Kelet-Magyarország, 1978. szeptember (35. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-16 / 219. szám

2 kelet-magyarország 1978. szeptember 16. Mezőgazdasági Szövetkezeti Éiet A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa Mezőgaz­dasági Szövetkezeti Életeim­mel új lapot jelentetett meg. A képes, 32 oldalas lap első számában Szabó István, a TOT elnöke írt köszöntő ve­zércikket. írásában többek között a lap célját így hatá­rozza meg: „Szándékunk, hogy a szövetkezeti mozga­lom társadalmilag-gazdasági- lag legaktívabb rétegének, a szövetkezetek és szövetségek tisztségviselőinek, a bizottsá­gok vezetőinek és tagjainak politikai tudatát formáljuk, cselekvési egységét erősít­sük.” Más helyen ezt írja: „Nagyon sokat várok attól, hogy a lap hű és gyors segí­tője lesz a szövetkezetek gaz­dag kezdeményező készsége és jó munkamódszerei ter­jesztésének.” Dr. Czimbalmos Béla, a TOT főtitkára a választott testületek szerepéről, felelős­ségéről három oldalnyi ter­jedelemben fejti ki a terme­lőszövetkezetek III. kong­resszusának határozataiból adódó feladatokat. Az első szám gazdagon közöl sza­bolcs-szatmári szerzők tollá­ból írásokat. Makrai László, a Szabolcs-Szatmár megyei TESZÖV titkára Szövetsé­günk elválaszthatatlan a me­gyétől címmel írja le a szö­vetség szerepét, tevékenysé­gét a megye mezőgazdasági szövetkezetei szervezeti, gaz­dasági életének segítésében. Faggyas Jenő, a tarpai Esze Tamás Termelőszövet­kezet elnöke a szövetkeze­tükben megjelenő — me­gyénkben egyedüli — tsz üzemi lap jelentőségét mél­tatja a tagok informálása és a szövetkezeti demokrácia növelésében. Sipos Béla új­ságíró Illés Zoltánt, a domb- rádi Petőfi Termelőszövetke­zet kombájnosát mutatja be az új lapban. A lapban több cikk foglal­kozik a különböző bizottsá­gok munkájával, újítások­kal, nyugdíjasokkal és sok más egyébbel, mondhatnánk: a megírt eredmények, gon­dok mintegy keresztmetszeté a mezőgazdasági szövetkeze­tek minden napjának. Sok sikert, eredményes munkát kívánunk újabb laptársunk­nak! Irodalmi ősz Mátészalkán A szatmári város hagyományos rendezvénye, az irodalmi ősz eb­ben az évben különösen gazdag programot kínál. A Thália Szín­ház társulatának nyitó előadása után egészen decemberig bősé­ges választékot ajánlanak a szín­ház és az irodalom kedvelőinek. Több színház érkezik ez idő alatt mátészalkai vendégszerep- ' lésre. A Népszínház operaegyüt­tese Donizetti: Rita-ját és Ko­dály: Székely fonó-ját mutatja be. Krúdy születésének 100. év­fordulójára emlékeznek a debre­ceni Csokonai Színház produk­ciójával: Az arany meg az asz- szony-nyal. A szolnoki Szigligeti Színház két előadással készül bemutatkozni a közönségnek. Közel húsz jelentős esemény szerepel a rendezvénysorozat programjában. Ezek közül a leg­nagyobb várakozás neves színmű­vészeink önálló előadói estjeit kí­sért, melyek a fővárosban már hosszú ideje sikerrel futnak. Ilyen pódiumműsort ad Tolnay Klári, Margittay Ági, Darvas Iván, Lukács Sándor, Szemes Mari, Bárdy György, Jobba Gabi és Jordán Tamás. Krúdy művei­ből válogatott összeállítást ad elő Hőgye Zsuzsa, a debreceni szín­ház fiatal művésze. Nyolc előadásból álló sorozat elemzi Krúdy életművét, ezek az előadások a művelődési központ­ban, az ifjúsági házban és a MOM-ban is elhangzanak. Az iro­dalmi ősz eseményei mellett már készülnek a munkásművelődési hetek rendezvényeire is. Téli ruhák, cipők az üzletekben A legújabb őszi-téli divat szerint készült, sokmillió forint értékű, gazdag választékú ruha, kabát és gyermekkonfek­ció tölti meg a ruházati nagykereskedelmi vállalat Simái úti raktárait. Szűcs Lászlóné a legújabb kabátok egyikét próbálja. (H. J.) Alig egy hete érkezett meg „hivatalosan” az ősz, az áru­házakban és a nagykereske­delmi vállalatoknál azonban hónapok óta a téli áruk je­lentik a forgalom egy ré­szét. A Kelet-magyarországi Textil- és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat nyíregyházi raktárából má­justól kezdve folyamatosan szállítják ki a férfi-, női és gyermekkabátokat, bundá­kat, öltönyöket, nadrágokat, ruhákat. A városok és a nagyközségek 30 szaküzletét látják el téli áruval, itt tel­jes választékot tudnak kínál­ni a felsőruházati termékek­ből. Tetőtől talpig felöltöz­hetnek és válogathatnak a di­vatos és elegáns termékekből az itt vásárlók. A megyében 200 millió forint értékű téli árut kínálnak az üzletek. A nők az idei télen a már lassan hagyományosnak szá­mító, hosszított szabásvonalú, vádliig érő, szövetalapanyag­ból készült kabátok mellett nagy választékot találnak a sportos, bőr-, műbőr, sertés- velúr, vagy szőrmével díszí­tett kabátokból. Ez elsősorban a nadrágot viselő nők kedvelt darabja. Az idei télen a szőr­més ködmönökből, sertésve- lur és műszőrme bundák­ból többet, a valódi szőrme­bundákból, főként a panofix- ből mindössze 6—700 darabot szállítanak az üzletekbe. Az a tapasztalat, hogy a divato­sabb, gyakrabban cserélhető, s így olcsóbb női kabátokat vásárolják szívesebben. A női kabátok színe a barna, bordó, zöld és drapp külön­böző árnyalata és ezek min­tázata. Az nők az idén sokfé­le mikrokord és bársony pantallót találhatnak az üz­letekben, a már évek óta kapható nylonjersey nadrá­gok helyett a fiatalok bizo­nyára ezek közül választa­nak. Az 1978-as tél jellemző viselete: a nadrágra szoknyát is vesznek a hölgyek, ködmön és kendő egészíti ki az öltö­zéket. A réteges öltözködés a szovjet divattervezőktől át­vett összeállítás. A férfiak öltözködésében jelentős változás nem lesz az új szezonban. A szövetkabá­tok mellett nagy választékot kínálnak a boltok a lódén, vagy lódén utánzatú felsőka­bátokból, ezek hossza nem éri el a térd vonalát. A férfiak divatszíne az idén a barna, a zöld és a drapp. A fiatalok a sportos lemberdzseket, or­kándzsekit és a sertésvelur félkabátot hordják. A valódi bőrkabátok közül a juhnap- pa kapható legnagyobb vá­lasztékban. A nagykereskedelmi válla­lat az ország minden részéből megkereste a gyártó vállala­tokat és szövetkezeteket, hogy szélesebb választékot kínáljanak. A legtöbb kabá­tot a Május 1. Ruhagyár, a zalaegerszegi és kaposvári ruhagyárak szállítják, érke­zik áru a szombathelyi Styl Ruházati Vállalattól is. A té­li holmik nagy része már el­hagyta a nagykereskedelmi vállalat raktárát, azonban a szállítási szerződések üteme­zésével elérték, hogy az egész tél folyamán érkezik majd téli holmi a nagykereskedel­mi vállalathoz, s így küldhet­nek még az üzleteknek is. A Kelet-magyarországi Ci­pőnagykereskedelmi Vállalat júliustól már 40 millió forint értékben szállított női, fér­fi- és gyermekcipőket a me­gye üzleteibe. Huszonöt szak­boltot és 80 kisebb üzletet látnak el lábbelivel. Az öt­venezer pár női cipő közül 35 ezer csizma került az üz­letekbe, a zsugorított bőr, úgynevezett gipsicsizmák mellett az 1300 forintos ma­gas sarkú, nyújtott vonalú bőrcsizmát is kaptak az üzle­tek a raktártól. Harmincezer pár vastag férficipőt és 120 ezer pár gyermekcipőt — köztük 65 ezer a magas szá­rasok száma — vittek ki a boltokba. Az idén sikerült el­érniük, hogy minden méret­ben megfelelő mennyiségű és választékú gyermekcipőt kí­nálhatnak a legkisebbeknek. A választék bővítése érdeké­ben az ország 20 gyárától és szövetkezetétől szerezték be a téli készletet. T. K. Sóstói műveszvendégeink ANNA PRAXMAYER 1977- es krakkói kiállításának a katalógusa valami olyan, amit mifelénk keveset látni. A borítón plasztikusan dom­borodik ki egy terrakotta kocka élrendszerének mintá­zata, s benne bezárva virít egy festőién sárga tök mé­regzöld szárral. Mi ezeknek az értelme? Az, amit a mai művészek jó része vall. Az emberiség kul­túrája irodalmi, túlteng ben­ne a szó. Meg kell tanítani az embereket vizuálisan is gondolkozni. A nyelv ehhez képest szegény és fejletlen, a tárgyak és a színek gazdag kapcsolatait nem csak érzé­keltetni, de kifejezni is nehe­zen tudjuk. A művész érzé­kenységének a világot újjá kell teremtenie. Praxmayert intelligenciája és a kontroll alatt álló érzé­kenysége sose viszi túlzásba. Sokszor meghökkenti a szem­lélőt, de női ösztönösségével, tehát gyakorlatiasabban, ösz- sze tudott hozni egy saját vi­lágot, amelyre kis pop-art-os konstruktivizmus jellemző. A legérdekesebb művészegyéni­ségek közé tartozik, akik ná­lunk megfordulnak, aki a vi­lág képzőművészetének a pulzusán tartja az ujjait. Krakkóban született, itt járt képzőművészeti líceum­ba, ahol egyébként ma is ta­nít. Először építész akart len­ni, de a képzőművészeti főis­kolára ment, ahol J. Bandu- ránál tanult szobrászatot. 1962-ben végzett, de még a diplomamunkája befejezése előtt elnyerte a milánói Bre­ra Akadémia ösztöndíját. Itt Marino Marini osztályát lá­togatta, a nagy olasz mester­nek főleg a szintetizmusa kapta meg. Ahogy az egyik láncszem kapcsolódik a má­sikhoz, egy nagy megbízást kapott Milánó egyik munkás- negyedében, Sesto San Gio- vanniban felállítandó 32 mé­ter hosszú partizánemlékmű szobrászati munkáira. (Az architektúrát Piero Bottoni készítette.) Éremmel 1968 óta foglalko­zik, Egyéni kiállításai voltak Perugiában, Capriban, Krak­kóban, művei megjárták Olaszországot, Kubát, az NSZK-t, Spanyolországot, az USA-t. 1974-ben országos nagydíjat nyert, 1975-ben Tarnowban, 1977-ben pedig Poznanban, a kisplasztikái biennálén nyert díjakat. Szívesen jött Sóstóra, Ma­gyarországon eddig csak át­utazott. DOROTHEE RÄTSCH az NDK-ból jött. Míg a lengyel vendégünk élete s pályája Itália derült egét idézi, a né­met szobrásznő életét mintha fenyegető csillag vigyázná. A háború alatt Lengyelország­ban, Litzbarkban született. Gyermekkora: menekülés, hányódtatás, nélkülözés Ba­jorország, Mecklenburg, Hal­le között. Anyja egyedül ma­A hónap elején a szeptem­ber havi csillagos ég látni­valóiban már tettünk jelzést a hónap legérdekesebb égi jelenségéről, a 16-i teljes holdfogyatkozásról, mely de­rült idő esetén nagy részben tőlünk is látható. Régen a fo­gyatkozások jelenségét (nap- és holdfogyatkozás) a földi jelenségek babonás hiedel­meivel hozták kapcsolatba, melyek az emberiség számá­ra legtöbbször káros hatású- aknak mutatkoztak, így a há­ború, betegség, árvíz, egyéb természeti csapások. Ma már tudjuk, hogy ezek a csillagá­szati jelenségek és az emlí­tett földi jelenségek között semmiféle kapcsolat nincs, egymástól függetlenül ját­szódnak le. radván, pár hold földön küz­dött a gyerekek életéért. Do­rothee is a mezőgazdaságban dolgozott, kertész, állatte­nyésztő. A gimnáziumot esti tanfolyamon végezte el, majd minthogy gyermekkora óta ügyesen mintázott, a Hum­boldt Egyetem képzőművész szakkörében képezte magát. 1963-ban férjhez ment Kari Rätsch szobrászművészhez, négy gyermekük van. A né­pes család mellett állandóan foglalkozik a művészettel is. 1961 óta Neubrandenburg ‘körzet minden kollektív kiál­lításán részt vesz. 1968-ban a drezdai VI. német kiállítá­son egy portréjáért ezüstér­met nyert. 1971 óta a képző- művészeti szövetség tagja. Különböző megbízásokat kapott, művei szerepeltek Mexikóban, Bulgáriában, a Szovjetunióban. Művészileg a tér-, forma-, ritmusproblémák érdeklik. Vázlatokat nem készít, ahogy mondja, a fejében vannak. Több érmet elkezdett — egyelőre az itteni viasszal problémázik. Munkamódsze­re, hogy egy-egy témáról va­riánsokat készít. Művészi fel­fogása emlékeztet a tavaly itt járt Radeckre. Egyik vázlatán emberpár borul össze és sír. Nyílt érdeklődésére jellemző, hogy az alma irányában is kísérletezik és a múzeumi lá­togatás után Krúdyval is sze­retne megismerkedni. Ennek sajnos, egyelőre nyelvi aka­dályai vannak. A holdfogyatkozás lefolyá­sa a következő. Ilyen alkal­makkor a három égitest, a Nap, a Föld és a Hold olyan, egy egyenesbe eső helyzetet foglalnak el, hogy középen van a Föld, így a Hold elől a Föld eltakarja a Napot, a Hold a Föld árnyékába ke­rül. Mivel a Nap átmérője körülbelül százszor múlja fe­lül a Föld átmérőjének mé­retét, a geometrikai semati­kus szerkesztés szerint is a Föld árnyékkúpjában meg­különböztetünk teljes árnyé­kot, ahova a napkorong fé­nye egyáltalán nem kerül és félárnyékot, ahova pedig a napkorongnak csak bizonyos részéről kerül fény. Centrális holdfogyatkozás alkalmával, mint szeptember 16-án is, a Hold az árnyék­kúptengelyen halad át, ilyenkor beszélünk teljes holdfogyatkozásról, egyéb­ként a fogyatkozást részle­gesnek nevezzük. A 16-i teljes holdfogyat­kozás fázisainak időpontjai a következők: I. belépés a fél­árnyékba 17 óra 26 perccel, a Hold nálunk csak 17 óra 47 perckor kel, nem észlel­hető, de a következők igen. IX. belépés a teljes árnyék­ba 18 óra 20 perc, III. a tel­jes holdfogyatkozás kezdete 19 óra 25 perc, IV. a teljes fogyatkozás vége 20 óra 44 perc, V. kilépés a teljes ár­nyékból 21 óra 48 perc, és végül VI. kilépés a félár­nyékból 22 óra 48 perc, és ezzel a jelenségnek is vége. Tehát a jelenség derült idő esetén a csillagászat kedve­lői számára kellemes és hasznos esti szórakozást ígér. A nyíregyházi Kossuth La­jos gimnázium udvarán az érdeklődők részére távcsöves bemutatót tartunk. M. Takács Ferenc Sikkasztott a postás Nem egy lapra tett fel min­dent, hanem 52 lapra tette fel a becsületét Brilló József 30 éves nyírbátori lakos. Brilló 1976 februárjában lett a nyír­bátori postahivatal kézbesí­tője, s természetesen nem­csak leveleket, az újságokat kellett a címzethez továbbíta­nia, hanem a pénzküldemé­nyeket is. Brilló egy. ideig tisztességesen ellátta felada­tát, de később nem tudott el­lenállni a pénz csábításának. Kis összegekkel kezdte: a címzett nevét aláhamisította a pénzesutalványon, a pénzt meg zsebretette. Amikor felfedezték a sik­kasztást, Brilló már 52 nyír­bátori család pénzét sikkasz­totta el, négy családot két­szer is megkárosított. A kül­demények között volt 150 fo­rint is, meg 250 is, de nem esett kétségbe, ha 5500, 6000, vagy éppen 10 000 forint volt a kikézbesítendő összeg. Brilló József 52 családnak több, mint 70 ezer forintját sikkasztotta el, amelyet ter­mészetesen a posta megtérí­tett, így ő az egyedüli káro­sult. Brilló az eljárás során 18 796 forintot befizetett, de még így is 53 ezer forint a posta követelése. A Nyírbátori Járásbíróság dr. Illés Béla tanácsa jelen­tős érték tekintetében magán­okirat-hamisítással folytató­lagosan elkövetett sikkasz­tásban mondta ki Brillót bű­nösnek, s másfél év börtönre ítélte. Mellékbüntetésként két évre eltiltották a közügyek gyakorlásától és kötelezték a kár megtérítésére. Az ítélet jogerős. Koroknay Gyula SZABAD SZEMMEL IS LÁTHATÓ Ma este: teljes holdfogyatkozás ÚJ LAP : SERTÉSVELUR, 3UHNAPPA, MŰBŐR

Next

/
Oldalképek
Tartalom