Kelet-Magyarország, 1978. augusztus (35. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-10 / 187. szám

1978. augusztus 10. KELET-MAG Y ARORSZAG 7 Az űrhajózás és a hagyomá­nyos légköri repülés kapcsolata nem új, az utóbbi években azon­ban különösen aktívvá vált. Még 10 évvel ezelőtt is nehéz volt olyan repülő eszközökről beszél­ni, amelyet űrhajóként és ha­gyományos repülőgépként egy- aránt használni lehetne, manap­ság azonban az ilyen repülő esz­közöket már természetesnek vesszük. Az űrhajózás jövőjé­ben jelentős szerep jut a hosszú ideig működő különféle rendel­tetésű űrállomásoknak» űrlabora­tóriumoknak. Az űrkutatás fékje az űrtech­nika egyszeri felhasználhatósága. Ebből a helyzetből a szakértők szerint a kiút a merőben új űr­szállító járművek kifejlesztése. Ezeknek az elve az, hogy a jár­mű repüljön a légkörben, majd Föld körüli pályára állva huza­mosabb ideig a mesterséges holdhoz hasonlóan mozogjon, vé­gül mint a repülőgép, leszálljon a kijelölt repülőtéren. Ami a legfontosabb követelmény, a be­rendezés nagy részének ép álla­potban kell maradnia, hogy is­mételten felhasználhatók legye­nek. A jelenlegi pilóta vezette űr­hajók hiányossága az is, hogy manőverezési képességük kicsi, csak ejtőernyővel szállhatnak le és a Földet ért űrhajó keresésé­re és mentésére különleges szol­gálat szükséges. A manőverezés­re képes pilóta vezette űrrepülő­gépek lehetőséget adnak az űr­ben mentőszolgálat létrehozásá­ra. Jelenleg a mentőűrhajó a balesetet vagy sérülést szenve­dett űrhajót csak abban az eset­ben tudja megközelíteni, ha ak­kor indítják, amikor a segélyre szoruló űrhajó röppályája éppen a mentőűrhajó indítási helye fölött halad el. A többször felhasználható lég­köri űrrepülőgép kifejlesztése számos technikai-tudományos probléma megoldását veti fel. így például az újszerű hővédelmet, amely a légkörbe való visszaté­résnél feltétlenül szükséges. Mi­vel az új légköri űrrepülőgépet két különböző közegben, a lég­körben és a légüres térben egy­A csaknem 70 tonnás, delta­szárnyú űrrepülőgéppel a fedél­zetén felszálláshoz készítik elő a Jumbo Jet-et. (MTI Külföldi Képszolgálat) * aránt irányítani kell, ezért el kell látni mind aerodinamikai, mind pedig gázsugárkormányokkal. Az amerikai Space Shuttle ne­vű űrrepülőgép már megtette el­ső próbaútjait, egyelőre még a Boeing 747-es repülőgép fedélze­tén. Erről startol 9000 méter ma­gasságban a kétszemélyes űrjár­mű, a tervek szerint 1979 tava­szán. Mesterséges évszakok A tudományos kutatás üteme világszerte olyannyira felgyor­sult, hogy a kísérletezők nem mindig elégedhetnek meg a laboratóriumi folyamatok termé­szetes rend szerinti ütemével, hanem gyorsítaniuk kell azt. így például az aerodinamikai vizsgálatokat szélcsatornában végzik, ahol hűen utánozzák, tet­szés szerint szabályozzák a lég­köri hatásokat és folyamatokat, amelyek a modellre hatnak. A klímalaboratóriumokban min­denféle szélsőséges időjárási ha­tás gyors egymásutánban éri a vizsgálatnak kitett próbadarabo­kat. A biológusok és genetiku­sok olyan állattörzsekkel foly­tatják kísérleteiket, amelyek rö­vid szaporodási ciklusúak, s az élettani folyamatok jóval inten­zívebben mennek végbe a szer­vezetükben, mint az emberében. A növénytan szakemberei, a mezőgazdasági kutatók számára a fitotron az a berendezés, amellyel meggyorsíthatók és az időjárástól függetlenné tehetők a kísérleti folyamatok. Segítségével a legkülönfélébb klimatikus vi­szonyokat lehet előállítani: té­len nyári időjárást, a nyári szá­razságban téli hideget, esős idő­ben szárazságot. De még ezen belül is optimális szinten lehet tartani a levegő relatív páratartalmát és a levegő összetételét, szabályoz- ni lehet a higanygőzlámpákkal megvalósított „napsütéses” idő­szakok tartamát. A fitotronok számára kidolgozott programok segítségével úgy lehet irányítani a növénynevelést, hogy egy év A Szovjetunió Ogyesszában lé­tesített legújabb — egyben leg­nagyobb — fitotronjának egyik laboratóriumi kamrája. Az otta­ni intézet fogja össze a KGST- országok növénynemesítő mun- káját. (MTI Külföldi Képszolgá­lat) alatt három termés is betakarít- ható. Károsítanak a sodrómolyok Gyakori gyümölcskártevők a sodrómolyok. Leginkább az al­mát, az őszibarackot károsít­ják, de jelentős a kártételük más gyümölcsfajokon is. Van­nak egy és több nemzedékű fajok. Az egy nemzedékűek kö- züi legjelentősebb a feketesze- mölcsös rügysodró (Hedya nu- biferana) és a nagy vörös rügy- sodró (Recurvaria leucatella). A több nemzedékűek közül je­lentős a barna rügysodró (Spi- lonota ocellana), a májszínű rügysodrö (Pandemis hepara- na), továbbá az almailonca (Adoxophyes re iculana). A nagy kiterít lésű, egyfajú gyümölcsösök, n nt'a nyírségi jonatánosok. elsősorban az al- mailonca tömeges elszaporodá­sának kedveznek, mert para­zitáik az ilyen monokultúrák­ban alig tudják őket korlátoz­ni. A lárvák rendkívül falán­kak. Fejlődésük elég gyors. A hernyó teljesen kifejlődve 15— 23 mm hosszú, zöld színű, hát- oldalán szürkés árnyalatú. A lárva feje és nyakpajzsa sár­gásbarna. A hernyók a rügye- két, a leveleket összeszövik, amelyek így gubancosokká vál­nak. A lárva a gubancban él és a leveleket rágja. A nyári nemzedék hernyói tápnövényeik gyümölcseit is károsítják. A lárvák kártétele a gyümölcsön — rendszerint egy odaszőtt levél védelme alatt — mindig sekély, gödör- kés felületi rágásban jelentke­zik. Eltér tehát az almamoly kártételétől! A felszíni rágás a gyümölcs minőségét rontja, de egyben nyitott kapu a kóroko­zó gombák számára. Az idei csapadékos, szeszé- lyes időjárás késleltette a lár­vák fejlődését, ezért hosszabb hatástartalmú szerekkel célsze­rű ellenük védekezni. Jó ha­tású készítmény a Lebaycid 50 EC (élelmezés-egészségügyi vá­rakozási ideje 21 nap) 0,1%-os töménységben (10 köbcentimé- ter/10 1 víz). E fention ható­anyagú szert a növény a levél és a gyökér útján is felveszi. A Lebaycid gyorsan ható, kontakt és felszívódó tulajdon­ságú inszekticid. Nagy elő­nye, hogy a növényvédő sze- rekre érzékeny növények is ve­szély nélkül permetezhetők ve­le. Nem hagy foltot a növé­nyen. és a gombaölő szerek többségével is kockázatmen­tesen keverhető. A Lebaycid időjárási hatá­sokkal szemben (napfénnyel szemben) nagyfokú stabilitást mutat. (Növényi enzimek fő­ként a foszforsav-rész tion- kénatomján hajtanak végre a parathion — oaraoxon átala­kulással analóg oxidációt.) A Lebaycid nem perzisztens (nem kitartóan megmaradó) készít­mény, általában 14. legfeljebb 30 napon belül elbomlik. A Lebaycid 40 WP felhasználási területe és a vele kapcsolatos előírások megegyeznek a Le­baycid 50 EC-nél leírtakkal. Dózisa; a kártevők fejlettségé­ti őés ellenállóságától függően 0.1—0.15% (1—1.5 dkg/10 1 víz). A Metation 50 Ec is a jó ha­tású készítmények sorába tar­tozik. a sodrómolyok elleni küzdelemben. 20 köbcentimé- ter/10 1 víz azaz 0,2% az aján­lott szermennyiség. E fenitro- tion hatóanyagú szer Inszekti- cid hatása nagyjából azonos a metilparationéval, de a melee- vérűekkel szembeni mérgező- sége lényegesen kisebb, csak közepesen mérgező készítmény. Karenciaideje így 14 nap. A permetezések során a munka- és balesetvédelmi óvó rendsza­bályokat szigorúan be kell tar­tani ! Széles Csaba mg főiskola, Nyíregyháza A taskenti metró Készülnek a membránfalas Ipari kazánok. (MTI fotó: Hadas János) AUTÓ - MOTOR Kürtszó az utakon A KRESZ — a napszaktól füg­getlenül — az ország minden la­kott területére kiterjesztette a hangjelzési tilalmat, s lakott te­rületen kivi l az előzési szándék jelzéseként em teszi kötelezővé. Mindamellett előírja, hogy hang­jelzést baleseti veszély megelő­zése, anyagi kár elhárítása ér­dekében bárhol és bármikor le­het adni. A kürtre tehát a vész­jelzés fontos feladatköre hárul, éppen ezért a motor álló helyze­tében is működtethetőnek kell lennie. Csak egyenletes hangere­jű kürtöt szabad használni, dal­lamkürtöt és ,,tehénbőgés”-kür- töt tehát nem szabad felszerelni az autóra. A ma használatos elektromos kürt mintegy fél évszázaddal ez­előtt született meg a némi t Bosch-cég gyártmányaként. Olyan kürt megalkotását tűzte;: ki célul, amely messzehangzó, tiszta hangot ad, késlekedés nél­kül működik, és kevés áramot fogyaszt. Ezeket a követelménye­ket elektromágneses úton rez­gésbe hozott kettős membrán al­kalmazásával sikerült kielégíteni. Az elektromos kürt működési el­ve azóta is nagyjából változatlan, csak a második membránt he­lyettesítették az elsőhöz rögzített tányérral, amely a behúzőmág- neshez ütődve kelti a szükséges rezgéseket. Az utóbbi években az elektromos kürt több vállfája alakult ki; a viszonylag keskeny frekvenciasávban nagy távolságra erős hangot adó autópályakürtök még a zajos Diesel-motorokkal hajtott járművek zárt vezetőfül­kéjében is hallhatók. A lágy, kellemes hangú fanfárok — szükség esetén — főleg a városi forgalomban előnyösek. A ma legelterjedtebben hasz­nált kürttipuson két külső állí­tócsavar található; az egyikkel a megszakítások gyakoriságát le­het szabályozni, a másik a membrán feszességének változta­tására szolgál, ekként a kürt hangolhatóságát teszi lehetővé. Leggyakoribb hiba, hogy a kür­tön belüli árammegszakító érint­kezői elégnek, oxidálódnak (akár­csak a gyújtásmegszakítónál). Megtörténhet az is, hogy a szik­rázás csökkentése céljából be­épített kis kondenzátor hibáso- dik meg, ami Így közvetve idézi elő az előbbi kellemetlenséget. A kocsin kívül elhelyezett kürtök­nél előfordulhat, hogy mosás után vagy esőzés alkalmával víz kerül a kürtházba, ami zárlatot idéz elő, kiégeti a biztosítékot. Ilyen esetben szereljük szét a kürtöt, a belsejét gondosan tisz­títsuk ki, szárítsuk meg. A membrán felcsavarozása előtt zsírral kenjük be az egymáshoz simuló felületeket. Ajánlatos a kürtre egy műanyag zacskót rá­húzni (a nyílása felfelé mutas­son) és gumival összefogva meg­erősíteni, ami azután jó védelmet nyújt a beázás ellen. Ha ml magunk látjuk el a jár- müvünket új vagy kiegészítő kürttel, a szerelésnél figyelemmel keli lenni a vezetékek és a bizto­sítékok terhelhetőségére. Kürtön­ként egy 14 amperes biztosítékkal és 2,5 négyzetmilliméter kereszt­metszetű vezetékkel kell számol- ni.A nagy áramerősség könnyen tönkreteheti a kürtkapcsölót, azért annak megkimélése céljá­ból ajánlatos olyan relét beiktat­ni az áramkörbe, amelynek mű­ködtetéséhez csak egészen gyen­ge áram kell, ő maga viszont az átégés veszélye nélkül kapcsolja be az erősáramot. A kürt tekercselése huzamo­sabb használatnál könnyen át­melegszik és esetleg leég. Erre figyelemmel kell lenni a tolvaj­jelző berendezés készítésénél vagy kiválasztásánál. Legjobb a megmozditáskor szaggatott han­gon megszólaló vészkürtű riasz­tóberendezés, ugyanakkor kerü­lendő az a megoldás, amikor a kürt mindaddig folyamatosan szól, amíg a jármű tulajdonosa ki nem kapcsolja. B. I. A Magyar Kábelművek budapesti kábelgyára termé­kei eljutnak a Szovjetunióba és számos más szocialista or­szágba. A közelmúltban el­kezdődött háromszázmillió forintos gépi rekonstrukció befejeztével megsokszoroz­zák termelésüket. Az Üzbég SZSZK fővárosá­ban befejeződtek a metróépí­tés munkál. Az első vonal 12,2 kilométer hosszúságú és egy új lakótelepet köt össze a városközponttal. A metró­vonalnak 10 állomása van. A taskenti metró a Szovjet­unióban már a nyolcadik földalatti vasút. Tervbe vet­ték, hogy a jövőben újabb há­rom vonallal bővítik a tas- kenti metrót, amelyeknek együttes hosszúsága 60 kilo­méter lesz. Korunk kukoricái A kukorica nemcsak a legfon­tosabb abraktakarmány, hanem zöld szára, dús levélzete, érés­ben lévő csövei a legnagyobb tömegű és legértékesebb abrak­takarmányt adják. Csalamáde- nak termesztve is kitűnő zold- takarmány. Beérett szára törés­kor levágva egyenlő értékű a gyenge szénával és cellulóze- gyártásra is alkalmas. A szesz­es keményítőgyártásnak is fon­tos alapanyaga a szemes kuko­rica. Csutkája nem csak tüzelő­ként, hanem a gombatermesztés tápközegeként és trágyaanyagnak is felhasználható. A keményítő­ben, zsírban és cukrokban egy­aránt gazdag lisztjét, a patto­gatni való kukoricát és a cse­megekukoricát már régóta hasz­nálják közvetlen emberi táplál­kozásra. A többféle takarmányozási, ipari és humán célú hasznosít­hatósága miatt érthetően a ku­korica termőterületé a legna­gyobb, az utóbbi években már évről évre másfél millió hek­tár körüli. Az összes szántóföl­di termőterületünknek több mint a negyedrészét kitevő ku­korica-vetésterületet figyelem­be véve igen nagy jelentőségű, ha akár csak egyetlen mázsával emelkedik a rajta elért átlagter­méshozam. A terméshozam-nö­velés lehetőségét bizonyítja töb­bek között az, hogy amíg az or­szágos termésátlag a 40 mázsát nem sokkal haladja meg, nem is egy gazdaságban a félszáz mázsánál is jóval magasabbak a terméshozamok kukoricából. Ez egyrészt igazolja annak a megállapításnak a jogosságát, amely szerint a kukorica ter­melésére fordított eszköz- és anyagértékek növekedését az ed­dig elért hozamnövekedésekkel összehasonlítva, nem lehetünk egyértelműen elégedettek az eredményekkel. Másrészt viszont bíztató kilátás a jövőre, hogy a termőterületnek a továbbiakban csak legfeljebb mérsékelt növe­kedése mellett is nagyarányú termésnövekedést lehessen el­érni. Abban azonban, hogy a kukoricatermelés termelékeny­sége lényegesen javuljon, s a ter­méseredmények a legkisebb rá­fordítással, a lehető legmaga­sabb szintet érjék el, több té­nyezőnek is fontos szerep jut. Közülük kiemelkedik a területi koncentráció és az ezzel egyre jelentősebb teret hódító nagy teljesítményű technikai eszkö­zök, továbbá a korszerű táp­anyag-visszapótlás, növényvé­delem és gyomirtás, vagyis az iparszerű termelési rendszerek elterjedése. A kukorica egyik — feltehe­tően legősibb alakot mutató — kezdetleges csőmaradványát, az amerikai Tehuacan-völgyben lé­vő barlangok konyhahulladékai­nak tanulmányozásakor találták meg. Az időszámításunk előtti 5200—3400-ra tehető kultúrába vételéről a napjainkig eltelt sok- ezer esztendő alatt mind meg­jelenésében, mind értékes tulaj­donságaiban sokat változott, szá­mottevően nemesedett. Módosu­lása olyan nagymértékű volt, hogy a „prototípust”, vagyis sem a vadon termő alakját, sem nagyon közeli rokon faját nem találták meg eddig. Egyedül a kultúrművelés biztosította a fennmaradását. A ma kívánalmainak legjobban megfelelők, a nagy termőképes­ségű, szárszilárd, gombabetegsé­geknek jól ellenálló és a hazai éghajlati adottságoknak legin­kább megfelelő középérésű faj­ták. Viharellenállóság mellett szárazságtűrésük a leglényege­sebb a hazai viszonyok között. Az már régi felismerés, hogy a rövidebb tenyészidejű fajták jobban tűrik a szárazságot, szá­rukon kevesebb levél képződik, ezek is keskenyek, bőrszövetük fedőrétege vastag, tehát keve­sebb vizet párologtatnak. Mindezek és esetenként még más elvárások elérése érdekében is századunk első feléig a ha­gyományos, vagyis „tiszta faj­ták” előállítására törekedtek. Napjainkban viszont a fajtatisz­ta kukoricafajták jelentősége in­kább már csak a hibridkukori­cák előállításában jelentkezik, a/nelyek csaknem teljesen kiszo­rították a köztermesztésből a tiszta fajtákat, miután a II. vi­lágháborút követően először az USA-ban és nem sokkal később világszerte bebizonyították na­gyobb termőképességüket. Je­lentős területen hazánkban is már 30—32 hibridet termeszte­nek. S az ezzel kapcsolatos sza­kadatlan nemesítési erőfeszíté­sek eredményeként évről évre javuló fajtaválaszték lehetővé teszi azt is, hogy mezőgazdasági nagyüzemeink az adottságoknak megfelelő hibrideket vonják ter­mesztésbe, velük megalapozva a még jobb terméseredményeket. K. L. A korszerű szelektív hatású gyo mirtószerekkel kapálás nélkül Is gyommentesen tarthatók az egész tenyészidőszakban a nagyüze­mi kukoricatáblák. (MTI Külföldi Képszolgálat) ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK rr • Űrhajó helyett rr | rr r n űrrepülőgép i A kazánműhely membrángyártó során megkezdte a próbaüzemet a ka­zánüzem új, membrángyártó so­ra. Az ott készülő membránfa­las kazánok gazdaságosabbak, üzembiztosabbak és karbantartá­suk is egyszerűbb. A Magyar Hajó- és Darugyár daru- és kazángyáregységében 1978-ban százhatvanhétmillió fo­rint értékben ipari kazánokat, és ötmillió dollár értékben erőművi kazánokat gyártanak. Nemrég

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom