Kelet-Magyarország, 1978. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-29 / 177. szám

1978. július 29. KSLET-MAGYARORSZAG 3 Kórházi ágy Végre napok óta tart a meleg, és ez kedvező minden mezőgazdasági munkához. Levelek határában a nyár ér­tékmérője most, hogy egy hét alatt a kukorica egy métert nőtt, zavartalanul dolgozhat­nak a kombájnok a 600 hek­tár gabona betakarításánál, és a 25 hektár másodvetésű uborka is szépen fejlődik, fut, terebélyesedik az inda. A jó idő azonban nemcsak a kultúrnövények fejlődésé­nek kedvez, a gyomosodásis erőteljes. Különösen a zöld­ségfélék gazoló kapálására van nagy szükség. A nyár közepére halmozódó sok mun­ka végzésében hasznosan se­gítenek a diákok. A nyíregy­házi Bessenyei György Ta­nárképző Főiskola és a leve- leki Dózsa Termelőszövet­kezet KISZ-szervezetei kö­zött évek óta jó a kapcsolat, ennek eredménye, hogy is­mételten megszervezik a nemzetközi diáktábort. A szovjet, lengyel és ma­gyar diákok a leveleki ter­melőszövetkezetben két tur­nusban, június 24-től augusz­tus 20-ig dolgoznak, részt vesznek a növények ápolásá­ban, a ládaszegezésben és más feladatok elvégzésében. Most a tanárképzősök az uborkát kapálják, az Ungvár- ról és Rzeszówból érkezett fiatalok ládát gyártanak. A hangulat kitűnő, hiszen a termelőszövetkezet nemcsak munkát, de jó ellátást, kel­lemes időtöltést is biztosít. Az ungvári, rzeszówi lányok jól érzik magukat, a ládaké­szítést is gyorsan megtanul­ták, csupán azt sajnálják, hogy az alma, ami majd a ládákba kerül, még nem érik. Végre ebédidő. Az ebéd­lőbe ponyvás kocsi szál­lítja a fiúkat, lányokat, de ennek is megvan a maga romantikája. (Császár Csa­ba felvételei) Akik a ládagyártásban jeleskednek: ungvári és rzeszówi lányok. — Jelentőségének meg­felelően nagy figyelmet fordítottunk a lakosság egészségügyi és szociális ellátására. Lehetőségeink­hez mérten javítottuk a személyi feltételeket, to­vább bővítettük az anya­gi alapokat — mondotta Lázár György az ország- gyűlés nyári ülésszakán. Egyik nagy gondunk a kórházak zsúfoltsága. A kormány elnöke ezzel kap­csolatban emlékeztetett arra, hogy a felszabadulás után elsősorban a vidék rendkívül elmaradott egészségügyi ellátását kel­lett megjavítani; a társa­dalom erre sok energiát és anyagi erőt fordított, s fordít jelenleg is. Az ötödik ötéves terv céljai között mintegy tíz­ezer új kórházi ágy létesí­tése szerepel. A kormány az elmúlt évben a helyze­tet elemezve kijelölte az egészségügy fejlesztésé­nek közelebbi és távolab­bi feladatait. A közeli te­endők körében az Egész­ségügyi Minisztérium mostanában megvizsgálta: hol tartunk a kórházfej­lesztési és rekonstrukciós program végrehajtásában, a Minisztertanács pedig legutóbbi ülésén megtár­gyalta és jóváhagyta a vizsgálat tapasztalatait tartalmazó jelentést. Eszerint a tanácsoknál — a kivitelezési nehézsé­gek mellett — a kórházi beruházások jelentékeny költségnövekedése okozza a legnagyobb gondot. Ezt a tanácsok nem képesek teljes egészében saját fej­lesztési alapjukból fedez­ni. Ezért a kórházfejlesz­tési program központi problémája a költségnö­vekedés rendezése; ez az előfeltétele a terv teljesí­tésének. Az 1976—77-ben végbe­ment 4700 ágyas fejlesz­tésnek megközelítőleg a felét vizsgálták meg és ezeknél még minimális költségeltérést tapasztal­tak. A folyamatban lévő — és 1980-ig befejezendő — 1750 kórházi ágyat ma­gába foglaló fejlesztés költségei 14 százalékkal emelkedtek. A további bő­vítéseknél azonban már 34 százalékos költségnöve­kedés mutatkozik, ez egy- milliárd-százmillió forint többletet követel. E több­letköltségből 630 milliót a tanácsok fedeznek, a fenn­maradó összeg előteremté­sének lehetőségeit az érde­keltek vizsgálják, s az 1979—80. évi tervezési munka során megteszik a szükséges intézkedéseket. A költségnövekedés főbb okai ugyanazok, mint má­sutt az építőiparban: új szerkezeteket és anyago­kat alkalmaztak, az előre jelzettet meghaladóan az árak, a várható költsége­ket korábban alábecsülték, továbbá a tervmódosítá­sok, az előkészítés hiá­nyosságai, s az újabb ha­tósági előírások ugyancsak növelték a költségeket. A tervidőszakban, a tíz­ezres számot meghaladó­an, további, mintegy ezer új kórházi ágy használat­ba adásával számol az Egészségügyi Miniszté­rium. Az elmúlt két év­ben átadott 4700 ágy kö­zül 1500 átadása a negye­dik ötéves terv idejéről maradt el, ez nem sok munkát igényelt. A vizs­gálat azt is megállapítot­ta, hogy 1976-ban még lassan haladt egyes kór­házak építése, tavaly álta­lában gyorsult a munka, így részben pótolni tudták az elmaradásokat. Sz. G. H agymamának lelkére kötötte az adjunktus úr az operáció után, hogy nagyon vigyázzon a szemére, mert most már nem tud rajta segíteni. Könnyen megtörténhet, ha megerőlte­ti, elveszíti szeme világát. Nagymama azóta szemüveget visel, de a kiszolgált Singer varrógép most sem poros. A kis dombra épült házban es­ténként villany fénye szóró­dik az utcára. Kattog a var­rógép. Nagymama csak varr. Cso­dás blúzokat, blézereket for­mál selyemből, yerseiből. Hoznak a falubeliek külföl­dön vásárolt szöveteket kosz­tümnek, szoknyának. És nagymama varrógépe kattog, kopik, falja a cérnát. A dél­utáni-esti félhomályok vi­szont szemét rontják, a fény a szemevilágát támadja. Kell a kis pótlék a nyugdíjhoz. Különösen így nyáron, ami­kor Pestről és vidékről meg­hozzák az unokákat. így készül az unokák nya­ralására. A kis düledező házat szinte körülöleli a kert. Elöl virág­ágyak, oldalt és hátul egy- egy ágyás saláta, sárgarépa, borsó, zöldbab, kapor, ká­poszta zöldell. Egész nyáron innen kerül ki a levesbe va­ló, a főzelékféle a két uno­kának. Gondosan ellenőrzi is, hogy fejlődik, növekszik a két srác. Oda. a konyhaajtó mellé szokta állítani a fiúkat. Ak­kor is, amikor megérkeznek, s havonta egy-egy alkalom­mal. Húzza a strigulát, me­lyik hány centit nőtt nála. Nem azért, hogy be tudjon számolni a lányának, a me­nyének. Á, dehogy. Csak azért, mert azt a három-négy centi növekedést itt érték el a nagymamánál. Ö vetemé- nyezett, kapált érte. Ö haj­totta a Singert reggeltől estig heteken át. Boldogan muto­gatja az ide vetődő rokonok­nak. Nézzék, mennyit nőtt az a gyerek tavaly óta. Kissé megkopott már a festék a konyha falán, de addig nem enged festetni, míg az uno­kák nála nyaralnak. Csak azután. A ceruzával húzott strigu­lák addig ott díszlenek a fa­lon. Farkas Kálmán LEHETNE JOBBAN? A megye további dina­mikus fejlődése attól függ, mennyire javul a gazdasági munka színvonala, hogyan tudják hasznosítani az anyagi és szellemi erőfor­rásokat. Csak a termelé­kenység növelésével, a ter­mék. és termelésszerkezet­nek az eddiginél gyorsabb ütemű változtatásával lehet a piaci igényekhez jobban alkalmazkodó termelést megvalósítani — állapítot­ta meg a megyei pártbi­zottság 1977. december 14-1 határozata. Ezért kérdezünk meg munkásokat és veze­tőket, hogyan lehetne job­ban dolgozni, gazdálkodni? A kulturált kiszolgálás — Azt már az iskolában megtanítják mindegyik ta­nulónkkal, hogy a felszol­gálók vannak a vendége­kért, s nem fordítva. Hogy néha mégis megfordul ez a tétel, annak nagyon sok oka van. A legfontosabbat viszont még az alapoknál kell keresni. A pályavá­lasztást általában két alap­vető cél határozza meg. A felszolgáló pályát választók egy csoportja azt hiszem tényleg a hivatását keresi, amikor idejön. A másik részt viszont, kár is lenne tagadnunk, a haszonszerzés, a jó kereset reménye vonz­za. Szerencsére ők vannak a kevesebben. Van nálunk egy kifejezés, amit talán nem mindenki ért. Mi egymás között „ra­gasztott szájú” pincérnek nevezzük azt a felszolgálót, akinek nem szokása a ven­dég köszöntése. Pedig, hát ez aztán igazán alapvető kötelessége lenne. S ha egy felszolgáló köszönti is a vendéget, az még nem min­den. A vendéget ugyanis nem csak fogadni kell, ha­nem kiszolgálni és megtar­tani. S ez a nehezebb. Tévedés ne essék, nem a. régi időket sírom vissza, ÖRVÉNY JANOS de 15—20 évvel ezelőtt mi szinte nem ismertük a nincs szót. Sajnos, ma ez nagyon gyakran elhangzik. Csak egy példát hadd mondjak. Ha egy vendég ma mondjuk egy joghur­tot kér, arra a felszolgálók kilencven százaléka azt fe­leli, sajnos nincs. Arra már nem gondol, hogy a húsz méterrel távolabb lévő üz­letben esetleg van. Sajnos, általános gyakor­lat, hogy a felszolgálók egy része az ételt, vagy az italt a vendég orra alá tol­ja, utána pedig mint aki jól végezte dolgát, elmegy. Pedig alapvető kötelessége, hogy a levest, vagy a köre­tet a tányérra kiszedje, az italt kitöltse. És sokan, ezt még akkor sem végzik el, ha történetesen erre bőven lenne idejük. Arról már nem is beszélek, hogy a vendéget illik asztalhoz kí­sérni, hellyel kínálni. Ha rá akar gyújtani, tüzet ad­ni, a hamutartókat időben kicserélni. Nem nagy meg­erőltetést kívánnak ezek a dolgok. Csak ehhez az kell, hogy a felszolgáló szeresse a szakmáját. Elmondta: Örvény Já­nos, a nyíregyházi Szabolcs- szálló éttermének terem­főnöke. Lejegyezte: Balogh Géza Ifjúmunkás­és szakmunkástanuló-napok Nemzetközi konferencia a hatékonyságról, a minőségről A KISZ az idei akcióprog­ramjában is meghirdette az országos ifjúmunkásnapok rendezvényeit, amit ezúttal a KMP és a kommunista ifjú­sági mozgalom megalakulá­sának 60. évfordulója jegyé­ben tartanak. Már hetekkel ezelőtt megkezdődtek az üzemi, illetve a városi és já­rási rendezvények Szabolcs- Szatmárban. A VIII. ifjúmunkás- és szakmunkástanuló-napok megyei rendezvényeit szep­tember 1—3 között tartják Nyíregyházán, zömében a sóstói KISZ-táborban. Politikai nagygyűléssel nyitják az eseménysorozatot, s itt találkoznak az ifjúmun­kásnapok résztvevői a VIT- en részt vett szabolcs-szat- mári fiatalokkal, akik vetí­tettképes élménybeszámolót tartanak. Politikai műveltsé­gi vetélkedőre is sor kerül és fotókiállítást nyitnak meg a VIT-ről. A kulturális rendezvények közül kiemelkedik az 'ifjú­munkásklubok és az amatőr művészeti csoportok bemuta­tója. Tervezik, hogy hobbi­kiállítást nyitnak a Sóstón az ipar-, a népművészet, il­letve a képzőművészet leg­jobb alkotásaiból. Nyíregyháza a színhelye a „Ki minek mestere” szakmai és politikai vetélkedősoro­zatnak, amelyet az idén az ácsoknak, az esztergályosok­nak, a lakatosoknak, a he­gesztőknek, a mozdonyveze­tőknek, illetve az anyagmoz­gatóknak rendeznek. „Hatékonyság, minőség” címmel nemzetközi konferen­ciára kerül Sor szeptember elején, ahol az ifjúságnak a termelőmunkában történő részvételéről, a korszerű üzem- és munkaszervezés tennivalóiról cserélik ki ta­pasztalataikat a kárpátontúli, a Magdeburg megyei, a ro­mániai Szatmár megyei, il­letve a szabolcs-szatmári if­júmunkások. Ezen az esemé­nyen részt vesznek megyénk néhány nagyüzemi KISZ-bi- zottságának titkárai is. Filmvetítésre, diapress be­mutatóra kerül sor a KISZ- védnökségekről, a termelő- munka eredményeiről. Fo­tókkal mutatják be azt a munkát, amit a magyar fia­talok Uszty-Ilimszkben, Orenburgban, illetve a paksi atomerő-építkezésnél végez­nek. Az ifjúmunkásnapok ke­retében tartják a szokásos FMKT-vetélkedőt, amelynek az idén a munkavédelem a témája. 25 fokos a meleg, fürdőruhában is lehet dolgozni. Aki nem akar nagyon „leégni”, a mele­gítőfelsőt is magán hagyja. Diákok az uborkaföldiiii Nemzetközi ifibrigád Leveleken

Next

/
Oldalképek
Tartalom