Kelet-Magyarország, 1978. augusztus (35. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-10 / 187. szám
2 KELET-MAGYARORSZÄG 1978. augusztus 10. A lap 1978. július 22-i számának „Olvasónk írja” rovatában „Kié a tó” címmel Félegyházi Zoltán tollából a nyíregyházi horgászok nevében közreadott írás jelent meg. Az írás a császárszállási vizen és környékén kialakult állapottal foglalkozik és rend teremtését várja. Azzal, hogy a tó környékén — bizonyos területen — feltétlenül és mielőbb rendet kell teremteni, magunk is egyetértünk, s abban készséggel közreműködünk. Álláspontunk a dr. Bartos László által a telektulajdonosok szemszögéből — ugyancsak a lapban — kifejtettekkel megegyezik. A császárszállási tározó több célú. Senki által nem lehet vitatott, hogy elsődleges feladata a vízgazdálkodási érdekek hiánytalan szolgálata. Az alapvető célok maradéktalan ellátása érdekében megkezdtük a tározó kotrását. Ennek biztosítása a vízügyi igazgatóság kötelessége. Mint minden vízgazdálkodási létesítménynél, itt is figyelemmel voltunk a környezet kedvező alakítására, a fásítás, parkosítás és vízfelületek összhangjára. Az utóbbiaknak különös szerepe van a másodlagos hasznosítás vonatkozásában (pihenés, hétvégi kertek, horgászás, vízisport stb.). A másodlagos célok közül első helyre a családtagekkal együtt naponként ezer főt is meghaladó üdülőjelleget kell sorolnunk. Nem kevésbé fontos — bár fez a zártkerti hétvégi telkeken dolgozók számának legfeljebb ha tizedré- szét teszi ki — a horgászok kedvtelésének biztosítása. Megítélésünk az, hogy mindhárom vonatkozás megfelelő szervezéssel és együttműködéssel zökkenőmentesen megoldható. Természetes, hogy az elsődleges vízgazdálkodási érdeknek minden más érdeket alá kell rendelni. Ezért voltak kötelesek a parti telek- tulajdonosok kerítéseiken kapukat készíttetni, azok kulcsát a tározóőrnek átadni, hogy a vízügyi érdekből ott munkát végző emberek és gépek szabadon közlekedhessenek. A tó partjának teljes hosz- sza 4040 méter, ebből 1930 méter a teljesen szabadon lévő, mely elegendő ahhoz, hogy a horgászok tevékenységüket megfelelő módon folytathassák. Tudomásunk van arról, hogy a stégek használata miatt vannak nézeteltérések a telek-, illetve a stégtulajdonosok és a horgászok között. A nézeteltérések megoldása nem képezi feladatunkat, de szívesen közreműködünk, segítünk azok mielőbbi' feloldásában. Úgy tudjuk, hogy a horgászok, illetve a horgász-szövetség stéget eddig nem állított fel. Ezúton ajánljuk fel segítségünket abban, hogy a horgászstégek helyének kijelölésében, valamint a szükséges hatósági eljárás lefolytatásában segítséget, illetve soronkívüliséget nyújtunk. Reméljük, hogy a horgászok ugyanilyen megértéssel fogadják az ott pihenők nyugalmának megőrzését és azt saját gondjuknak tekintik. Ennek folytán néhányan (az összes horgászok jelentéktelen része) belátják, hogy a hajnali 3 órakor való motorozásnak, az egyes hétvégi házak teraszán való engedély nélküli alvásnak, a halak etetése címén a tóba, a víz tisztaságát rontó táplálék bevitelének meg kell szűnnie, s ezzel a mindnyájunk által kívánt rend maradék nélkül helyreáll. Az igazgatóság azokat támogatja, akik e fontos létesítményt — alapfunkciója mellett — a szocialista együttélés szabályainak tiszteletben tartásával, hobbyjuk és szabad idejük kellemes eltöltésére használják. Jeczkó János, igazgatóhelyettes, főmérnök, Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság A Rakamazi Cipőipari Szövetkezetben Szentesi Éva és Csukás Józsefné a cipők felsőrészragasztásán dolgoznak. (Elek Emil felv.) TÍZ NAP VENDÉGSÉG FELLEPESEKKEL Walesi bányászkórus Nyírbátorban Augusztusban tíz napig tartózkodik megyénkben az a Walesből érkezett kórus, mely a nyírbátori vegyeskar idei angliai látogatását viszonozza. A cwmbach-i férfikórus hetventagú, és augusztus 10- én este érkezik meg a Ferihegyi repülőtérre, onnan autóbusszal utaznak Nyírbátorba. Augusztus 11-én, pénteken délelőtt a Nyírbátori Városi Tanács vezetői fogadást adnak a vendégek tiszteletére, akik ezután a Csepel Szerszámgépgyárba látogatnak. Itt rövid szabadtéri koncertet is adnak a gyári dolgozóknak! A kórus itt-tartózkodása alatt az említett gyári éneklésen kívül négy koncertet ad — egy alkalommal a nyírbátori vegyeskórussal és a nyíregyházi szimfonikus zeSZINDBAD ES A FORRADALOM Beszámoló a nyári egyetemről Mire gondolunk, ha Krúdy nevét halljuk? Legelőbb Szindbádra, a keleti utazóra, aki vénségére vissza-vissza- jár volt szerelmeihez, aztán ifjabb testvérére, Rezeda Kázmérra, verbénaillatú, fehér harisnyás hölgyekre, kikért emez urak epekedtek, halk sóhajokra, félig leeresztett függönyök mögül, húslevesek párolgására, nagyevő uraságokra, őszi versenyekre, hol nagykalapos dámák pompáznak selyemtoalettjükben, kísértetekre, boszorkányokra, életre, szerelemre, halálra. Valóban ez Krúdy? Igen,' de ennél sokkal több. Ezt a OLVASÓINK KÉRDÉSEIRE VÁLASZOLUNK Mihez van joga a vásárlónak ? Csere vagy visszatérítés minőségi reklamációnál Molnár Miklósné nyíregyházi olvasónk és sokan mások is említették levelükben, hogy szeretnék megismerni részletesebben: milyen jogai vannak a vásárlónak az áru minőségi reklamációja esetén? Noha az üzletekben erről mindenki pontosan tájékozódhat, hiszen a vásárlók kifogásainak intézésére vonatkozó rendelkezést minden üzletben — feltűnő helyen kifüggesztve — ismertetik, ennek ellenére a legfontosabb tudnivalókat a következőkben foglaljuk össze. Legelőször is tudni kell azt, hogy minden forgalomba hozott áru minőségéért közvetlenül a vásárlóknak árusító, gazdálkodó szervezetek (beleértve a magánkereskedőket, kisiparosokat) a felelősek. A vásárló kifogásának elintézéséért az üzlet vezetője a felelős, és a reklamációval vagy ő, vagy az általa megbízott személy köteles foglalkozni. A reklamáció intézéséhez az üzletben kérhetik, hogy a vásárló mutassa fel a vásárláskor kapott fizetési jegyzéket. Viszont abban az esetben nem követelhetik ennek bemutatását, ha a vásárlás helye és ideje más módon is megállapítható; ha a vásárló valamely élelmiszernek, háztartási vegyi árunak, kozmetikai készítménynek a minőségét kifogásolja, s ennek az árunak az eladása a bolt üzletkörébe tartozik. A hibás árut legkésőbb a bejelentéstől számított 8 napon belül ki kell javítani. (Megjegyezzük, hogy a reklamációt elutasíthatja a kereskedelem, ha a vásárló határidőn túl reklanjál, valamint, ha a hiba oka az átadás után keletkezett, például rendeltetésellenes használat miatt.) Előfordul, hogy a javítás nem készül el 8 napon belül, ilyen esetben a vásárló kívánságára az áru árát le kell szállítani, vagy ki kell cserélni, esetleg a vételárat visszatéríteni, és ha a vásárló javíttatja ki a hibát, akkor pedig ennek költségét kell megtérítenie a kereskedelemnek. Az előbb felsorolt kártérítési módozatok közül a vásárló választhat. Előfordul, hogy a hiba jellegével, a javítás módjával, minőségével vagy egyéb műszaki kérdésben vita támad, ilyenkor a kereskedelem köteles beszerezni a KERMI- nek vagy más kijelölt minőségvizsgáló szervnek a szak- véleményét. Ez a vizsgálat ingyenes. Egy kivételtől eltekintve: ha a kereskedelem a vizsgálatot nyilvánvalóan szükségtelenül kérte. A minőségvizsgáló szerv egyébként 10 napon belül köteles a vizsgálatot elvégezni, s erről értesítést küldeni. Tartós használatra rendelt áru esetében a vásárló, — kívánságára — a szakvélemény egy példányát megkaphatja,' s az abban foglaltak szerint jár el a kereskedelem a kártalanításnál. A minőségileg hibás élelmiszert, háztartási vegyi árut és kozmetikai készítményt a vásárló választása szerint azonnal ki kell cserélni, vagy a vételárat fizeti vissza a kereskedelem. Ha a csereigény bejelentésekor az áru kicserélésére nincs mód, a vásárló kívánságára — a vételárkülönbözetet elszámolva — a vállalat köteles más árut eladni. Megtörténik, hogy az áru jótállási ideje alatt jelent be kifogást a vásárló, ebben az esetben a jótállásra érvényes jogszabályok szerint kell a kereskedelemnek eljárnia. A vállalt jótállás feltételeiről a vásárlót írásban szokták tájékoztatni. S. A. többet ragadtuk ki, s adjuk tovább az olvasónak a Krú- dynak szentelt nyíregyházi nyári egyetem két előadásából. Kivirágzó szavak Kemény Gábor, az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa a nyelvész szemével vizsgálta az író munkásságát, a művekben a forma és a tartalom küzdelmét elemezve. Sajátos ritmusa, zeneisége, költészete van ennek a prózának. Gordonkahangon zeng — mint első méltatója írta, — gyakoriak a halmozó felsorolások, a lazán szerkesztett összetett mondatok, a bőségesen használt hasonlatok. Krúdy felrúgta az idő korlátáit, az írások többsége egy bizonytalan félmúltban lebeg, áttűnve a jelenbe, akár egy jól vágott modern film képsora. A nyelvész éppen arra hívta fel az olvasók figyelmét, ami miatt Krúdyt hosszú ideig „félreállították” — egyedi formáira. Ezek miatt formalizmussal vádolták, holott arról van szó — mondta végül az előadó —, hogy Krúdynál a formai elemek tartalmi funkciót vesznek fel, s így ez a lírába hajló epika inkább kifejez, mint ábrázol. Sok — egyébként a modern műveket is szerető — olvasó nem tud Krúdyval megbarátkozni, mert fárasztónak, nehezen követhetőnek tartja stílusát. Nem vezet hozzá könnyű út, a szövegben burjánzó egyéni hasonlatokkal, az irrealitás, valótlanítás eszközeivel valóban birkózni kell eleinte. Mert nem szokványos művek az övéi, inkább olyanok, mint a népmesék, melyekben a szó is kivirágzik. Katona Béla irodalomtörténész, a tanárképző főiskola docense egy mítosz eloszlatóGarázda a vádlottak padján Paksi Ferenc 27 éves nyíregyházi lakos ez év május 29-én egész nap ivott. Este 7 óra tájban Nyíregyházán, a Mező utcában egy gépkocsit akart megállítani. A gépkocsi vezetője látta, hogy ittas a stoppos, igyekezett többször kitérni előle. Mikor Paksi látta, hogy a gépkocsi nem szándékozik megállni, belerúgott az autó sárhányójába. Ezután egy tehergépkocsit, majd egy segédmotorkerék- párost akart megállítani. Az utcai botrányt azzal folytatta, hogy egy járókelőt molesztált, majd bement utána egy ház udvarára, és az ott lakókat is fenyegette. A megrémült családok segítségért kiabáltak, de Paksi a szomszédból érkezőket is megve- réssel fenyegette, majd erejét is fitogtatva az udvar kerítését is összetörte. Paksi duhajkodásának a helyszínre érkező URH-járőr vetett véget. A bíróság az ittasan garázdálkodó Paksi Ferencet 3000 forint büntetésre ítélte. Az ítélet jogerős, (m.) sára vállalkozott előadásában. A Krúdy-olvasók körében is kevéssé ismert oldaláról mutatta be az írót: a publicistát népszerűsítette, mégpedig azt az újságírót, aki miután éveken át nem kötötte le magát egyetlen szerkesztőségben sem, s írói pályája csúcsára érkezett — 35 éves korára 40 kötetét adták ki — ezek után 1914-ben újra írni kezd az újságok számára, 1919 tavaszán pedig belső szerkesztőségi munkát vállal. Á publicista S akit az olvasók többsége csak nagy evések, híres szerelmek, lóversenyek krónikásaként ismer, efféléket írt az újságokba: posvánnyá vált a világ, rablóké, hamiskártyásoké az ország, a követválasztások aljas eszközökkel zajlanak, a népet hitvány urai értelmetlen háborúba sodorták a megváltó forradalom helyett, ám az akasztófa alól is felordít a jobbat akaró ember! Ez a Krúdy kevés olvasóhoz jutott el. Hol van ez a stílus az ábrándozó, elringató, lila színű álmoktól? Nem arról van szó, hogy Krúdy forradalmár lett volna, csak arról, hogy többször is hitet tett a társadalom megváltoztatását szolgáló célok mellett, tiltakozott a háború ellen, várta a forradalmat és második jobbágyfelszabadítást — földosztást — akart. Mindezekért a Tanácsköztársaság bukása után még a bolseviz- mussal is összekapcsolták nevét, pályája akkor kezdett lefelé hajlani. Á nagy formabontók sorában Két hét alatt több mint tíz előadás hangzik el a nyári egyetemen, főleg Krúdy- ról. A híres ködlovagot a világirodalom nagy formabontói közé sorolják — Proust és Joyce rokona, a délamerikai Garcia Marquez, a lengyel Andrzejewski és a mi Juhász Ferencünk folytatja ezt a sort. Nincs adat arról: mekkora a Krúdy-ra- jongók tábora, legfeljebb abból következtethetünk, hogy köteteit szétkapkodják a boltokból, s a könyvtárak polcain is ritkán találunk belőlük — jobb helyen is vannak azok az olvasók kezében —, ám annyit tudunk, hogy közönsége gyarapszik... BE. nekarral (augusztus 17-én, csütörtökön) a nyírbátori műemlék református templomban. Ugyancsak közös fellépésük lesz Debrecenben: a konzervatóriumban a nyírbátori vonós zenei tábor zenekarával adnak koncertet. Vásárosnaményban a helyi kórussal énekelnek a művelődési házban, önállóan lépnek viszont a közönség elé augusztus 16-án, szerdán a sárospataki várban. A vendéglátó nyírbátori kórus tagjai közül jó néhányan személyes barátságot is kötöttek a walesi bányászokkal (a kórus tagjainak jó része bányász) — most felhasználják hát az alkalmat, hogy viszonozzák a kinti szívélyes vendéglátást. A programban szerepel például egy ismerkedési est — melyen a kórus tagjainak hozzátartozói is részt vesznek. Ugyancsak fontos része a programnak az a több órás kötetlen időszak, amikor a walesieket a kórustagok lakásukon látják vendégül. A vendégek az éneklésen kívül természetesen pihenni, ismerkedni is jöttek hazánkba, ezért hosszabb kiruccanások is váfják őket. Megismerkednek Debrecen nevezetességeivel, Miskolc, Lillafüred szépségeivel, a Mátrával. Az is természetes, hogy a megyeszékhelyre is ellátogatnak: kirándulnak a Sóstóra és ezen a napon a megye több vezetője is fogadja őket. Jó néhány üzemlátogatás is szerepel a programban: felkeresik a növény- olajgyárat Nyírbátorban, megismerkednek a máriapó- csi Rákóczi Tsz munkájával. (tgy) Á hét tárlatai megyénkben Ezekben a napokban több érdekes kiállítást tekinthet meg a szabolcsi közönség. Augusztus 6-án nyílt meg és 20-áig látható a nyírbátori Báthori István Múzeumban Zofia Kopel-Szulc és Henryk Szüle lengyel festőművészházaspár kiállítása. Zofia Kopel-Szulc 1962-ben a krakkói szépművészeti akadémia diplomáját kapta meg, részt vett több lengyelországi tárlaton és külföldi kiállításon, Párizsban, Moszkvában, Prágában, Madridban, Barcelonában, Monte Carlóban. Hazánkban eddig Debrecenben mutatkozott be műveivel. Férje, Henryk Szüle is több lengyelországi és külföldi tárlaton szerepelt, több értékes díj tulajdonosa. Három e héten nyíló tárlat érdemel még figyelmet, bár közülük egy Kábán kerül sorra, de résztvevője sza-j bolcsi művész, Pál Gyula. Augusztus 10-én nyílik Pál Gyula kiállítása a kábái Má- csai Sándor művelődési ház kisgalériájában. Pénteken két tárlat megnyitásán vehetnek részt az érdeklődők Nyíregyházán. A Jósa András Múzeumban Szikora Tamás festőművész munkáit tekinthetik meg, délelőtt 11 órától. A nyíregyházi városi művelődési központ Szabadság téri kiállítótermében pedig délután 3 órától Farkas Lajos festőművész augusztus 25-ig nyitvatartó tárlata várja a festészet kedvelőit. „Kié a tó?“ HOZZÁSZÓLÁS A VITÁHOZ
