Kelet-Magyarország, 1978. szeptember (35. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-19 / 221. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. szeptember 19. E sztendeje, hogy a Szabolcs-Szatmár megyei főügyészség 13 állami mezőgazdasági üzemben vizsgálta a nőpolitikái határozat végrehajtását. Akkor a törvénysértések megszüntetése és megelőzése érdekében kérték a szükséges helyi intézkedéseket. A ME- DOSZ megyebizottsága mellett működő nőbizottság az ügyészségi vizsgálat alapján szintén foglalkozott az állami mezőgazdasági üzemek nődolgozóinak helyzetével. Nem megnyugtató megállapítás, hogy a főügyészség észrevételei a nőbizottságokhoz egyáltalán nem, de sok esetben a szakszervezeti bizottságokhoz sem jutottak el. Ezért is vált szükségessé ismételten felhívni az üzemek figyelmét arra: készítsenek a nőkkel kapcsolatos gazdasági feladatokat tartalmazó éves intézkedési tervet, oktatási, képzési intézkedési tervet. Az üzemek határozzák meg a nők számára alkalmas és alkalmassá tehető munkaköröket, munkahelyeket. Hassanak oda, hogy a három, vagy ennél több gyermekes dolgozó nők a gyermek 18 éves koráig megkapják a jogszabály szerinti pótszabadságot. Az állami mezőgazdasági üzemekben 2754 a nődolgozó. Munkájuk nehéz és felelősségteljes, párosul a családnevelés gondjaival is. Minimális követelmény, hogy az üzemek a nődolgozókkal kapcsolatos rendeleteket, utasításokat messzemenőkig teljesítsék. Különösen kirívó a helyzet a pótszabadságok utalványozásával. A vizsgált tizenhárom üzemből kilenc helyen összesen 66 több gyermekes nőt nem részesítettek pótszabadságban. Volt, ahol arra hivatkoztak, tévesen értelmezték a rendeletet (!) másutt még ilyen hivatkozási alapot sem találtak. A nők ma még cseppett sem kielégítő helyzetét az állami mezőgazdasági üzemekben, hosszan lehetne elemezni, de erre elsősorban az üzemekben van szükség. A MEDOSZ megyebizottsága mellett működő nőbizottság a téma tárgyalásánál helyesen határozott: egyeztetni kell az eredményeket és gondokat, hogy a további tevékenység valamennyi nődolgozó érdekében még sikeresebb, összehangoltabb legyen. S. Építik Mátészalkán a keleti lakónegyed új hőközpontját. Javítják a közétkeztetést A kereskedelmi vendéglátásról tárgyalt a városi tanács Nyíregyházán Nyíregyháza kereskedelmi és vendéglátóipari ellátása — a jelenlegi körülmények között — már nem képes megfelelően gondoskodni a megyeszékhely több mint százezer lakosáról és a bejáró mintegy húszezer munkásról, diákról — hangzott el többek közt a Nyíregyházi Városi Tanács szeptember 18-i ülésén. A jelentős fejlesztés révén az V. ötéves terv első két és fél évében 5370 négyzetméterrel bővült Nyíregyházán a kereskedelmi üzletek alapterülete. Az élelmiszerek választéka bővült, több zöldséget, gyümölcsöt, tejterméket, baromfit, hidegkonyhai és cukrászati készítményeket fogyasztottunk. A vendéglátás arculata is mind határozottabban változik: míg néhány éve az ital adta a forgalom jelentős részét, ma már csaknem a felét teszi ki a bevételnek az ott fogyasztott ételek árusítása. Sürgető feladatként jelölte meg a városi tanács a munkás- és gyermekétkeztetés kiterjesztését, hogy az üzemi konyhákon mind többen juthassanak olcsóbb ebédhez. Nyíregyházán közismerten nagy gondot okoz, hogy a városközpontban és az új lakótelepeken, — a külterületekről nem is beszélve. — kevesen ebédelhetnek gyorsan, a reggeli és a vacsora elfogyasztására sincs elég étkezde. Jelentős javulást várnak a következő ötéves terv elején a Jósavárosban megépítésre kerülő ötezer adagos úgynevezett báziskonyhától: innen nemcsak a környező gyermekintézmények hordhatják az ebédet, hanem az új lakónegyedben élőknek sem szükséges naponta főzni, a bisztróban kényelmesen, gyorsan és olcsón elfogyaszthatják ebédjüket. A ruházati termékekről szólva hangsúlyozták: a Nyírfa és a Kelet áruházak átadásával 1974-ben összesen 11 ezer négyzetméterrel nőtt a kereskedelmi üzletek alapterülete, viszont mégis gyakran bosszankodhatunk, mert nem lehet kapni egyes gyermekruházati termékeket, kisebb a választék lakástextiliákból, farmernadrágból, női és gyermekcipőből. A vegyesiparcikkek forgalma mutatja az életmód változását: a lakásépítések-átadások révén több bútort és lakberendezési tárgyat vásárolunk. A szabad idő eltöltését és a kiskertekben végzett munkát segíti a több háztartási kisgép. Nagyobb számban kelnek el kemping- és motorkerékpárok, autók. Viszont gond az, hogy a fejlődés ellenére hiány van vastömegcikkekből, drótfonatokból, mezőgazdasági szerárukból, zárakból lakatokból, víz- és gázcsövekből, üveg- és porcelánárukból, sík- és húzott üvegekből. A munkáslakta területek ellátásáról szólva határozatot fogadott el a városi tanács : Ságvári-telepen, Borbányán és Nyírszőlősön, valamint a külterületeken az alapvető élelmiszerek ellátása, a választék bővítése a feladat. Valamennyi helyen — ahol még nincs ABC — szükséges az önkiszolgáló rendszerű, kis ABC-k létesítése. A peremkerületeken, ahol szakbolt nyitására nincs lehetőség, magánkereskedő által üzemeltetett bolt kialakítását szorgalmazzák. Bérágynemíí több színben A Nyírségi Patyolat Vállalatnál az V. ötéves tervben szolgáltatásra a fejlesztési alapból és saját erőből 40 milliót fordítanak. Legjelentősebb beruházás lesz a 4 nagy teljesítményű gáztüzelésű kazán beszerelése. Ez több mint 22 millióba kerül, s nemcsak a termelés kapacitását fogja növelni, hanem javítja a gépek közötti összhangot is. A vállalatnak Szabolcsban 18 saját üzlete van, ahol a mosásra, tisztításra beadott ruhaneműket veszik fel. Ebből 8 Nyíregyházán működik. Nyírbátorban 1980-ig egy komplett szalont nyitnak. Felvevő üzletük van Nyírbátorban, Mátészalkán, Fehér- gyarmaton, Kisvárdán 2, Ti- szavasváriban 2 és Záhonyban. Az idén nyílt üzlet Vá- sárosnaményban. A vállalat igyekszik bővíteni szolgáltatásainak körét megbizatásos rendszer kiépítésével is. Ezt a módszert alkalmazzák Vaján és Nyírmadán. Tíz ÁFÉSZ- szel vannak kooperációs kapcsolatban, amelyek biztosítják részükre a felvevőhelyeket. Időközönként saját gépkocsijuk keresi fel a szatmári falvakat. Mozgófelvételi rendszerben szedik össze a mosásra, tisztításra szánt ruhákat, fehérneműket. Az idén a lakosságnak 155 ezer darab felsőruha vegy- tisztítását és mintegy 65 ezer kiló fehérnemű, ágynemű piperemosását végzik el. NépVasalószalon Térítők esküvőre • Kérjen törülközőt szerű szolgáltatásuk az otthon mosott fehérneműk vasalásának a vállalása. Ez évben ez a mennyiség 42 ezer kilóra tehető. A növekvő igények kielégítése érdekében a Jósavárosban vasalószalont nyitottak. Kéthetenként 6—7 ezer ágynemű-garnitúrát kölcsönöznek az igénylőknek különböző színekben. A bérágy- nemű-szolgáltatásuk népszerű. Az idén már 9 ezer ilyen garnitúrát tudnak kölcsönözni, mégsem elegendő. 1974- ben még összesen 500 ágynemű-garnitúrájuk volt, s ezt sem vették igénybe. Kölcsönöznek frottirtörül- közőket is. Foglalkoznak ha- risnyaszem-felszedéssel, gyermek- és férfinadrág-koptatók cseréjével, biztosítanak esküvőkre, ünnepségekre asztalterítőket. És több ezer négyzetméternyi szőnyeget és függönyt tisztítanak évente. Mindezek mellett mintegy 40 ezer kiló, főleg munkaruha- vegytisztítást végeznek a különböző vállalatoknak, (f.) Másfél év motorlopásért Egyszer súlyos testi sértésért, kétszer lopásért volt már börtönben Mocsár Dezső 25 . éves nagycserkeszi lakos, most ismét lopásért került a vádlottak padjára. Április 24- én éjszaka ittas állapotban bement Nyíregyházán a takaréképület lépcsőházába és ellopott egy kismotort. Elindult vele Nagycserkeszre, de alig hagyta el a város területét rendőrök igazoltatták. Pillanatok alatt kiderült, hogy a motor nem az övé, így a rendőrségi autóval folytatta útját Nyíregyháza felé. A motortolvaj Mocsárt a Nyíregyházi Járásbíróság dr. Drégelyvári Imre tanácsa másfél év fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte, s két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítélet jogerős. Egy nép szabadságának eltiprása, az emberség megalázása a legméltatlanabb cselekedetek közé tartozik. Csak az emberi méltóság megőrzésével lehet ezek fölött úrrá lenni, elviselni. Chile öt évvel ezelőtt bekövetkezett tragédiája ma is fáj az emberiség jobbik felének. Érdekeset mondani, lebi- lincselőt ma már roppant nehéz erről. Kabay Barna és Gyöngyössy Imre — a Tengerre néző cellák című tévéfilmjében — új oldalról és új látószögből közelítette meg, dolgozta fel e sokszor megírt témát. Láthatóan nem a borzalmak bemutatására törekedtek (bár kegyetlenség, erőszak akad a filmben éppen elég), és nem is kívülről nézik, nem is onnan indulnak el. A testet is harci próbára bocsátó belső, lelki ellenállásról, az emberi méltóság megőrzéséről szól filmjük. Arról is, hogy az ilyenfajta ellenállásra nemcsak a chilei börtönökben szenvedő megkínzott, megalázott haladó gondolkodású embereknek, hanem az egész rabságba vetett chilei népnek szüksége van ahhoz, hogy megérje azt az időt, amikor ......megnyílnak a széles fasorok, amelyeken elindul a szabad ember, hogy felépítsen egy jobb társadalmat.” De mindenkor és mindenütt szükség van ilyen belső ellenállásra, amikor és ahol a szabadság és az emberi önérzet meg- aláztatik. A filmbeli események nyilván az uralomra jutott fasiszta diktatúra első terrorhullámai után játszódnak, amikor már jól szervezett börtönélet keretei között őrzik a kínvallatásokon átesetteket, akikre előbb-utóbb a tömegesen végrehajtandó kivégzés sorsa vár. Azonban még az előbb jelzett játszási időpont ellenére is „vasaltabb” ez a börtön, „jobban öltözöttek” a foglyok, sőt jobban bánnak, olykor szelídebben beszélnek velük őrzőik, semmint eddig képzeltük. Mi gondoltuk rosz- szul, vagy a film alkotóinak koncepciója lenne téves? Gondolom, a sematikus fa- sisztaterrorképet akarták elkerülni Kabayék. Azonban ahogyan az akkori hírekből és kommentárokból tudni lehet, ez a fajta magabiztos nyugalom nemigen jellemezhette a Pinochet-dikta- túrát az első években, később viszont már nem hajtottak végre tömeges kivégzéseket. A rendszer embertelensége viszont változatlan maradt. Mindez persze csupán gyengíti a film hitelét, de nem rontja le. Mint ahogy néhány jelenet túlírtsága (pl. a mesterséges táplálásé) és a film terjedelmessé- ge csökkentette a hatást, de nem hatástalanította magát a filmet. Kilencvenöt perc sok egy tévéfilmnek, különösen akkor, ha nagyon ráérős a tempója egynémely képsornak. Azt viszont kötelező megmondani, hogy számos felejthetetlen kép és képsor emlékezetessé, sőt széppé teszi ezt a kegyetlen filmet. Most már csak röviden, másról. Sikerületlennek tartom a Viszontlátásra, drága című tévéjátékot, melyet Tersánszky Józsi Jenő regényéből Maár Gyula készített. Ez is terjengős lett, és alig kapunk meg valamit abból, amit Tersánszky a szerencsétlen Nela alakjával, sorsával kifejezett. Ez így ahogy elénk került egy — ha még oly jó színésznői alkotó munkával kidolgozott — magándráma, melynek érdektelenségét Bánsági Ildikó sem tudta közérdekűvé lényegíteni. Bármily sokat is emlegetik a filmben a háborút, mégsem tűnik elő igazán, hogy a jellem, a személyiség lebomlásának a háború az oka. Seregi István „Ha valaki még egyszer igy megtisztel, annak a képébe mászom.” Ez az utolsóként elhangzott mondat lehet a tömör summázata Basar Sabuncu török író A megtiszteltetés című színdarabjából készült rádióváltozatnak, melyet a Rádiószínház bemutatójaként pénteken hallhattunk. Egy térben nem is olyan messzi világ mai szociális problémáiból sűrített a szerző egy jól felépített drámai játék- ravalót. Noha a bemutatott társadalmi viszonyok és emberi viszonylatok tőlünk az időben — szerencsére — messze távolodtak, a valósságuk bennünk is döbbenetét keltett és együttérzésünket váltotta ki a társadalmi felemelkedésükért ma még küzdőkkel. Az a nyomasztó szegénység és a vele együtt járó emberi kiszolgáltatottság, ami ebből a rádiójátékból áradt, ilyen „életközeiben” a mi felszabadulás utáni generációnknak szinte elképzelhetetlen. A mindenható török gyárigazgató Tashin úr, voltaképpen azért látogatta meg („procc” feleségével együtt) lakásán a neki komoly szolgálatot tett munkását, a lét küszöbén nyomorgó Sabrit, hogy leánygyerekét elcsalja tőle. A kisleány éhezéstől való megmentését és örökbefogadását ígérve, persze inkább ingyen cselédre volt szükségük. A Sabrit „megtisztelő” látogatás és a neki komoly gondot, adósságcsinálást jelentő vendéglátás során — a darab legnagyobb erényeként — kristálytisztán bontakozott ki a dialógusokból a szereplők jelleme. A lekezelő modorú, áljótékony kapitalista vezérigazgatóé, az úriasszonyságot haszon- élvező feleségéé és a Sabri család tagjaié. Maga Sabri az alázatosan fejet hajtó engedelmes munkás mintája, felesége a családféltő szegény asszonyé. A fiúk viszont már felvilágosultabb, keményebb, s nem le- kenyerezhető, a jövőt hordozó török munkásfiú típusa. Sabri apósának (a másik póluson) a vezérigazgató pedig egyenesen ideál. A történet röviden ösz- szefoglalható. Sabri fia — aki otthagyta a családot a húga örökbeadása miatt, megszöktette a kislányt a vezérigazgatóéktól, és éppen akkor vitte haza, mikor Tashin úr arra akarta rávenni Sabrit, hogy tagadja el a rendőrség elől az eltűnt kislány örökbefogadási ügyét. Ebben az utolsó jelenetben végre Sabri szeme is kinyílt, s akkor mondta ennek a jegyzetnek az elején idézett mondatot. A rádióváltozat készítői (Major Anna adaptáló, Orbán Tibor rendező, Mesterházi Márton dramaturg) jól tették, hogy ráirányították figyelmünket a kevéssé ismert mai török drámairodalomnak erre az alkotására, és rajta keresztül a mai török valóságra. Merkovszky Pál BÁZISKONYHA ÉPÜL Csak egy fő O lvasom egy jelentésben, hogyaGu- lácsi Általános Iskolában az 1977/78-as tanévben 24 nyolcadik osztályos tanuló vizsgázott. Közülük 12-en ipari szakmunkásképző intézetben, 6-an gimnáziumban, négyen szakközépiskolában, égy gyerek mezőgazdasági szakmunkásképzőben tanul. „Nem tanul tovább egy fő." Az iskola igazgatója az adatokkal kapcsolatban | elmondta: „Javult a továbbtanulás helyzete.” De I még menniyre! Ha arra gondolok, hogy négy évti- I zeddel ezelőtt az elemi tanulmányaikat befejezők közül Gulácson csak egy, esetleg egyetlen gyermek sem tanult tovább, akkor nem túlzás, ha azt mondom: elégedettek lehetünk. Csak egyet nem tudok. Lehet-e még a továbbtanulás helyzetén javítani. Hiszen akarnak . .. S.
