkértem, és ő kötélnek állt. Díszbe vágta magát — különben ta­nító volt civilben, a katonai rangja meg főhadnagy —, és elment a háziakhoz, hogy a nevemben megkérje a kisasz- szony kezét.. . Egy hét múl­va már meg is esküdtünk. — Aztán? — szól most Ja­ni. — Könnyebb lett a sor­sod? Az apja ránéz, a tekintete lángol. — Megette a fene! A házi­ak ünnepi ruhában végigsír­ták az esküvőt, mint öröm­szülők, és csak a szertartás után derült ki, már otthon, a vacsoránál, hogy a kislány nem az övék... — Oltári! — rikkant Kati. — hát ki volt? Az apja legyint. — Valami menekült ő is... Csak szolgált ott náluk, akár jómagam... — És ki volt a kislány? A férfi elréved. — Valahonnét Lengyelor­szágból, Lemberg környéké­ről került oda szegényke, a nagy háborús forgatagban ... — És a szülei? — Azt hiszed, tudom? Vagy hogy ő tudta? A szülei eltűn­tek, de hogy hová, ki tudta azt abban a nagy kavarodás­ban, fejetlen tipródásban!... — Németek voltak? — Hát mit gondolsz: tu­dom én? Felőlem lehettek ot­tani németek is, lengyelek is, ukránok... Vagy lettek? Lit­vánok? Hát ki tudná azt most már? Csend van. — És mi lett vele? — kér­di az asszony nyomottan. — Hazahoztad? (Folytatjuk) Tanácskozik a szilárdság frontja A Camp David-i alku, a „Pax Americana” el­len máris kibontako­zóban van az azt elvető arab erők akciója. Négy arab or­szág — Szíria, Líbia, Algéria, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság —, valamint a Palesztinái Felszabadítási Szervezet vezetői tanácsko­zásra ültek össze Damasz- kuszban, hogy kidolgozzák közös stratégiájukat a Szá­dat egyiptomi elnök külön- utas politikájának legújabb lépésével szemben. A csúcsértekezlet résztve­vői nem először találkoztak: Szadat tavaly novemberben látványos jeruzsálemi láto­gatása után először a líbiai Tripoliban, majd Algírban vitatták meg — és egyértel­műen elvetették — az egyip­tomi elnök kapituláns poli­tikáját. Azóta a „szilárdság frontjaként” tartják számon a négy arab ország és a PFSZ tömörülését. Nem meglepő, hogy Szadat legutóbbi, be­hódoló lépése új akcióra sar­kallja az igazságos és átfogó közel-keleti rendezés követ­kezetes híveit. „Szadat elárulta az arabok ügyét, különbékét kötött Iz­raellel s hátat fordított az araboknak” — ezekkel a sza­vakkal nyitotta meg a csúcs- értekezletet házigazdája, Asszad szíriai elnök. Példát­lan keménységgel bíráló be­szédében Asszad rámutatott, hogy Szadat önös érdekeitől vezérelve Camp Davidben elárulta a palesztin arabok ügyét. A megnyitó ülés másik szónoka, Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője sem zárta ki az izraeli támadás lehetősé­gét, különös tekintettel arra, hogy az utóbbi napokban Iz­rael mintegy 60 ezer katonát vont össze libanoni határa mentén. A palesztin egység szempontjából biztató jel, hogy a palesztin küldöttség tagiaként a damaszkuszi ta­nácskozáson jelen van a PFSZ-en kívül álló Palesz­tinái Népi Felszabadítási Front vezetője, George Hab- bas is. A tanácskozás — zárt aj­tók mögött — még tart. Idő­közben Vance amerikai kül- ügvminiszter Ammanban és Rijadban házal a Camp Da­vid-i csomagtervvel. Követ­kező állomása Damaszkusz les-' Érthető tehát a szíriai fővárosra ráirányuló figye­lem. P. V.

Next

/
Oldalképek
Tartalom