Kelet-Magyarország, 1978. augusztus (35. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-23 / 198. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. augusztus 23. Románia nemzeti ünnepén Plusz 2 milliárd lej Országos harmadik: Szatmár Szatmár megye a szocialista építés éveiben példa nélkül álló ritmusban fejlődött. Viszonylag rövid idő alatt fejlett iparral rendelkező megyévé lett, állandóan korszerűsödő mezőgazdasággal. 1977-ben a megye ipari termelése 4,6-szerese volt az 1965. évinek. Jelentős, hogy az 1977 végén elért ipari össztermelés 128 százalékos növekedést mutat 1975-höz képest. 1968-hoz — a megye megalakulásához — viszonyítva az ipari össztermelés csaknem hétmilliárd lejjel nőtt, az egy főre számított ipari termelés több mint 22 000 lejjel magasabb. A megye ipari termelése főleg a gépgyártó- és fémfeldolgozó iparban, a textiliparban és a készruhagyártásban, a kitermelő- és fafeldolgozó iparban realizálódik. Ezek az iparágak az utóbbi tíz évben példa nélkül korszerűsödtek. Az elmúlt évben a megyék közötti szocialista versenyben Szatmár megye országos harmadik lett, s ezért a Munkaérdemrend III. fokozatával tüntették ki a megyei pártszervezetet. Szatmár megye közel 50 ezer kommunistája és valamennyi dolgozója szorgalmas munkájának eredményeként a mostani ötéves tervre vállalt 2 milliárd lej értékű többlettermelésből az ötéves terv félidejéig már 1,2 milliárd lejt megvalósítottak. 1966—1977 között Szatmár megyében 47 ipari létesítményt helyeztek üzembe. Szatmárban, Nagykárolyban, Negresti-Oasban, TasPillanatkép a szatmári Unió gyárból: utolsó simítások a bányamozdonyokon. nádon, valamint Crucisor, Tűre, Szopor és más községekben. 1970 óta csupán Nagykárolyban gépgyártóipari egység, gyapotfonoda, len- és kenderfeldolgozó vállalat, továbbá élelmiszeripari egységek álltak munkába, csaknem négyezerrel nőtt a dolgozók létszáma. A megye mezőgazdasága is erőteljes fejlődésen ment keresztül ebben az időszakban. Évről évre növekedett a növényi és állati eredetű termelés, úgyhogy ez 1977 végén több mint 1,2 milliárd lejjel volt magasabb az 1968-as évinél. Az állami és szövetkezeti mezőgazdasági egységek rátértek a termelés szakosítására, a mezőgazdasági termelés egyre inkább ipari jellegűvé vált. Szatmár megye dolgozói 1978 hét hónapjának eltelte után szorgalmukhoz méltó eredményekkel büszkélkedhetnek. Teljesítették és túlszárnyalták az ipari termelés tervmutatóit, és több munkaközösség teljesítette az egész évi vállalását a szocialista versenyben. Büszkén jelentették a szatmári dolgozók, hogy az év nyolc hónapjára esedékes exporttervüket már augusztus 7-én teljesítették. így még e hónap végéig 28 millió valutalej értékben szállíthatnak termékeket a külföldi megrendelőknek. A gazdasági eredmények jóvoltából emelkedett az életszínvonal. A mezőgazda- sági termelőszövetkezetek dolgozóinak jövedelme például 1980-ig 33,4 százalékkal nő, a társadalmi biztosítási nyugdíjak pedig 23,2 százalékkal emelkednek. A Románia turisztikai térképén jelentős helyet foglal el Szatmár megye is. Területén megtalálhatók a hegyek mellett a szelid hajlatú dombok és a végtelenbe nyúló sík vidékek. Szatmár megye területén 56 község, három város és a municipium, a megyeszékhely várja vendégszeretően mind a hazai, mind a külföldről érkezett turistákat. A vendégfogadás szakosított szervei, a megyei turisztikai hivatal, a fogyasztási szövetkezetek, vendéglátóipari vállalat gondoskodnak arról, hogy a megyénkbe érkező turisták figyelmes kiszolgálásban részesüljenek Igen sokan látogatták meg a megyei Történelmi Múzeumot, a nagykárolyi városi múzeumot, a Negresti Tájmúzeumot, az Adyfalván lévő emlékházat. A nagyon szép természeti környezetben lévő egységeket, mint a Simbra oilor fogadót, a Máriavölgy turistaházait, a szatmári Somes üdülőzónát, a cálinesti oasi vízgyűjtőt, a negresti- oasi szállodakomplexumot, a Viile Careiulu-i motelt naponta ezrével keresik fel hazai és külföldi turisták. Külön vonzerőt jelent megyénk két eredeti néprajzi övezete, az Avas és a Bükk- alja övezete, ahol az ősi néphagyományok ma is élő valóságot jelentenék. Avasország valóságos élő néprajzi múzeumnak tekinthető. Népviseletének színpompája, az ősi avasi, fából épült, zsindellyel, vagy szalmával feÁz élő múzeum dett házak, a dúsan faragott kapuk egyedülálló élményt kínálnak. (Egy ilyen ősi avasi házat a bukaresti falumúzeumban is megtekinthetnek a látogatók.) A szatmári népművészet értékes hagyományai élnek tovább a vámfalusi fazekasok munkáiban. Mértani, vagy stilizált állat- és emberalakos díszítőelemei, színei — barna, fekete, zöld és vörös — nagyon keresetté teszik a vámfalusi kerámiát. Évről évre nagy tömegeket vonz az avasiak hagyományos népünnepélye, a Siimb- ra oilor is. A tavasz kezdetét jelző és az ősi foglalkozáshoz, a pásztorkodáshoz kapcsolódó, a legeltetés kezdetét jelentő szokás mára színpompás, valóságos népünnepéllyé terebélyesedett. A Bükkalja vidéke népviseletén, dalain, táncain kívül a fafaragásban jeleskedik. Az itteni népművészek fantáziagazdagsága, színérzéke különösen a kapuzatok és gazdasági épületek díszítésében nyilvánul meg, de egyedülállóan szépek a kezükből kikerült szépen faragott használati tárgyak is. Természeti szépségei, néprajzi gazdagsága, történelmi nevezetességű helyei mellett Szatmár megye új értékeivel is várja a hazai és a külföldi turistákat. Radu Pop ^ ■» rr (borgokészítők T öbbet ésszel, mint erővel. Találó a hasonlat arra a látványra, amely a szatmári Unió Vállalat 5-ös számú részlegének görgőkészítő műhelyében fogad. Olyan ez a műhely, mint a méhkas. Nagy ez a műhely, talán egy labdarúgópálya is elférne benne. Gépek és gép nagyságú munkadarabok erdeje az egész belső terület. Ezek között szorgoskodik több száz lakatos, esztergályos, hegesztő, préses és még sok más szakma művelője. Pedig tulajdonképpen ez lakatosműhely volna. Néhány héttel ezelőtt is üzembe helyeztek itt egy olyan félautomata gépet, melynek segítségével 300 helyett 800 görgő összeszerelését végezhetik el naponta. Rendkívül nagy előny ez a termelésben! A lakatosok — akik a szállítószalagoknak ezt az alkatrészét szerelték — eddig mégsem voltak túlságosan elragadtatva, amikor a gép érkezése hírét meghallották. Pedig azt is tudták, hogy nem csak gyorsabb, de sokkal köny- nyebb is lesz a munkájuk. A műhely vezetője, Za- viceanu Mihai is észrevette, hogy a görgőszerelők közül is többen idegenkednek a gépen dolgozni és csak nehezen jött rá, hogy miért. — A lakatosok megszokták, hogy ők gazdálkodjanak az idejükkel. Még a legöntudatosabb lakatos is természetesnek tartja azt, hogy 2—3 órai intenzív munka után néhány percre „kikapcsolódjon” cigarettaszünet, hűsítőfogyasztás, vagy más hasonló elfoglaltság formájában. S ezt megtehette a csoporttársai munkájának hátrálása nélkül. — Á gép tehát ezt a „szabadságot” veszi el a lakatosoktól? Í gy vélték azok, akik nem gondoltak arra, hogy a gép mennyi köny- nyebbséget jelent a munkában. Addig'12 lakatos dolgozott a görgők szerelésénél. Mind a tizenket- ten naponta legkevesebb 6—8 tonna alkatrészt emelgettek egyik helyről a másikra, miközben a szerelés műveletét végezték. Persze, hogy elfáradtak és kellett is időnként az a pár perces pihenő. A gépen viszont már csak nyolcán dolgoznak, a műveletek kilencven százaléka automatizáltan történik. így annyira köny- nyebbé vált a munka, hogy fizikai erőfeszítést nem is igényel, a figyelem, a pontos beavatkozás a legfőbb teendő. Felismerték ezt a könnyebbséget a korábban idegenke- dők is, s ha szóvá teszi az ember előttük, hogy miként vélekedtek a gépről a kezdet kezdetén, restelkedve legyintenek: ne is beszéljünk róla ... Szolomájer Mihály Magyar vezetők távirata NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, a Román Szocialista Köztársaság elnökének, MANEA MANESCU elvtársnak, a Román Szocialista Köztársaság kormánya első miniszterének Bukarest A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, a magyar nép és a magunk nevében szívélyes üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük önöknek és a Román Szocialista Köztársaság testvéri népeinek, nagy nemzeti ünnepük, országuk felszabadulásának 34. évfordulója alkalmából. A magyar nép ismeri és számon tartja a szomszédos Románia dolgozóinak sikereit, amelyeket a felszabadulás óta elértek a szocialista társadalom építésében, a népgazdaság, a tudomány és a kultúra fejlesztésében. A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság népeinek céljai közösek. Országaink jó együttműködése — a Varsói Szerződés szervezete és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamaiként, a marxizmus— leninizmus elvei alapján, a proletár internacionalizmus szellemében, támaszkodva a testvéri szocialista országok gyümölcsöző kapcsolataira — egyaránt szolgálja népeink érdekeit és a szocializmust építő népek közös ügyét, segíti a társadalmi haladás előmozdítását a nemzetközi biztonság és az egyetemes béke megszilárdítását. Szilárd meggyőződésünk, hogy az 1977. évi debreceni és nagyváradi megállapodások következetes megvalósításával újabb eredményeket érhetünk el országaink együttműködésének fejlesztésében, népeink barátságának elmélyítésében, közvetlen kapcsolataink bővítésében a politika, a gazdaság, a kultúra és a társadalmi élet minden területén. Nagy nemzeti ünnepük, a fasiszta elnyomás alóli fel- szabadulásuk évfordulójának napján őszinte szívvel kívánunk önöknek, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Román Szocialista Köztársaság államtanácsának és kormányának, a baráti Románia valamennyi dolgozójának további sikereket a fejlett szocialista társadalom építésében, országaink jószomszédi viszonyának további elmélyítésében. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, LOSONCZI PAL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, I.AZAK GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Egy fedél alatt A Szatmár municipiumi Művelődési Házat a műkedvelő művészek, munkatársak, a művelődésitudományos egyetem hallgatói, rendezők és szakirányítók egyöntetűen második otthonuknak vallják. Olyan otthonnak, amely tárt ajtókkal fogad mindenkit, aki gazdagítani akarja ismereteit, művelni akarja tehetségét. A szatmári román, magyar és német nemzetiségű dolgozók a barátság és tesvériség hajlékának tekintik e házat. A havonta mintegy 25—30 ismeretterjesztő előadás, a művelődési-tudományos egyetem 62 kurzusa, a 15 művészeti csoport és kör tekintélyes része magyar és német nyelven működik, ilyenformán vonva be e tevékenységbe a szatmári tájak együttélő nemzetiségeinek fiait. Beszédes ebben a vonatkozásban a Megének- lünk, Románia országos fesztivál első és második rendezvénysorozatán való részvétel, amelynek keretében jó eredményeket értek el a román együttesek mellett a magyar és német nyelvű csoportok is. Sok példát tudnánk említeni arra, hogy román, magyar és német csoportjaink egy fedél alatt dolgozva, a barátság légkörében jótékonyan hatnak egymás tevékenységére, érezhetően emelve egyik vagy másik együttes művészi színvonalát. így például Tiganu Vasile amatőr színjátszó az ítélet tanuknak című magyar színdarabban is játszik, míg Tóth István az Ecaterina Teodoroiu-ban lépett fel. Borlan Viorica és Nyíri Mária a német tánccsoportban működik, Negrea Augusztin, Muresan Doru, Pop Comel, Asztalos Attila a fúvósegyüttesben játszik, csakúgy mint Geng Wendelin, Schimpf loan, Erii Lőrinc. A művelődési ház minden amatőr, rendező munkatárs számára dokumentációs lehetőségeket biztosít az egyetemes és nemzeti kultúra megismerése céljából. Az Indrumatorul cultural, a Művelődés, a Volk und Kultúr, valamint más, román, magyar és német nyelvű kiadványok lehetőséget teremtenek arra, hogy egyre feljebb emelhessük egész tevékenységünk mércéjét. Ez tehát röviden, a Szatmári Művelődési Ház hagyományos légköre, amely sajátosan kifejezi azt az alkotó szellemi tevékenységet, amely benne folyik. Az elismerő szavak pedig, amelyekkel a hozzánk látogató vendégek tevékenységünket illetik, nem csupán büszkeséggel töltenek el, de újabb lendületet is adnak nemes hivatásunk egyre tökéletesebb betöltéséhez. Grumeza Elena, a Szatmár municipiumi Művelődési Ház igazgatója A Szatmár megyei rosiori kórus. A negresti-oasi turistaszálló.
