Kelet-Magyarország, 1978. augusztus (35. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-26 / 201. szám
2 KELET-MAG YARORSZÁG 1978. augusztus 26. Egészségügyi filmsorozat szabolcsi szerzővel Az elmúlt napokban kezdték meg annak a tizenöt részből álló egészségügyi filmsorozatnak a forgatását, amelyet az Országos Orvostudományi Filmszolgálat készít a fogászati gyógyító munka és a fogászat gyakorlati kérdéseiről. A filmsorozat forgató- könyvét dr. Máthé Judit, Baktalórántházán dolgozó főorvos írta, aki a mindennapos fogorvosi munkája — és sokrétű társadalmi elfoglaltsága mellett — készítette el a filmek alapját képező anyagot, amelyek átfogjak a fogászati gyakorlat és a gyógyító, alkotó munka minden területét, a fogászati rendelőtől, eszközöktől, a fogkezelési és a fogpótlási eljárásokig. A szabolcsi szerző forgató- könyvét az Egészségügyi Minisztérium — szakértői vélemények alapján — jónak, szükségesnek tartotta, megvalósításukat engedélyezte. Az első részt a Pécsi Orvostudományi Egyetemen forgatták. Az átfogó módszertani filmsorozat hasznos eszköz lesz majd az egyetemi oktatásban, az egészségügyi középkáderek és fogorvosok továbbképzésében. Az Országos Mérésügyi Hivatal nyíregyházi részlege kizárólag fából készült hordók hitelesítésével foglalkozik. Vállalatoknak és magánszemélyeknek is végeznek méréseket. Az utóbbi években szinte nincs munkájuk, mert nem hozzák a hordókat. Pedig a rendeletek egyértelműen kimondják, hogy a mérésügyi hivatal részlegeinél nem hitelesített hordókat árusítani tilos. Nyíregyházán és környékén több kisiparos készít ilyen eszközöket, sőt vannak olyanok is, akik iparengedély nélkül űzik e mesterséget. A városban a Búza téri piacon is látni esetenként ilyen termékeket áruló embereket, de a hordók döntő többsége hitelesítetlenül talál gazdára. Ez pedig visz- szaélések elkövetésére ad lehetőséget. A jövőben széles körű ellenőrzéseket végez a mérésügyi hivatal. Aki hitelesí- tetlen^ hordókat árusít, azt jelentős összegű pénzbírsággal sújtják, (cs.) A Szemle Krúdy-száma A Krúdy-centenárium jegyében jelent meg a Sza- bolcs-Szatmári Szemle har- madik negyedévi száma. Katona Béla: „Örökség és örökösek” címmel írt bevezető tanulmányt, melyben többek között a Krúdy-kutatások eredményeivel és helyzetével foglalkozik, valamint a Krú- dy-hagyományok ápolásával a megyében. A szerzők a legújabb kutatások alapján elemzik Krúdy ábrázolásmódját, prózájának sajátosságait. A folyóirat Krúdy Zsuzsa közlése alapján Krúdy Gyula 1932-ben az Újság c. napilapban megjelent „Tiszaeszlár az ötvenedik évforduló távlatából” című írásának is helyet adott. Színház az utcán, állomáson, piacon... Országos kulturális rendezvények Kisvárdán KONZERVÜZEM VAJÁN Jó ütemben épül Vaján a konzervgyár almalégyár- tó üzemcsarnoka. A mintegy 100 millió forintos beruházást a Nyíregyházi Konzervgyár, a NYIR- KERT és a SZATÉV közösen valósítja meg. (Hammel József felvétele) Hz első aranyjelvény Tavaly októberben indította el a Múzeumok Országos Központja a Tájak-Korok- Múzeumok elnevezésű négyéves, országos mozgalmat. Ezzel egy újszerű közművelődési forma indult útjára. A mozgalomba benevezők szórakozva gyarapíthatják ismereteiket, miközben országos értékelésben is részesülhetnek. A múzeumok és műemlékek, műemlék jellegű emlékhelyek fenntartóinak segítségével értékes pontokat szerezhetnek, s így bronz-, ezüst- és aranyjelvényt kaphatnak. A megyében látogatási pontok 42 helyen szerezhetők. A mozgalom első fordulója ez év októberében zárul, amikor múzeumi vetélkedőre, a résztvevők találkozójára, a kiemelkedő eredményeket elérők jutalmazására is sor kerül. Eddig több százan vettek részt a mozgalomban a megyéből is, s keresték fel a térképen feltüntetett 809 emlékhelyet. Az első aranyérmes Benczúr Sándor nyíregyházi természetjáró és múzeumbarát lett. A megye számos szocialista brigádja, üzemi dolgozója vesz részt a mozgalomban az iskolai tanulókkal együtt A Kulturális Minisztérium és a SZOT által meghirdetett „Tanító Múzeum” elnevezésű pályázat és az Országos Műemléki Felügyelőség ifjúsági amatőr fotópályázatának eredményét az országos szervező bizottság az októberi múzeumi és műemléki hónap során hirdeti ki. 1 pallosjogtól a boszorkányperig Érdekességek egy régi könyvben Ez év május 1-től augusztus végéig tartott a nyári kulturális rendezvénysorozat a kisvárdai várszínpadon. A városi és járási művelődési központ fenntartásában működő várszínpadon az idén szinte valamennyi műfaj bemutatkozott. Volt munkásparaszt találkozó, melyen a járás egyesített művészeti csoportjai adtak műsort. A felső-szabolcsi napok kulturális programjában a megye és táncosai léptek színpadra. 18 népi tánccsoport tartott előadást, melyet ötezer néző tekintett meg. Az ország legjobb művészeti csoportjainak seregszemléjét viszont 13 ezer kisvárdai és környékbeli láthatta. Legnagyobb sikere a Népművelési Intézet segítségével megrendezett amatőr színjátszók országos találkozójának volt, amely egyedülálló kísérletnek számít ebben a műfajban. A tájoló programra épített bemutatósorozatra az ország 9 megyéjéből 13 aranydiplomás színjátszó csoport érkezett. A járás 21 helyszínén adtak műsort a csoportok, köztük piacokon, vasútállomásokon, üzemekben, tsz-ekben, s természetesen az ideális környezetet nyújtó várszínpadon. Az országos színjátszó-találkozón közreműködő csoportok műsorára 7500 néző volt kíváncsi. A várszínpadon változatos műsor fogadta a közönséget. A beat, a színház (opera, operett), a folklór, s egyéb műfajokban rendezett előadások száma 11 volt. Négy előadás maradt el a rossz idő miatt. A várszínpad rendezvényein 8500—9000 fizető néző vett részt, az egy előadásra jutó nézőszám: 820, amely minden eddigi nézőszámot felülmúl. Voltak gyermekszínházi előadások, zenés divatbemutatók. külföldi könnyűzenei együttes hangversenye és több színes program. A nyáron a kisvárdai várszínpad nézőterén 21—22 ezer érdeklődő foglalt helyet. A nyári program augusztus 26-án zárul, ekkor fejeződik be Kisvárdán az első ízben megrendezett országos színjátszó és rendező tábor, ahol hivatásos színházi rendezők, dramaturgok foglalkoztak az amatőrökkel. S miután legördült a függöny a várszínpadon, nemsokára megkezdik a színpad felújítását. Kicserélik a padlózatot, korszerűsítik a kiszolgáló helyiségeket, átalakítják a hang- és fény- technikai berendezéseket. A munkálatok a jövő év május l-re fejeződnek be. A művelődési ház vezetői már az 1979-es programok kidolgozásával is foglalkoznak. Többek között komplex amatőrfesztivál, népi és iparművészeti börze, több gálaműsor szerepel a felső-szabolcsi napok szervező és rendező bizottságának terveiben. A jövő év első felében elkészül az új művelődési központ épülete is. Kállósemjénben biztosan sokan emlékeznek még április 21-ének reggelére, amikor felfedezték, hogy éjszaka betörtek az iskolába, az iparcikkboltba, az állomás közelében lévő élelmiszer- boltba és megnyugvással vehették tudomásul, hogy a tettesek kezén már ott is a bilincs. A betörők: Lakatos József 19 éves és Kiss Bálint 24 éves nyíregyházi lakosok tulajdonképpen Tunyogma- tolcsra indultak, mert Kiss el akarta rejteni a lopás miatt már körözött Lakatost, de míg Kállósemjénbe értek, úgy megszomjaztak, hogy leszálltak a vonatról inni valamit. A kocsma már zárva volt. Kiss — hogy ne teljen potyára az idő — javasolta, hogy törjenek be az iskolába, mert ő járt már itt. Az Az öreg, elsárgult könyvnek már a borítólapja is szétesett. Mégis értékes ajándéknak tekintem, augusztus elején kaptam idős nagynénémtől. Asztalos György könyvéről van szó, amely Nagy-Károly városának történetét és a Károlyi grófok életét örökítette meg. Az 1892-ben megjelent könyvnek bizonyára kevés példánya maradt ránk, de nemcsak ezért érdemel nyilvánosságot az írás. Inkább azért, mert a Károlyiak birtoka nyomán érinti a Szamos és a Kraszna egész vonalát. Több forrásból ismeretes, hogy 250 évvel ezelőtt, 1728- ban zajlott le Szegeden az utolsó boszorkányper. Sokáig országosan is ezt tartották az utolsónak, aztán nyilvánosságra hozták a későbbi, nagykárolyi pereket is. Az említett könyvben ez olvasható: „1730-ban égették meg Nagy-Károlyban Tóth Borka zsarolyáni lakost. 1745-ben ablakon másztak be, szekrényeket feszegettek fel, össze- borongattak mindent, — 2681 forint értékű kárt okoztak — de pénzt nem találtak. Ezután az iparcikkboltba mentek, kifeszítették az ajtót, elvitték a 870 forint váltópénzt és a boltvezető édesanyjának nyugdíját. Innen az élelmiszerboltba mentek, s már majdnem felfeszítették a pavilon hátsó ajtaját, amikor a rendőrség tetten érte őket. A nyomozás során kiderült, hogy Lakatosnak nem csupán ennyi terheli a bűnlajstromát. Március 24-én a nyíregyházi 3-as számú iskola páncélszekrényéből lopott el 2450 forintot, április 8-án a Móricz Zsigmond úton lévő zöldségboltba tört be, de csak 63 forintot talált, április 19-én délben egy Muskátli utcai lakásba tört be, Rekettye Pila és Varga Anna császlói asszonyok kerültek itt a máglyára.” A könyv nyomán kapcsoljunk ide egy másik igazságtalan vérengzést, a szamosszegit. Károlyi Lászlónak és Andrásnak 1387-ben ispánságot és „főbenjáró hatalmat”, pallosjogot adományoztak. „Éltek is e joggal a Károlyiak, mint a későbbi okmányokból kitetszik. 1569. május 8-án 47 szamosszegi lakost azért, mert Károlyi György olcsvai jószágára törtek, ott rablást, gyújtogatást vittek véghez, őket nyársravonásra ítélték.” A szerencsétlen, lázadó jobbágyok bizonyára a létfenntartásukhoz szükséges „jószágot” rabolták el és elkeseredett bosszújukat gyújtották lángra. A haladó szellemű Károlyiakról is említést tesz a könyv. Szatmár megye és a reformkor nagy költőjének, Kölcsey Ferencnek a megfestett képét 1838-ban (halála után) többen ki akarták innen 1040 forinttal és 400 forint értékű rádióval távozott, ugyanebben az udvarban egy másik lakásba is behatolt, de hiába szórt ki mindent a szekrényből, pénzt nem talált. A Nyíregyházi Járásbíróság Lakatos Józsefet 2 év 6 hónapi börtönre ítélte, 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától és elrendelte kényszerelvonó kezelését. A 11- szer büntetett Kiss Bálintot 3 év 6 hónap börtönre ítélte a bíróság, 2000 forint vagyonelkobzást rendelt el, és öt évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Kissnek fegy- házban kell letölteni büntetését, azt követően pedig a bíróság szigorított őrizetét is elrendelte. A bíróság a bűn- cselekmények elkövetésének arányában kötelezte őket a kár megtérítésére is. függeszteni a vármegyeházának gyüléstermébe. A módosabb, hatalmasabb urak ellenezték, hogy a rebelis költőnek emléket állítsanak, „így a költőnek a pártszempontból mellőzött arczképe számára Károlyi György gróf nagykárolyi kastélyának egyik szobáját ajánlá föl. E kép ott függött 1861- ig...” Három természeti csapást emelünk ki a könyvből. „Az 1780. évben napkelet felől egy óriási sáska tábor felkerekedvén az egész Szatmár vármegyét elborította. Tőle a Nap elhomályosult, az erdők fái letöredeztek, s hová leszálltak, minden veteményt felemésztettek.” Más: „Aki látja közelebbről az ingó lápok tetején a roppant terjedelmű tűzlángokat, azt hinné, számos község van láng- baborulva. Pedig csak az ecsedi és a börvelyi láp ég.” Megint más: „Az 1831. évben a cholera a lengyel határakon keresztül áttörvén megkezdte pusztítását, különösen Szatmár városában és Nyír-Meggyesen.” A könyv szerint akkor a vármegyében hivatalosan csupán egy gyógyszertár működött! Lapozzunk derűsebb oldalakra. Ismerkedjünk korabeli nyelvjárással, szokásokkal. „Vida József a nemesek főhadnagya, Tóth Lajos és Bagossy Menyhért hadnagy. Ezen tiszturak ékszín selyem ingben, gatyában ültek a pompás paripákon.” A mesteremberek szigorú erkölcsi kódexét is idézi a könyv: „Ha valakit tisztátalanság- ban, paráznaságban értek, azt semmiképp magok közt meg ne szenvedjék, hanem mesterségétől eltiltsák.” Az 1700-as évek végén az egész Károlyi-birtokon érvényben volt a furcsa törvény: „Dohányozni ártalmas helyeken nem szabad. Amelyik 8—10 éves gyermek pipázni mert, megkorbácsoltassék.” Nábrádi Lajos „Megszomjaztak“, betörtek Színjátszók helyzetgyakorlata Kisvárdán.
