Kelet-Magyarország, 1978. augusztus (35. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-09 / 186. szám

1978. augusztus 9. KELET-MAGYARORSZAG 7 POSTABONTÁS Szomszéd­perek K. M. kisvárdai levél­írónk vitájának tárgya: 23 centiméter — jobbra, vagy balra! Levélírónk szerint ugyanis szomszédja elvett telkéből 83 centiméternyi sávot, a szomszéd pedig afe ellenkezőjét állítja. Az első aktán ma már akta­hegy tornyosul. A telek­határ kitűzése évek óta folyamatban van. De vál­tozatlanul hajtja minden­ki a magáét. Z. J. panaszosunk el­mondta, hogy ugyanolyan főbérlő egy udvari épület­ben, mint lakótársa. Csak­hogy ő egyedül van, s így a közös használatú helyi­ségekből az erélyesebb la­kótárs kizárja. Most az idős, védtelen asszony a szomszédba vi­szi kimosott ruháját, ott szárítgatja, s a parkban üldögél naphosszat. Sze­retné lakását elcserélni, menekülne a pokolból... Az önző lakótársa azon­ban úgy véli: „Az én há­zam az én váram” — az egyedülálló védtelen nővel jobban elbír, mint majd esetleg egy családossal, akinek férje is van — így még Z. J. cserepartnereit is elűzi a házatájáról. J. M.-né sirva panasz­kodott a közelmúltban, hogy a szomszédja libái rendszeresen letarolják a kertjét. Nyaranta — im­már évek óta — több ezer forintos kára van emiatt. Hiába megy a tanácsra, ott tanúk hiányában min­dig elutasítják. De hogy is lenne tanúja J. M.-né- nek, mikor tanyán élnek, s csak egyetlen — ez a kellemetlenkedő — szom­szédja van. Egyszer azt a tanácsot kapta a község­házán, hogy zárja be az állatokat, amint egyszer tetten éri őket, s így lesz bizonyítéka állításának. Egyszer ez sikerült is J. M.-nének, de mire a ta­nácstól kiértek, az állato­kat a szomszéd kiszabadí­totta, őt meg ásóval fe­nyegette meg. Ugyanilyen körülmé­nyek között hogy is mer­ne egy védtelen asszony — akár igaz ügyért is — szembeszállni a szomszéd­dal, amikor még annak szóáradata ellen sem tud védekezni. Még jó néhány hasonló esetet említhetnénk a szerkesztőségünkbe érke­ző levelekből. Példákat, miként is kezdődnek a szomszédok és lakótársak közötti perek. Az indítóokra ugyan sokszor ki emlékszik, de a következménye ...! Bíró­sági statisztikusok tud­nák megmondani, évente hány tárgyalást tartanak ilyen viták miatt. A ve­szekedések pedig tárgya­lás után sem szűnnek meg. A tanácsok ugyan mindent elkövetnek, hogy ne nőjenek aktahegyek, hogy elejét vegyék e há­borúságnak. Az igazi megoldás azonban az vol­na, ha figyelmesebbek vol­nánk egymás iránt. Soltész Ágnes SZEMETES UTCA Aranyosapátiban a Matu- zsa György utca rendkívül szemetes. A lakók némelyike a háziszemetet az úttest mé­lyedéseibe „rejti”, vagy „csak” az út szélére önti. Meleg van, erjed az ételhul­ladék, kellemetlen bűz van. Kérjük az illetékesek segít­ségét, mert egészségünket veszélyezteti ez az állapot — tette szóvá Marofka György Aranyosapátiból. HOVA LETT A LÄBAS ARA? Ez év április 28-án vissza­vittem a Balkányi ÁFÉSZ 153. sz. vas-műszaki boltjába egy Alice márkanevű lábast, me­lyet az említett időpont előtt néhány nappal az üzletben vásároltam. Reklamációmat elfogadták, kártalanítási jegyzőkönyvet állítottak ki, csak éppen a pénzt nem kap­tam meg. Említették, hogy minőségi vizsgálatra elkül­dik az edényt, noha látható volt, hogy a mintázata hő hatására levált. Én nem vi­tatkoztam, de türelmem el­fogyott, hónapok múltán iga­zán ideje lenne, hogy kárta­lanítsanak — panaszolja Orbán Péterné, Balkány, perkedpusztai lakos. ÉLÉNK KAPCSOLAT A magyar—szovjet barát­ság egyik szép megnyilvánu­lásával találkozhatunk a pátrohai Zöld Mező Terme­lőszövetkezetben. Az ott működő MSZBT-tagcsoport kezdeményezése és érdeme, hogy a 20 szocialista brigád tagjainak nagy többsége megismerte, megszerette a Fáklya című magyar nyelvű szovjet folyóiratot. A lap iránti érdeklődést mutatja a 300 példány tartós előfizetés, valamint a lap főszerkesztő­jével való rendszeres kapcso­lat tartása író—olvasó talál­kozók keretében. Ügy vélem, a pátrohai példa a megye többi MSZBT-tagcsoportja számára is követendő — írja Zsirkó Imréné, a megyei pos­tahivatal vezetője. KI ENGEDÉLYEZTE? Csúnya látványban „gyö­nyörködhetnek” hosszú éve­ken át azok, akik a nyíregy­házi Ószőlő utcán sétálnak. Az utca végén ugyanis egy olyan társasház épül, ami elé garázsokat biggyesztenek — az utcafrontra. Nem tud­ni, hogyan engedték az utca­képet így elcsúfítani, de jó lenne, ha még most, az építés időszakában intézked­nének, hogy esztétikusabb látványú legyen az új ház — javasolja H. Zs. olvasónk. SEGÍTŐKÉSZ FIATALOK Mindent elkövetnek a gyügyei KISZ-fiatalok, hogy a Cégénydányá- di Közös Tanács által meghirdetett „Tiszta, virágos községért” mozgalom elérje célját — olvastuk Karácsony László, Gyügye, Fő utca 124. szám alatti lakos levelében. A tanácsháza, a fiatalok klubja előtt, valamint a Hő­sök terén tisztaság, szépen ápolt virágágyások dicsérik a fiatalok munkáját. Július 29- én, a rekkenő hőségben is lázasan dolgozott 12 leány, festették a kultúrház vaske­rítését. A fiúk ugyanezen a napon a futballpályát épí­tették, hogy augusztus 20-ra elkészüljön, s azután sok él­ményt nyújtó rendezvények színtere legyen. A fiatalok példamutató módon kiveszik részüket a mezőgazdasági munkából is, segítenek az aratásnál, és munkájukra az almaszüret idején is számít­hat a termelőszövetkezet. PÓTKOCSMA — Nem értem ezt a Józsit! Ezeket a korszerű, praktikus, mozgatható padokat sem tud­ja értékelni... (Kiss Ernő rajza) Városunk egyik-másik parkjában már elmozdítható padokat láthatunk, úgy vé­lem ezek a korszerűbbek — a rögzített padokkal szem­ben. Egyetlen hátrányuk van — ami emberi fegyelmezet­lenség szüleménye —, hogy elcipelik az emberek oda, ahová éppen akarják. Nem törődve a renddel. A Besse­nyei parkban például azzal a céllal vitték a bokrok ár­nyékába egyesek, hogy a kö­zeli fűszerboltban vásárolt italt ülve fogyaszthassák el. Amolyan kiskocsmává ala­kult a bokrok alja. Bizonyít­ja ezt a földön heverő tö­ménytelen söröskupak — jegyzi meg levelében Zámbo- ri József nyíregyházi lakos. UDVARIATLANOK VOLTAK Július • 27-én reggel a nyíregyházi állomáson — a miskolci gyors érkezése előtt — egy fiatal házaspár tért be az utasellátó éttermébe, ahol rajtuk kívül mindössze egy vendég volt. Az étterem sar­kában két ráérő pincér ült, beszélgettek, közben fújták a füstöt. Negyed óra telt el, míg végre egyikük megkér­dezte a házaspárt hogy mit kérnek? A várakozás nem is Szerkesztői üzenetek Rőthy János nyírlövői, Csengeri Sándorné tisza- löki, özv. Juhász Miklósné petneházi, Szalay Pálné szatmárcsekei, Kiss Mi­hály orosi, Tóth Istvánná győrteleki lakosoknak le­vélben válaszoltunk. Czimbolinecz Andrásné kállósemjéni, Orbán Pé­terné _balkány-perked- pusztai, Páti Zsigmond nagyszekeresi, Szántó Sándor nyíregyházi, Mol­nár Imre tiszadobi, Barczi Ferencné papi, Dicső Lászlóné újkenézi, Czin- ger Lajos balsai, özv. Kedves Lászlóné nagydo­bosi, özv. Pajti Istvánná nyíregyházi, Petykó Mi- hályné jékei olvasóink ügyében az illetékesek se­gítségét kértük. Hajdú Jánosné fehér- gyarmati, Gergely And­rásné demecseri és Feny­vesvölgyi Ferencné nyír­egyházi lakosok kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthet­tünk. Bökönyszegi Ferenc besztereci olvasónk a ter­melőszövetkezet döntőbi­zottságának határozatá­val szemben jogorvos­latért a járásbírósághoz fordulhat. Kecskeméti Sándor mis­kolci levélírónkat a Volán 5. sz. Vállalata értesítette, hogy Jánkmajtis község vasútállomásához — az új menetrend szerint — az autóbuszok nem közleked­nek továbbra sem, mert a hely az autóbuszok fordu­lásához alkalmatlan. A megállóhelyet jelző meg­tévesztő oszlopot a válla­lat eltávolítja, amire szin­tén levélírónk hívta fel a Volán vállalat figyelmét. Nagy Lajosné fényeslit- kei olvasónkat értesítet­tük, hogy az OFOTÉRT- szaküzlet orvosolja pana­szát. özv. Bene Istvánná nyíregyházi lakos a ter­melőszövetkezet haszná­latában lévő földje után 1979-től földjáradékot fog kapni. A termelőszövetke­zet ugyanis a szakszövet­kezet jogutódja és ebben az évben — a korábban egyénileg kezelt területe­ket — művelés alá vette. A Korányi Frigyes utca 52. szám alatt lakó hét család — a lakások szel­lőzésével kapcsolatos — panasza ügyében ismétel­ten megkerestük a lakás­építő szövetkezetét, és vár­juk válaszukat. bosszantotta annyira a tü­relmes házaspárt mint in­kább a pincér lekezelő mo­dora és sértő megjegyzései: „hova rohannak, nem lóver­seny ez!”, „egy kávéért volt ez a nagy felhajtás? Már azt hittem, az éttermet akarják megvenni!” S mindezt még követte egy gúnyos mosoly, amikor a türelmét vesztett vendég „elárulta”, hogy az üzletvezetővel szeretne be­szélni — írja B. G. nyíregy­házi lakos. CSAK ELVITELRE Nem a sör miatt teszem szóvá, hanem a különös fel­fogás miatt, amit a nyíregy­házi Jereván kertvendéglő­ben tapasztaltam nemrégi­ben. Csapolt sört mértek, ám ezt nem mindenki kedveli egyformán (már csak azért sem, mert arra példa még nem volt, hogy teli legyen a k korsó vagy pohár . . .) Egy­szóval: üveges sört kértünk a felszolgálótól, merthogy láttuk a teli ládákat, ő kö­zölte: nem hozhat, mivel csak is elvitelre árulják. Te­hát az asztalnál nem fo­gyasztható ... Kissé megle­pődtünk, hiszen tudomásunk szerint egy vendéglátó hely dolga elsősorban az ülőven­dégek kiszolgálása. Hogy amellett árulnak-e elvitelre is, az mellékes a betérő ven­dég szempontjából. Érthetet­len hát ez az eljárás. Nem tudom, mit szólt volna a ve­zető, ha saját bontómmal felbontom az elvitelre vett üvegeket, és elfogyasztjuk. Elvégre még csak azt a sok­helyütt olvasható utasítást sem szegtük volna meg: „csak itt vásárolt ital fo­gyasztható ...” — írja T. Gy. HIÁNYZÓ FELVONÓ Nyíregyházán, a Luther ház B épületében áprilisban le­szerelték a liftet. Gondoltuk, felújítják, nekünk lesz elő­nyös. Türelmesen vártunk, miközben róttuk a lépcsőket, idősek, kisgyermekes anyák, apróságok, felnőttek egy­aránt. Most már kezdünk ag­gódni; meddig kell még el­viselni a liftnélküliséget. Bérházunk régen épült, ma­gasak az emeletek, indokolt, hogy felvonónk legyen, és le­hetőleg minél előbb — kérik a Luther ház B épületének lakói. UTCANYITÁS A közelmúltban foglalkoz­tunk a Szódaház utcai lako­sok kérésével, melyre a Nyíregyházi Városi Tanács V. B. műszaki osztályától a következő tájékoztatást kap­tuk: „A Szódaház utcának a Berenát utcára történő ide­iglenes megnyitása megtör­tént, a gyalogosok és a gép­járművek számára egyaránt. Ez azonban most még csak átmeneti állapot, mivel a te­rületet a strand bővítése, va­lamint a SZAVICSAV-mun- kásszálló építése érinteni fogja Ezért a forgalmi rend módosítására számítani kell, de a tervekben már ismert az út végleges nyomvonala KEFIR A „Kefir” címmel megje­lent cikkre közöljük, hogy vállalatunk jelenleg kefirt nem gyárt. A megyei igénye­ket a Budapesti Tejipari Vál­lalat elégíti ki. A cikk nyo­mán tájékoztattuk a vállala­tot és kértük, hogy a jövő­ben az áru csomagolására, illetve lezárására nagyobb gondot fordítsanak. Egyben szeretnénk a vásárlókat is tá­jékoztatni, hogy a hibás cso­magolású árut az üzletben ki kell cserélni, mi ugyanis a kereskedelemtől teljes ér­tékben visszavesszük a sé­rült csomagolású terméket. Szabolcs megyei Tejipari Vállalat nyíregyházi üzeme Útiterv Takács József Nyíregyhá­za, Krúdy Gyula utca 32. szám alatt lakó olvasónk közérdekű bejelentésére a városi tanács műszaki osztá­lya közölte, hogy a Krúdy Gyula utca páros oldalában történő járda és megfelelő út építésével kapcsolatos javas­latával foglalkoznak. A ki­viteli tervek készítésére megbízást adtak a NYIR- TERV-nek. 1980-ig azonban erre a munkára nincs pénz, ugyanis a munka várható építési költsége kétmillió fo­rint. II nyugdíjasok foglalkoztatásá­ról Kárpáti Mihály olvasónk ez év januárjában ment nyugdíjba és azonnal munkaviszonyt létesített a korábbi munkahelyén, mint villanyszerelő szakmunkás. Levelében arra kér választ, hogy nyugdíjának folyósítása mellett megilleti-e jubileumi jutalom és mennyi szabadság jár részére? Az átlagos életkor meghosszabbodásával és a munka­erő-kereslet növekedésével egyre több nyugdíjas vállal munkát. Foglalkoztatásuknál igen gyakran probléma a munkaviszonyra vonatkozó szabályok alkalmazása. Olvasónk kérdésére egyértelmű választ ad a Legfel­sőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 1976. évi 74-es számú állásfoglalása. Eszerint a nyugdíjas dolgozó jogo­sult mindazokra a járandóságokra, amelyek azonos felté­telek mellett a nem nyugdíjas dolgozókat megilletik. En­nek megfelelően a hatályos munkaviszonyra vonatkozó szabályokat — egyes kivételektől eltekintve — a nyugdí­jas dolgozók tekintetében is alkalmazni kell. A nyugdíjas dolgozót is be kell sorolni egy munkakörbe. Munkabérét a munkakörére előirt bérhatárokon belül kell megállapí­tani. Természetesen a munkabér is a ledolgozott idővel arányosan jár. A törvényes munkaidőn belül — pl. 840 óra — keresett munkabérre korlátozó rendelkezés nincs. Ebbe a keresetbe nem számít be például a jubileumi ju­talom, ami egyébként — a feltételek fennállása esetén — a nyugdíjas dolgozót is megilleti. A dolgozónak minden munkaviszonyban töltött naptári évben tizenkét munka­nap alapszabadság és minden munkaviszonyban töltött két év után egy-egy nap pótszabadság jár, ami azonban éven­ként tizenkét napnál több nem lehet. A nyugdíjas dol­gozóknál a korábbi, nem nyugdíjas munkaviszonyban töl­tött időt is figyelembe kell venni. Nem jár három évig pótszabadság annak a dolgozónak, aki elbocsátás fegyel­mi büntetés hatálya alatt áll. A dolgozónak évi rendes szabadsága akkor is jár, ha a vállalat őt nem teljes mun­kaidőre alkalmazta, írja elő a Legfelsőbb Bíróság Munka­ügyi Kollégiumának 1974. évi 19-es sz. állásfoglalása. Ha az ilyen módon alkalmazott dolgozónak a hét minden munkanapján munkát kell végezni, a szabadság ugyan­olyan mértékben illeti meg, mint a teljes munkaidővel fog­lalkoztatottakat. Ha azonban a dolgozó csak a hét megha­tározott napján végez munkát, szabadságideje is a mun­kában töltött napokhoz igazodóan vehető figyelembe. Olvasónk szabadságának számítása és kiadása egysze­rű, mert a hét minden munkanapján munkába kell áll­nia. Részére összesen 24 nap rendes szabadság jár, ennek megfelelően 24 napig nem kell munkát végezni és hu­szonnégyszer három órára illeti meg az átlagkeresete. Ha azonban csak a hét meghatározott napjain végezne mun­kát, például minden második nap, akkor a szabadságna­pok száma is arányosan a felére csökkenne, illetve ebben az esetben tizenkétszer 6 órának megfelelő átlagkeresete illetné meg. Az elmondottak nem alkalmazhatók azokra a dolgozókra, akik olyan rövid ideig állnak munkaviszony­ban, hogy az évi rendes szabadságuk arányos része a fél munkanapot nem éri el. A fél munkanapot elérő viszont egész munkanapnak számít. A munkaviszony megszűnését követően mód van a szabadság pénzbeli megváltására is. Nagy Mihály, az SZMT politikai főmunkatársa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom