Kelet-Magyarország, 1978. augusztus (35. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-02 / 180. szám

BARABÁS TÉRSÉGÉBEN Összekötötték a 750 kilovoltos távvezeték szovjet és magyar szakaszát A KGST beruházásában készülő 750 kilovoltos távve­zeték építésének egyik igen fontos állomásához érkeztek kedden a szovjet és a magyar szerelő kollektívák. Szabolcs- Szatmárban, Barabás térségében, a két ország határán ösz- szekötötték a végoszlop vezetékeit. A határon az egymástól 311 méter távolságra álló, ma­gyar és szovjet zászlókkal díszített két tartóoszlopon kora hajnalban kezdődött a munka. Az Országos Villamos-táv­vezeték Vállalat dolgozói a föld- és fázisvezetékeket a szük­séges szerelvényekkel átadták szovjet kollégáiknak, akik saját oldalukon felszerelték azokat a tartóoszlopra. Ezt kö­vetően a magyar szakaszon beszabályozták, végkötésekkel látták el a sodronyokat és a vezetékeket a szigetelő láncok­kal együtt a 45 méter magasságú, egyes számú magyar osz­lopra helyezték. Így a távvezeték határkereszteződés fölöt­ti szakaszán is létrejött az élő kapcsolat. A Vinnyica—Albertinsa kö- zöttti 750 kilovoltos távveze­ték 268 kilométeres magyar- országi szakaszának építését 1975 második felében kezdte meg az Országos Villamos­távvezeték Vállalat. A veze­téket a Szabolcs megyei Ba­rabástól Debrecen—Szolnok irányába Albertirsáig három építésvezetőség munkásai szerelik. Egy héttel ezelőtt a Pest megyei fogadóállomáson is felállították a sorszám sze­rint utolsó, 687. oszlopot. Je­lenleg mindössze 19 oszlop vár felállításra Hajdúböször­mény térségében. Az építés a tervezett ütemben halad, ugyanúgy, mint az albertir- sai fogadóállomáson, ahol a berendezések kevés kivétel­lel helyükön vannak, s jelen­tős részükön már az üzembe helyezést megelőző próbák folynak. A két energiarend­szer összehangolására — a Szovjetunió és a többi KGST- ország között — részletes programot dolgoztak ki. A szerelés befejezését követő üzembe helyezési vizsgálatok előreláthatóan októbertől az esztendő végéig tartanak. HAVANNÁBÓL JELENTJÜK Fidel Castro találkozója a VIT-küldöttekkel A latin-amerikai népekkel való szolidaritás jegyében kezdődött meg a XI. havan­nai Világifjúsági Találkozó ötödik napja. Ennek a jegyében tart­ják meg a megkülönböz­tetett érdeklődéssel kí­sért központi szolidaritási nagygyűlést az egyik Ha­vanna környéki textilüzem­ben és a városszerte megren­dezendő kisebb gyűléseken is. A kubai vezetők szinte megszakítás nélkül a VIT- küldöttek között vannak, ez­zel is érzékeltetve, mennyire ügyüknek vallják a havan­nai fesztivál sikerét. Fidel Castro állam- és kormányfő, a Kubai KP KB első titkára hétfőn több órán át tartó ba­ráti találkozón vett részt a Latin-Amerikából érkezett delegációk képviselőivel. Castro csaknem kétórás kö­tetlen beszédet mondott. Ki­emelte: bár ezekben a na­pokban első ízben ünnepük a világifjúsági találkozót La- tin-Amerikában, ott is a kon­tinens első szabad földjén, nem ez lesz az utolsó VIT a nyugati féltekén. A jövő nem hozhat mást, mint újabb ál­lamok felszabadulását — hangoztatta. Az államfő kijelentette: a Kubai Köztársaságban zajló fesztivál nem csak Kuba, ha­nem egész Latin-Amerika és a karibi térség számára nagy siker, a világ összes haladó erejének győzelme. Dr. Margócsy József előadását tartja. (M. V. felv.) Száz éve született Krúdy Gyula. A centenárium évé­ben megyeszékhelyünkön szá­mos tudományos és kulturá­lis rendezvényen emlékeznek a város írófiára. Erre az év­fordulóra épül az idei nyír­egyházi nyári egyetem prog­ramja is, amely kedden dél­után megkezdődött. A tanárképző főiskola zseb­színházában a nyíregyházi nyári egyetemre jelentkezett hallgatók közül ötvenen vet­tek részt az ünnepélyes meg­nyitón. Ott volt az esemé­nyen Ekler György, a megyei pártbizottság titkára, dr. Je- ney Jenő, a TIT főtitkár- helyettese, valamint Czakó István, a Nyíregyházi Városi Tanács elnökhelyettese. Az ország különböző helyeiről érkezett résztvevőkön kívül az idei, negyedik nyári egye­temnek külföldi hallgatói is vannak, Bulgáriából és Hol­landiából. Az augusztus 1—14. között tartó rendezvényt dr. Fábián Lajos, a TIT megyei szerve­zetének elnöke nyitotta meg, hangsúlyozva azt, hogy a vendégek a múltba pillantó előadásokkal egy időben me­gyénk jelenével, dinamikus fejlődésével ismerkedhetnek meg. Üdvözlő szavait köve­tően tartotta megnyitó elő­adását dr. Margócsy József, a nyíregyházi nyári egyetem intéző bizottságának elnöke. Honnan jött Krúdy, és ho­vá jutott? — ez volt a meg­nyitó beszéd fő gondolata. Az előadó a Krúdy-próza imp­resszionista eszközei mögött a gondolat realizmusát vá­zolta fel. Gyakran támadta, illetve utasította el a kritika Krúdy írásait, egy időben pe­dig félre is tette, mert nem találta meg bennük a pusz­tulásra ítélt társadalmi réte­gek bírálatát. Az újabb iro­dalomtörténeti tanulmányok azt bizonyítják, hogy igen­csak valóságos alapokon áll ez az ábrázolásmód, legfel­jebb stílusában nem realista. Ennek a jellegzetes, folyon­dárként körbefogó, áradó stí­lusnak több követője akadt, manapság a rajongója is egy­re több. Sok olvasó fedezi fel a sorok között a másod-, vagy harmadlagos történe­lemszemléletet. A nyitó elő­adás befejezésül megvilágí­totta a századelő és a két há­ború közötti időszak irodalmi és művészeti törekvéseit is. Ezt követően a nyári egye­tem hallgatói városnéző sé­tán ismerkedtek Nyíregyhá­za nevezetességeivel. Több mint tíz előadás hangzik el a két hét alatt, nagyobb részben a Krúdy- centenáriumhoz kapcsolód­va. Az egyes előadások meg­világítják az író korának tör­ténelmi viszonyait, foglalkoz­nak a Krúdy-próza tartalmi és formai összefüggéseivel. Néhány kiegészítő program­ról. például filmvetítésről, megyejáró kirándulásról is gondoskodtak a program szervezői. Felkeresik például a megye irodalmi emlékhe­lyeit, Krúdy nyomában sétá­kat tesznek Nyíregyházán, és kétnapos kiránduláson is­merkednek az író kedves fel­vidéki tájaival. (be) A VIT palesztin küldöttsé­gének egyik legnépszerűbb tagja Fatima Bernawi. Fati­ma 1967-ben kezdett el har­colni a palesztin nép ügyé­ért. (Kelet-Magyarország te­lelőtől Vízmüvek határidő előtt Három újabb kút ad vizet Nyíregyházának Jó ütemben halad a Sza- bolcs-Szatmár megyei közsé­gek közművesítése. A Kelet­magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat mint ki­vitelező a közelmúltban több fontos létesítményt adott át és év végéig újabb vízművek átadására lehet számítani. A vállalat az elmúlt hetekben a belegrádi három új kutat bekötötte, illetve bekapcsolta a nyíregyházi hálózatba. A bekötési munkálatok tizen­egymillió forintba kerültek. Oroson a 22 millió forintos költséggel épült közművet az elmúlt hónapban avatták. Demecserben megkezdték a víztorony alapozási mun­káit, ebben a községben a következő év végén lesz ve­zetékes ivóvíz. Dombrádon 19 millió forintos költséggel há­rom ütemben építik ki a há­lózatot. Az első ütemnek vé­ge, ezen a szakaszon meg­kezdték a nyomáspróbát. A Tisza-parti községben a kö­vetkező év őszén végeznek az építési munkálatokkal. Má­tészalkán 16 millió forintos költséggel bővíti az ivóvíz­hálózatot á KEMÉV. Az át­adást eredetileg októberre tervezték, de már szeptem­berben átadják a városban a bővített szakaszt. Nyírmadán már elkészült a vízműtelep, (Folytatás a 4. oldalon) Muzsikusok hat országból Megnyílt a nemzetközi zenei tábor Nyírbátorban Újra a muzsika városa Nyírbátor a következő három héten át. Augusztus 1-én is­mét kitárta kapuit a nemzet­közi ifjúsági vonószenei tá­bor, melyet tavaly először rendeztek meg azzal a céllal, hogy segítséget adjanak a fi­atal zenetanároknak és főis­kolai hallgatóknak az egyéni hangszeres tevékenység szak­mai színvonalának emelésé­re, s ezzel egy időben a szim­fonikus zenekarok vonósai­nak utánpótlásáról is gondos­kodjanak. Négyéves periódusokra ter­vezték a táborokat, ezek sze­rint kezdődött el tavaly az ismerkedés a barokk zene tolmácsolásának feladataival. Az idei táborban a bécsi klasszikus zene előadói és stílusproblémáival foglalkoz­nak. Ezt követően majd a romantikus, illetve a kortárs zeneművek kerülnek sorra. Nyolcvan fiatal muzsikus kezdte meg a munkát Nyír­bátorban. Az idei tábor iránt jóval nagyobb'volt az érdek­lődés, mint tavaly, most húsz külföldi vendégük van? a Szovjetunióból, Csehszlová­kiából, az NDK-ból, Románi­ából, illetve az NSZK-ból. A hazai zenészekkel együtt te­hát összesen hat ország fia­taljai muzsikálnak a külön­féle foglalkozásokon. A ta­valy bevált formákat alkal­mazzák most is. Ezek szerint a hallgatók egyéni órákat vesznek a tanároktól, továb­bá kamaraegyütteseket és ki­sebb vonószenekarokat alkot­va játszanak, illetve szimfo­nikus zenekart alakítva ké­szülnek a fellépésekre. A tábor vezetője Szabolcsi Miklós, a zeneiskola igazga­tója, a tanárokból és hallga­tókból alakuló szimfonikus zenekar és egyben a tábor vezető karmestere Jankovics Antal, a Győri filharmonikus zenekar vezető karnagya; leghíresebb vendégei: Szem­jon Sznyitkovszkij, a szovjet Csajkovszkij Konzervatórium professzora, illetve Ruha Ist­ván romániai magyar hege­dűművész. Velük együtt ösz- szesen tizenhat előadómű­vész, karmester és zenepe­dagógus oktatja a fiatal mu­zsikusokat. A közönség most is több alkalommal találkozhat a tá­bor művészeivel és hallgatói­val. Legjelentősebb koncert­jüket augusztus 19-én a ze­nei napok keretében adják, Debrecenben 15-én,. Nyíregy­házán 16-án lépnek fel, au­gusztus 18-án pedig a Csepel szerszámgépgyárban tarta­nak üzemi koncertet. A ka­maraegyüttesek a város több intézményében mutatják be műsorukat, a nagyzenekar — tehát a tábor valamennyi résztvevője — pedig 21-én a műemlék templomban ren­dezendő gálaesttel búcsúzik Nyírbátortól. (be) KÖZÉPPONTBAN: A KRÚDY-CENTENÁRIUM MA Az újítók sorsa (3. oldal) Olvasóink leveleiből (7. oldal) Megkezdődött a nyári egyetem Példa D valy ősszel gépko­csira szólított min­den olyan jogosít­vánnyal rendelkező párt­tagot a Volán 5-ös Válla­lat pártszervezete, akik egyébként nem hivatásos gépjárművezetők, más be­osztásban dolgoznak. Tu­catjával vállaltak szom­bati-vasárnapi műsza­kot, hogy mielőbb fedél alá kerüljön a földekről a cukorrépa, kukorica. Pél­dásan helytálltak a kom­munisták. A napokban pártcso- port-tanácskozáson beszél­ték meg az újfehértói Le­nin Tsz-ben, hogyan tud­nák segíteni a Bábolna- szárító mielőbbi megépí­tését. Kommunista mű­szakot tartottak. Hamaro­san fedél lesz a létesítmé­nyen. Nem kell Nyíregy­házára szállítani a gabo­nát. Időt, energiát takarí­tanak meg. Nem kellett jósnak len­nem, hogy kitaláljam, mi­ről is beszélt Nyíregyhá­zán egyik reggel az Iroda­ház előtt a két gondter­helt arcú igazgató: a ke­nyérről, az idei küzdelmes aratásról volt szó. Egyik vállalat kenyere a mási­kétól függ. Mindannyiun­ké viszont a kombáj nő­söktől, akik a szó valódi értelmében a hétköznapok hősei. Hogyan is említet­te a miniszter: az idén sem a kombájnok, hanem a kombájnosok aratnak. Szép számmal van kö­zöttük párttag, akiktől kommunista helytállást, példamutatást várnak, minden órában, amit a kalászosok megmentésére lehet fordítani. Ezt várja az ország mindazoktól, akik valamilyen módon kapcsolatban vannak a kenyércsatával. A MEZŐGÉP vállalat minden gyáregységénél ügyeletet szerveztek. A nyolc gyáregység műhe­lyeiben 43 szakmunkás, közöttük sok párttag, esz­tergályos, lakatos, gépsze­relő áll készenlétben, ha szükséges alkatrészeket javítson, vagy újat készít­sen. Tizenkét műhelykocsi járja a gabonaföldeket, s ahol baj van, ott segíte­nek kombájnosoknak, gépkocsivezetőnek, trak­torosnak.. A pártszervezet kezdeményezésére fel­mérték, hány olyan szak­ember dolgozik a válla­latnál, a gyáregységeknél, akik régebben kombájno­sok voltak, valamikor arattak. Ha szükséges, nyeregbe szállnak. E lsősorban a kommu­nista, volt" kombáj- nosokra, a sók ke­nyércsaták hőseire szá­mítanak, hogyha más me­gyékből érkeznek kom­bájnok, egy pillanatra se álljanak kormányosok nélkül. Mert a kombáj- nostól függ elsősorban, hogy a szeszélyes, kiszá­míthatatlan időben az aratásra alkalmas minden percet kihasználhassák. Ebben várnak példamuta­tást, helytállást azoktól a párttagoktól, akik az első vonalban dolgoznak. F. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom