Kelet-Magyarország, 1978. augusztus (35. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-24 / 199. szám
Iskoláink neveljenek felkészültebb fiatalokat Megyei tanácskozás az áj tanév tennivaláirél Gyümölcsöző együttműködés Nyikolaj Faggyejev cikke a KGST eredményeiről Korom Mihály látogatása a zánkai úttörővárosban tekintették az úttörővárosban tartózkodó 3000 honvéd-, határőr-, munkásőr-, tűzoltó-, közlekedési-vízi és vöröskeresztes úttörőgárdisták bemutatóit, találkoztak különböző egységek tagjaival és a fegyveres testületeknek a szemlén részt vevő képviselőivel. Korom Mihály a fiatalok meghívásának eleget téve, a néprajzi háznál megtekintette egy úttörő-tánccsoport bemutatóját, majd a művelődési központot, a 3000 személyes konyhát, a haditechnikai parkot, továbbá az úttörőváros vízitelepét, kiköffií- jét és strandját kereste fel, végül pedig részt vett az úttörő technikusok V. nemzetközi versenyén. SZAL3UT—6 A 68. munkanap Szerdán reggel, moszkvai idő szerint kilenc órakor, jelentkezett a Szaljut űrállomás a Koroljov akadémikusról elnevezett szovjet kutatóhajó rádióállomásán: az Atlanti-óceán fölött kezdődött meg Vlagyimir Kovaljo- nok és Alekszandr Ivancsen- kov 68. munkanapja a világűrben. A két szovjet űrhajós előzőleg orvosi kísérleteket végzett, szerdán pedig — több más feladat mellett — folytatja az űrállomás ellenőrzését, a megfigyeléseket és megteszi az előkészületeket az újabb látogatók fogadására. Az Interkozmosz-program során a közeli jövőben várják ugyanis az NDK első űrhajósának „látogatását” az űrállomáson. Képünkön: ember helyett gép emeli magasba a ládákat. (Sipos Béla felvétele) Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szerdán Zánkán, a balatoni úttörővárosban meglátogatta az „Együtt a gárda” úttörő honvédelmi szemle résztvevőit. Elkísérte útjára Pop János, a Veszprém megyei pártbizottság első titkára, az országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke. A vendégeket az úttörővárosban Szűcs Istvánná, a Magyar Úttörők Országos Szövetségének főtitkára fogadta és tájékoztatta az úttörőszövetség keretében végzett honvédelmi nevelésről és sporttevékenységről, az úttörőszemle honvédelmi programjáról. A tájékoztató után Korom Mihály és a vendégek megA tanácskozás részvevői. (E. E. felv.) A harmincadik évforduló előtt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa már egyedülálló tapasztalatokat gyűjtött össze a szocialista országok nagy csoportjának egyenjogú együttműködésében, nemzeti és nemzetközi érdekeik összehangolásában, a szocialista internacionalizmus elveinek gyakorlati alkalmazásában — állapítja meg Nyikolaj Faggyejev, a szervezet főtitkára, terjedelmes cikkében, amelyet az Ekonomicseszkaja Gazéta című szovjet hetilap közölt legújabb számában. Faggyejev a KGST legutóbbi ülésszakának tapasztalatai alapján vonja meg a szervezet tevékenységének eddigi mérlegét. Mint a cikk aláhúzza: a tanács munkájában részt vevő országok gazdasága dinamikusan fejlődik, ugyanakkor mind gyorsuló ütemben valósul meg a szocialista gazdasági integráció komplex programja is, amely rendkívül nagy fontosságú gazdasági intézkedéseket irányoz elő, bővíti a sokoldalú együttműködést, elősegíti a szocialista gazdasági integráció megvalósulását. így például a tagállamok 1976— 80 között mintegy kilencmil- liárd rubelt fordítanak közösen megvalósított beruházásokra, s ennek 90 százaléka a fűtőanyag-energetikai területen valósul meg. A szakosítás eredménye egyebek között az, hogy ma már a tag-’ államok gépiparának exportjában a szakosítási program keretében készült gépek és berendezések aránya eléri a 34 százalékot. Igen részletesen foglalkozik a főtitkár cikke a KGST külgazdasági kapcsolatainak állandó bővülésével. A tagállamok sohasem tűztek ki maguk elé olyan feladatot, hogy népgazdaságukat autark módon fejlesszék, zárt piacot, vagy tömböt hozzanak létre. Bővül együttműködésük a többi szocialista országgal és a fejlődő országokkal — írja — utalva a gazdasági együttműködés gyors fejlődésére Jugoszláviával, Laosszal, Angolával, Etiópiával, Irakkal, Mexikóval. Hozzáfűzi: a KGST alapszabálya és komplex programja előirányozza a gazdasági-kereskedelmi és tudományos-műszaki kapcsolatok fejlesztését más államokkal, függetlenül azok gazdasági és társadalmi rendszerétől, az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és a szuverenitás tiszteletben tartása alapján. Az ilyen gyümölcsöző együttműködésre jó példa a KGST kapcsolata Finnországgal. Európában fontos hozzájárulás lenne az enyhüléshez, ha egyrészt a KGST és tagállamai között, másrészt az EGK és annak tagállamai között keretmegállapodás jönne létre, amely meghatározná a kereskedelmi-gazdasági és a tudományos-műszaki együttműködés alapvető területeit és formáit. A szocialista országok gazdasági szervezete, a szervezet tagállamai készek a kölcsönösen elfogadható megállapodás érdekében a tárgyalásokra és az EGK- tól is konstruktív lépéseket várnak el ezen a téren — hangoztatja cikkében Fagy- gyejev. Tanévnyitó értekezletet tartottak augusztus 23-án délelőtt Nyíregyházán, a Krúdy filmszínházban. A Szabolcs- Szatmár általános és középiskolai, szakmunkásképző intézeti igazgatói, pedagógus párt- szervezeti titkárai, vezető óvónők, szakfelügyelők, tanácsi oktatásügyi osztályvezetők részvételével megtartott tanácskozáson jelen volt Hanga Mária oktatásügyi miniszterhelyettes és Ekler György, a megyei pártbizottság titkára. Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese megnyitójában az új* tanév előzményeire, előkészítő munkálataira utalt. Ezután az 1977—78- as tanév munkáját dr. Kuk- nyó János, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője értékelte. Hangsúlyozta: az elmúlt tanév tulajdonképpen már az idei, új tanévre való felkészülés éve VQlt. Az oktatáspolitikai határozat tennivalóinak megfelelően Szabolcs-Szatmárban tovább javultak az iskolák tárgyi és személyi feltételei, a munkás-paraszt gyermekkel való foglalkozás. Eredményesebbé vált az oktatónevelő munka. Újabb lépéseket tett a megye a tankötelezettségi törvény teljesebb megvalósítása ügyében, de még jócskán vannak feladatok, hisz ez a teendő sehol nem lehet csupán az iskolák „belügye.” Az új tanév feladatairól elmondta: javult a megye iskoláinak pedagógusellátottsága. El kell érni, hogy az első osztályokban csak szakképzett pedagógusok tanítsanak, ősztől 49 új tanteremben kezdődik meg a tanítás. A fejlődés ellenére is lassú a kiegyenlítődés az elavult és a modern iskolák között. Az iskolák ma már 130 féle taneszközzel rendelkeznek. Az új tantervek, dokumentumok, — amelyeket a korábbi időszakban a nevelők már megismertek — tudatos és meg- győződéses alkalmazása is a tantestületekre vár. A nevelőiskola megteremtéséhez vezető úton a legfontosabb a tanóra lehetőségeinek jobb megszervezése, a tanulói aktivitás növelése. Növelni kell ezért az iskolaigazgatók felelősségét, erősíteni szükséges a tantestületi légkör, az az alkotó nevelői munka rangját. Hanga Mária oktatásügyi miniszterhelyettes köszönetét mondott a minisztérium nevében a szabolcsi nevelőknek az új dokumentumok kidolgozásában nyújtott segítségért. Kifejtette: sok kísérlet, kezdeményezés érett be, sok jogos társadalmi igény fogalmazódott meg az új tantervekben, dokumentumokban, amelyek együttes hatása és alkotó alkalmazása meggyorsíthatja az oktatás- politikai célok megvalósítását. Az új dokumentumok jó alapot adnak a tanórai és az iskolán kívüli nevelés korszerűsítéséhez. Mindenekelőtt ahhoz, hogy az iskolák az életre jobban felkészült, műveltebb, önálló ítéletalkotásra képes, fogékony fiatalokat neveljenek. Arra kérte a megye pedagógusait: a tanév során is közöljék majd a minisztériummal észrevételeiket, hogy az esetleges korrigálásokat időben elvégezhessék. A tanácskozáson felszólaló Ekler György a megyei párt- bizottság köszönetét fejezte ki a több ezer szabolcsi pedagógusnak az elmúlt tanévben végzett áldozatos munkáért és az új tanév előkészítésében végzett tevékenységért. A továbbiakban a pedagógus pártalapszervezetek politikai felelősségére hívta fel a figyelmet a tantestületi légkör, a cselekvési egység erősítésében. Utalt a Politikai Bizottság ez év áprilisi határozatára, amely komoly feladatokat ró a tantestületekre a fiatalok marxista-leninista világnézetének erősítésében és átgondoltabb, differenciáltabb alkotó munkára ösztönzi a nevelőket. Oláh Gábor, a pedagógusszakszervezet megyei bizottságának titkára a szakszervezet sajátos tennivalóiról beszélt az új tanévben. Szállítási, rakodási verseny Kedden rendezték meg a szállításában és rakodásé- József, a Zalaegerszegi Álla- Szamos menti Állami Tan- ban. mi Gazdaság dolgozói érték gazdaság gyümölcsösében a A traktoros emelővillás ka- el. A csapatversenyben az második országos szállítási és tegóriában Majoros József, a SZÁTG traktorosai bizonyul- rakodási versenyt. A verseny Balkányi Állami Gazdaság tak a legjobbnak a Balkányi értékelése a késő délutáni dolgozója végzett az első he- Állami Gazdaság és a napko- órákban fejeződött be. lyen. A második helyet Túr- ri Kossuth TermelőszövetkeTizenkét nagyüzem négy- bula János, a Szamos menti fkt csapatai előtt. Az önjáró ven versenyzője mérte ősz- Állami Tangazdaság, a har- sorközi kihordós gépek kate- sze tudását a tartályládák madik helyet pedig Rákos góriájában Zékány László (SZÁTG) lett az első. Karbantartás ■“■"■észletekbe menő, kü- ■ lönféle vizsgálatok IjJI egyöntetűen azt bizonyították, hogy az iparban a gépek, berendezések körülbelül egyharmadán nem végeznek rendszeres karbantartást, javítást. Kizárólag akkor foglalkoznak ezekkel az eszközökkel, ha felmondják a szolgálatot. Az állóeszköz-állomány gyarapodása és a karbantartás fejlődése között egyre szembetűnőbb a távolság növekedése, s mert a rés tágul, a karbantartás kálváriája mind fájdalmasabb tapasztalatokkal — veszteségekkel — egészül ki, ámde hiába, mert a munkahelyek egy tekintélyes része ilyen értelemben megragadt a tizenöt, húsz esztendővel ezelőtti állapotoknál. A minisztériumi iparban minden száz foglalkoztatottból 15,3 dolga a javító- karbantartó feladatok ellátása. Ágazatonként ugyan eltérő ez az arány — a vegyiparban például 20,6, a kohászatban 28,2 százalék —, de összességében 135 ezer ember munkájáról van szó, hatalmas seregről tehát, akik sokra lennének képesek. Folyamatosan növekszik a tervszerű javítás és karbantartás szerepe, mert gyarapodik az ipar eszköz- állománya. Amíg 1971 és 1975 között az összes ilyen célú népgazdasági kiadásból az ipari beruházások 37,2 százalékkal részesedtek, addig 1976 és 1977-ben ez az arány 40,3 százalékra emelkedett. A népgazdaság állóeszköz-állományának — beleszámítva a nem termelő területeket is! — 25,3 százalékát birtokolta tavaly az ipar, azaz a közös vagyon negyedéről van szó! Nemzetközi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a szakosodott vállalatoknál végeztetett javítások, felújítások költsége mindösz- sze fele annak, mint amit a saját javításra az üzemeltető kiadni kényszerül, s a munka minőségében is tekintélyes az eltérés. Ilyen cégek azonban hazánkban alig vannak — az élelmiszeriparban például eredményesen működik, a nehézipari tárca most próbálkozik létrehozásukkal —, bár mindenki bólint arra, hogy nagyon kellenének. Ennél tovább azonban még nem jutott a dolog. B ök és okozatok szövevénye eredményezi, hogy seregnyi ember jórészt kézzel kínlódik, szétszórt műhelyekben, a célszerű kisgépeket hallomásból ismerve csupán, ugyanakkor bérezésben az időt ismerik el, s nem a teljesítményt, azaz ha többet akarna, akkor sem lenne érdemes igyekeznie. így azután a megoldást is hiba lenne egyetlen valamiben vélni, felfedezni. A kálvária egészét szükséges szemügyre venni, s lépésről lépésre enyhíteni e kálváriajárás valameny- nyiünket sújtó terhein, vállalati és ágazati körben egyaránt. V. T.
