Kelet-Magyarország, 1978. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-30 / 178. szám

1878, július 30. Áruvizsgálat Milyen a harisnyák minősége? A feltett kérdésre igyekeztek választ adni a szakemberek a Fogyasztók Lapjában, a Nagyí­tóban, amikor a nyolc legelter­jedtebb harisnyamárka minősé­gét vizsgálták, képletesen szól­va — nagyító alatt. (Képletesen, hiszen a sokirányú laboratóriu­mi vizsgálatokhoz ennél az egy­szerű optikai eszközöknél lé­nyegesen bonyolultabb műsze­rekre is szükség volt.) De egyáltalán: vajon gyakori ez a kérdés? Másképp fogalmaz­va: ma, a harisnyanadrágok „ko­rában” hordanak-e még haris­nyát a hölgyek? A válasz — a Nagyító egy korábbi közvéle­ménykutatása szerint — igenlő. Igaz, főleg nyáron választják so­kan szívesen ezt a viseletét. A harisnyák „különlegessége”: olcsóbbak lettek. A mai ár az 1970-ben érvényben lévőnek kö­rülbelül a fele. A választék is korszerűsödött, többszínűvé vált. Végül: a ma kapható harisnyák minősége is jó. Igaz, a megvizsgált nyolc ha­risnyamárka közül csak egyet­lenegy minősége emelkedik a többi fölé: a magyar gyártmá­nyú Salome — minősítése kivá­ló. Érdemes ezt választani, mert ára (18,— Ft) is kedvező; a vizs­gáltak között majdnem a legol­csóbb. Jó minőségűek a csehszlovák és az NDK importból származó ha­risnyák. Aruk körülbelül azonos a magyar gyártmányúakéval, egy kivétellel: az Esda XL (nem té­vesztendő össze a hasonló nevű harisnyanadrággal!) 29,— Ft-os ára kissé magasnak látszik — legalábbis minőségéhez képest. Színtartóssága csak még megfele­lő. Lionye viszont, hogy haris- nvatartó nélkül viselhető. A má­sik NDK harisnyánál, a Tamara nevűnél a minőséggel inkább ará­nyos az ár: 21,40-be kerül. A csehszlovák harisnyák közül a Valenta nevű feltétlenül a Ju­liska márkanevű harisnya előtt említendő, nemcsak jobb minő­sége folytán, hanem azért is, mert (apróság, de) egy forinttal olcsóbb. A Valenta ára 21,— Ft. (A csehszlovák harisnyák vásár­lása esetén nem árt a figyelmes­ség, csomagolásuk szinte teljesen egyforma; ránézésre könnyen összetéveszthetők!) Három, eddig még nem emlí­tett magyar gyártmányú harisnya is szerepelt a Nagyító tesztjé­ben. Az előzőekben csak minősé­gükről, jó minősítésükről esett szó, de befejezésül, a könnyebb # eligazodás kedvéért nem árt név szerint is megemlíteni a 28,30-ba kerülő Combfix harisnyát, neve utal rá: harisnyatartó nélkül vi­selhető; a viselési tulajdonságok szempontjából jó minőségű, ám kissé rövid szárú Marinát (ára: 25,30); valamint a tartósság szem­pontjából kiváló, de a térdnél és bokánál ráncosodó 7 s az eddi­giek közül a legolcsóbb — Mari harisnyát (ára: 17,90). Sz. I. A hosszú élet alapszabályai Hat egyszerű ajánlás A Los Angeles-i Egyetem kutatói 7000 ember életmód­ját kísérték figyelemmel. Megállapították, hogy azok, akik megszívlelnek hat egy­szerű ajánlást, jóval tovább élnek (a nők átlagosan 7 év­vel, a férfiak 11 évvel), mint akik figyelmen kívül hagy­ják azokat. A hat aranyszabály: — Naponta háromszor ét­kezzünk, és a közbeeső nap­szakokban ne „kapjunk be” semmit. — Naponta 7—8 órát alud­junk. — Hetenként legalább két- szer-háromszor végezzünk valamilyen testgyakorlatot. — Igyekezzünk testsúlyun­kat az előírt határok között tartani. — Ne igyunk alkoholt, ha pedig iszunk, akkor csak ke­veset. — Kerüljük el a dohány­zást. Egy kis torna Szánjunk naponta 10—15 percet egy kis frissítő, karcsúsító test­mozgásra. Nyáron, szabadságunk alatt is ehhez az akaraterőn kí­vül csak egy összesodort kendő szükséges. 1. Fogjuk meg a> kendő két vé­gét a magasra emelt térd alatt. Amilyen távolra csak bírjuk, húzzuk jobbra-balra a kendőt, majd lábcserével ismételjük meg. 2. Üljünk le a földre, a kendőt magasba emelt lábunk alatt fog­juk meg. Lassan emeljük fel a lábunkat, vele a kendőt, s dől­jünk hátra fekvőhelyzetbe, a lá­bunk derékszögben legyen. Las­san emelkedjünk alaphelyzetbe. Lábcserével ismétlés. 3. Álljunk terpeszbe, a kendőt hátunk mögött fogva, lassan ha­joljunk le, kendő a magasban. 4. Guggoljunk le, a kendőt emeljük magasba, s ezzel együtt hirtelen álljunk fel. 5. Térdeljünk le, a kifeszített kendő egyik sarkával érintsük rreg előbb a jobb, majd a bal talpunkat háromszor. 6. Terpeszbe állva, a kifeszített kendővel végezzünk törzshajlí- tást háromszor jobbra, majd bal­ra. Kellemes utazást! Kánikularuhák Hol vagyunk már azoktól a századelejei zárt öltözködési formáktól, finom, nőies, hosszú szoknyáktól (fürdőruháktól), amilyeneket az akkori hölgyek viseltek. Feltűnő és izgalmas látvány volt, ha a boka kivillant, midőn viselője kecsesen meg­emelte szoknyáját, mielőtt a konflisba vagy az automobilba lépett. Pedig kánikula akkor is volt, de napernyőt tartottak fejük fölé, hogy a nap meg ne barnítsa arcukat. A mai ember más szemléletű, másképpen él, másképpen viselkedik, mint dédanyáink. Felszabadultabb. lezserebb lett az öltözködés. Mások lettek az életkörülmények, s ma már a nők nagyrésze is dolgozik. Nem szégyen a napsütötte barna bőr, mint elődeinknél. Az új életkörülmények új divatot, új és változó női szépséget hoztak létre. A ma élő embernek is el kell viselnie az időjárás szeszélye­it, kényelmetlenségeit, például nyáron a kánikulát. A tikkadt, fülledt nagy bérházak, a forgalmas utcák és a zsúfolt jármü­vek ontják a meleget. Fizikailag és lelkileg is nehéz elviselni ezt az időszakot. Az európai ember legszívesebben kellemes, hüs környezetben, üdítő italokkal felfrissítve töltené napjait. De kevesen vannak, akik ebben a nagy száraz melegben tud­ják szabadságukat eltölteni. A dolgozó nők nagyrésze munka­helyén tölti ezeket a nehezen elviselhető napokat. Ebben az időszakban a legmegfelelőbb a könnyű, szellős öltözék — amely a városi viseletnek megfelelő — és nem té­veszthető össze a nyaraló-, strandruhákkal. Szerencsére le­tűnt a műszálas anyagok divatja, és helyettük a természetes anyagok kerültek előtérbe: a különböző pamut- és lenanya­gok, kreppek, szádák, pamutjerseyk, neccek. Egy öltözéken belül keverednek a különböző mintázatok; a kockás és virág- mintás, valamint az egyszinűek. A bő, kényelmes ingruha, kö­tényruha, kombinéruha formák népi és romantikus hatásúak, így a mai divat kedvez ennek a forró időszaknak és kelle­mesebbé teszi a nők öltözködését. A kereskedelemben a ha­zai kínálat mellett igen kedveltek a szellős indiai pamutru­hák és ingek. Rajzomon egy-egy jellegzetes formát ajánlok. Lendvay Ilona FOTÓSAROK Utazni jó, de cipekednl nem jó, tehát ne csomagoljunk a bő­röndbe felesleges holmikat. A célszerű útipoggyász összeállí­tása szinte művészet, különösen, ha nagy a család. Hogyan állít­suk hát össze célszerűen az úti­bőröndöt, hogy mindent megta­láljunk benne, amire nyaralás­nál szükségünk van? Néhány nappal az utazás előtt szenteljünk egy-két órát arra, hogy „emlékeztető papírra” csa­ládtagonként leírjuk, kinek mire van szüksége. Ez az elméleti cso­magolás nagy segítséget jelent majd. Amikor utazás előtti na­pon bőröndbe rakjuk a holmikat, sorra húzzuk ki az emlékeztető papírról, — így biztosan nem ma­rad otthon semmi. A ruhatár összeállítását első­sorban az határozza meg, hogy hova utazunk. Ha víz mellé me­gyünk, akkor a strandcikkek kerülnek előtérbe (fürdőruhából jó, ha van tartalék is), ha a he­gyekbe készülünk, az útibőrönd­be több meleg és sportos holmi A szívinfarktusról A szívizomzat állandó oxigén- és tápanyagellátást igényel. A fenti szükségletek kielégítése a szívizomzatot ellátó erek (corona­riák) feladata.A coronariák ke­ringészavara lehet acut (hirtelen fellépő), és hosszantartó (chro­nicus). Ügyszlntén lehet a kerin­gészavar relatív és abszolút. Re­latív a keringészavar, mikor a fokozott megterheléssel, a szívi­zomzat nagyobb oxigén- és táp­anyagigényével a coronariák ke­ringése nem tud lépést tartani (pl. erős fizikai megterhelések). Abszolút a keringészavar, ha ele­ve zavart a koszorúsér-kerlngés (pl. a meszes falú, vagy beszű­kült coronariák esetén). A koszorúserek keringészavara fokozatosan kialakulhat, pl. a co­ronariák elmeszesedésekor. Ez megnyilvánulhat anginás (szív- szorulásos) rosszullétekben, mi­kor átmenetileg csökken a szív­izom oxigén- és tápanyagellátása, de megnyilvánulhat szívizom in- fraktusban is (szívizomelhalás), amikor a koszorúsér teljesen el­záródik és ellátási területe tar­tósan és végérvényesen oxigén- és tápanyaghiányba kerül. Az anginás fájdalmaknak a lé­nyege egy szivtája szorító, nyo­mó jellegű fájdalom, mely fő­képpen a bal karba sugárzik ki. a bal kar zsibbadásával jár, a beteg elsápad, megsemmisülés érzése lehet. Az anginás fájdalom 10—15 percig tart, Nitromintre (nyelv alá tehető anginás ro­hamot megszüntető tabletta) szű­nik. Az anginás rohamok szapo­rodása már figyelmeztető jel, és komolyan magában rejti az in­farktus veszélyét. Az infarktusos fájdalom kife­jezettebb, markoló jellegű, leg­inkább a szegycsont mögött érez a beteg fájdalmat, halálfélelem­mel jár, a beteg leizzad, fulladás­érzés alakulhat ki, a fájdalom kisugárzódhat a bal lapocka alá, a bal karba, a gyomorszáj felé. A fájdalom Nitromintre nem szűnik. Prognózisa a kórkép lé­nyegéből eredően súlyos. Az infarktusok száma statiszti­kák szerint szaporodik. Érthető tehát, hogy nagyon sok kutató foglalkozik a szívinfarktusok megelőzésének kérdésével. Leír­nak ún. „rizikófaktorokat”, me­lyek elősegítik a koszorúsér ke­ringészavarának kialakulását és elősegíthetik az infarktus kiala­kulását is. Ilyen tényezők: A túl zsíros táplálkozás (mivel a vér­ben nagy mennyiségben lévő zsí­ros anyagok koszorúsér-elmesze- sedéséhez vezetnek), az elhízás (a keringés megterhelésével), az ülő életmód (a keringés alkalmazko­dó képessége csökken, nincs meg a mozgáskor meglévő értor­na), de ennek ellentéte a túlhaj­szolt életmód is Ide tartozik. A fentieken kívül ide sorolható a dohányzás is (az erekre gyako­rolt káros hatásával). Egyes be­tegségek, pl. cukorbetegség, ma­gas vérnyomás is ronthatják a szívizomzatot ellátó coronariák állapotát. Célszerű tehát figyelembe ven­nünk a rizikófaktorokat, hiszen ha koszorúsereink visszaalakít- hatatlanul károsodnak, bánkód­ni már késő. Hasznos szórakozás szabad időben 10. Nagylátószögű és teleobjektívek A kezdeti lépések után minden amatőr újabb képi megoldásokra törekszik, sze­retne tovább lépni a normál objektív nyújtotta lehetősé­geken. Eddig az 50—80 mm- es alapobjektívvel csupán 45 fokos szögben lehetett a té­mát befogni. A 35—50 mm-es nagylátószögű lencsével már 64 fokos szögben az előbbi­nél másfélszer nagyobb fe­lületet tudunk fényképezni. Erre például csoportképek készítésekor vagy panoráma­felvételeknél lehet szüksé­günk. A látószög természete­sen tovább növelhető, egészen 180 fokig. Ezt az úgyneve­zett „halszemoptika” tudja, ám ez a kép már erősen tor­zított, ezért inkább érdekes, különleges felvételek készíté­sére alkalmas. A fényképezőgép távcsö­ve a teleobjektív. Ha a témát közelebb akarjuk hozni, mert egyébként nem megközelít­hető, például a sportesemé­nyeknél, az 50—80 mm-esnél hosszabb gyújtótávolságú ob- jektívet kell használnunk. Vannak kis, közepes és nagy teleobjektívek, 120—135 mm közötti a kis vagy szakmai nyelven a portré tele. Mint neve is mutatja, elsősorban portrék készítésére használ­hatjuk, mivel a normál ob- jektívekkel ellentétben kis távolságból, közelről is tor­zításmentes képet ad. A 180—200 mm körüliek a kö­zepes teleobjektívek. A gya­korlatban ennek vehetjük leggyakrabban hasznát. Még ötven méterről is közeli, tel­jes alakot rajzol a negatívra. Rendszerint ilyen lencsével készülnek az „ellesett pilla­natok”, mivel a viszonylag nagy távolság miatt a kép sze­replői nem veszik észre a fényképezőgépet. Az 500 mm és ennél hosszabb gyújtótá­volságú „ágyúk” a nagytelék. Ezek a nagy terjedelmű, sú­lyos objektívek kizárólag spe­ciális felvételek készítésére szolgálnak, például félénk ál­latok, madarak életének meg­örökítésére, légifelvételekre alkalmasak. Nagy világver­senyeken, olimpiákon, rend­szerint csak néhány lap, vagy hírügynökség fotóriporterei dolgozhatnak a verseny szín­helyén. Ilyenkor a kivere­kedtek is nagy gyújtótávolsá­gú, óriási objektívekkel igyekeznek a tribünről meg­örökíteni lapjaink olvasói­nak az izgalmas eseménye­ket. A nagylátószögű és tele­objektívek nagyon sok kom- pozíciós perspektivikus lehe­tőséget biztositanak. A nagy­látószögű lencse kiemeli, fel­nagyítja az előtérben lévő tárgyakat, alakokat, ugyan­akkor a hátteret elnyújtja, kicsinyíti. Tehát egy kis szo­ba is jóval nagyobbnak, tá­gasabbnak tűnik a képen, mint a valóságban. Emellett néhány centimétertől a vég­telenig minden éles lesz. A teleobjektívvel a zsúfoltság hatását lehet kelteni, mivel a valóságodnál közelebb hozza a hátteret. Egymástól több kilométerre levő épületeket is össze lehet úgy „hozni”, mintha egymás szomszédsá­gában épültek volna. V. D. (vége) KM Mit ne hagyjunk otthon? kerüljön. A legnagyobb meleg­ben is számítanunk kell arra, hogy hirtelen hűvösre fordulhat áz idő, tehát a család minden tagjának szüksége lehet meleg pulóverre. Hűvös nyári reggele­ken és estéken jó szolgálatot tesz a tréning ruha, amely alá könnyű blúzt vehetünk fel. Az útra kevés, könnyen kezelhető, vasalást nem igénylő, variálható holmit vigyünk. Ne hiányozzék a bőröndből egy alkalmi ruha és a hozzávaló könnyű cipő sem. De ne hagyjuk otthon a nagyon ké­nyelmes, lapos sarkú szandálun­kat, amelyet akkor Is fel tudunk húzni, ha a melegben kissé meg­dagad a lábunk. Szükségünk i”sz a nyaralásnál egy divatos kendőre is, melegben a hajat védjük vele az erős naptól; hidegben, szélben még jobb szolgálatot tesz. Férfi­ak részére szellős vászonból vagy szalmából készült kalapot cso­magoljunk az üdülésre. A férfih'olmik összeállításánál kerüljenek bőröndbe a színes, vékony, rövid ujjú ingek, a spor­tos kiránduló öltözet, a farmer, — de ne feledkezzünk meg egy alkalmi öltözet becsomagolásáról sem. Ne feledjük otthon a borot­válkozáshoz szükséges eszközö­ket, piperecikkeket. Csomagoljuk be a fogápoláshoz, testápoláshoz, kozmetikához szükséges holmikat is, valamint mosáshoz a MOS-6 is kapjon helyet a bőröndben. Nyaralásnál gyógyszerre is szükségünk lehet. A rendszeresen szedett gyógyszereken kívül egy kis házipatika elengedhetetlen, különösen akkor, ha gyermekkel utazunk (kötszer, sebhintőpor, fertőtlenítő, hashajtó, lázcsilla­pító, gyomorfertőtlenítő, lázmé­rő). Az utazáshoz szükséges irato­kat nagy gonddal rakjuk össze, nehogy a vonaton, vagy az üdü­lőben derüljön ki, hogy valamit otthon hagytunk. A vonatjegyet is vegyük meg az utazást mege­lőző napon, így elkerülhetjük a jegyváltással kapcsolatos izgal­makat. A vonathoz Időben indul­junk el, sok kellemetlen izgalmat kerülünk el, ha nem az Indulás előtti percekben érkezünk. Mie­lőtt elhagyjuk a lakást, nézzünk körül jól, nem maradt-e bekap­csolva a vasaló, a tűzhely, az ablakok be vannak-e csukva, a gázt elzártuk-e? S 'végül: a bőröndbe „ne cso­magoljuk be” az otthoni gondo­kat, bajokat! Üdülésnél legfonto­sabb cél a kellemes kikapcsoló­dás, a testi-lelki felüdülés, az élmény- és erőgyűjtés. Felnőtt­nek, gyereknek egyaránt. Fási Katalin

Next

/
Oldalképek
Tartalom