Kelet-Magyarország, 1978. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-27 / 175. szám

1978. július 27. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Harmónia és visszajelzés N agytól a kicsiny felé közelítve: tekinté­lyes jövedelemtől esett el tavaly azért a nép­gazdaság, mert lábon, élő állatként is kényszerült el­adni sertéseket, ahelyett, hogy tárolva, földolgozva került volna a teljes meny- nyiségű hús, húskészítmény a külföldi vevőkhöz. Az ok ismert: a sertéshústerme­lés s a hűtőterek, feldolgo- zó üzemek kibocsátó ké­pessége között még nincs meg az összhang. Még nin­csen meg; az ötödik ötéves tervben jelentős fejleszté­seket hajtanak végre, s e munka — az MSZMP Köz­ponti Bizottsága 1978. már­cius 15-i határozata alap­ján — erőteljesen folytató­dik 1980 után is. Leírhat­juk tehát: az ágazatok kö­zötti kapcsolatoknak ezt a feszültségét az érintettek ér­zékelték, fölfogták a gya­korlat közvetítette vissza­jelzéseket, s a cselekedete­ket ehhez igazították. Most a kicsinyt, a gazda­ság alapvető alkotóelemét, a termelőegységet szem­ügyre véve: gyakori eset, hogy a tényleges eredmé­nyek azért maradnak el a tervezettektől, mert elsik­kadt a harmónia kialakítá­sa, azaz a vállalati egysé­gek tevékenységének össze­hangolása. Ha csupán mennyiséget nézünk, volt elegendő ember, anyag, gép, szerszám, megrende­lés, tehát minden rendben lévőnek tűnt. A baj akkor ütött be, amikor — késve — kiderült, az új présgé­peken nagy tömegben ké­szülő alkatrészek fogadásá­ra, tárolására és osztályo­zására nem képes a raktár. Igaz, annak idején a rak­tárvezető „mondott vala­mit” a műszakiak értekez­letén, de senki sem' figyelt fel a jelzésre; kilenchetes időveszteség lett ennek az ára, addig tartott az elen­gedhetetlen átalakítás a raktárakban, az osztályozó tereken. Példánk parányi, ráadá­sul sajnálatosan mindenna­pos. Ahogy az ágazati kap­csolatokban, úgy a vállala­ti belső részegységek vi­szonyában is mind nagyobb szerepet kap a koordináció, az előzetes egyeztetés, hi­szen a feladatok egyre bo­nyolultabbak. Amíg az ága­zati kapcsolatok elemzésé­nél, javításánál érvényesül is ez a fölismerés, addig a vállalati részelemek har­móniájának ügye csak vé­letlenszerűen, s akkor is rövid időre bukkan fel a teendők között, s úgy, hogy az érintettek sóhajtanak egy nagyot, mondván, ezt a dolgot egyszer már rend­be kell tenni. Az „ez a do­log” az egyik helyen a szerszámellátás, a másikon a kikészítőüzem munkájá­nak örökös akadozása, a harmadik helyen meg ép­penséggel a készáru csoma­golása, s egységrakomány- nyá csoportosítása, azaz mind-mind olyan részté­nyező, ami visszahat a tel­jes tevékenységre. Vállalatszociológiai vizs­gálatok és napi tapaszta­latok egyre nyomatékosab­ban figyelmeztetnek arra, hogy a termelőegységeken belül sokkal több jelzés, azaz információ termelő­dik, s kering a különböző információs csatornákon — ámde céltalanul —, mint amennyit a jelzőrendszer végpontjainál fölfognak, elemeznek, értékelnek. Á temelők egy szeré­nyebb csoportja már rájött, hogy a ré­szek közötti harmónia leg­alább olyan lényeges — ha nem lényegesebb —, mint a fejlesztési források fo­rintjainak számolgatása, az új beruházáshoz szükséges hitel megszerzése, a mun­kaerő megtartása. S azért ennyire fontos, mert való­jában minden más lépés­hez ez a harmónia •— a folytonosan újjáteremtett harmónia — nyit utat, kí­nál szilárd alapot. A visz- szajelzések rendkívüli érté­két egyrészt ez, a harmónia létrejöttében játszott szere­pük adja, másrészt az, hogy — kellő érzékkel — fölismerhető bennük a hol­nap, a jövő. L. G. Jobb minőséggel a piacon Újfehértói beszélgetés Bosnyák Tamással, az Újpesti Gyapjúszövőgyár igazgatójával Bosnyák Tamás, az Újpes­ti Gyapjúszövőgyár igazga­tója a napokban felkereste az űjfehértói gyáregységet, ahol befejezés előtt áll az 1975-ben megkezdett, több mint 400 milliós beruházás. Ez alkalommal beszélget­tünk vele. — Amikor az újfehértói gyáregység építkezéseit meg­kezdték még igazgatóhe­lyettes volt. Mint új igazga­tó elégedett a beruházással? — Az építkezés ütemével elégedett vagyok, elképzelé­seinknek megfelel. Üjfehér- tón másfél év alatt kellett felépíteni egy modern 10 ezer négyzetméter alapterü­letű gyárat, s ezt a S2*ÁÉV lényegében jól valósította meg. Úgy adták át részünk­re a 4 nagy csarnokot 1977. december végéig, hogy a tervezettnél korábban kezd­hettük meg a gépek szerelé­sét. — Amit hiányolunk, a kiegészítő beruházások ké­sése. Nem készült el még a kazánház, az étterem az 500 adagos konyhával, befejezet­len az orvosi rendelő és más kisebb létesítmény, amelyek a dolgozók élet- és munka- körülményeinek a javítását célozzák. Bízom azonban a SZÁÉV-ben, s remélem, hogy a munkaversenyben vállalt kötelezettségeiket teljesítik. Eszerint az említett beruhá­zásokat november 30 he­lyett szeptember 30-án átad­ják. — Sikerült-e a beruházás­sal egy időben biztosítani a termelőberendezések üzembe helyezését? — Ez sikerült talán a leg­jobban. Előbb kerültek be­szerelésre a gépi berendezé­sek, mint ahogy a beruházás elkészült. A 10 ezer négyzet- méteres nagycsarnok egyik milliós értéket termel. Az idén az űjfehértói gyáregy­ség mennyiségi termelésben fejlődött, de tervét még nem tudta teljesíteni. — Ahhoz, hogy minden piacon versenyképesek le­gyünk, a minőséget kell ja­Az újfehértói gyár látképe. felében még 1976-ban az építők dolgoztak, amikor a másik felében már szereltük a gépeket és hamarosan megkezdtük a termelést.---A gyár féléves termelé­sében milyen szerepe van az újfehértói gyáregységnek? — Az Újpesti Gyapjúszö­vőgyár évi 800 millió forint termelési értéket állít elő. Ebből az újfehértói gyáregy­ség jövőre már mintegy 400 Korszerű gépek a termelőüzemben. A nyírbátori főtér fái alatt nyugalom honol — békés sziget —, az élet a teret kör­befolyó utcákon zajlik. Két lány a moziműsort böngészi. A filmek kalandot, izgalmat ígérnek: indiánok, betyárok életét nézheti a szórakozni vágyó. És a „Hattyúdal”-t. A „Págerrel” — így mondja az egyik lány. A pad támlájára könyöklő öregember aligha vágyik már izgalomra. Karjával a padot nehezíti, térde között botot tart. — Min tűnődik, bátyám? — telepszem melléje. — Hogy öreg vagyok. — öreg? — nézek mélyen szántott arcára, nyírott ba­juszára. Szeme élénk, vidá­man csillogva hazudtolja meg a barázdákat. — Csak ezzel tudok járni — mutat a botra. — Elme­gyek így délelőtt a piacra, körülnézek, leülök itt és csak várok. Valami mindig tör­ténik. Azután megebédelek a- „Kakukkban”, mert hogy dié­tán élek. Nagy műtétem volt három éve, máj kővel operál­tak, kérem. Azóta vagyok diétás. — És a lába? — Hosszú sora van annak is. Vagy huszonöt éve lees­tem a téeszben a kazalról, összevissza törtem ma­gam ... Leszázalékoltak, az­tán megint dolgozni kezd­tem, nem kevesebb, mint ötvenhat bikára vigyáztam. De mindig elszabadult vala­melyik, mondtam, még meg­Útón-útfélen öl, hát otthagytam ezt is. Ekkor voltam 72 éves. Van egy kevés nyugdíjam, 1150 forint, nem iszom, nem do­hányzóm, a feleségem a ház­tájiban dolgozgat. Áldja meg az Isten, aki annak idején el­vette azt a kis földem, mert arra sincs gond. Minek a föld? A karunkon nem vihet­jük azt magunkkal... A lá­nyom itt van a nagyáruház­ban, a fiam napszámos. A lá­nyomnak öt gyereke van. Is­merős tetszik lenni Pesten? Igen? Akkor talán ismeri a lányom gyerekeit. Az egyik a kórházban, a másik pedig az áruházban dolgozik. Hogy melyikben? Azt nem is tu­dom ... Szedelődzködöm, és ha megkésve is, de bemutatko­zom. Az öreg félig feltápász- kodik: — Vonza Elek .. tiszte­let jére.:. • * » Ebéd a „Kakukk”-ban. Az étel jó, a kiszolgálás elfogad­ható, a tömeg azonban, alig­ha tűrhető. Átfutó vendégek, ebédjegyet lobogtató alkal­mazottak, bolti eladók, oly sűrűn váltják egymást, hogy a székek a déli órákban ta­lán sohasem hűlnek ki. A naponta arra járó, a mindig ott étkező már megszokta. De a nyári hangversenyek ün- neplős közönsége, amikor a Báthoriaktól a mába hull vissza? . Nyírbátorból Mátészalkán át Nagyecsedig Trabanttal sem hosszú az út. A fák ár­nyat adnak, mintha zöld alag- útban futna a kocsi. Szalka után forgalmi akadály lassít: négy lovas kocsiból álló ci­gánykaraván poroszkál az úton. A fák hangos kiáltáso­kat visszhangoznak. Hiába az ostorcsattogtatás, az égieket káromló szó, a lesoványodott gebéket semmi sem bírhatja nagyobb lendületre. A szeke­rek már nem a régi, ponyvá­val borított ekhós járművek; a ponyvát nylon lepedők he­lyettesítik, mozgó fóliasátor­ra hasonlít mindegyik. És nyoma sincs a népszínművek piros kendős, víg cigányai­nak, a romantika már a múl­té. Egy letűnő életforma utó­hada ez, amely önemésztő konoksággal megy ismeretlen célja felé. * * * Nagyecsed akkora, hogy méreteitől kisváros is lehet­ne. A láp világa tette azelőtt híressé, tavaly azonban az ásatások hírét visszhangozta az ország. Azonban aki látni szeretne valamit, ki se men­jen a színhelyre. Kerítést láthat csak a terepen: a fél- behagyottság jeleit viseli magán minden. Pedig nagy­arányú társadalmi összefo­gás, sokszínű segítségnyúj­tás jellemezte a vállalkozást. A jelen viszont vigasztalan. Nincs pénz? Hiányzik a szak­ember? Vagy a füst volt csak nagy? — Ügy tudjuk — mondják az ecsediek —, hogy a pénz elfogyott, az ásatást vezető régész pedig a Dunántúlra költözött. Attól tartanak, hogy a ha­gyományok vesznek el. De tegyük hozzá, lehet, hogy a történettudomány és a ré­gészet is szegényebb lesz egy fontos adalékkal. Igaz, Nagy­ecsed segíteni próbál ma­gán. Erre utal a június 28-i végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve, mely az aláb­biakat tartalmazza: „A nagyecsed-sárvári ása­tások anyagából és a honis­mereti szakkör által össze­gyűjtött tárgyakból rendezze­nek közös állandó kiállítást a művelődési házban erre ki­alakított alkalmas helyiség­ben. Itt kapjanak helyet a táj­jellegnek megfelelő kézimun­kák is. Határidő: 1978. októ­ber 31.” Speidl Zoltán ALKALOIDA Uj termékek Két új termékkel jelent­kezett a piacokon a tiszavas- vári Alkaloida az év első fe­lében. Megkezdték egy, a ga­bona lisztharmat ellen vé­delmet nyújtó növényvédő szer és egy fenilglicin gyógyszer intermedier gyár­tását. •Az Alkaloida nem csupán új termékeivel, hanem ered­ményesen zárt első fél évé­vel is magára irányíthatja a figyelmet. Termelési értékük megközelítette az 1,1 milli­árd forintot és félszáz millió­val volt több, mint a terve­zett. Termelékenységük egy- harmaddal lett magasabb az 1977-es év hasonló időszaká­nál. Túlteljesítették árbevételi tervüket: a belföldi értékesí­tés 5, a tőkés értékesítés 7 százalékkal lett magasabb az előirányzottnál, míg a szo­cialista országokba exportált áruknál kevesebb, mint egy százalékkal elmaradtak. Ár­bevételük az eltelt hat hónap alatt majdnem 11 millió dol­lárra kerekedett. Szüretelik a málnát Javában szüretelik a mál­nát szerte a megyében. A szabolcsi málnatermés mint­egy 80 százalékát Nyírbéltek környékén termesztik: Pe­nészleken, Nyírlugoson, Nyír- bélteken, Encsencsen. Az ízes gyümölcsből eddig 32 vagon mennyiséget szedtek le és adtak át a Nyírbélteki ÁFÉSZ-nek, amely a miskol­ci hűtőházba szállítja tovább a keresett csemegét. Innen Hollandiába, illetve Svédor­szágba exportálják a mál­nát, kisebb mennyiségben pedig mélyhűtött gyümölcs­ként itthon hozzák forga­lomba. 1975-ben tízéves meg­állapodást kötött az ÁFÉSZ a Magyar Hűtőipari Válla­lattal, amely 230 ezer dug­ványt adott ingyen a ter­melőknek. A termőre for­dult dugványokról egy-más- fél hét múlva befejeződik a szüret, összesen mintegy 40 vagon málnára számítanak. VIT-filmhetek Szabolcsban A kubai VIT emblémáját viseli az a szép kiállítású műsorfüzet, melyet a mozi­üzemi vállalat a megyei KISZ-bizottsággal közösen kiadott. VIT-filmheteket ren­deznek Nyíregyházán és a megye több településén. Mint a bevezetőben olvashatjuk: „rendezvényeink célja, hogy fiataljaink értelmileg, érzel­mileg is kötődjenek az in­ternacionalizmus, a szolidari­tás eszméihez, megismer­kedjenek a kubai nép küz­delmeivel, jelenével...” A filmbemutatók is azt sugall­ják: a múlt eséményeinek megismerése a jelen megér­tésének alapvető feltétele. A kiadvány nem pusztán filmek jegyzéke, jóval több annál. Kuba történelméről, a forradalom eseményeiről olvashatunk benne, és meg­ismerkedhetnek az olvasók az eddigi tíz világifjúsági ta­lálkozó történetével is. Is­mertetőt találunk a kubai filmművészet forradalom utáni fejlődéséről, és kilenc kubai filmalkotást mutat be röviden a füzet. A most kezdődő VIT ideje alatt — július 28-tól augusz­tus 5-ig — a korábbi talál­kozókon készült, illetve Ku­bát bemutató kisfilmeket ve­títenek a nyíregyházi MÁV- állomás kultúrvárótermében. A fiatalok történelemszemlé­letének formálása a célja an­nak a filmajánlatnak, mely­ben a Dózsa-féle paraszthá­borútól a Magyar Tanács- köztársaságon át egészen napjainkig vezetnek a fil­mek eseményei, összesen öt­venöt filmet ajánlanak a tör­ténelmünk iránt érdeklődő fiatalok figyelmébe. Ezenkívül tizennégy ma­gyar és külföldi filmalkotást a megye mozijaiban össze­sen mintegy százharminc al­kalommal vetítenek. Elsősor­ban olyan filmek vannak a sorozatban, melyek fiatalok­ról és fiataloknak készültek — a Jeremy című angol al­kotástól a K. O. című ma­gyar filmen át a Led Zeppe­lin együttes zenés filmjéig. vítanunk. Tárgyaltunk az USA importőreivel is, s ter­vünk, hogy a legnagyobb tő­kés országba is hamarosan exportálunk. — Megvannak-e ehhez az űjfehértói gyáregységben a feltételek? — A termelés alapvető feltételei, a korszerű gépek, a szükséges nyersanyag, a munkáslétszám biztosítva van. Legsürgetőbb és legfon­tosabb feladat most az, hogy — a középvezetők, a munká­sok magas színvonalon sajá­títsák el a textilgyártáshoz szükséges technológiai isme­reteket. Fontos, hogy javul­jon a munkafegyelem, s el­sősorban a minőségi terme­lésben lépjünk előbbre. Eb­ben külső segítségre nem várhatunk. Ezért a szak­munkásképzőben 60 tanulót képezünk most. Az idén már 36 végzett szakmunkásunk kezdte meg a munkát. — A minőség javítása ér­dekében a gyártás különböző szakaszaiban új minőségel­lenőrzési rendszert vezettünk be. Korszerűsítettük a minő­ség javítását célzó anyagi­erkölcsi ösztönzőket. Az új gépek, berendezések kezelé­sének elsajátítása érdekében külföldi, lengyel, svájci szak­emberek irányításával tan­folyamokat szerveztünk. Ezeknek az intézkedéseknek az első hatásai már a szöve­tek minőségében értékelhe­tők, s reméljük, hamarosan javulni fog a fonalak minő­sége is. Ez a népgazdaság, a vállalat számára is valuta, s egyben a munkásoknak is érdeke. (farkas)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom