Kelet-Magyarország, 1978. augusztus (35. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-13 / 190. szám

1978. augusztus 13. ^ KM VASÁRNAPI MELLÉKLET Ha esik, ha fúj... Tanácsok változékony időre Ha esik, ha fúj, menni kell — szoktunk morgolódni. De aki felkészül a rossz időre, nem ázik el, nem megy tönk­re a frizurája és talán a ked­ve sem megy el a rossz idő miatt... Persze, legfontosabb a jó esernyő. Még a szürke világ is szebb egy nagy, színes esernyő alól és mindenki szép az esernyő alatt is, ha meg­felelő színű az a védősátor. Kevesen gondolnak rá, a kék, vagy zöld esernyő alatt sápadtnak, betegesnek lát­szunk, a piros-tarka ernyő alatt rózsaszin-barna, egész­séges színű az arcbőr. Nem éri váratlanul az em­bert az időjárás szeszélyes­kedése, ha van egy össze­csukható, apró esernyője és műanyag, szintén kicsire haj­togatható esőkabátja. Az er­nyőről már szóltunk — az esőkabátról csak annyit, hogy többet árt, mint használ, ha nem szellőzik, nem „léleg­zik”. Mert megvéd ugyan a külső nedvességtől, de netán megizzadunk és emiatt fá­zunk meg benne. Ha nincs kellő szellőzése, megoldhat­juk magunk is a nagy kér­dést: a kabát „hónalján” nyugodtan csinálhatunk né­hány lyukat, ennyi elég a szellőzéshez. A hajunk, a frizuránk — bizony elázhat akkor is, ha ernyőnk van. Ha bekötjük kendővel? összenyomódik. Ha nem ért váratlanul az esős idő, megakadályozhat­juk a bajt. Néhány kisebb hajcsavaró, vagy csipesz el­fér az esőkalap, de még a kendő alatt is, s egy cseppet se leszünk nedvesek, ha a kendő két rétege közé vé­kony nylonfóliát rejtünk, ezt ügyesen megkötött kendőnél tényleg senki se látja. A sasson kefével szárított fri­zurán persze így nem segít­hetünk. De kössük le bátran, hogy ne érje nedvesség. Ha összenyomódott, pár perc alatt segíthetünk rajta: tin­csenként kevés lakkot fújunk rá, és csipesszel felcsavarjuk pár percre, míg megszikkad, utána kifésüljük. Elázott tincseinket is — gyors szá­rítás után — rendbehozhat­juk így. Ha így se, úgy se sikerül a frizurát rendbe hozni — még mindig jobb egész nap egy csinosan meg­kötött kendő a fejen, mint a rendezetlen, ázott frizura ... Jobb egy váltócipő a sza­tyorban, mint egy elázott lá­bon — éppen ezért ne le­gyünk restek egy papucsot, vagy szandált magunkkal vinni. Divat lett a gumicsiz­ma is — bár lehetne nálunk is mindig kapni csinosát, szí­neset! —, hiszen ha van egy gyapjú-, vagy pamutzoknink, csak jobbik oldalát mutatja a gumicsizma is. Ha félcipő­vel szaladunk, el ne felejt­sük, hogy a felfröccsent sa­rat alkalmas pillanatban egy nedves papírzsebkendő­vel tüntessük el lábunkról. Van, aki szeret esőben sé­tálni — és sok kozmetikus igazat ad! Igaz, a sminkkel legyünk óvatosak — bár kap­ható már nedvességálló szem­festék is —, de az arcbőr­nek, minden ellenkező hí­resztelés ellenére, nem árt, a központi fűtéstől kiszáradt bőrnek meg használ is, ha nedves időben kissé „dunsz- toljuk”. Praktikus, csinos ruhában védettek és jókedvűek lehe­tünk akkor is, ha szakad az eső. Sz. M. „Ételfertőzés” jeligére: A dolgozók elégtelen higiénés szemlélete tömeges megbete­gedések forrása lehet. Az élelmiszerek nagy részében a baktériumok jól szaporod­nak. A legveszélyesebbek a krémesek, torták, a fagylalt, a darált hús, a disznósajt. Az ételfertőzés tünetei 2—3 óra múlva már jelentkezhetnek: így hányinger, hányás, hasi fájdalmak, hasmenés. Az ételfertőzés és ételmér­gezés megelőzhető! Ezért csak kellően megtisz­tított nyersanyagokat szabad felhasználni. Hűtőszekrény­ben szakosítottan tároljuk az élelmiszereket. Ne' kerüljön egymás mellé a nyershús és a torta. A gyorsan romló termékeket alacsony hőmér­sékleten tartsuk, lejárt sza­vatossági idejű ételeket pedig ne vásároljunk és ne fogyasz- szunk. Gyakori kézmosással megakadályozható, hogy a kézről vagy ezen keresztül a bélcsatornából kórokozó bak­tériumok kerülhessenek az ételbe. A higiénés szabályok megtartásával tudjuk csak felvenni a harcot parányi el­lenségeinkkel. Az ezerarcú gumiabroncs A használt autógumik sokhe­lyütt elszórva hevernek az út mellett. Pedig a már elöregedett, eredeti funkciójában nem hasz­nosítható gumikerekek még sok- mindenre alkalmasak. Készíthető belőlük kerti pan­csoló gyermekeink számáTa, de hintának, mászókának vagy vi­rágtartónak is elképzelhető. A pancsoló elkészítéséhez nagy­méretű gumiabroncsot kell ke­resni, szükség van még erős nylon fóliára és vízre. A fóliát négyzet alakúra vágjuk, oly mó­don, hogy szélei a gumi alá gyűr- hetők legyenek, a közepe pedig kitöltse az abroncs belsejét. Mi­után az abroncsot napos helyre raktuk és elegyengettük rajta a fóliát, az alkalmi medencét fel­tölthetjük vízzel, s máris kez­dődhet a gyermekek vidám pan­csolása. A hinta elkészítése hasonló­képpen egyszerű, azzal a különb­séggel, hogy ez alkalommal kis átmérőjű gumit érdemes válasz­tani. Az alaposan megtisztított kis átmérőjű gumikerékre a hin­ta felfüggesztési helyének meg­felelően egy-egy erős kötelet erő­sítünk. A kötelekre előzőleg egy- egy vaskarikát kell felfűzni, ezek segítségével könnyebb és egyszerűbb a felfüggesztés. A kő-, teleknek a kerékre illeszkedő vé­geit át is fűzhetjük a gumin, de körbe is vezethetjük, ez utóbbi megoldás nem gyengíti a gumi­abroncsot, ezért jobban ajánlha­tó. A visszahajtott kötélvéget csomózással és varrással erősít­hetjük a kötél függő részéhez. Az így elkészült hinta alacso­nyan helyezkedjék el a föld fe­lett, ez a játék inkább csendes ringatózásra alkalmas. Szebbé tehetjük és egyben kényelme­sebbé, ha befestjük a gumira ta­padó festékkel és szegecselhető ,*farmergombokkal” nyugágy­vásznat erősítünk rá. A kimustrált kerékabroncsok­ból készített mászóka egyik faj­tája már ismert, némelyik óvoda kertjében látható is. Az egyhar- mad részével földbe ásott víz­szintes mászóka sok mulatságos játékra ad alkalmat gyerekeink­nek. Elképzelhető a mászóka másként is, például egy kiszá­radt fa törzsére erősített kere­kekkel, a fa betonalapozással állhat függőlegesen is. Amennyi­ben két sorban erősítjük fel a kerekeket, a felfelé és lefelé má­szás több gyermek részére is le­hetővé válik. A mászókát nem érdemes lefesteni, elégedjünk meg a testedzés lehetőségével. Gumiabroncsból készíthetünk virágtartót is. A már nem hasz­nált autógumit minden piszoktól szabadítsunk meg, majd a tisz­títás után mossuk le többször tiszta vízzel. Ezeket a művelete­ket a gumi külső részének le- festésével zárjuk. A festék bár­milyen színű lehet, két-három színt is váltogathatunk a gumi mintázatát követve. A festés vé­geztével várjunk legalább egy napot, hogy a festék teljesen megszáradhasson és csak ezután helyezzük az újdonsült virágtar­tót a kert megfelelő részébe. El­képzelhető a házhoz vezető jár­da mentén kétoldalt sorban el­helyezve, vagy a lépcsőfeljárók mentén. Miután végleges helyét megtaláltuk, belsejét hordjuk te­le földdel, amelybe tetszés sze­rinti növények ültethetők. Amennyiben az aljára a kerék­belsőbe illeszkedő műanyagle­mezt vagy falapocskát illesztünk, olyan virágtartót kapunk, amely az idő hidegebbre fordulásakor bevihető a verandára, vagy az előszobába. A használt autógumik felhasz­nálási lehetősége az itt felsorol­takkal nem ér véget, ki-ki fej­lessze tovább az ötleteket, egyé­ni ízlésére és leleményére tá­maszkodva. Csáky Ida GYORS ÉS KÜLÖNLEGES VACSORA HALBÓL Van, aki felemeli és tanácsta­lanul visszateszi a mélyhűtő­pultra a panírozott tengeri hal­szeleteket. Mit kezdjen vele? Van, aki megveszi, egyszer kipróbálja és azt tartja: drága és nem ki­adós. Vagy: szokatlan annak, aki a magyar konyha ízeit kedveli? Pedig nemcsak gyors, különle­ges ebédet, vacsorát készíthe­tünk belőle, hanem nagyon egészséges, fehérjedús, könnyű ételeket is. Igen: többes számban. Ételeket. Mert lehet. Persze — az ízléses dobozon feltüntetett uta­sítás szerint — egyszerűen csak megsütni forró zsírban, olajban, vagy Ráma margarinban, de le­het egyéni ízlés szeriht többféle­képpen is elkészíteni. Sajttal például, s ez a legegy­szerűbb, mégis különleges. Meg­sütjük a panírozott tengeri hal­szeleteket és tálra szedve, azon forrón, meghintjük reszelt sajt- tál. Aki szereti, metélőhagymát, vagy apróra vágott petrezsely­met is szórhat rá. Sós, köményes vízben főtt burgonyával tálal- juk. Halszeletek tojással: egy doboz halszeletet megsütünk. Négy to­jást elkeverünk hat evőkanál vízzel, kis sóval, vagy vegetával és (lehetőleg teflon sütőben) megsütjük. Amikor még a tojás teteje lágy, beletesszük a még meleg sült szeleteket és kevés borssal, apróra vágott petrezse­lyemmel ízesítjük. Rizssel is, főtt burgonyaszeletekkel is tálal­hatjuk, s illik hozzá mustár is, de tartármártás is. Nyáron né­hány szelet 'friss paradicsommal is adhatjuk. Halszeletek szalonnával, sajt­tal : A fagyos, hideg szeleteket egy-egy vékony szelet ementáli sajttal és vékony szelet szalonná­val „öltöztetjük” és tíz percre előmelegített sütőben (220—250 fokon) 15—18 percig sütjük. Nyolcadba vágott, citromlével meglocsolt almát teszünk mellé, 5—6 percre a meleg sütőbe. Könnyű és különleges ízű ételt tálalhatunk így — akár vendé­geknek is. Sz. Régiből újat Nyár vége felé időszerű át­vizsgálni ruhatárunkat, hogy az őszi-téli hónapokra mit le­hetne felújítani, átalakítani, modernizálni. Három olyan raj­zos ötletet mutatunk be, amelynek felhasználásával - kiadás nélkül — divatos kiegé­szítőkre teszünk szert. 1. Szinte mindenkinek van olyan sima kötésű, egyszerű szabású pulóvere, amely kifo­gástalan állapotban van még. csak éppen meguntuk. Vágjuk ki mélyebbre a nyakát, fejtsük ki az ujját (ezekből kiszabjuk majd a rátett zsebet) és vág­juk mélyebbre a karöltőt is. A nyak- és karkivágás, valamint a zseb széleit horgoljuk körbe 3—4 sor rövidpálcával, lehetőleg elütő színű fonállal. Divatos, modern mellényünket blúzok, pulóverek fölé, akár szoknyá­hoz, akár nadrághoz viselhet­jük kiegészítőként. 2. A magas nyakú, kissé vas­tagabb fonalból kötött téli pu­lóvernek meglehetősen elvéko­nyodott a könyöke. Alakítsuk át lemberdzsekké a képen lát­ható módon. Jerseyből, vasta­gabb szövetből, esetleg véko­nyabb műbőrből szabjuk ki ki­haj tós gallérral kombinált felső­részt, továbbá alma-, vagy szívformájú foltot, amelyet pi­ci öltésekkel rávarrunk a ko­pott könyökrészre. Végül cip­zárat varunk bele az elejébe. 3. A féloldalt vállon gombo- lós jerseypulóvernek fejtsük ki az ujját, bontsuk fel a jobbol­dali varrást. Vágjuk mélyebbre a karöltőt, ferde pánttal szeg­jük be és tűzzük le, a felfejtett oldalát pedig alakítsuk át — a vállához hasonlóan — gombo- lósra. Díszíthetjük szépen hím­zett monogrammal, színes hor­golt virágrátéttel, vagy méter­ben kapható horgolt bordűrrel. B. K. Mellényke — maradékból (122 cm magas gyerek részére) Hozzávaló: 10 dkg fehér, 6 dkg különböző színű mara­dék „Apolló” fonal, 5-ös kö­tőtű. Kötésminta: lustakötés = mindkét oldalon sima szeme­ket kötünk. Szempróba: 13 szem x 26 sor = 10 cm. Munkamenet: az eleje-háta alsó szélen, fehér fonalból 81 szemre kezdjük. Lustakötés­sel 11 sort kötünk, majd a színeket 2 soronként váltva 12 csíkos sort kötünk. Kez­déstől számított 25 cm = 66 sor elérése után karkivágás részére nyílást hagyva foly­tatjuk a munkát. Az alsó szélhez hasonlóan a vállrészt csíkosán, a színeket 2 soron­ként váltva kötjük. Eleje 15 szem- 11 szemet lefogyasz­tunk; háta 29 szem; 11 sze­met lefogyasztunk; 15 szem elejerész. Az oldalszéleken egyenesen haladva dolgo­zunk. Az eleje belső, közép­szélen, kezdéstől számított 37 cm = 98 sor elérése után nyakkerekítést készítünk. Le­fogyasztunk 3, majd minden 2. sorban 3x1 szemet Végül az elválasztástól számított 17 cm = 44 sor után a meg­lévő szemeket egyenként le­fogyasztjuk. A hátrészen kezdéstől számított 40 cm - 110 sor után középen lefo­gyasztunk 9. majd ennek mindkét oldalán, minden 2. sorban 2, 1 szemet. Végül a megmaradó szemeket egyen­ként lefogyasztjuk. összeállítás: a vállrészeket a munka színén szemet szem­be öltéssel összevarrjuk. Az ujjkivágásokat, a nyak, eleje, közép, alsó szélrészt minden szemre, szélszemre 1 rövid­pálcával, elütő színű fonallal körbehorgoljuk. Az elejezá­ródásba, mindkét oldalon azonos sorra hurkolva, 15 cm hosszú összekötő bojtot ké­szítünk. P. V

Next

/
Oldalképek
Tartalom