Kelet-Magyarország, 1978. augusztus (35. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-26 / 201. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. augusztus 26. A Pravda cikke A japán—kínai szerződésről A japán kormány lényegé­ben hozzájárulását adja a kínai nagyhatalmi soviniszta, parancsuralmi politikához, Peking nem is titkolt milita­rista, új háborút szító irány­vonalához, ezzel pedig nagy felelősséget vesz magára a távol-keleti és a délkelet­ázsiai helyzet lehetséges rosszabbodásáért. Ugyancsak a japán kor­mányt terheli a felelősség, ha a szerződés kedvezőtlen ha­tással lesz a szovjet—japán kapcsolatok fejlődésére. Ez­zel összefüggésben a Pravda idézi az Aszahi Simbun cí­mű japán újságot, amely megállapítja, hogy a japán- kínai szerződés szovjetelle­nes jellegű és erősen emlé­keztet egy katonai szövetség­re. A Pravda végezetül leszö­gezi, hogy a japán—kínai bé­ke- és barátsági szerződés messze túlnő a két ország kapcsolatán. „Ezért a Szov­jetunió sem maradhat kö­zömbös szemlélője az ese­ményeknek. Szuverén joga, hogy a kialakult helyzetben olyan lépéseket tegyen, ame­lyeket érdekeinek védelmé­ben szükségesnek tart.” Pápaválasztás Ki lesz a 264.? Vatikánvárosban péntek délután összeült a 111 bibo- rosérseket — köztük a ma­gyar Lékai Lászlót — tömö­rítő konklávé, hogy megvá­lassza. VI. Pál utódát, az egyházállam történetében a 264. pápát. A sixtusi kápolnában szombattól kezdve naponta négyszer szavaznak. Az ered­ményt jelző fekete, vagy fe- j hér füstöt először szombaton délelőtt eresztik fel. Naponta kétszer jelzik az eredményt. A pápa megválasztásához kétharmados többség szüksé­ges a szavazás első három napján. Ha nem születne eredmény, a legtöbb voksot szerzett személyiségek közül választják ki az új pápát közfelkiáltással, kompromisz- szumos megegyezéssel, vagy újabb szavazással. Ezt a VI. Pál által kidolgozott egyházi „alkotmány” írja elő. Nagytakarítás a Szaljuton Nagytakarítással kezdték a pénteki napot a Szaljut—6 űrállomás személyzetének tagjai. Vlagyimir Kovaljo- nok és Alekszandr Ivan- csenkov rendbehozzák az űr­állomást — ez is része az elő- készületeknek a vendégek fogadására. A két űrhajós ugyanakkor folytatja a meg­szokott megfigyeléseket is a Föld felszínéről. Kovaljonok és Ivancsen- kov a földi tudományos ku­tatóintézetek kérésére kü- lönvizsgálatokat is végez. A meteorológusok például rendszeresen információkat kérnek tőlük a hurrikánok­ról, a Föld felhőtakarójáról. Ugyancsak gyakran kérnek megfigyelési adatokat a ten­gerhajózási vállalatok és a halászflották is. NAMÍBIA NAPJA Változások a szegények országában O z ENSZ-megbízottak már az átme­netről tárgyalnak Namíbiában, ar­ról, hogyan bonyolítsák le azt a vá­lasztást az év végén, amely eldöntheti: ki jut hatalomra a függetlenné váló ország­ban. Kérdés persze, hogy egyáltalán lesz-e választás, s az is kérdés, ha lesz, kifejezi-e a helyi lakosság valós akaratát. Alapos ok van rá, hogy kételkedjünk az igenben. A kétkedés magyarázata Afrika eme ha­talmas sivatagi területének történelmében, közelmúltjában és jelenében rejlik. Az egykori portugál, brit, majd német gyar­matot az első világháború idején szállták meg az akkori brit dominium, a mai Dél­afrikai Köztársaság csapatai. Később a Népszövetség adta hivatalosan Pretoria kezébe, így lett Dél-Afrika mandátumte- rületévé. Arrafelé aztán úgy vélték, ez mindig így marad. Tévedtek. Ahogy vál­toztak az erőviszonyok a világban, Afriká­ban és az ENSZ-ben, úgy változott Namí­bia sorsa is. 1966-ban a világszervezet ki- mondta, hogy Dél-Afrikának nincs joga belbirtokaként kezelni a területet, ellen­kezőleg, az ott élő mintegy egymilliós la­kosságnak joga van az önálló állami lét- hez. Ezt persze kimondani könnyebb volt mint megvalósítani. 12 évnek kellett el­telnie, hogy valamiféle átmenetről lehes­sen beszélni. A magyarázat egyszerű. A fajüldöző Pretoriának jó oka volt rá, hogy foggal- körömmel ragaszkodjék a Namíbia feletti uralomhoz. A Venezuela méretű hatalmas terület jó része ugyan kietlen sivatag, de az itt befektetett minden 100 dollár éven­te 20 dollár profitot biztosít. A munkaerő nevetségesen olcsó. Namíbia vezet Afrika ólombányászatában és cintermelésében. Gyémántbányáinak világgazdasági jelen­tősége van. — És talán ez a legfontosabb — itt sejtik földünk ismert uránkészleté­nek 10 százalékát. A már működő bányá­kat nemcsak dél-afrikai, hanem amerikai, brit és francia monopóliumok irányítják. S mégis — Sam Nujomának, a Délnyugat­afrikai Népi Szervezet vezetőjének szavai­val — a hihetetlen gazdagság ellenére az afrikai szegények között is a legszegényeb­bek élnek itt. A gazdasági ok katonaival is párosul. Az országnak legalább ezer kilométeres ten­gerpartja van, erre haladnak el az Afrikát megkerülő hajók, köztük például az olajat szállító óriástankerek. E partvonalon van egy kikötő, amelyet a kontinens Hong­kongjának is neveznek: Walvis Bay. Stra­tégiai jelentősége óriási: az egyetlen olyan kikötő a partvonalon, amely alkalmas nagy hadihajók fogadására is. Van persze más, újabb keletű katonai szempont is. Namí­bia északon Angolával határos. A népi An­gola megszületése óta a dél-afrikai fajül­dözők Namíbiának valamiféle ütköző ál­lam szerepét szánták. Emellett itt képez­ték ki, s képezik ki ma is a törvényes an­golai kormány ellen harcoló egyik szaka­A mikroelem naplója Töredékek egy exkluzív krimiből o Környezetvédelmi okokból előnyösebb a rendezési terv­ben előírt nagygarázsok meg­építése. Az építési engedélyek megsemmisítése nem sért jó­hiszeműen szerzett jogokat. „Öh”. Ez a tudomány egy kicsit felvillanyozott. Hiszen meg­születésem után nekem is fognak valamit a szemembe csepegtetni. A kulisszák mö­gül kiszivárgott, hogy a 4. je­lű épületben lakik egy nyu­galmazott vidéki tanácselnök. Ö kereste meg panaszával a megyei tanácsot. Egyiküket sem zavarta; — hogy a fizikai törvények sze­rint a hanghullámokat a fajsú­lyos vasbeton és a földtakaró el­nyeli, — hogy a föld alatti garázs he­lyére (előzetesen) tervezett par­kolókban túrázó és bemelegítő autók moraját nem fogják a szférák zenéjének érzékelni, — hogy anyagi befektetéssel ké­szültek a műszaki tervek, — hogy előregyártás folyt, — hogy a jósavórosi rendezési tervet a városi tanács vb meg­változtatta, — hogy mások is rájöhetnek Váci Mihály költővel együtt: „Nem elég a célt látni; / Jár­ható útja kell, / Nem elég útra lelni, / Az úton menni kell! / Egyedül is! Elsőnek / elöl indul­ni el!... / .. .És nem elég akar­ni: / de tenni, tenni kell!” 76. 06. 18. E keserű derült­ség után kéthónapos fagyszü­net következett be — a leg­forróbb nyár közepén — a kivitelezésben. Az építőipari szövetkezet végképp elvesztette minden bizodalmát. Különösen ak­kor, amikor azt látta, hogy közben a gyerekek a kiszál­lított elemekről az összes be- horgonyzó cipzárvasakat le­tördelték. Végső kétségbeesésükben szüleim az elemeket a 13-as jelű épülethez szállíttatták át. 76. 08. 11. Egyidejűleg se­gítségért fordultak a megyei pártbizottság gazdaságpoli­tikai osztályához. Nem csalódtunk. Cs. Nagy István osztályve­zető azt ajánlotta, hogy fe­lejtsük el az eddig történte­ket. Majd ők lesznek házior­vosaim. Kezdjük elölről, mondta; kérjenek új építési engedélyt a 13. j., 14. j. épü­letek föld alatti „nagy” ga­rázsára, több ütemű megva­lósítással. A diagnózist és a gyógyszert szüleim elfogad­ták. A terület tereprendezési és közművesítés! előmunkálatai már 1974. és 1975. évben el­készültek, a föld alatti nagy­garázs telepítésének megfele­lő módon. Férőhely: 82 db. 76. 08. 13. Az I. fokú építé­si hatóság 31 236/1976. sz. alatt soron kívül adott építési en­gedélyt, amelyet az első ütemben 16 db föld alatti ga­rázs építését engedélyezte. „Nullszériaként.” Kikötés: ........a megvalósításra kerülő garázsszövetkezet tagjai csak a 13. és 14. jelű épületekből kerülhetnek ki fele-fele arányban olyanok, akik személygépkocsival már rendelkeznek ...” Az elővi­gyázatosság ellenére itt is kiala­kult egy ellenzéki csoport. Abban a hiszemben voltak, hogy a közterület is úszótel­kes tartozéka a szövetkezeti lakóépületnek. 76. 08. 23. A VÁBER jog­utódja, a NYÍRBER is egy al­kalommal még megcsillogtat­ta éles körmeit, hogy szíve­met kiszakítsa. Feljelentést tett a megyei tanács vb épí­tési osztály vezetőjének, hogy a föld alatti garázsépítés akadályozza a kertészeti munkálatokat. Orvosaim szo­ciológiai vizsgálatot tartottak a I3-as jelű épületnél és az aggályokat a helyszínen osz­latták el. Kár, hogy a fel­jelentő a szemlétől távol ma­radt. 1977. 01. 18. A házibarát- csatornán az építési engedély megsemmisítésének utóhul­lámai tovább gyűrűztek. A LAKSZÖV panaszt nyújtott be a megyei tanács titkársá­gához és kérte az eredeti épí­tési engedély érvényének visszaállítását. A titkári • határozat újabb jogi reflektorokat irányított a témára, és elkápráztatta az érdekeltek amúgy is zavaros látásmódját. Megállapították, hogy az építési engedély állami tulaj­donban lévő területre szólt. Ha! Ha! Ügy látszik, jogász sámánjaim és kuruzslóim figyelmét elkerülte az „építési engedély” úszótelek kialakítására adott intenciója. Azt azonban illett volna tudniuk, hogy a Jósaváros telekkönyvezé­si ügyei még ma sincsenek ren­dezve. Továbbá, hogy ugyanaz a lakásszövetkezet, amely a garázs, engedélyem kedvezményezettje, hasonló körülmények között nemcsak építtetője, hanem már üzemeltetője Is több száz, úszó- telken álló lakóépületnek. 77. 02. 21. «Szülőanyám, az építőipari ksz az egyre hal­mozódó határidőcsúszásokat a téli hónapok alatt akarta be­hozni, gondolván, hogy ilyen hideg időben a bábák csak a duruzsoló kályhák mellett sá- pítozva szövögetik tiltott mű- téteik haditerveit. És én eközben megszülethetem és felnévelkedhetem. Minimum-maximum hő­mérő hiányában korán bontot­ták ki egyik faltámaszomat, olvashatta minden rokonom Folkmayer Tibor akkori vá­rosi párttitkár „A tudomány- politikai elvek érvényesülése és a termelés” c. dolgozatát, melyből a következők rend­kívül tanulságosak: „... A tudománypolitikai elvek érvényesülésének gondolatsora szükségszerűen elvezet bennün­ket a fogadókészség problémá­ihoz. Az alkalmazásbavétel, a befogadás a tudomány termelő­erővé válásának alapvető krité­riuma . .. ... A vezetőket az újhoz vi­szonyulásukban három csoportba sorolhatjuk: a) Idegenkednek az újtól, az új bizonytalanságot kelt bennük, is­mereteik merevek, rutinszerűek, kezdeményezőkészégük alacsony szintű. Munkatársaik ilyen irá­nyú kibontakozását fékezik . . . c) Az új megalkotói. Az új ke­resése az életelemük. Az isme­retfelvételben alkotóan kritiku­sak. Munkájukban szerephez jut az intuíció, áthidaló elemként pe­dig a fantázia. Mozgósító erejük rapszodikus, mert realitáslátásuk sokszor alap nélküli optimizmus­ba hajlik. Áldozatkészek, de kör­nyezetüket riválisnak tekintik.” „ ... Az „a” csoport súlya saj­nos még nagyobb, mint gondol­nánk. Pedig a jövőt megalapoz­ni, hatékonyan, nemzetközi mér­cével is korszerű terméket előál­lítani, árban, minőségben, szállí­tási pontosságban követni a tár­sadalmi igényeket csak szívós, szinte verejtékes, előrelátó felké­szüléssel lehet...” „ ... Városunkban, megyénkben sok tennivágyó, nagy felkészült­ségű szakemberünk van, akik nagy szerepet játszhatnak a tu­domány termelőerővé válásában, ha a tárgyi, irányítási és ösztön­zési feltételek hatékony munká­ra serkentenek ...” Kalocsai István (Folytatjuk) dár szervezet, az UNITA katonáit. A Na­míbiát 20 ezer fős katonasággal megszáll­va tartó dél-afrikai rezsim ezt a területet használta fel kiinduló bázisként az Ango­la elleni agressziókhoz. Miért van szükség e katonaságra? Azért, mert másképpen már régóta nem ment volna a hatalom megtartása a terület fö­lött. Namíbiában ugyanis 1960 óta küzd a függetlenségért a SWAPO, a Délnyugat­afrikai Népi Szervezet. Katonai, politikai sikereit az elnyomás sem akadályozhatta meg. E szervezetet ismerte el a namíbiai nép törvényes képviselőjének, az ENSZ, az Afrikai Egységszervezet. Az afrikai változások, a haladó Angola és Mozambik megszületése és a SWAPO tekintélye kényszerítette a dél-afrikai faj­üldözőket és nyugati pártfogóikat arra, hogy valamifajta — természetesen nekik tetsző — megoldást keressenek. Először az­zal próbálkoztak, hogy a megalkuvó helyi politikusokra ruházzák át a hatalmat, az­tán rákényszerültek olyan rendezési terv kidolgozására, amelyet a SWAPO is haj­landó volt elfogadni. Az egyezség az idén július közepén született meg. Eszerint 1500-ra csökkentik az országban állomáso­zó dél-afrikai csapatok létszámát, ötezer ENSZ-katona és ezer megfigyelő érkezik Namíbiába, akik a rend fenntartására és az év végén sorra kerülő választások elő­készítésére, lebonyolítására és tisztaságára ügyelnek. % O frikának azonban már szomorú ta­pasztalatai is voltak a világszerve­zettel. Emlékezzünk csak 1960 Kon­gójára, az ENSZ-csapatok ottani műkö­désére! Akkor a haladó rendszer lik­vidálásánál segédkeztek. Azóta persze ala­posan változtak az erőviszonyok. A SWAPO, a felesleges vérontást elkerülen- . dő, volt hajlandó belemenni a kompro­misszumba. De sohasem mondott le meg­hirdetett céljáról, a kolonialista és neoko- lonialista befolyástól mentes, független Na­míbia megteremtéséről. Vezetői azt is tud­ják, hogy a fajüldöző Dél-Afrika mindent el fog követni a neki és pártfogóinak tet­sző választási eredmények kicsikarásáért, ha kell, akár terrorral, megfélemlítéssel is. Mi több, Pretoriában egyelőre hallani sem akarnak arról, hogy Walvis Bay az új ál­lamhoz tartozzon. A kikötőt és környékét jogellenesen, hivatalosan is annektálták. Ezt viszont a SWAPO nem fogadhatja el. Az ügy tehát rendezésre vár. Mindeneset­re a felszabadítási szervezet sohasem zár­ta ki a fegyveres harc folytatását, ha Dél- Afrika megsérti az egyezséget, vagy meg akarja tartani a mély vizű kikötőt. Jóllehet még sok idő van hátra a választás napjá­ig, aligha hihető azonban, hogy Dél-Afrika — önmagát megtagadva — belenyugodjon egy haladó rendszer hatalomra jutásába Namíbiában. Zalai István A Pekingben augusztus 12-én aláírt japán—kínai béke- és barátsági szerződés­nek legkevésbé a békéhez és a barátsághoz van köze — állapítja meg a Pravda pén­teki kommentárja. — Isme­retes, hogy a szerződés mag­va az a pekingi követelésre elfogadott tétel, amely sze­rint a szerződő felek közö­sen fellépnek más országok hegemóniára irányuló törek­vései ellen. A hegemóniael­lenes harc az az álca, amely mögé Peking szovjetellenes irányvonalát rejti. Tokióban most azt bizony­gatják, hogy e hírhedt, „he­gemóniatétel” szovjetellenes- ségét ellensúlyozza az a cikkely, amely szerint a szerződés nem érinti a felek álláspontját harmadik orszá­gokhoz fűződő kapcsolataik­ban. Csakhogy Pekingben semmi sem változott a szer­ződés értelmezésében —, ál­lapítja meg a Pravda. — A kínai vezetők most is nyíl­tan hirdetik, hogy „hegemó­niaellenes” fellépésen első­sorban a Szovjetunió elleni harcot értik, továbbá mind­azon békeszerető erők elleni harcot, amelyek ellenszegül­nek Kína nagyhatalmi, vi­láguralmi törekvéseinek. Továbbra is feszült a helyzet Iránban nem említi az „iszlám­marxistákat”, akiket az aba- dani rendőrfőnök bűnösök­nek kiáltott ki. A jelentés kiemeli például, hogy a lángokban álló film­színházhoz elsőként érkezett tűzoltóbrigádnak nem volt víztartálya. Továbbra sem tisztázott, hogy mely csoport, politikai erő érdekeit szolgálják a szaporodó terrorcselekmé­nyek. A hírügynökségek azonban felhívják a figyel­met az őskonzervatív klérus által mostanában felszított vallási fanatizmusra: hiszen az események egybeesnek a ramadan szentböjt hónapjá­val és a siita egyház szent­je, Mohamed próféta unoka­fivére — Ali halálának év­fordulójával. Iránban csütörtökön sem enyhült a feszült helyzet. Abadanban már harmadik napja tartanak az utcai za­vargások. Resht városában tüntetők — az abadani gyá­szolókkal szolidaritásban — vonultak fel: a zavargás so­rán két banképület megron­gálódott, a rendőrség kilenc személyt letartóztatott. Jazd- ban felrobbantottak egy élel­miszerboltot. Csütörtökön visszatért a fővárosba az az öttagú kor­mánybizottság, amely a mi­niszterelnök vezetésével az abadani filmszínházban tör­tént gyújtogatás körülmé­nyeit igyekszik kivizsgálni. A bizottság jelentéséből nem derül ki, kik álltak a támadás mögött, mindenesetre figyel­met érdemel, hogy a testület két födémhéj megsérült és le kellett bontani. A boszorkányok gyorsan felröppentek odúikból. Szülőanyám rokonsága azonban még gyorsabban el­távolította a törmeléket, és fokozták a munkatempót, így elejét vették a rágalmazá­soknak. 77. 05. 30. Fejlődésem in­tenzív szakaszában és növe­kedési fázisában anyám leg­hűségesebb dajkálója egy nyugdíjas kőműves, éjjeliőr volt. Többször hallottam, hogy milyen szakszerű felvi­lágosításokat adott az ide lá­togató kíváncsiskodóknak. Azonban gyakran hallottam méltatlankodni is Szabó Feri bácsit: „Vájjon milyen pallérléccel le­hetne a dolgozok és a Éksz am­bícióját csiklandozni, mert tu­dom, hogy közülük néhányan na­gyobb sorozatban is szívesen fog­lalkoznának a föld alatti garázsok építéstechnológiájával.” 77. 07. 09. Az éjjeliőr aggo­dalmai eljutottak a megyei pártbizottság gazdaságpoli­tikai osztályához Is, ahol le- tolás helyett diplomatikus serkentő módszert találtak. . Felajánlották, hogy az építő­ipari ksz-t 150 000 Ft köz­ponti műszaki fejlesztési alaphoz juttatják, és azt ajánlották, hogy szülőim, va­lamennyi orvosom és gyá­mom tanulmányozza át a Szabolcs-Szatmári Szemle 1976. 3. számát. 77. 07. 14. A szemle be­szerzése megtörtént. Ebben

Next

/
Oldalképek
Tartalom