Kelet-Magyarország, 1978. augusztus (35. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-10 / 187. szám
4 KELET-MAGYARORSZÄG 1978. augusztus 10. Kínai provokáció a vietnami határon 3. Az élet vize KOMMENTÁR A vérbíró távozik Végre lemondott a 77 éves Hans Filbinger, az NSZK Baden- Württember tartományának miniszterelnöke. Végre — mondjuk, mert az ügy tengeri kígyóként húzódott — húzódhatott, ugyanis sokkal többről van szó, mint egy háborús bűnös szemérmetlen hazudozásairól és ragaszkodásához a hatalomhoz. Ahhoz, hogy Filbinger — és sajnos, annyi más hasonszőrű társa — ilyen nagyság- rendű karriert futhasson be, ahhoz, hogy leleplezése után is ennyi ideig hatalmon maradhasson, többre volt szükség, mint az ő múltjából és egyéniségéből következő agresszivitásra — arra a sajátos NSZK-közegre, amelyben ez mindmáig lehetségesnek bizonyul. Rolf Hochhuth, a világhírű antifasiszta nyugatnémet író anyaggyűjtés közben, véletlenül bukkant rá arra a dosz- sziéra, amelyből kitűnt: Filbinger 1945 májusában, tehát napokkal a náci fegyver- letétel előtt még halálra ítélt „defetizmusért” egy Gröger nevű, húszéves matrózt és az ítéletet, szinte a háború utolsó pillanatában, végre is hajtották. A bizonyíték elég volt ahhoz, hogy az NSZK-ban is felháborítson minden becsületes embert — de ahhoz nem, hogy Filbinger tartományi trónja meginogják. Pártja, a CDU körömszakadtáig védte illusztris tagját — egészen addig, amíg néhány nappal ezelőtt újabb Filbin- ger-akta került napvilágra. Ebből kiderült, hogy a CDU- honatya 1943-ban ugyancsak halálra ítélt egy fiatal matrózt — olyan kis vétségért, hogy — az előkerült bizonyítékok szerint — még a náci admiralitás is kénytelen volt felülvizsgálni és börtönbüntetéssé változtatni az ítéletet. Ez már a CDU-nak is sok (vagy legalábbis túl kellemetlen) volt és dr. Filbinger visszavonul. Hogy miért csak most, azt meglehetősen nehéz megválaszolni. Pedig — sok- milliomodmagával — ezt kérdezi a béke küszöbén Filbinger által megölt matróz anyja, Frau Gröger is. H. E. A hanoi rádió szerdán vietnami nyelvű adásában kommentálta a Bac Luan határátkelő helynél kedden este kínai provokáció következtében kirobbant incidenst, amelynek során a Kína által július 12-én életbe léptetett határzár miatt a határon át- településének engedélyezésére várakozó mintegy 1500 kínai származású vietnami rendszeres egészségügyi ellenőrzését végző csoportot a tömegben elvegyült kínai ügynökök és átszivárgott provokátorok megtámadtak és 20-at közülük megsebesítettek. A békeszerető erők határozottan síkraszállnak az atomfegyverek, elsősorban a neutronfegyver gyártása ellen, valamint az atomfegyver-kísérletek betiltásáért — mutat rá a Hirosima és Naga- szaki ellen végrehajtott atomtámadás 33. évfordulója alkalmából kiadott nyilatkozatában a Béke-világtanács. Világszerte folytatódnak a Antonio Ramalho Eanes tábornok, portugál államfő kedden a késő esti órákba nyúlóan megbeszélést tartott Lisszabonban tanácsadó testületének, a Legfelsőbb Forradalmi Tanácsnak a tagjaival, hogy kikérje véleményüket az általa kinevezendő új kormányfő személyét illetőA hanoi rádió kommentárja megállapítja, „az incidensnek a célja, hogy feszültséget keltsen a kínai- vietnami határ mentén, és hogy elhintse a nemzeti gyűlölködés magvait a hoák és a kínai nép soraiban”. A kínai—vietnami külügyminiszter-helyettesi tárgyalásokkal kapcsolatban „nem tapasztalható előrehaladás” állapította meg a rádió. „A kínai fél továbbra is a hoák- nak a vietnami hatóságok általi üldözéséről terjeszt rágalmakat”. tiltakozó gyűlések és felvonulások az atomfegyver-kísérletek beszüntetését, a ne- utronfegyver betiltását követelő aláírásgyűjtő kampányok. E mozgalomban a legkülönbözőbb meggyőződésű emberek milliói vesznek részt és tiltakozó akcióik a jövőben tovább szélesednek — hangsúlyozza a nyilatkozat. en. A tanácskozás befejeztével nem adtak ki közleményt. Politikai megfigyelők szerint Eanes minden valószínűség szerint olyan politikust bíz majd meg kormányalakítással, akit a Portugál Szocialista Párt, az ország legjelentősebb politikai ereje is hajlandó elfogadni. Nemcsak gát, erőmű is. 800 megawatt termeléssel. Felépült az Eufrátesz gates öntözőrendszer. négyzetkilométeren terül el. Kétszer akkora, mint hazánk, és 6 millió ember él ezen az ősi területen. A hegyek — az Antilibanon, a Druz hegység — és Szir sivatag, az Eufrátesz, az Orontesz, az alig 460 kilométer hosszú Al-Kha- bur folyó és nyugati határán a Földközi-tenger teszi változatossá e tájat. Az éghajlat itt túlnyomó részt sivatagi, félsivatagi, de ott, ahol víz van, ahol csapadékhoz, vagy csatornázáshoz jut az arab földművelő, ott valóban paradicsomot képes teremteni. Az ország területének 34 százalékát művelik csak meg, ennek is jelentős része — több mint félmillió hektár — csak az öntözésnek köszönheti termékenységét. A további mintegy 30 százalék, majd 60 ezer négyzetkilométer legelő, de nem a mi fogalmaink szerint: az igénytelen juh és kecske él itt csak jószerint. Viszont az is igaz, hogy megél és a szir gazdasági élet egyik fő termelési ága az exten- zív állattenyésztés. Majdnem 60 ezer négyzetkilométernyi területen viszont a sivatag az úr. Hogy mire képes a Szíriái paraszt, aki a földreform során a nem öntözött területen 40 hektárnyi —- az öntözöttön 10 hektárnyi — földhöz juthatott, arra nincs európai fogalmi érték és mérték. A jordániai határ felé haladva például kőfal kőfalat ér: fekete falak, mintha naptól égettek lennének a kövek, ősinek ható építmények osztják apróbb, nagyobb négyzetekre a tájat. A kerítéseket, amelyek a homokfutástól védenek, semmiféle „ragasztó anyag” nem tartja össze, legfeljebb a földműves verítéke, meg ügyessége. A kerítéseken belül gyümölcsfák sorjáznak szép zölden, nagyszemű cseresznyét, mézédes barackot, vagy ízes, húsos őszibarackot, szilvát, almát érlelve leveleik között. A kerítés kövei a talajból és a talajról, valók. Napokon, heteken, hónapokon át az egykor köves sivatagból tíz ujjal, ha kellett, géppel, ahol lehetett, szedegették ki a Basra környéki parasztok az öklömnyitől a majd sziklányi nagyságú köveket, hogy visszamaradjon, megmaradjon, termővé válhasson a föld. És ott, ahol nemrégen még a gyík sem élt, most intenzív növénytermelés folyik. Lehet itt termelni, ha van víz, mert az értés, a szakértelem, s a munkakedv kimeríthetetlen. Meg kell teremteni a korszerűbb mezőgazdaság alapjait. A takarmánytermesztésre is épülő állattenyésztést. Ki kell használni, fel kell használni a vizet. Amelyből bizony csak kevés van. E tájon sok víz soha nem lehet. Ha okosan használják a vizet, akkor éppen elegendő. És az Eufrátesz Szíriái szakaszának 675 kilométere adja Szíria vízkészletének 83 százalékát (!) A z Eufrátesz vize: a víz! Az élet. És a jövő. Igen, az Eufráteszé! Amelynek olyan régi a neve, mint amilyen régi Mezopotámiáé, s mint amilyen régi az emberiség emlékezete. Gyurkó Géza Következik: 4. Űj Gilgamesek. Hanoiban külügyminiszter-helyettesi szinten tárgyalások kezdődtek a Vietnamban élő kínai nemzetiségűek ügyéről. A vietnami delegációt (a képen jobbra) Hoang Bich Son, a kínait pedig Csüng Hszi-tung vezeti. A Béke világtanács nyilatkozata Még tart a portugál kormányválság 43. — Szegény Tiborkám — vigasztalta Gitta a fiút —, nem valamilyen hülyéske- dést értettél félre? Ez a Kati olyan értetlenül tud néha viselkedni. Hiszen többek között éppen azért örültem meg annyira neked, mert azt reméltem, hogy te majd okosan, ügyesen kihozod belőle a valójában benne szunnyadó jó vonásokat. . . hiszen olyan jóindulatú különben... és téged nagyon szeret. Ebben bizonytalan volt egy kicsit, hogy hivatkozhat-e éppen most erre, hogy Kati mennyire szereti Tibort, de végül úgy ítélte, hogy meg kell kockáztatnia. Nem éppen a legjobban sikerült. Tibor még buzgóbban bugyborékoló zokogásba esett: ebből Gittának be kellett látnia, hogy már maga a felderítés is összetettebb művelet, és főleg a lányával való eszmecserére van először 071 i IrcAcf — Ülj le, Tiborkám, itt a ház mellett a jó kis napocskára, én meg előveszem Katit, kiszedem belőle, hogy mi van itt, remélem, idejön hozzád bocsánatot kérni. Tibor nem hitte, hogy Kati bocsánatot fog kérni, de azt sem tudta elképzelni, hogy ha netalán Kati mégis bocsánatot kér, akkor ő valóban megbocsáthat. Egyáltalán a lehető legkilátástala- nabbnak látta a helyzetet, de nem tehetett mást, szót fogadott Gittának és letelepedett a csónakház sarkán egy zsámolyul szolgáló fatönkre, mártírként nézett az ég kékjébe és sűrűn sóhajtozott. ★ Gitta határozottan odament a lányához, magával vonta a part felé, közben illően szólva Marinak, hogy: — Bocsáss meg! — Amire ■Mari csak karja széttárásá- val válaszolt. Kati nem nagyon akart menni, húzatta magát, de aztán belátván, hogy előbb-utóbb mégis meg kell az anyjával beszélnie a dolgot, végülis hagyta magát, elment vele. A nedves fövenyen sétál*- tak, a lehető legtávolabb Kláritól és egymásra éppen dühösen vizet csapkodó gyermekeitől. Ez a látvány mindenki számára megnyugtatónak látszott. Azt a benyomást kelthette, hogy bármi történt is, az ügy valószínűen leglényegesebb szereplője most már a felnőtt bölcsesség kétségkívül legilletékesebb képviselőjével, anyjával tárgyal, s ez a tény mindenki mást felment bármiféle cselekvési kényszer, vagy a cselekvés elmulasztása miatti kényelmetlenségi érzés alól. Mindenki mást, vagyis a felnőtt férfiakat, akik semmiféle hajlandóságot nem éreztek arra, hogy bonyolultnak látszó lelki dolgokba avatkozzanak bele. Barnának csak arra volt gondja, hogy az éppen feltalált páros tollaslabda játékban Lajos legyen a párja, akit eleve ügyesebbnek ítélt; na meg Gusztival azért mégsem akart egy párban játszani. Laci a víz színén észrevette, hogy anya és leánya a fövenyen sétálnak, s ez valahogy arra indította, hogy lassan megközelítse a partot, persze a telek másik oldalán, Klári és gyermekei felől. Még Tibor is a fatönkön bizonyos megnyugvással fogta fel Gitta és Kati eszmecseréjét. Volt a lelkében egy olyan sarok, melyben valami remény éledezett, hogy az anya jobb belátásra bírja lányát, megtérésre, bűnbánatra, és szerelméhez való visz- szatérésre ösztönzi. Közben azonban lelke másik sarkában konokul csak gyűltek az ellenállás, a düh, sőt a bosz- szú elemei; a két sarok között a tisztázatlanság és állásfoglalás-hiány gyötrelme vonaglott. — Meg vagy őrülve, lányom? ! Az eljegyzésed napján kell sohasem látott fiúkkal csókolóznod? — kezdte Gitta Katival a helyzet elemzését. — Mit csináljak? — kérdezte Kati. — Nem tehetek róla. Megcsókolt. Gitta máris új elemet látott felcsillanni, ami talán más megvilágításba helyezi az egész dolgot. — Akaratod ellenére? — kérdezte feszült várakozással. — Akaratom... volt is nekem akaratom... Gitta bele tudta magát képzelni Kati helyébe, átérezte hogy van egy pillanat, amikor egy nőt elönt a forróság, és nem képes ellenállni, még ha akar, akkor sem. Ám akart-e Kati? — Dehát nem vetted észre... nem számítottál arra, hogy jön valaki... és éppen Tibor? Hogy ilyen hülye hogy lehetsz? — Drága anyám — állt meg Kati, akinek nem volt kedve a terméketlen lelkifurdaláshoz —, ilyet szültél, ilyet neveltél, ilyen vagyok! Gitta belátta, hogy most- már késő belefogni olyan célú nevelésbe, mely hasonló helyzetekre felvértezze a lányát Megkérdezte, amit a leglényegesebbnek tartott: — Akkor most egyre válaszolj nekem: akarod ezt a házasságot Tiborral, vagy nem akarod? Mert szerintem nagyon gyorsan meg kell találni a megfelelő bocsánatkérési és kibékülési módot és formulát. — Hogy a francba találjak ki valamit, amikor egyszerűen belénk bukott, amikor csókolóztunk ... ? — Szóval nem is megcsókolt hanem csókolóztatok ... ez nem pontosan ugyanaz, — Hát nem... — sóhajtott Kati. Azért is, hogy az anyja ebben az egy dologban lásson már végre tisztán... ha már segíteni akar. Szóval nem megcsókolták, hanem ... szóval ő is benne volt abban a csókban... Csókban? Majd szétrágták egymás száját. Bűnbánatába kellemes borzongás keveredett... De a fene egye meg a gazembert, csókolni tud, aztán meg azt mondja, hogy csak olyan jutalompuszi volt... Legalább abban lenne egészen biztos, hogy ez nem csak egy olyan idétlen lovagiassá- gi gesztus volt-e, a védekezés önkéntelen reflexe?... Vagy a tudatos menekülés, a kitárolás az egészből, ami a menyasszonynak is szólt, nemcsak a vőlegénynek... ? — Szegény gyerek; nagyon össze van törve — mondta Gitta, s látszott is a tekintetén a részvét —, bizonyisten inkább őt sajnálom, mint téged ... Kati nem látta célját, hogy nagyobb részt kívánjon anyja sajnálatából. Ráhagyta, várta, hogy mi lesz. — Terád csak haragudni tudok. Legalább ne ezen a napon csináltad volna . . . megáll az ember esze... Mi a nyavalyát is kellene neki mondani? Pillanatnyi elmezavar. Dehát erre azt mondhatja, hogy ilyen pillanatnyi elmezavar eszerint akármikor megtörténhet veled... — Hát... sóhajtott Kati. Gitta csak nézett rá. Most mit hát... hogy valóban mondhatja? Vagy azért hát, mert valóban akármikor megtörténhet? — Nagymama az oka mindennek! — kapta fel a fejét Kati váratlan ötlettel. — Te aztán tényleg nem vagy normális!... Hogyhogy nagymama? — Nagymama, igen — kapott Kati a saját ötletén — ő hívta fel rá a figyelmemet, ő mondta, hogy Laci neki sokkal jobban tetszik ... Hogy miért nem őt választom? Hogy ha tudnám, menynyivel jobb egy ilyen izmos barnával... szóval mennyivel jobb, mint egy olyan hóka ... igenis, ezt mondta: hóka! — És te elhitted, szót fogadtál, és a karjaiba vetetted magad. És most akkor cseréltél, vagy mi ? ... Mert ha neked is jobb, és ha ő is benne van, akkor más, akkor egészen más, mintha csak egy kellemetlen pillanatban elkövetett csók... (Folytatjuk) Szíria, avagy közel van Kelet A ztán jött ama kilencven napos háború: 1973-ban. Éppen öt esztendeje, amikor is a kialakult helyzetnek megfelelően Izraelnek ki kellett vonulnia Kuneitrából. Ki is vonultak az izraeli egységek, de tíz nappal a kivonulás előtt felrobbantották a várost. Szó szerint! Minden házát, mijjden középületét. Kuneitrában soha nem volt harc, itt egyetlen puskalövés sem dördült. És a város most mégis rom. S itt, légvonalban néhány száz méterre csak az izraeli állásoktól, a Szíriái katonák között, mögöttünk az ugyancsak néhány száz méterre állomásozó kéksisakosokkal, minden világos. Nem kell hozzá se az Isten, se az Allah akarata, hogy még egy fegyver is elsüljön, — ha véletlenül is. Ügy éreztem" magam, mint a gyanútlan turista, aki rémülten torpan meg a tűzhányó kráterénél. A nem is nagyon mélyben ott fortyog a láva. S ki tudja, mikor tör ki a vulkán? ★ Elkerülhetetlen néhány lexikális adat, egynéhány statisztikai tény a továbbiak jobb megértéséhez. Néhány adatot éppen a vakítóan kék ég alatt 630 négyzetkilométernyi felületű és 40 m mélységben vizet hömpölyögtető víztároló mellett mondtak el a számunkra. Már az idézett két szám is: adat. Nos Szíria, ez az alapvetően mezőgazdasági ország 185 ezer
