Kelet-Magyarország, 1978. szeptember (35. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-14 / 217. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. szeptember 14. tanév, iskolában fehérlón Jól kezdődött az idei tanév az Űjfehértói l-es számú Általános Iskola tanulóinak és tantestületének. Az új tanévben a tervezett határidő előtt vehették birtokukba iskolájukat, melyet a MEZEP jóvoltából nem 1978. december 31-én, hanem jóval előbb, már augusztus 17-én átadták az iskola vezetésének. Így szeptember 4-én az ünnepélyes tanévnyitóval egybekötve 680 kisdiák és 34 tanár kapott új otthont. Képeink az első héten készültek az iskolában. Üjfehértó legfiatalabb épülete az új 1. számú általános iskola. 2,8 milliárdos forgalom a falvak boltjaiban Nagyobb választékit várnak... A korábbinál jóval több, 2,8 milliárd forint értékű árut hoztak forgalomba fél év alatt megyénk szövetkezeti kereskedelmében — hangzott el a MÉSZÖV legutóbbi elnökségi ülésén. — 1,2 milliárd Ft értékű volt ebből az élelmiszer, 172 millió forintnyival több, mint egy esztendővel korábban. A megyei értékelés szerint számottevően javult a kis- és külterületi településen élő lakosság áruellátása. „Ruházati óv" A falvak boltjaiban 25 százalékkal több húst és húskészítményt hoztak forgalomba, mint az előző év hasonló időszakában, de az igények még nagyobbak. Jó eredmény, hogy a HUNNIA- COOP vállalat tovább növelte termelését, gyakrabban szállít, s így a baromfiipar termékeiből 50 százalékkal több került a szövetkezeti boltokba. gyeimet érdemel viszont az is, hogy a gyermekruházati cikkek kínálata valamennyi árucsoportban fokozódott. Kevés a mosógép, centrifuga, kerékpár Vegyesiparcikkekből is először emelkedett egymilliárd fölé a féléves forgalom. Villamos és háztartási gépekből a tavalyival azonos mennyiséget forgalmaztak. Változatlanul kevés a mosógép és centrifuga, hűtőgépekből bizonyos mértékben javított a több import. Lényegesen több magyar gyártmányú kerékpárra és különböző kismotorra volna szükség — ezekből a kínálat a tavalyi szintet sem érte el. Némileg javult az ellátás a vízvezeték-szerelési cikkek közül a horganyzott csövekből, a hozzájuk kapcsolódó szerelvényekből, kazánokból, öntöttvas-radiátorokból. A kisgazdaságok tevékenységét segítő kisgépekből, mezőgazdasági szerárukból az import bővítette az árualapot. A választékhiány gondot je- - len tett a bútorszakmában: a szövetkezetek a korábbinál is kevesebb bútort tudtak eladni. Négymilliós megtakarítás A szövetkezeti TÜZÉP-telepek forgalma 10 százalékkal nőtt, az építőanyagok forgalma 15 százalékkal volt magasabb. A megfelelő készletezés és javuló ellátás mellett átmenetileg hiányzott a hullámpala, s néhány féle ajtó-ablak. Állandósult viszont a keresett falburkoló- csempék hiánya. A tüzelőellátásban szervezett kedvezményes akció sikerrel járt, az ÁFÉSZ TÜZÉP-telepek több, mint 400 ezer mázsa szenet értékesítettek, ami a lakosságnak négymillió forint megtakarítást eredményezett. (m.) A korszerű ebédlőben naponta 210 gyermek étkezik. (Császár Csaba képriportja) Először nőtt az idén félmil- liárd fölé a ruházati cikkek forgalma — ebben része van annak is, hogy a MÉSZÖV és a Kelet-Textil Nagykereskedelmi Vállalat közösen szövetkezeti ruházati évet hirdetett 1978-ra. A célok megvalósítását a szövetkezeti boltok bőségesebb ellátásával, reklám- és propagandaakciók szervezésével segítik. Gondot okozott, hogy a megszokott árukat kevesebb új termék egészítette ki, s nem elég ütemesen érkezett a mennyiségben is kevesebb importáru, főleg a női kötött felsőruházati cikkekből. Krónikus hiánycikknek számít a szövetkezeti boltokban is a munkaruha; hosszú időn át nem volt elég hímzőfonal. Hiányos a kínálat férficipőkből, s csak a gondok kis részét oldja meg, hogy a nagykereskedelmi vállalatok elég sok, de drága importcipőt kínálnak. Az áruellátáson belül fiA könyvtárszobában 1500 kötet közül válogathatnak a diákok. Egyik régi, azóta kihúzalkodott tanyai településünkön lakodalom volt. A vendégsereg százötven főt tett ki. Vágtak előtte két disznót, egy háromszáz és egy százhúsz kilósat. Amellett hetvennyolcvan aprómarhát; ki számolja ilyenkor pontosan a lemészárolandó baromfiak seregét. A nagyon régi ONCSA-sok kissé el is hűltek az étkek garmadáján, hiszen valamikor az Országos Nemzeti Családvédelmi Akció szegényeinek lakodalom idején is mi jutott a fazékba? S nem is e mostani ételgazdagság ütötte meg a fülem. Az italok inkább. Rendeltek nyolcvan liter pálinkát, kétszázötven üveg sört — és négy, azaz négy liter bort! A pálinka és a sör mind elfogyott, az étekből nem tudható pontosan mennyi, de a borból pontosan félliternyi. — Kinek kell a bor manapság? — mondják —, ha egyszer van pálinka, meg sör. Nem tudom, hova fajzunk? Hová lett asztalainkról a Krúdy által is annyiszor, oly ízletesen megénekelt jó] nyírségi vinkó? Ügy kell-e elsiratnunk az emlékét is, ahogyan Llewellyn walesi író elsiratta bányász szülőföldjét a Hová lettél drága völgyünk című regényében? (galambos) Hírünk az országban népszabadsAg Mennyit fordítanak kulturális célokra megyénk falvaiban? Kik járnak a könyvtárba és mennyit olvasnak a mezőgazdasági dolgozók közül? Mennyire élnek a művelődési házak adta lehetőségekkel falun? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel foglalkozott a Szabolcs-Szatmár megyei pártbizottság a közelmúltban. A megyei párt- vb helyzetelemzését közli a Népszabadság. A cikkben szó esik arról, hogy már nem a térkép alapján állapítják meg, hol kell egy új művelődési ház, hanem a valódi szükséglet szabja meg az új intézmény helyét. A vásárosna- ményi és a nagykállói művelődési házak esete igazolja ezt. A közművelődési társulások is szerteágazó tevékenységet fejtenek ki: eredményesen működik közülük a baktalórántházi, a tiszado- bi, a tiszalöki, az újfehértói és a rakamazi. Az ő munkájuknak is köszönhető, hogy a mezőgazdasági üzemekben folyamatosan képezik a kulturális és szociális alapot. A közelmúltban kezdték meg működésüket a mezőgazda- sági üzemek oktatási és kulturális bizottságai. A brigádok közművelődési vállalásai a valóságos érdeklődésre alapulnak: a tagok szakmájukhoz közelálló vetélkedőket, kirándulásokat, előadásokat szerveznek. Növekedett falun a mozilátogatók, csökkent a könyvtárba járó mezőgazdasági munkások aránya. Ez egyrészt annak is tulajdonítható, hogy egy népszerű kiadványért, sikerkönyvért, szakmai folyóiratért már sokan nem mennek a könyvtárba, hanem megveBabra ment a játék Várady Elekné biológiáétól tart a 6. zenei osztályban. Oleksza Lajos 1974 óta, Bernáth István ez év februárja óta volt a mezőladányi Szőke Tisza Tsz rakodómunkása. Úgy látszik kevesellték a fizetésüket, mert úgy határoztak, hogy megdézsmálják a közös vagyont és abból egészítik ki jövedelmüket. Először burgonyával próbálkoztak. Vetőkrumplit kellett szállítaniuk az állomásról, de nem vitték be mindet a fcsz- be, hanem három zsákkal eldugtak, hogy majd munka után hazaviszik. A másik fogásuk már sokkal nagyobb volt, de ezt ők maguk sem tudták. Megbeszélték, hogy egyik este bemennek a tsz telepére és az ott tárolt babból tankolnak fel. A behatolás sikerrel járt, öt zsák babbal távoztak. A sötétben eldugták a felvásárló iroda mögé, másnap pedig felkínálták a felvásárlónak. 4080 forintot kaptak érte, mert sem ők, sem a felvásárló nem tudta, hogy a vetőmagbab értéke hajszál híján húszezer forint. Amikor a tsz-ben felfedezték a lopást, pánik tört ki, mert a bab csávázott volt, s ha valaki abból főz, tragédia lett volna belőle. Szerencsére rövid idő alatt megfogták a tolvajokat, s meglett a veszélyes bab is. A bíróság a 29 éves újkenézi Bernáth Istvánt 8, a 24 éves ugyancsak újkenézi Oleksza Lajost 6 hónap szabadságvesztésre ítélte, a büntetés végrehajtását azonban próbaidőre felfüggesztette. Bernáthra 1000, Olekszára 3000 forint pénz mellékbüntetést szabtak ki. Az ítélet jogerős. szik, ha még lehet kapni ... A falusi közművelődési munka szerves része az általános iskola hiányzó osztályainak elvégzésére ösztönözni a lakosokat (főként a mezőgazdaságban dolgozok iskolai végzettsége alacsony), de nem a statisztikai eredmény hajszolásáért, hanem a valóságos igény és érdeklődés felkeltésével (jogosítványt is csak így lehet szerezni, vagy a továbbtanulás lehetősége). (Népszabadság, 1978. augusztus 23.) SZABAD FÖLD Szamosújlak: emberek panasszal címmel közölt cikket a Szabad Föld. Délutántól késő estig sorolták az ott lakók, mi bántja őket. A „panaszáradat” sajnos, valós eseményeket takar. Bíró Zoltán, akit leszerelése után RS—09 gépre osztottak be, ígéretet kapott, hogy régi munkakörének megfelelően erőgépet is kap. Erőgép he- helyett pedig fegyelmit adtak ... Azzal az indoklással, hogy a ledolgozott 10 órás műszak után utasították, hogy menjen éjszakai műszakra. Bíró nem vállalta ezt, edzésre kellett mennie, smár ledolgozta, amit kell. Az elnök a lakásán kereste meg, s az 1930-as esztendőkre jellemző stílusban fenyegette meg: — Augusztusig nem kap munkát! Ez májusban történt, egy olyan országban, ahol a munka mindenkinek a joga. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvében az szerepelt, hogy Bíró „önkényesen” munkába állt és tiszteletlenül beszélt az elnökkel... Szamosújlakon Pályi László is elmondta az őt ért sérelmet. A munkaügyi döntőbizottság vezetője volt, a közgyűlés választotta meg 1973- ban és váltotta le 1978-ban. Tavaly Pályit az orvosi bizottság 40 százalékos munkaképesség-csökkentnek nyil- vánítota. Ráírták a papírjára, hogy rehabilitálandó, könnyű fokozatú, nagy koncentrációt nem igénylő munkakörbe kell helyezni. A vezetőség úgy ítélte meg, hogy ez gyengeelméjűséget jelent. (A járási főorvos is tudott róla.) Pályi Lászlót leváltották a döntőbizottság éléről, s egy szép napon rehabilitáló, könnyű kaszálásra osztották be. Pedig aktív, sokat dolgozó, lelkes embernek tartják Pályi Lászlót... (Szabad Föld, 1978. augusztus 6.)
