Kelet-Magyarország, 1978. szeptember (35. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-14 / 217. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. szeptember 14. tanév, iskolában fehérlón Jól kezdődött az idei tanév az Űjfehértói l-es számú Általános Iskola tanulóinak és tantestületének. Az új tanévben a tervezett határidő előtt vehették birtokukba iskoláju­kat, melyet a MEZEP jóvoltából nem 1978. december 31-én, hanem jóval előbb, már augusztus 17-én átadták az iskola vezetésé­nek. Így szeptember 4-én az ünnepélyes tanévnyitóval egybekötve 680 kisdiák és 34 tanár kapott új otthont. Képeink az első hé­ten készültek az iskolában. Üjfehértó legfiatalabb épülete az új 1. számú általános iskola. 2,8 milliárdos forgalom a falvak boltjaiban Nagyobb választékit várnak... A korábbinál jóval több, 2,8 milliárd forint értékű árut hoztak forgalomba fél év alatt megyénk szövetkeze­ti kereskedelmében — hangzott el a MÉSZÖV leg­utóbbi elnökségi ülésén. — 1,2 milliárd Ft értékű volt ebből az élelmiszer, 172 millió forint­nyival több, mint egy eszten­dővel korábban. A megyei értékelés szerint számotte­vően javult a kis- és külterü­leti településen élő lakosság áruellátása. „Ruházati óv" A falvak boltjaiban 25 szá­zalékkal több húst és húské­szítményt hoztak forgalom­ba, mint az előző év hason­ló időszakában, de az igé­nyek még nagyobbak. Jó eredmény, hogy a HUNNIA- COOP vállalat tovább növel­te termelését, gyakrabban szállít, s így a baromfiipar termékeiből 50 százalékkal több került a szövetkezeti boltokba. gyeimet érdemel viszont az is, hogy a gyermekruházati cikkek kínálata valamennyi árucsoportban fokozódott. Kevés a mosó­gép, centrifuga, kerékpár Vegyesiparcikkekből is elő­ször emelkedett egymilliárd fölé a féléves forgalom. Vil­lamos és háztartási gépekből a tavalyival azonos mennyi­séget forgalmaztak. Változat­lanul kevés a mosógép és centrifuga, hűtőgépekből bi­zonyos mértékben javított a több import. Lényegesen több magyar gyártmányú ke­rékpárra és különböző kis­motorra volna szükség — ezekből a kínálat a tavalyi szintet sem érte el. Némileg javult az ellátás a vízvezeték-szerelési cikkek közül a horganyzott csövek­ből, a hozzájuk kapcsolódó szerelvényekből, kazánokból, öntöttvas-radiátorokból. A kisgazdaságok tevékenységét segítő kisgépekből, mezőgaz­dasági szerárukból az im­port bővítette az árualapot. A választékhiány gondot je- - len tett a bútorszakmában: a szövetkezetek a korábbinál is kevesebb bútort tudtak elad­ni. Négymilliós megtakarítás A szövetkezeti TÜZÉP-te­lepek forgalma 10 százalék­kal nőtt, az építőanyagok forgalma 15 százalékkal volt magasabb. A megfelelő kész­letezés és javuló ellátás mel­lett átmenetileg hiányzott a hullámpala, s néhány féle ajtó-ablak. Állandósult vi­szont a keresett falburkoló- csempék hiánya. A tüzelőel­látásban szervezett kedvez­ményes akció sikerrel járt, az ÁFÉSZ TÜZÉP-telepek több, mint 400 ezer mázsa szenet értékesítettek, ami a lakos­ságnak négymillió forint megtakarítást eredményezett. (m.) A korszerű ebédlőben naponta 210 gyermek étkezik. (Császár Csaba képriportja) Először nőtt az idén félmil- liárd fölé a ruházati cikkek forgalma — ebben része van annak is, hogy a MÉSZÖV és a Kelet-Textil Nagykereske­delmi Vállalat közösen szö­vetkezeti ruházati évet hir­detett 1978-ra. A célok meg­valósítását a szövetkezeti boltok bőségesebb ellátásá­val, reklám- és propaganda­akciók szervezésével segítik. Gondot okozott, hogy a megszokott árukat kevesebb új termék egészítette ki, s nem elég ütemesen érkezett a mennyiségben is kevesebb importáru, főleg a női kötött felsőruházati cikkekből. Kró­nikus hiánycikknek számít a szövetkezeti boltokban is a munkaruha; hosszú időn át nem volt elég hímzőfonal. Hiányos a kínálat férficipők­ből, s csak a gondok kis ré­szét oldja meg, hogy a nagy­kereskedelmi vállalatok elég sok, de drága importcipőt kínálnak. Az áruellátáson belül fi­A könyvtárszobában 1500 kötet közül válogathatnak a diákok. Egyik régi, azóta kihúzalkodott tanyai települé­sünkön lakodalom volt. A vendégsereg száz­ötven főt tett ki. Vágtak előtte két disznót, egy háromszáz és egy százhúsz kilósat. Amellett hetven­nyolcvan aprómarhát; ki számolja ilyenkor pontosan a lemészárolandó baromfiak seregét. A nagyon régi ONCSA-sok kissé el is hűltek az étkek garmadáján, hi­szen valamikor az Országos Nemzeti Családvédelmi Ak­ció szegényeinek lakodalom idején is mi jutott a fazék­ba? S nem is e mostani ételgazdagság ütötte meg a fü­lem. Az italok inkább. Rendeltek nyolcvan liter pálin­kát, kétszázötven üveg sört — és négy, azaz négy liter bort! A pálinka és a sör mind elfogyott, az étekből nem tudható pontosan mennyi, de a borból pontosan félli­ternyi. — Kinek kell a bor manapság? — mondják —, ha egyszer van pálinka, meg sör. Nem tudom, hova fajzunk? Hová lett asztalainkról a Krúdy által is annyiszor, oly ízletesen megénekelt jó] nyírségi vinkó? Ügy kell-e elsiratnunk az emlékét is, ahogyan Llewellyn walesi író elsiratta bányász szülő­földjét a Hová lettél drága völgyünk című regényében? (galambos) Hírünk az országban népszabadsAg Mennyit fordítanak kultu­rális célokra megyénk falvai­ban? Kik járnak a könyvtár­ba és mennyit olvasnak a mezőgazdasági dolgozók kö­zül? Mennyire élnek a mű­velődési házak adta lehetősé­gekkel falun? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel foglal­kozott a Szabolcs-Szatmár megyei pártbizottság a kö­zelmúltban. A megyei párt- vb helyzetelemzését közli a Népszabadság. A cikkben szó esik arról, hogy már nem a térkép alap­ján állapítják meg, hol kell egy új művelődési ház, ha­nem a valódi szükséglet szabja meg az új intéz­mény helyét. A vásárosna- ményi és a nagykállói mű­velődési házak esete igazolja ezt. A közművelődési társu­lások is szerteágazó tevé­kenységet fejtenek ki: ered­ményesen működik közülük a baktalórántházi, a tiszado- bi, a tiszalöki, az újfehértói és a rakamazi. Az ő munká­juknak is köszönhető, hogy a mezőgazdasági üzemekben folyamatosan képezik a kul­turális és szociális alapot. A közelmúltban kezdték meg működésüket a mezőgazda- sági üzemek oktatási és kul­turális bizottságai. A brigá­dok közművelődési vállalásai a valóságos érdeklődésre alapulnak: a tagok szakmá­jukhoz közelálló vetélkedő­ket, kirándulásokat, előadá­sokat szerveznek. Növekedett falun a mozilátogatók, csök­kent a könyvtárba járó me­zőgazdasági munkások ará­nya. Ez egyrészt annak is tu­lajdonítható, hogy egy nép­szerű kiadványért, siker­könyvért, szakmai folyóirat­ért már sokan nem mennek a könyvtárba, hanem megve­Babra ment a játék Várady Elekné biológiáétól tart a 6. zenei osztályban. Oleksza Lajos 1974 óta, Bernáth István ez év febru­árja óta volt a mezőladányi Szőke Tisza Tsz rakodómun­kása. Úgy látszik kevesellték a fizetésüket, mert úgy hatá­roztak, hogy megdézsmálják a közös vagyont és abból egé­szítik ki jövedelmüket. Elő­ször burgonyával próbálkoz­tak. Vetőkrumplit kellett szállítaniuk az állomásról, de nem vitték be mindet a fcsz- be, hanem három zsákkal el­dugtak, hogy majd munka után hazaviszik. A másik fogásuk már sok­kal nagyobb volt, de ezt ők maguk sem tudták. Megbe­szélték, hogy egyik este be­mennek a tsz telepére és az ott tárolt babból tankolnak fel. A behatolás sikerrel járt, öt zsák babbal távoztak. A sötétben eldugták a felvásár­ló iroda mögé, másnap pedig felkínálták a felvásárlónak. 4080 forintot kaptak érte, mert sem ők, sem a felvá­sárló nem tudta, hogy a ve­tőmagbab értéke hajszál hí­ján húszezer forint. Amikor a tsz-ben felfedez­ték a lopást, pánik tört ki, mert a bab csávázott volt, s ha valaki abból főz, tragédia lett volna belőle. Szerencsére rövid idő alatt megfogták a tolvajokat, s meglett a ve­szélyes bab is. A bíróság a 29 éves újkenézi Bernáth Ist­vánt 8, a 24 éves ugyancsak újkenézi Oleksza Lajost 6 hónap szabadságvesztésre ítélte, a büntetés végrehajtá­sát azonban próbaidőre fel­függesztette. Bernáthra 1000, Olekszára 3000 forint pénz mellékbüntetést szabtak ki. Az ítélet jogerős. szik, ha még lehet kapni ... A falusi közművelődési munka szerves része az álta­lános iskola hiányzó osztá­lyainak elvégzésére ösztönöz­ni a lakosokat (főként a me­zőgazdaságban dolgozok is­kolai végzettsége alacsony), de nem a statisztikai ered­mény hajszolásáért, hanem a valóságos igény és érdeklő­dés felkeltésével (jogosít­ványt is csak így lehet sze­rezni, vagy a továbbtanulás lehetősége). (Népszabadság, 1978. augusztus 23.) SZABAD FÖLD Szamosújlak: emberek pa­nasszal címmel közölt cik­ket a Szabad Föld. Délután­tól késő estig sorolták az ott lakók, mi bántja őket. A „panaszáradat” sajnos, va­lós eseményeket takar. Bí­ró Zoltán, akit leszerelése után RS—09 gépre osztottak be, ígéretet kapott, hogy régi munkakörének megfelelően erőgépet is kap. Erőgép he- helyett pedig fegyelmit ad­tak ... Azzal az indoklással, hogy a ledolgozott 10 órás műszak után utasították, hogy menjen éjszakai mű­szakra. Bíró nem vállalta ezt, edzésre kellett mennie, smár ledolgozta, amit kell. Az el­nök a lakásán kereste meg, s az 1930-as esztendőkre jel­lemző stílusban fenyegette meg: — Augusztusig nem kap munkát! Ez májusban történt, egy olyan országban, ahol a mun­ka mindenkinek a joga. A fegyelmi tárgyalás jegy­zőkönyvében az szerepelt, hogy Bíró „önkényesen” munkába állt és tiszteletle­nül beszélt az elnökkel... Szamosújlakon Pályi László is elmondta az őt ért sérel­met. A munkaügyi döntőbi­zottság vezetője volt, a köz­gyűlés választotta meg 1973- ban és váltotta le 1978-ban. Tavaly Pályit az orvosi bi­zottság 40 százalékos munka­képesség-csökkentnek nyil- vánítota. Ráírták a papírjá­ra, hogy rehabilitálandó, könnyű fokozatú, nagy kon­centrációt nem igénylő mun­kakörbe kell helyezni. A ve­zetőség úgy ítélte meg, hogy ez gyengeelméjűséget jelent. (A járási főorvos is tudott róla.) Pályi Lászlót leváltot­ták a döntőbizottság éléről, s egy szép napon rehabili­táló, könnyű kaszálásra osz­tották be. Pedig aktív, sokat dolgozó, lelkes embernek tartják Pályi Lászlót... (Sza­bad Föld, 1978. augusztus 6.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom