Kelet-Magyarország, 1978. augusztus (35. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-29 / 203. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. augusztus 29. Felvétel bölcsődébe, óvodába Társadalmi bizottság közreműködésével döntöttek Nyolcszintes épületben Új sebészeti tömb, diagnosztikai részleg Együttműködés a SZÁÉV és a megyei kórház között Nagyszabású rekonstrukció kezdődött 1975-ben Nyíregyházán, a Jósa András Kórházban. A Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói a munka első szakaszában több szintes szakrendelőt építettek a területen, mintegy 60 millió forintos költséggel. Napjainkban már a konyha, a mosoda illetve a kazánház bővítésén, átalakításán dolgoznak. Egyúttal átalakítják az éttermet is. Mindezt a kórház zavartalan működése közben valósítják meg. így a bővítés végéig az új rendelőintézet pincéjében rendeztek be ideiglenes éttermet. Jövőre kezdik a rekonstrukció legnagyobb értékű építkezését: a központi sebészeti műtőtömb, a hozzátartozó fektető osztályok és a központi diagnosztikai részleg alapozását. A 8 szintes létesítmény 220 millió forintba kerül, s 1983-ban adják át rendeltetésének. Avatásával lezárul a kórház rekonstrukciója, amely során a kórházi ágyak száma összesen várhatóan 800-zal bővül. A több évig tartó munka idejére együttműködési megállapodást kötött a SZÁÉV és a Jósa András Kórház augusztus 24-én. Az építőipari vállalat vállalta a feladatok teljesítését — lehetőleg határidő előtt — úgy, hogy fennakadás ne legyen az egészségügyi intézmény működésében. Cserében a kórház évente egy alkalommal megfelelő ütemezés szerint átfogó egészség- ügyi vizsgálatra várja a SZÁÉV dolgozóit. Az intézet egy-egy osztálya — pélSzombaton délután fél három. A rendőrkapitányság udvarán egymás után búgnak fel a gépkocsik motorjai, s indulnak a megadott útirány felé. Az akció megkezdődik, elindulunk Nagyhalász felé. A zsákgyár előtt egy kerékpáros jön szembe az út mindkét oldalán. Ha nem rendőrségi kocsi lenne, akkor meg kellene állni, különben aligha lehetne elkerülni a balesetet. A felszólításra az út közepén áll meg. Adatait kérdezzük, de ő csak azt hajtogatja, hogy már 29 éve munkás. — Mennyit ivott? — Hát mit tudom én, reggel hét óta iszok. Tetszik tudni, éjszakás voltam, megkaptam a fizetést. — Aláírja, hogy reggel hét óta iszik? — Dehogy írom. Hát kilencig nem is szolgálnak ki... A vérvétel elmarad, a részeg kerékpáros két kereszttel igazolja, hogy ivott. . . Ibrányban alig van forgalom. A kocsiban megszólal az urh-készülék. Kótaj és Búj között súlyos baleset történt: egy kocsi elütött egy kerékpárost. Amikor telefonáltak, a kerékpáros még élt... Dülőúton hajtunk a baleset színhelye felé. A mentő szirénázva jön, egyszerre érkezünk. Egy férfi az árok szélénél fekszik, előtte betört szélvédőjű, behorpadt tetejű piros Skoda. Az eszméletlen férfin nincs törés, hordágyra teszik, a mentő a kórház felé indul. — Kótaj felől jöttem, körülbelül 90-nel — mondja a Skoda vezetője —, s amikor a kanyart elhagytam, akkor láttam meg, hogy a kerékpáros imbolyogva közeledik, de dául a két belgyógyászat és a laboratórium — további javaslatot is tett. Fölajánlották, hogy rendszeresen segítik a későbbiekben az üzemorvos munkáját a SZÁÉV- ben. Ennek fejében a szokásos éves karbantartáshoz — festéshez, meszeléshez stb. — a vállalat szakembereinek Segítségét kérik. Az együttműködés ezzel végülis nem zárult le. tovább bővíthető. De egy tény, hogy Szabolcs- Szatmár egész lakosságának érdekét szolgálja a megállapodás, hiszen lehetővé teszi, hogy minél gyorsabban befejeződjék a megyei kórház sürgető rekonstrukciója, (h.) Ilonatanyán, a főiskola tangazdaságában új eszközbe szedik az almát. Hibás gumimatracokból „vödröket” készítettek. Ezeknek alja nyitható, így ürítéskor nem törik az alma. az én oldalamban. Hirtelen fékezni sem mertem, gondoltam, átmegyek a bal oldalra, így elkerülhetjük az összeütközést. Át is tértem, de amikor néhány méter volt már csak közöttünk, ő jobbra kapta a kormányt. Aztán egy nagy csattanást hallottam. A megrepedezett szélvédő miatt semmit sem láttam. Tovább megyünk. Bujt elhagyjuk, a Tiszabercel felé vezető úton kerékpáros im- bolyog előttünk. Egy deci pálinkát ivott — mondja ő —, csak azért ártott meg ennyire, mert egész nap semmit sem evett. Itt ismét megszólal az urh. Az utasítás: menjünk Keme- csére, a körzeti megbízott segítséget kér egy részeg nő megfékezésére. A kmb-s irodájában felborított asztal, összetört virágváza fogad. Míg a nőt az orvos vizsgálja, elkészül a feljelentés garázdaság miatt. Az italboltból kérték a segítséget — mondja a rendőr —, mert amiért nem szolgálták ki, randalírozni kezdett. Poharak törtek, asztal borult, s be kellett hoznom. Az úton rendesen viselkedett, de itt újra garázdálkodni kezdett. A nőt a kocsiba ültetjük. Egyik percben sír, aztán nevet, a zokniból ötszázasokat szed elő, majd konyakozni hív bennünket. A következő másodpercben dühroham tör ki rajta... Megérkezünk. Leül a folyosón egy padra, énekel, aztán sír, majd ordítani kezd, hogy elloptuk a pénzét. Mielőtt fogdába kerül, egy asszony megmotozza, s melltartójából előkerülnek a gyűrött ötszázasok. Este tíz óra. Az akciónak vége. Az ügyeletes tiszt gyors Minden negyedik hároméven aluli kisgyermek jár bölcsődébe ősztől Nyíregyházán. A felvételi kérelmeket nemrégiben bírálták el a társadalmi bizottságok, s döntötték el, hány gyereket, és melyik bölcsődébe, óvodába veszik fel ősztől. A hirtelen húszezresre duzzadt Jó- savárosban, vagy a még épülő Rákóczi utcai lakótelepen sokkal több bölcsődei helyre lenne szükség, mint ahány kisgyermeknek itt helyet tudnak adni. Hetvenkét elutasítás A megyeszékhely 14 bölcsődéjében 1037 kisgyermek részesülhet ellátásban — papíron. A valóság az, hogy jóval többet vesznek fel, mert még a jogos igénylők közül is sokat kell elutasítani. Az előző iskolai évben 1326 gyermek járt bölcsődébe Nyíregyházán. Ez a szám a bölcsődék 136 százalékos kihasználtságát jelzi. (Országosan átlagosan 120 százalékkal számolnak.) Ősztől, pontosabban szeptember 16-tól 612 kisgyermek először lépi át a gyermekintézmények küszöbét. Így összesen 1400-an járnak majd bölcsődébe a 6 ezer, háromévesnél fiatalabb apróság közül. A társadalmi bizottság 72 gyermek felvételi kérelmét utasította el. — A fellebbezések már érkeznek á városi tanács egészségügyi osztályára — tudtuk meg dr. Barta Tibor osztály- vezető főorvostól. — bölcsődei helyeket, sajnos, szaporítani nem tudjuk, előfordult olyan eset is, hogy a gyereszámvetést készít: 937 volt az ellenőrzött járművek száma, kilencen fújták kékre-zöldre a szondát, 109 ember kapott figyelmeztetést, 111 fizetett helyszíni bírságot, 54 szabálysértési feljelentés készült. Ekkorra a kórházból is megtudjuk a Kótaj—Búj közötti baleset eredményét: a kerékpáros 8 napon belül gyógyuló apróbb sérülésekkel megúszta, de olyan részeg volt, hogy csaknem az alkoholmérgezés határát súrolta. Balogh József két nem abba a bölcsődébe vehettük fel, mint amelyikbe jelentkezett, hanem autóbusszal jól megközelíthető másikba. A jogos igények megállapításánál sok segítséget kaptunk a Hazafias Népfront körzeti megbízottaitól, a kerületi pártszervektől, így a társadalmi bizottság minden jelentkezőről megbízható képet nyert: a szülők jövedelméről, a lakásviszonyokról, az indokoltság mértéké- ről. Szociális okok A bölcsődei és az óvodai kérelmek elbírálásánál sokféle szempontot vettek figyelembe: a gyermekét egyedül nevelő szülő, a sorkatonai szolgálatot teljesítők, a főiskolák nappali tagozatán tanulók, a nagycsaládosok gyermekeit felvették. Ahol mindkét szülő dolgozik, vagy az anyagi és a szociális körülmények indokolttá teszik, az ilyen családok gyermekei is bölcsődések, óvodások lesznek. Az óvodai igények elbírálása még nagyobb gondot jelentett a társadalmi bizottságnak. A 24 kül- és belterületi óvodák 3330 helyére összesen 4726 kisgyermeket vettek fel! A 142 százalékos felvételi arány országosan is a legmagasabbak közé tartozik. Még így is 1014 gyerek kérelmét kellett elutasítaniuk — a jogos igénylők közül. A foglalkozási csoportok létszáma igen magas: legkevesebb 32, legtöbb 45 óvodás .egy-egy csoportban. Ez a nagy létszám sok megterhelést ró az óvónőkre is. Lassan épülnek — A rohamosan fejlődő megyeszékhelyen a lakásépítések ütemével még nem tart lépést a gyermekintézmények átadása — fogalmazta meg a gondokat Fodor Géza, a művelődési osztály vezetője. — Az V. ötéves tervben 1600 óvodai helyet építenek Nyíregyházán, s ebből eddig mindössze 300-at adtak át. (Két, egyenként 150 személyest Jósavárosban.) A feszítő gondok feltehetően néhány év múlva mérséklődnek. Addig néhány nagyüzem segíthetne, mint a konzervgyár nyáron üzemi óvodát nyitott, vagy a gyermekgondozási szabadságon lévők vállalhatnák egy-két gyerek gondozását, vagy pedig a Budapesten már alkalmazott „házi óvodát” lehetne itt is átmeneti megoldásként bevezetni. T. K. A vencsellői Szabadság Tsz hűtőtárolójához vezető mnitegy négy kilométer hosszúságú út új szőnyegborításán dolgoznák az útépítők. (H. J. felvétele) Színesre fújta a szondát Történetek és történelem címmel láthattunk szerdán egy műsorban hármat „Z. szerkesztő emlékezetes esetei” közül. Az esetei megjelölés azonban ezúttal (volt már rá példa a sorozatban) idézőjelbe kívánkoznék, vagy inkább szerkesztőnk nevezetesebb találkozásai, riportjai kifejezéssel lenne helyettesíthető. Ugyanis ez a tévés produkció nem volt más, mint publicisztikusan megírt három nehéz életsors elmondatása a képernyő előtt. Igaz, hogy kiváló színészekkel, és nem minden tanulság nélkül. Ám akár el is olvashattuk volna a történeteket, mert így — dramatizálatlan monológokként — a színészek és a stáb minden igyekezete ellenére — alig adott többet a tévés megjelenítés. Mi maradt meg mégis az emlékezetünkben? A történelem (a felszabadulás előtti társadalmi viszonyok) által jellemzően megnyomorított három életsors megismerése. Az egykor béres tanyai öregemberé, akinek élete álma, a saját ház birtoklása nem teljesedhetett be, a 65 éves korában biciklizni megtanult gyermekvédőnőé, a 100 éves emberé, aki eleddig — míg a tsz az üdülőbe nem küldte — sosem volt távol a falujától, még a közeli Debrecent sem látta ___ Szívbemarkolóan nehéz sorsok, rögös életutak. Ami közös bennük: a tiszta emberség, az elesettségből folytonosan talpraállni akarás, a hit az újrakezdésben, a családszeretet Z. szerkesztő — az író H. Barta Lajos — csak azt állapíthatta meg ezekből a találkozásaiból, hogy bizony „ . . . nem lehet mindent jóvá tenni,” meg nem történtté tenni a múltat. S hadd jegyezzük fel a három karaktert a kevéssé plasztikus írói szövegből is olyan kiválóan megformáló művész nevét. Bánhidi László, Patkós Irma és Si- mánfalvi Sándor szerepbeli arca, hangja villan még az emlékezetbe. Igényes és mégis derűsen könnyed, újonnan fölfedezett televíziós lehetőségeket remekül kiaknázó játék volt a Budapest—Belgrád, avagy variációk két televízióra című pénteki adás. A Budapestről és Belgrádból egyszerre, együtt történt muzsikálás, táncolás pompásan sikerült. (A jó ötlet megvalósítását kiváló technika segítette.) A tréfás „vetélkedés” ürügyén úgyszólván észrevétlenül, szórakoztatva csempésztek a műsorba komoly zenei ismereteket a műsor készítői. Valahogy így kellene máskor is, száműzve a lexikaiizmust a szórakoztatónak szánt műsorokból ... A közönség látnivalóan jó hangulatban vett részt a játékban, melynek oldottságát, közvetlenségét a két kiváló műsorvezető, Vitray Tamás és Alexander Mandié szinte egymást felülmúlva garantálta. Merkovszky Pál A tíz évvel ezelőtt fiatalon, alkotóereje teljében elhunyt tehetséges és termékeny író, a Nyíregyházán élt Sipkay Barna Gyűlölet, éjszaka, szerelem című kisregényét írta rádióra Ter- tinszky Edit. Az Ifjúsági Rádiószínpadnak ez a bemutatója tehát aktuális esemény volt, de elsősorban az életműből jól választott alkotással való méltó megemlékezés. Sipkay Barnát mint a jelenkor ábrázolóját tartjuk számon. Regényeiben, novelláiban azt a mozgást, változást ragadta meg, amely a szocializmus alapjainak lerakása, építése közben korunk emberében munkált és cselekedeteit indokolta. Születtek olyan írásai, amelyekben áttételesen, a humor torzító üvegén át mutatja meg: ő hogyan látja az embereket; de napvilágot láttak áttételek nélküli, szinte közírói egyenes- ségű és hevületű szépírói alkotásai is. Ezek közé tartozik a Gyűlölet, éjszaka, szerelem című kisregénye. A mű alapja valóságos esemény. A nyírségi (nyíregyházi) tanyai szülők az ötvenes évek végén a tanyai gyerekeknek létesített kollégiumba nem akarták gyerekeiket elengedni, illetve megpróbálták erőszakkal visszahozni őket, volt akit haza is szöktettek. Szükség volt ennek a városban, nagyobb községekben épített intézménynek a létére, működésére, mert a tantervi követelmények már akkor is szükségessé tették, hogy az ötödik osztálytól kezdve szaktanárok tanítsák a gyerekeket, a tanyai kis iskolákban pedig nem voltak ilyenek, csak az alapvető ismeretek oktatására képesített tanítók, akik sokszor több osztállyal foglalkoztak egyszerre. Oda kellett tehát csoportosítani az egy-egy tanyán, tanyabokorban kis létszámban lévő felső tagozatosokat, ahol szaktanárok tanítottak, és az oktatás, a nevelés anyagi és technikai feltételei is jobbak voltak: a községi, a városi iskolákba. Ez azonban azzal járt, hogy (főként a közlekedés nehézségei, de oktatási, nevelési célok miatt is) a gyermekeknek a szülői háztól távolabb k- llett élniük hét közben, s sak a szombat délutánt, a vasárnapot tölthették ott ion. A szülők az ismeretle: ;ől eleve mint valami csal s rosszat tartalmazótól ' Jtették a gyereket, de n lyban közrejátszott az is íogy a kollektivizálásból kimaradt, az egyéni ut választó tanyai gazdák e'- esztették a gyereket, mir munkaerőt, akit a ház kör 1 vagy akár a szántóföld n is segítségként foghatak i '.unkára (tanulmányaik r vására, természetesen). 1 zt az indokot a szülők gönc >san igyekeztek takargatni, ‘lhallgatni, inkább arról b ‘.széliek, hogy gyerekeiket v ilamiféle veszély fenyegeti a kollégiumban, s hogy a szülőktől való távoliét és a kollégiumi nevelés elidegeníti, eltávolítja a gyereket a szülőtől. Miért beszéltem erről most ilyen részletesen, holott tudom, az olvasó éppúgy ismeri ezeket a már túlhaladott, el is felejtett, akkori gondokat? Azért mert ezekről írta Sipkay Barna a Gyűlölet, éjszaka, szerelem című kisregényét. S azért, mert a rádióváltozat hűen jelenítette meg az írásműbe sűrített indulatokat, gondolatokat, „láthatóvá” tette a szülők cselekedeteinek mozgatórúgóit, okait. A színészek: Halász Judit, Balázsovits Lajos, Koncz Gábor, Moór Mariann, Jani Ildikó, Szirtes Ádám, a rendező: Solymosi Ottó és a szövegkönyv írója: Tertinszky Edit közös érdeme ez. Seregi István ELLENŐRZÉS AZ UTAKON
