Kelet-Magyarország, 1978. szeptember (35. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-16 / 219. szám
1978. szeptember 16. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Iskola X- Pedagógus X Szülő -X- Gyerek -X- Iskola X Pedagógus ■X- Szülő "X- Gyerek "X- Iskola X Pedagógus SZÜLÖK, NEVELŐK FÓRUMA „..Jó szóval oktasd, játszani is engedd../1 Kiállítás a vajai múzeumban Szente Varga Mária: Nyelvtörő mese Az ország számos iskolájából 1053 gyermekrajz érkezett a „Hogyan látják a gyermekek a kuruc kort” című pályázatra. Az úttörők és kisdobosok félszáz legszebb alkotását mutatják be a vajai múzeumban. (E. E. felv.) Holnap: Pajtás-nap Csillebércen A NYÁRI VAKÁCIÓRÓL még sok szó esik napjainkban. Az iskolaév befejeztével a gyermek a megszokott ritmusból áttért egy kötetlenebbe, viszont a valóság megismerésében ennek is komoly szerep jut. Míg az oktatás-tanulás során főleg az ismereteket sajátítják el, a nyári szünet elsősorban az emberi viszonyok megismerése, elmélyítése szempontjából hasznos (táborozáskor, kirándulásokon, utazásokon). Kedvező, ha a gyermek az úttörőmozgalom szervezésében, vagy szüleivel utazik, s megismeri tájainkat, nemzeti kincseinket. De mennyire helytelen, hogy rivalizálás alakulhat ki a szülők között: hol tölti a gyermek a nyári szünet egy részét. Sokak szemében ugyanis az a „menő” vakáció, ha a gyermek — mielőtt hazáját megismerné — külföldre is eljut. Az idősebbek elbeszéléseiből hallhattuk, s esetleg saját gyermekkorunkból is emlékezhetünk arra, hogy egy — akár felsőbb iskolába járó — parasztgyereknek hogyan telt a nyári szünideje: reggeltől estig dolgozott, mert a gyermek munkájára szüksége volt a családnak, a taníttatáshoz, sőt a létfenntartáshoz is. Ma már egyetlen család sincs ráutalva az egész nyáron át tartó gyermekmunkára, mégis egyes faluközösségekben, ha nem is általánosan, de kísért a múltnak ez a vonása. A hosszú nyári gyermekmunka még gyakori. Vannak olyan gyerekek, akik nemhogy külföldre, de még a falujuk határán túlra sem igen jutnak, akik múzeumok látogatása, táborozások helyett a dohányföldeken, állatok mellett dolgoznak nyaranta. Nem az időszakos nyári munka ellen kell hadakoznunk! A munkára nevelés szempontjából ez helyes és hasznos. Hanem amikor a nyári munka a vakáció kizárólagos céljává válik, az károkat okoz a gyermeki személyiség fejlődésének. Érdekes beszámolót küldött Tornyospálcáról Kovács Jutka, aki tizenegy úttörőtársával együtt két hetet töltött nyáron Csillebércen, a nagytáborban. Az Ifjú Gár- da-altáborban laktak a tor- nyospálcai pajtások, s itt külföldi úttörőkkel is találkozhattak: finn, belga és szovjet pajtásokkal. Sok barátság szövődött az érdekes, változatos programú táborozás idején. A csillebérci tábor idén ünnepelte három évtizedes jubileumát, s ennek jegyében zajlott a program. Találkozhattak az itt táborozok olyan felnőttekkel, akik annak idején részt vettek a tábor építésében, és elFALUN TANÍTOK, s évek óta visszatérő probléma ez a túlzott „munkára nevelés”, amiről tanév kezdetén újra és újra tudomást kell vennem. Magyartanártól igazán nem provokatív kérdés: mit csináltál nyáron? Csak néhány gyermek mesél önfeledten a nyári úttörőtáborokról, az osztály zöme pedig hallgat. A faggatásra elképesztő válaszokat hallok. Nincs élményük. „Otthon voltam.” „Segítettem a dohányföldön” — ez a leggyakoribb válasz. Igaz, el tudják mondani a dohánytermesztés szinte valamennyi fázisát, mit, mikor és hogyan kellett elvégezni. Viszont, hogy csak erről tudjanak beszélni, csak ezt ismerjék, az kevés. Tennünk kellene valamit az érdekükben, hogy ők is élményekkel tele jöjjenek szeptemberben iskolába, hogy ne félmondatokból megalkotott, féloldalas élménybeszámolók szülessenek. Több úttörőtáborral? Nagycsaládok- nak szóló üdülő jegyekkel? Valószínűbb, hogy leghatékonyabban és leghamarabb a családok szemléletének változtatása segítene. Közös kirándulások, a környék, a közvetlen környezet megismerése együtt a családtagokkal, csodálatos élményt jelenthet a gyermeknek. Miért emlegetem ezt most, hiszen itt az új tanév, s igazán nem a szünetről kellene elmélkedni. De most minden iskolában, alsó és felső tagozatos tanulóknál egyaránt új, 11 napos „iskolahetet” vezettek be, s ez kéthetenként egy szabad szombatot jelent. AZT SENKI SEM SZERETI, ha előírják, mit tegyen szabad idejében. Mégis, hadd álljon itt: menjünk ilyenkor gyermekeinkkel, vigyük őket, ismertessük meg velük a világot, hadd kérdezzenek, s mi feleljünk nekik. Az ő érdekükben. Jánosiné Juhász Katalin ső lakói is voltak, ök elmondták, milyen nehéz körülmények között kezdték a munkát, s nagy örömmel látták a mostani gyönyörű tábort. Megismerkedtek a gyerekek a környékkel is: a Já- nos-hegyi kilátóra is felmentek, s gyönyörködhettek a főváros panorámájában. A sportkedvelők különféle versenyeken mérhették össze ügyességüket, erejüket. Soksok dalt, játékot tanultak egymástól a magyar és külföldi gyerekek. Részt vettek a Kubába utazó delegáció búcsúztatásán is a tornyos- pálcaiak — ez igen nagy élményt jelentett mindannyi- uknak. Az 1978—79-es tanévre a Magyar Üttörők Szövetségének országos elnöksége „A mi világunkért” elnevezéssel országos mozgalmat indított, amelynek középpontjában szűkebb és tágabb világunk megismerése, felfedezése áll. Az egész éven át tartó úttörőünnepségekből természetesen a gyermekek közkedvelt lapja, a Pajtás is kiveszi részét. Szeptember 17-én, vasárnap „A mi világunkért” mozgalom első, nagyszabású, országos eseményeként Pajtás-ftap lesz a csillebérci úttörő nagytáborban. Az egész napos, színes program segítségével szinte megelevenedik mindaz, amivel a lap olvasói hétről hétre találkozhatnak a Pajtásban, így például a Csillebércre látogatók személyesen megismerkedhetnek a Pajtás „Kedves ismerős” rovatának szereplőivel, művészekkel, sportolókkal. Mindazok, akik kedvelik a Pajtás „Töprengő” rejtvényrovatát, szeptember 17-én egy óriási, ezer példányban elrejtett rejtvényből álló játék megfejtésével tehetik próbára leleményességüket. Vetélkedővel egybekötött jelképes utazást rendez a helyszínen az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda is, amelynek fődíjai között szerepel egy több napos, háromszemélyes beutaló Kőszegre, illetve egy hétvégi pihenés Királyréten. A sportkedvelő gyerekek válogatott labdarúgókapusoknak rúghatnak 11-eseket, világ- és Európa-bajnok asztaliteniszezőkkel, nemzetközi sakkmesterrel mérhetik össze erejüket, a tv-torna irányítóinak vezényszavaira tornázhatnak. Különösen érdekes lesz Ádi — vagyis Gerhard Adolp —, az NDK televíziójából ismert és nálunk is népszerű „Gyere velünk, csináld velünk” című műsora vezetőjének sportvetélkedője. A Pajtás egyik legnépszerűbb rovata a „Hangfal”. Híveinek igényeit elégíti ki majd a kétórás discoműsor B. Tóth László vezetésével, valamint a Piramis együttes hangversenye. A KISZ Központi Művészegyüttesének Rajkó zenekara, úttörő együttesének táncosai és citerásai is a közönség elé lépnek. Lesz játékvásár és a Veszprémi Állatkert mini állatkertet mutat be. A Pannónia Filmstúdió rajz- és bábfilmekkel, az Állami Bábszínház egyórás műsorral szórakoztatja a gyerekeket. Az ifjú filatelisták örömére a csillebérci posta alkalmi bélyegzőt használ ezen a napon. Egyre hűvösebbé válnak a reggelek: Itt az ősz... Ezt a tényt nap mint nap tapasztalhatjuk, még ha nem is nézünk a naptárbá. Elköltöztek a gólyák, s már a fecskék közül is többnyire csak a kései költésből származó fiatalok vannak itthon. Javában tart az őszi madárvonulás. Az idén viszonylag korán megérkeztek a fenyőrigók vagy a léprigók az alföldi erdős területekre. Ezt a madárfajt valamikor nagy tömegben fogták, főként lépvesszővel, s ínyencek csemegéjeként árulták a piacokon is. Ma védelem alatt áll! Termetére nézve kisebb galambnagyságú, szürkésbarna tollazatú rigófaj, csak szórványosan költ Magyarországon, főként a középhegységekben. Jelenleg még csak kisebb csapataik tartózkodnak nálunk — így megyénkben is, és főként seregélycsapatokhoz verődve keresik fel a szőlősgyünk, keresünk néhány új cimborát — gondoltam. Lekaptam a torony tetejéről a rézkakast, az rögtön előkukorékolta a bicegő kocsit és a kocogó bocit is. Jött a kacska macska, szájában a pisze keszeggel. Jött a tücsök, a vöcsök, a gérbic bíbic, a csipogó csóka, a hóka fóka, a tmakogó róka, a kotyogó kulacs, meg a kullogó kullancs. H ogy aztán ilyen szépen együtt voltunk, mindenki rákezdte a magáét. Fecske fecsegett, kecske kecsegett, kukac kucorgóit, mackó makrancoskodott, pocok porcogott, pinty pityer- gett, csikó csintalankodott, piszke reszketett, sikló sikol- tott, köcsög köhögött, hörcsög hümmögött, kocsi kocogott, boci bocorgott, macska vac- kolódott, keszeg kesergett, tücsök tüsszögött, vöcsök vörö- södött, bíbic bicegett, csórt a csóka, forgott a fóka, koplalt a róka, csurgóit a kulacs, fur- kált a kullancs. Akkora lármát csaptak, hogy belésüketültem, elszaladtam, világ végéig meg sem álltam. kerteket, gyümölcsösöket. Fő táplálékuk azonban a sárga és a fehér fagyöngy bogyója, mely hideg teleken szinte egyedüli — bőséges — élelemforrásul szolgál számukra. Kevesen tudják, hogy táplálkozása révén az erdőgazdaságok számára igen káros fagyöngy elterjesztésében jelentős mértékben részt vesz! Bélcsatornájában ugyanis a fagyöngy, vagy ahogyan másfelé nevezik — a fakín — termésének magja nem károsodik. Az ágakra, fiatal galy- lyakra jutva e félparazita növény kicsirázik, behatol a fa hámszövetébe, s a farészből felszívott nedvességet hasznosítja a gazdanövény káirára. A fenyőrigó ez irányú kártételét azonban a nyári rovarpusztítása ellensúlyozza. Megjelenése hamarosan a lakott területek környékén is várható a még később érkező fenyőrigócsapatokkal együtt. Agárdjr Sándor TÖRD A FEJED! Vízszintes: 1. Megfejtendő (a vízszintes 20 folytatása). 6. Nitrogén, oxigén vegyjele. 7. Falatozd! 8. Név nélkül, rövidítéssel. 9. ... Miklós, neves magyar építész volt. 11. ... Endre, nagy költőnk. 12. lIOE. 14. Illatos, teának is használt virágáról ismert faféle. 16. Fonott, kerek kis kalács. 18. Télisport. 20. Megfejtendő (a függ. 6. folytatása). 21. Európai nép. 22. Mennyei. 24. Félig aromás!!! 25. Vencsellővel összevont község. 27. Hivatalos szerv elé hivat. 28. Emberi test mozgatója. 29. Közlekedőeszköz (utolsó négyzetben két betű). Függőleges: 1. Róbertke. 2. Tiltás. 3. NDK német nyelvű rövidítése. 4. Vissza: bizonygató szócska. 5. Néma vándor!!! 6. Megfejtendő (folytatása a vízsz. 20. sorban). 10. Gyulladás. 11. AÁS 13. Energia. 14. ... -visz. 15. Megfejtendő (a vízszintes 1. folytatása, utolsó négyzetben két betű). 17. Suli. 19. Járomba fog, rabságba vet. 21. Női név. 23. IVÓ. 24 Államnak fizeti az állampolgár (—’). 26. Vissza: e napon. 27. Római 4. Megfejtendő: Vasárnap kezdődik a ... (függ. 6., vízsz. 20., 1., függ. 15.). Múlt heti megfejtés: HURRÁ, ITT AZ ŰJ TANÉV. Könyvjutalom: Szemján Csaba Máriapócs, Tamás Gábor Kisvárda, Makkai Zsolt Nyírszőlős, Sulyok Lívia Csenger, Iglódi Hajnalka Csaholc, Kocsis Béla Fé- nyeslitke és Gulyás Éva Tyúkod. az úttörővárosban Északi madárvendégek Ifimentem az udvarba udfC varolni, kertbe kertelni, fák közé fázni. Jól befogtam a fülem, hogy halljak, jól becsuktam a szemem, hogy lássak, leharaptam a nyelvem, hogy beszélni tudjak. Hát ahogy az eresz alá nézek, fecskét látok. Felmásztam a fészekbe, fecsegtem vele. Aztán lejöttem és kecseg- tem a kecskével, mocorogtam a kukaccal, kucorogtam a mackóval, vacogtam a pocokkal, mert nagyon hideg 'volt. Mielőtt a pinttyel pityegni, a csikóval csintalankodni, a siklóval csuklani, a piszkével reszketni kezdtem volna, megszomjaztam. Odamentem a kiszáradt kúthoz, telemertem levegővel a csöpögő köcsögöt, megkínáltam vele egy csökött hörcsögöt. Eloltottuk a szomjunkat és nekiiramodtunk, ahányan voltunk: a fecsegő fecske, a kecsegö kecske, a mocorgó kukac, a kucorgó mackó, a vacogó pocok, a pityegő pinty, a csintalan csikó, a csukló sikló, a reszkető piszke, a csöpörgő köcsög és a döcögő hörcsög. • No, mivel még kevesen va„Á mi világunkért" mozgalom első nagy eseménye NYÁRI ÉLMÉNYBESZÁMOLÓ