Kelet-Magyarország, 1978. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-06 / 157. szám

1978. július 6. KELET-MAGYARORSZÁG 7 ÚJDONSÁGOK, 1UD0MÜNY0S KUTATÁSOK Elektronikus mérlegek exportra Hódmezővásárhelyen a METRI- POND Mérleggyár az idén 500 millió forint értékben készít kü­lönböző feladatra és súlyhatárra mérlegeket. Gyártmányaik fele korszerű elektromos és optikai mérleg. Termelésük GO százalé­kát exportálják. Képünkön: elektronikus darumérleg vezérlő részének szerelése. (MTI fotó: Ilovszky Béla) Szokásos dolog Három évvel ezelőtt az olasz rendőrség letartóztatott egy bi­zonyos Fernando Perezt, mivel egy forró júliusi éjszakán mez­telenül fürdőit a városi szökő- kútban. A fiatalembert csak az­után engedték haza, hogy hiva­talosan megállapították illetlen meztelenségben való vétkessé­gét. Nemrégiben az ügy végre a milánói bírósághoz került, ahol felmentették Perezt. Justitia szol­gája a következőképpen indokol­ta határozatát: először is nem ütközik az olasz törvényekbe, ha valaki természetes formájában jelenik meg a nyilvánosság előtt, másodszor, napjainkban ezen már senki sem csodálkozik. flz öröklődés nyomában Valamely élőlény genetikai in­formációi kémiailag azonos típu­sú anyaghoz, az ún. dezoxlribo- nuklein-savhoz (DNS) kötődnek. A parányi, csak mikroszkóppal látható kékmoszat és az elefánt öröklődési anyaga igen hasonló egymáshoz, a különbség a DNS- en belüli elrendeződésben, a struktúrális tulajdonságokban keresendő. Miként lehetne a DNS összetételét mesterségesen olyan módon megváltoztatni, amely az ember számára elő­nyös genetikai tulajdonságok ki­alakulásával járna? A 70-es évek közepétől sikerült először valódi génmanipulációt végezni. Az összekapcsolt DNS képes volt megkettőződni, bele­értve a bevitt idegen DNS-t is. Ily módon a gazdasejten belül olyan anyagcsere-folyamatok is megindultak, ami korábban nem volt jellemző az adott élőlényre. Ez a „szerény” eredmény kor­szakalkotónak számít. Bebizo­nyosodott az elvi lehetőség a kü­lönböző DNS-darabok összekap­csolására. A genetikai manipulá­ció korszaka tehát megkezdő­dött. Képünkön a Bolgár Tudomá­nyos Akadémia molekuláris bio­lógiai intézetének munkatársai elektronmikroszkóppal vizsgálják a sejtmag anyagát. (MTI Külföl­di Képszolgálat) AUTÓ - MOTOR Olaj nélkül nincs autózás A motorolajok egyik fő jel­lemzője a viszkozitás. Ezt úgy mérik és jelzik, hogy az olajat egy edény alsó fúratán folyat­ják ki és mérik az időt: minél hosszabb ideig tart, annál na­gyobb viszkozitásszámot kap az olaj (a viszonyítási alap a víz viszkozitása). Az olaj viszkozi­tása a hőmérséklettől is függ: a hideg olaj sűrűbben folyik, a meleg hígabban. Nyáron tehát sűrűbb olaj kell a motorba, té­len pedig hígabb, hogy jó kené­si viszonyok alakuljanak ki. Az olajok viszkozitását világ­szerte — így nálunk is — az Amerikai Autómérnökök Egye­sületének (SAE) osztályozása szerinti kategóriákba sorolva ad­ják meg. Nem árt tudni, hogy például a SAE 30 jelű csak nyá­ri olaj plusz 10 és plusz 30 C-fok közötti használatra; a SAE 5 W viszont kifejezetten téli olaj, mí­nusz 20 C-fok alatti hőmérsék­letre. A SAE 10 W jelű motor­olajat mínusz 15 és plusz 10 C- fok között tanácsos használni. Egy nálunk is gyakorta használt, átmeneti tulajdonságú viszkozitá- si kategória a SAE 20 W/20, amellyel mínusz 5 C-foktól plusz 20 C-fok környezeti hőmérsékle­ten ajánlatos a motort kenni. Régeben legalább évente két­szer — ősszel és tavasszal — ola­jat kellett cserélni az autóban. Ma már nincs erre szükség, mi­óta ún. több fokozatú olajak is forgalomban vannak, amelyeket két számmal jelölnek. Így a SAE 10 W/30 hideg télre és mérsékelt nyárra való, a 10 W/40 pedig már valamivel melegebb időjárásra. A SAE 10 W/50 kategória jó is­merősünk, hiszen Közép-Euró- pában ez a leginkább használa­tos több fokozatú olajminőség, habár sokan inkább a 15 W/40 jelűre esküsznek. A gyári útmu­tatók mindenesetre pontosan előírják a motorhoz kívánatos olaj minőséget, amit feltétlenül be is kell tartani. Az olaj szintet kb. 500 kilomé­terenként kell ellenőrizni a gép­kocsi vízszintes állásánál, a mo­tor leállítását követően bizonyos idő elteltével. Ügyelni kell rá, hogy az olaj nívó magasabb se legyen a felső jelzésnél, nem­hogy alacsonyabb az alsó vonás­nál. Az olajcserék között általá­ban nem szükséges olajutántöl- tés, mert az elfogyasztott meny- nyiség nem több, mint a felső és a közepes olajszint közötti különbség. A használat folytán a motor kopásának megfelelően kezd jelentkezni a fogyasztás. Ez a jelenség — természetes el­használódás esetén modern ko­csiknál legfeljebb 80—100 ezer ki­lométer lefutása után következ­het be, de még akkor sem szük­ségszerűen. Viszont nem árt tudni, hogy erősen kopott mo­tornál az elfogyasztott olaj meny- nyiség 10 kilométerenként az 1 kilogrammot is elérheti. Az olajfogyasztás alapvető oka, az, hogy az olaj felkerül a rob­banótérbe és ott elég. A megfe­lelő tömítés hiánya a fokozatos kopásokból vagy az idő előtti el­használódásból eredhet, ez utób­bi a helytelen bejáratásnak, il­letve a kocsi túlhajszolásának lehet a következménye. Az olaj­cserét mindig inkább előbb kell elvégezni, mintsem később. Ilyenkor az olajszűrőt is feltét­lenül cserélni kell, tisztítani nem lehet! A légszűrő cseréjét sem szabad elhanyagolni. A rossz ál­lapotú légszűrőkön keresztül be­jutott szennyeződés — főleg a kvarcpor — ugyanis viszonylag rövid idő alatt koptatja a hen­gerek, a dugattyúk és a dugaty- tyúgyűrűk felületét, s előbb- utóbb megnő az olajfogyasztás, ami a motor füstöléséről, a ki­pufogógáznak a szokásosnál sö- tétebb, kékes színéről ismerhe­tő fel. B. I. Beszélgetés urh-hullámokon A rádióhullámok hullámhossz- tartománya igen széles: a né­hányszor 10 km-es, igen hosszú hullámoktól a centiméteres-mil­liméteres mikrohullámokig ter­jed. E hullámhossz-tartományon belül, a hosszabb hullámoktól a rövidebbek felé haladva a rádió­hullámok terjedésében igen ér­dekes változás figyelhető meg: a hosszabb hullámok terjedése a hangéhoz, a rövidebbek viselke­dése a fényéhez hasonlít. A mé­teres — ultrarövid — hullámok ez utóbbi tartományrészbe esnek, s már teljesen a fényhez hason­lóan, csak egyenes vonalban ter­jednek, s ellentétben a közép- és rövidhullámokkal, az ionoszférá- ról gyakorlatilag nem verődnek vissza. Ezért van az, hogy az urh-adókat csak ott lehet ven­ni, ahol az adó- és a vevőanten­na „látják” egymást. Ez jó do­log, mert így az egymástól tá­vol lévő, ugyanazon frekvencián dolgozó állomások nem zavarják egymást. A másik előny a rövid antenna. A három méter hul­lámhosszú, 100 megaherz frek­venciájú adásvétel biztosításá­hoz például elegendő egy 75 centiméteres „bot”-antenna. Ilyen antennákkal pedig már biztonságosan közlekedni is le­het. A felsorolt előnyök együttvéve igen alkalmassá teszik az ultra­rövid hullámsávtartományt adó­vevő berendezések működtetésé­re, ún. rádiótelefon-hálózatok ki­építésére. Ilyen készülékek 30— 40 deka súlyú, kis hatótávolságú kivitelben éppúgy készülnek, mint épületekbe, gépkocsiba, re­pülőgépekbe beépített 50—100 ki­logramm súlyú, nagy teljesítmé­nyű és hatósugarú változatok­ban. A mentők, rendőrök, tűzol­tók tevékenysége ma már szinte elképzelhetetlen ezek nélkül. Ké­pünkön: NDK-gyártmányú, hor­dozható ultrarövid hullámú adó­vevő készülék (15—D típus), amelynek meglehetősen nagy, több mint 100. kilométer a ható- távolsága. A készülék maga nem nehéz, a kezelése könnyű, gyor­san elsajátítható. (MTI Külföldi Képszolgálat) A fa megváltozott szerepe Bár az acél és a műanyagok világában élünk, a fa — ez a legősibb építő- és tüzelőanyag — mint nyersanyag ma is egyik legfontosabb kincsünk. A fát le­het helyettesíteni, pótolni, de nélkülözni talán sohasem. Az erdő egyik legfontosabb hasznosítása ma a cellulóz- és papírgyártás. A legkönnyebb azokat a fákat feldolgozni, ame­lyekben a lignin mellett, a cel­lulózon kívül csekély és főleg kevés fajta idegen anyag van; a cellulóz és lignin szétválasztá­sát a mai technika már jól meg­oldotta. A papírgyártásra legal­kalmasabb a lucfenyő. A termő­helyén igen nagy tömegben for­dul elő, fájának a gyantatartal­ma igen kicsi és a rost hosszú­sága a legnagyobb. A papírgyártáshoz legközelebb áll, illetve abból fejlődött ki az úgynevezett nedves farostlemez­gyártási eljárás. A farostlemez felhasználási területe rendkívül széles körű. Alkalmazzák a bú­torgyártásban, a jármű- és hajó­iparban. Felületileg kezelt for­májában — amikor színes, fényes bevonatot kap — sok helyen ki­szorította a furnérokat és a ré­tegelt lemezeket. Előnye, hogy nem zsugorodik, nem duzzad és nem hullámosodik. A világ nagy farostlemezgyárai szinte ontják a mind tartósabb, mind ízlése­sebb színű, mintázatú és a kü­lönböző mechanikai, kémiai ha­tásoknak mind jobban ellenálló, viszonylag kis súlyú farostle­mezeket. A világ szárazföldjeinek 32,2 százalékát ma is erdő borítja. Múltjukról kőszéntelepek és bar­naszénbányák tanúskodnak. A világ erdeinek összes területe 4229 millió hektár. Elhelyezkedé­sük a földgömbön azonban nem egyenletes. Az erdőrégiók határai termé­szetesen elmosódnak, mind hori­zontálisan, mind vertikálisan. A szélső pontokon az erdő az utol­só szál erejéig harcol a létéért, és csak a nagyon zord természet vagy a következetsen pusztító ember elől hátrálva ad fel terü­letet. Az ősi, sok éwezredes erdők a természet csodálatos élő műem­lékei. Csak azokon a területeken maradhattak meg, amelyek la­katlanok voltak, vagy ahol a legutóbbi évszázad végéig igen gyér volt a lélekszám. A világ fenyöfakészletének a fele a Szov­jetunióban, Szibériában talál­ható. A kitermelt fa nagy részét tuta­jon szállítják a felhasználás he­lyére a szibériai folyókon. (Fo­tó: APN) Milliókat érő gépek A mátrai Egyesült Terme­lőszövetkezetnek sok olyan gépe van, amelyiknek az ára meghaladja az egymillió fo­rintot. A bonyolult és na­gyon értékes gépek műszaki irányítása, karbantartása és üzemeltetése már gépész- mérnököt kíván. Dr. Nagy János hat éve végezte az Ag­rártudományi Egyetem gé­pészmérnöki szakát és azóta irányítja a szövetkezet gépe­sítéssel járó munkáit A ma­gasszintű munka eredménye­képpen lehetővé vált olyan géprendszerek és üzemi rend­szerek munkába állítása is, amikre korábban megfelelő szaktudás híján gondolni sem lehetett. Aprómagvetésre készülnek a foto cellás vetőgéppel. (MTI fotó: Manek Attila) Téli alma növényvédelme július hónapban A téli alma növényvédelmé­ben továbbra is a varasodás el­leni permetezések játsszák a meghatározó szerepet. A párás, meleg időjárás és a gyakran is­métlődő esők az újabb fertő­zések tömeges kialakulását te­szik lehetővé. Ezek a tünetek a lombozat mellett egyre jobban veszélyeztetik az intenzív fejlő­désnek indult gyümölcsöt is. A betegség továbbterjedése tehát még mindig gyakori 7—8 na­ponként megismételt permete­zéssel akadályozható csak meg. A védekezéshez Zineb 80, An- tracol, Polyram-Combi és Dit- hane M—45 szerválaszték áll rendelkezésre. Kipermetezésü­ket bő vízzel javasoljuk végez­ni. Az említett készítményekkel kombináltan ajánlatos minden alkalommal kijuttatni a kén vagy kénpótló (Karathane, Mo- restan) szerek valamelyikét is, hiszen ezzel a lisztharmat- fertőzés továbbra is alacsony szinten tartható. A rovarkártevők közül július hónapban a növekvő takácsat- ka-fertőzésre hívjuk fel a fi­gyelmet. A speciális akaricidek- kel (Pol-Akaritox, Mitac 20) történő permetezést július kö­zepén ajánlatos egyszer elvé­gezni és augusztusban mégegy- szer megismételni. A hónap első felében helyen­ként a növekvő levélaknázó molyok kártétele okoz gondot. Ahol a most rajzó nyári első nemzedék lepkéi nagyobb számban megfigyelhetők, ott az Unifosz 50 EC-vel történő per­metezés biztosít megfelelő vé­dőhatást. A különböző gyümölcsmolyok (almamoly, keleti gyümölcs­moly) lepkéinek tömeges raj­zása július utolsó dekádjában várható A Safidon 40 WP-vel vagy Ditrifon 50 WP-vel, ill. Bi 58 EC-vel történő permetezése-, két erre az időszakra javasol­juk ütemezni és szükség szerint augusztus elején megismételni. Az óvó rendszabályok betartásá­ra külön felhívjuk a figyelmet. Keresztesi István megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás Á köszméte és ribiszke szüret utáni védelme A szüret idejére megszakított kémiai növényvédelmi munká­kat a gyümölcsök leszedése után tanácsos tovább folyatni. Kártevők közül a nyári hóna­pokban a köszméte- és ribisz­kebokrokat egyaránt kedvelő kaliforniai pajzstetű jelenlété­vel és károsításával kell szá­molni. Az elhúzódó lárvarajzás (az I nemzedék július, a II nemzedék augusztus, szeptember) miatt indokolt a megismételt rovar­ölő szeres kezelés. Ribiszkében a pajzstetű mellett az üvegszár­nyú ribiszkelepke kértátele' je­lenti a legnagyobb veszélyt. A lepkék rajzása várhatóan a hó­nap végéig elhúzódik, ezért ta­nácsos a folyamatosan kelő hernyók elpusztítására legalább két rovarölő szeres permetezést beiktatni. Gombabetegségek közül a lisztharmat és a korai levélhullást előidéző levélfol­tosság érdemelnek figyelmet. Köszmétében lisztharmat és le­vélfoltosság ellen ajánlatos a védekezést tovább folytatni. Ha a bokrokon láthatóak az elsőd­leges fertőzési tünetek, akkor a kezelést tanácsos megismételni. Amennyiben köszmétearaszoló hernyói vagy levéldarazsak ál­hernyói jelennek meg a levele­ken, akkor tegyünk a permet- lébe rovarölő szert is. Pajzstetű ellen a Foszfotion (0,3 százalékban) vagy a Bi 58 EC (0,1 százalékban), hernyók ellen a Ditrifon 50 WP (0,2 szá­zalékban), az Unitron 40 EC (0,2 százalékban), vagy a Satox 20 WSC (0,4 százalékban) használ­ható. Levélfoltosság ellen a Dithane M—45 (0,2 százalékban), vagy a Zineb (0,3 százalékban), liszt­harmat ellen a kéntartalmú ké­szítmények (pl Thiovit) vagy a Karathane FN 57 (0,1 százalék­ban) alkalmazható. Felhívjuk a figyelmet az elő­írt óvó rendszabályok betartásá­ra. Budai Csaba megyei növényvédelmi, és agrokémiai állomás Az uborka betegségei A kabakosok lisztharmatbe- tegsége az uborka, dinnye, tök legelterjedtebb gombabetegsé­ge. A levelek színén nagy mennyiségű gombafonal, spó­ratartó és spóra képződik. Ezek jól látható fehér, lisztes bevonatot képeznek. A gyors fertőzést a szél segíti a spórák terjesztésével. A megtámadott levelek deformálódnak, növe­kedésükben lemaradnak és tö­rékenyekké válnak. A fehér, lisztes bevonatú le­veleken később apró fekete termőtéÉtek fejlődnek, melyek a gomba áttelelését szolgálják. Az uborkalisztharmat ellen a növényvédő szerek széles ská­lája áll rendelkezésünkre. A felhasználásra kerülő növény­védő szerek kiválasztásánál mindig ügyeljünk arra, hogy a kezelést követően mikor, hány nap múlva kívánjuk szedni, illetve fogyasztani az uborkát. A 0,1%-os Chinoin Fundazol 14 napos, a Topsin Metil 0,1%-ban szintén 14 na­pos, a Karathane FN 0,1%-ban 10 napos, a Morestan 0,3—0,5 %-ban 7 napos és az Afugan 0,1%-ban 4 napos élelmezés­egészségügyi várakozási időt kíván. A sok csapadék és túlöntözés kedvező feltételeket teremt a kladospóriumos mézgás vara­sodás fellépéséhez. A gomba az uborka levelein szabálytalan, 3—6 mm nagyságú, vörösbarna szegélyű, szürkén beszáradó foltokat okoz. Nedves körülmé­nyek között a foltok felületén sötétzöld penészgyep válik lát­hatóvá. A levélnyélen hosszúkásak a penészgyeppel borított barna foltok. A kórokozó a termés héján elszórt vizenyős foltokat ké­pez, melyek később zöldesfe­kete, bársonyos formát öltenek és mélyen behatolnak a termés húsába. Gyakran megfigyelhe­tő, hogy a párásodé felülete­ken mézgás csepp jelenik meg. A beteg növényeket Ditio- karbamát hatóanyag tartalmú szerekkel permetezzük. A liszt­harmat és a mézgás varasodás együttes fellépése esetén 0-,3%- os Mancokarral, vagy 0,1%-os Karathane FN + 0,2%-os Di­thane M 45 szerkombinációkkal védekezhetünk. Széles Csaba Fokozódik a burgonyavész-fertözés A zárt sorokat alkotó bur­gonyában a párás, meleg idő­járás és a gyakori csapadék rendkívül kedvező feltétele­ket biztosít a burgonyavész- fertőzéshez. Július első nap­jaiban a betegség fellépése a korai burgonyafajtákon ug­rásszerűen megemelkedett. Különösen veszélyeztetett körzetnek tekinthető Kis- várda, Nyíregyháza, Bakta- lórántháza térsége, valamint a Tisza középső folyása men­tén elterülő burgonyatáblák. A fertőzés gyors terjedése csak intenzív védekezéssel előzhető meg. Ehhez minden rendelkezésre álló módszert meg kell ragadni, és szük­ség szerint a hét végi munka­szüneti napokon is folytatni kell a permetezést. Keresztesi István növényvédelmi és agrokémiai állomás Piackutatás őszinteségméréssel A pickutató intézetek most a maguk számára is felfedezték azt, amit a rendőrség és a de­tektívirodák már egy idejé fel­használnak az igazság felkuta­tására : a hangfekvés- és hang- eséselemzést — amely az Egye­sült Államokban „Vopan” néven ismert (voice pitch analysis). Feljegyzik a hang jellegzetes in­gadozásait és számítógéppel ér­tékelik : ilyenkor kiderül, hogy a vizsgált személyek gyakran hazudnak. Közvélemény-kutatá­sok során így többnyire márkás termékeket részesítenek előny­ben, szemben az olcsóbb áruházi . kínálattal — a valóságban azon­ban a többségnek az a meggyő­ződése, hogy mind a kettő egy­formán jó, és szívesebben vásá­rol márkátlan cikkeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom