Kelet-Magyarország, 1978. augusztus (35. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-03 / 181. szám

1978. augusztus 3. KELET-MAGYARORSZÄG 7 Tervszerű gyógyszerkutatás Gyógy szerhatás-vizsgálat állaton, a berlini Farmakológia! Kutató Központban. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) A gyógyszerkutatás és -gyártás nagy ütemű fejlődésének a rész­letkérdéseiről egyre több cikk jelenik meg. A nagyszerű ered­mények mögött azonban tervsze­rű munka áll, amely a régebbi, tapasztalati módszereket egyre inkább felváltja. Ennek a terv- szerűségnek köszönhető, hogy a gyógyszerkutatás az utóbbi 40 évben többet ért el, mint 4000 év folyamán. A kutatás elindítója általában valamilyen megfigyelés, ötlet, amely tudatos vagy véletlen meg­figyelés eredménye. A kutatáson belül nagy szerep vár a prepara- tív kémikusokra: megfelelő tisz­taságú vegyületeket kell szinte­tizálniuk, és az analitikusokkal együttműködve képet kell alkot­niuk az előállított új vegyület kémiai szerkezetéről. Ez a fel­adat — a műszerek fejlődése folytán — lényegesen egyszerűbb és gyorsabb, mint akár 10—15 évvel ezelőtt volt. A természetes (növényi, állati) anyagokból való hatóanyag-kivonás is kémiai fel­adat. A kb. 300 000 magasabbren- dű növény nagy részének még nem ismerik az összes hatóanya­gait, másrészt a növényekből nyert hatóanyagokat felhasznál­hatják újabb vegyületek szinté­ziséhez. A gyógyszerek betegen való ki­próbálását különböző vizsgála­toknak kell megelőznie. Ezek so­rán — általában állatkísérletek­ben — próbálják ki az új szer­nek az élő szervezetre gyakorolt hatását. Első feladat a nem kí­vánt hatások kiszűrése. Megvizs­gálnak minden anyagot mérgező hatás szempontjából, majd rák­keltő hatásra nézve, végül meg­figyelés tárgya, hogy az alkal­mazott gyógyszer a helyszínen nem okoz-e szövetkárosodást, vagy más, nem kívánt mellékha­tást. A különböző állatfajokon való kipróbálás 1/2—2 évig tart, figyelembe véve a kísérleti állat normális élettartamát. E célra egér, patkány, nyúl, kutya, ten­gerimalac, sőt majom igénybevé­tele is szükséges. Az emberen való kipróbálás az új gyógyszer kidolgozásának a legkényesebb feladata, mert a kérdésnek etikai és egészségügyi szempontjai is vannak. Minden gyógyszer hosszú utat tesz meg, amíg az illetékes szervek enge­délyével megkezdődhet a gyártás. Sugármérés a világűrben Az elmúlt két évszázad tapasz­talata megmutatta, hogy a sztra­toszféra- és űrutazásoknál szá­molni kell a sugárveszélyre, ami ellen védekezni is sokkal nehe­zebb, mint földi körülmények között. Ma még nem áll elegendő adat rendelkezésre ahhoz, hogy pontosan felmérhessük egy űr­utazás sugárveszélyét. További vizsgálatokra van szükség a la­boratóriumi kísérletek számára nehezen hozzáférhető sugárzás- fajták — nagy energiájú proto­nok, különféle atommagok — bi­ológiai hatásának a meghatáro­zására. Nem ismerjük eléggé a szoláris kozmikus sugárzást sem, az eddig részletesen vizsgált két napciklus alig volt elegendő a napkitörések várható nagyságá­nak és gyakoriságának a megbe­csüléséhez. Nincs kizárva, hogy az eddig észlelt legerősebb szolá­ris kozmikus sugárkitörésnél sokszorta nagyobb is fellép, ami a halálos dózis többszörösét ad­hatja le néhány órán belül. A légkörnek, földünk természe­tes védőpajzsának a hatása már 50—100 kilométer magasságban érvényesül. A szuperszonikus re­pülés szempontjából érdekes, 15—25 kilométer magasságba már alig jutnak el primer kozmikus részecskék, fellép viszont — a részecskék és a légkör atomjai­nak kölcsönhatása következté­ben — a neutron- és a gamma- sugárzás. Ezt a sugárzást elsősor­ban a Nap kozmikus sugárzása hozza létre, erőssége általában kicsi, veszélyessé csak akkor vál­hat, ha erős naptevékenységnél nagy részecskeáram éri a légkör felső rétegeit. Mind a szovjet, mind az amerikai űrhajósok az eddigi űrrepülések során bőven el vannak látva doziméterekkel. Ezek az űrhajók és az űrállomá­sok kabinjában és az űrhajósok A prágai A. S. Popov Telekom­munikációs Kutató Intézetben az Interkozmosz program részére készítettek űrhajóban alkalmaz­ható mérőműszert. öltözetén több helyen Is folya­matosan regisztrálják a kapott sugárdózist, sőt az Apolló prog­ram űrhajósainak visszatérése után meghatározták a szerveze­tükben keletkezett rádioaktivitást is, aminek alapján kiegészítették a doziméterek adatait. Az összes eddigi űrrepülések dozimetriai adatai megnyugta­tóak, az űrhajósok egyetlen esetben sem kaptak a megen­gedhetőnél nagyobb dózist. Hatvan kilóval könnyebb Üj típusú búvárruhát kap­tak az árvíz- és belvízvédel­mi központi szervezet búvá­rai. Az NSZK-ban gyártott nehézbúvár-felszerelés hat­van kilóval könnyebb előd­jénél, a fémsisakos víz alatti öltözéknél. Az új búvárruhá­ban a különleges víz alatti munkákat — hegesztést, rob­bantást, szerelést — köny- nyebben tudják elvégezni a búvárok. (MTI fotó — Csi­kós Gábor felvétele — KS) A rejtélyes szardínia Újra megjelent a Szovjet­unió távol-keleti partjainál a híres csendes-óceáni szardí­nia — az ivaszi. 1941 előtt az ivaszi a csendes-óceáni me­dence leggyakoribb hala volt. Mázsa számra fogták Korea, Japán, a szovjet Távol-Kelet partjainál, egészen a Kam- csatka-félszigetig. Később azonban ez a halcsemege el­tűnt. Ezzel kapcsolatban szovjet és japán tudósok több fel­tevést dolgoztak ki. Az iva­szi szereti a meleget és azon­nal reagál a hőmérséklet legkisebb eltéréseire. Ivóhe­lye Japán déli partjainál van, majd északnak fordul, hogy visszatérjen e planktonokban gazdag vizekre. Szovjet ku­tatók véleménye szerint a hidrológiai egyensúly meg­változása miatt egy hideg gát képződött a tengerben, és ez zavarta meg a szardíniák útját a távol-keleti szovjet partok felé. Véleményük sze­rint a víz felmelegedésével a hal újra északabbra hatol­hat. A feltételezés beigazoló­dott. Harmincéves távoliét után az ivaszi újra megje­lent korábbi lakóhelyein. A SZIM MARÓGÉP- GYÄRÄBAN. A Szer­számgépipari Művek esztergomi marógépgyá­ra az idén háromszáz­nyolc vanhaUnlllió fo­rint értékben gyárt ma­rógépeket. Termékeik kilencvenhat százalékát exportálják. Áz őszibarack és a kajszi növényvédelme Őszibarackban folyamatos vé­dekezéssel akadályozhatjuk meg a keleti gyümölcsmoly és a barackmoly hernyóinak továb­bi károsítását. Az elhúzódó raj­zás miatt augusztusban 2—3 al­kalommal tanácsos permetezni. A későn érő fajtáknál még to­vábbi i—2 védekezést javaso­lunk beiktatni. A rendszeres rovarölő szeres kezelés — a hernyók által okozott sebzések számának csökkentésével — a monüiafertőzést is jelentősen mérsékli, valamint védelmet nyújt az esetenként előforduló egyéb kártevők (levéltetvek, pajzstetű stb.) ellen is. A kártevők közül említést ér­demel még a takácsatka, ami felszaporodó tendenciát mutat. Erős fertőzés esetén célszerű speciális atkaölő szerrel (Mitac 20 EC, 0,2%-ban) beavatkozni. Külön szeretnénk felhívni a fi­gyelmet a lehullott fertőzött gyümölcsök folyamatos össze- szedésére és megsemmisítésére, mivel ezzel az eljárással gyérít- hetjük a fentebb említett gyü­mölcsmolyok egyedszámát. A betegségek közül a fentebb már említett monília ellen szükséges rendszeres gombaölő szeres kezelésben részesíteni a (fákat. Kajsziban megelőző növény- védelmi munkát végezhetünk a fán maradt moníliás gyümöl­csök eltávolításával és meg­semmisítésével. A termés leke­rülése után a gyümölcsmolyok már nem okozhatnak számotte­vő kárt. Az őszibaracknál em­lített egyéb kártevők mellett helyenként előfordulhat a ké­regmoly. Az ellene való véde­kezés során ügyeljünk arra, hogy a fák törzse is megfelelő permetlébevonatot kapjon. A rovarölő szerek közül az Anthio 33 EC (0,2%-ban), Safi- don 40 WP (0,25%-ban), Ditri- fon 50 WP (0,2%-ban) egyiké­vel permetezhetünk. Erős pajzs- tetűfertőzés esetén a Safidon 40 WP-n kívül a Foszfotiont (0,3%-ban) is használhatjuk. Monília ellen a Dithane M—45 (0,2%-ban), Fundazol 50 WP (0,1%-ban) és a Zineb (0,3— 0,4%-ban) áll rendelkezésre. A kezeléseket az élelmezés­egészségügyi várakozási idők szigorú betartásával végezzük, s korán érő fajtáknál rovarölő szerként csak gyorsan bomló DDVP hatóanyagú (pl. Unifosz 50 EC 0,1%-ban) készítményeket használjunk. Felhívjuk a fi­gyelmet az előírt óvórendszabá­lyok betartására. Budai Csaba, megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás A szőlő védelme A gyakori esők, az erős éj­szakai lehűlések s a napon­kénti bő harmatképződés elő­segítették a nedvességkedvelő kórokozók fellépését, terjedé­sét. A rendkívüli időjárás foly­tán számítani lehetett a szőIq- botritisz (szürkepenész) korai fellépésére. Bár a szőlő fejlő­dése vontatott, a normálistól egy-két héttel megkésett, ezért a fürtök záródása a közeli jö­vőben várható. Most juttatha­tunk utoljára növényvédő szert a fürtök belső felületére, ahol a kórokozó legkönnyebben megtelepszik. A botritisz elleni permetezéseket 0,25—0,3%-os Ortho-Phaltannal, vagy 0,2— 0,3%-os Mycodifóllal végezzük. Mindkét készítmény hatásos a szőlőperonoszpóra ellen is. A peronoszpórafertőzés csaknem folyamatos, ezért a szőlőkben rendszeresen kell védekeznünk. A permetezések időzítése dön­tő fontosságú! Az újabb fer­tőzések megelőzésére az esők után védekezni kell. Ismétlődő záporok esetén pedig a lombo­zaton folyamatos gombaölő- szer-fedettséget kell létrehozni. A lombozat és az egyre növek­vő fürt peronoszpóra elleni vé­delmét legbiztosabban kombi­nált réztartalmú szerekkel biz­tosíthatjuk. Az ilyen kombiná­ciójú készítmények mérséklik a réz fitotoxikus (növénykárosí­tó) hatását, növelik a szerves készítmény (Zineb) gombaölő hatásának időtartamát, ellensú­lyozzák az általuk esetleg ki­váltott lisztharmat-érzékenysé- get és szinergenshatás (együtt­hatás) következtében hatékony- ságuk megsokszorozódik. Igen fontos, hogy a 0,3%-os Cuprosan Super D, vagy a 0,3%-os Recin Super szerekkel mindig megelőző legyen a vé­dekezés! A peronoszpórán kí­vül szőlőinket a lisztharmat fertőzése, illetve továbbterjedé­se ellen is védenünk kell. Jó hatású készítmény a liszthar­mat ellen a Thiovit 0,3%-ban, vagy a Kara thane FN 0,1%-ban. A szőlőmolyok lárváinak ke­lése a hirtelen beköszöntött meleg hatására megkezdődött. (Bár az éjszakai lehűlések las­sították a rajzást és a tojásra­kást, illetve a tojások fejlődé­sét.) Ezért a permetlébe te­gyünk a szőlőmolyok ellen ha­tásos készítményeket, pl. Ditri- fon 50 WP-t 0,2%-ban, vagy Rovlinka 50 WP-t 0,2%-ban. A permetezések során a munka- és balesetvédelmi óvórendsza­bályokat szigorúan tartsuk be. Levéltetű-kártétel a paprikán Előszeretettel szívogatnak a a sárga burgonya-levéltetü (Aphis masturtii) egyedei a paprikán. Először a levelek fo­nákén, a főér mentén szívo­gatnak, majd tömegesen elsza­porodva az egész levéllemezt elborítják. Károsításuk már messziről feltűnő, mert a lan­kadó, száradó leveleken csillo­gó mázként látható cukros vá­ladékuk, a mézharmat. A párás, meleg időjárás kö­vetkeztében szaporodásuk erő­teljes, ezért állandóan növek­szik a paprikatáblák fertőzött- sége, mivel vándorlásuk is in­tenzív, ezért a táblák, még a permetezések ellenére is hama­rosan újra benépesülnek! A paprika most különösen érzé­keny a levéltetvek kártételére, mert fejlődése visszafogott a sok esőtől. A levéltetvek ellen már az első példányok észlelése ese­tén védekezni kell. Hatásos el­lenük a Sinoratox 40 EC 0,1%- ban (élelmezésegészségügyi vá­rakozási ideje 14 nap), vagy a Pirimor 50 DP 0,05%-ban. Ez utóbbi pirimikarb hatóanyagú szer lényegesen rövidebb ka- rencia idővel rendelkezik, üvegházban a várakozási idő 7 nap, szabadföldön már csak három nap. A permetezések so­rán a munka- és balesetvédel­mi óvórendszabályokat szigo­rúan tartsuk be. Széles Csaba, mg. főiskola, Nyíregyháza Motor a melegben A nagy meleg nemcsak a motorosoknak, a motornak is egyik legfőbb ellensége. A tűző napsütésben megtett hosszabb úton csökken a mo­tor teljesítménye, különösen hegymenetben jelentkezik ez a „lustaság”. Az sem tarto­zik a ritkaságok közé, hogy a gyújtáskulcs kihúzása után még tovább jár a njotor. Az ilyen jelenségekre még a kez­dő motoros is felfigyel, és ha szereti járművét, segít is raj­ta. A feladat: a felesleges hő elvezetése, illetve a hűtésre szolgáló levegő útjának biz­tosítása.' Először is alaposan le kell tisztítani a hűtőbordá­kat, de nemcsak azok szélét, hanem bp kell nyúlni a hen­ger külső faláig, és azt is meg kell szabadítani a rá­égett sártól. Ha az elégett gázok távozá­sa akadályba ütközik, akkor ugyancsak melegszik a motor. Könnyű dolga van annak, akinek motorján szétszerel­hető a kipufogódob. Az ola­jos, kátrányos koromlerakó­dás arra utal, hogy maga a cső fala is megvastagodott a ráégett koromtól, azaz a cső keresztmetszete kisebb lett, tehát azonos idő alatt keve­sebb kipufogógáz tud a sza­badba jutni. És ha már szét­szedtük a kipufogócsövet, vessünk egy pillantást a hen­ger kipufogónyílásába, bizto­san azt is jócskán eltömte a keményre égett korom. En­nek eltávolítását nagyon óva­tosan kell végezni. Ha csak lehet, ne használjunk ehhez a művelethez csavarhúzót, vagy hasonló fémes tárgyat, mert ha az megszalad, csú­nya sérülést ejthet a henger furatán. Egy ügyesen kifara­gott keményfaszerszámmal is tisztába lehet tenni a hen­ger nyílását. Ehhez természe­tesen nem kell leszerelni a hengert. A berúgókarral hoz­hatjuk a dugattyút alsó holt­ponti helyzetbe, illetve olyan állásba, hogy a dugattyú ko­ronája legyen szintben a ki­pufogónyílás alsó peremével. A koromtalanítás után könnyen kitakarítható a henger belseje, amihez jó se­gítséget nyújt a légpumpa. Néhány erélyes nyomás a pumpán, és a legkisebb ko­rommorzsa is kitakarítódik a hengerből. A nagy meleg okozta kel­lemetlenségek elleni védeke­zésül azt is megpróbálhatjuk, hogy nagyobb hőértékű gyer­tyát teszünk a motorba. De az is lehet, hogy az üzemben levő gyújtógyertya már el­öregedett, és az azonos hő­értékű, de új gyertya is meg­teszi. Csökkentheti a motor „le- lustulását” az üzemanyagke­verékhez adott kevés szuper- benzin is. Az így feljavított üzemanyag jobban bírja a hőt és jobban hűti belülről a motort B. I. újdonságok, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK AUTÓ - MOTOR Mitől billeg a Föld? Nem könnyed „zefír”, ha­nem bolygónkat keringési pá­lyáján történő mozgásában is megzavarni képes nehéz kö­lönc — állapították meg a passzát- és monszunszélről, valamint az örvénylő ciklo­nokról számítások útján Le- ningrádban, a Vojejkov ne­vét viselő geofizikai obszer­vatórium meteorológusai. Véleményük szerint a Föld földrajzi pólusai is a légkör időszakonkénti újra­rendeződése miatt írnak le évente átlagos helyzetük kö­rül egy 6 méter tengelyhosz- szúságú ellipszist. A kutatók számításokat végeztek a bolygónkat övező légkör összsúlyának meghatározá­sára és kiszámították azon légtömeget, amely a féltekék között, a Föld egyenlőtlen felmelegedése következtében „vándorol”. Kiderült, hogy januártól júliusig mintegy 40 kvadrillió kilogramm levegő áramlik az északi féltekéről a délire. Az év második felé­ben ugyanez játszódik le az Egyenlítőn keresztül, — csak ellenkező irányban. Ezen sa­játos „légkoloncok” nyomása éppen elég ahhoz, hogy meg­bontsa a Föld egyensúlyát, és előidézze bolygónk billegé­sét. ,A kutatók a kapott adatok­ból kiszámították a pólusok mozgásának pályáját, és a csillagászati megfigyelések­kel pontosan egyező ered­ményt kaptak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom