Kelet-Magyarország, 1978. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-26 / 174. szám
1978. július 26. KELET-MAGYARORSZAG 7 POSTABONTÁS Jelzés L evélíróink többször jelzik, felhívják a figyelmünket: milyen jó lenne, ha egyik- másik rendelkezés jobban igazodna az élet adta eseményekhez. Néha a jogok kiterjesztését sürgetik levelükben. Özv. Pálinkás Mihályné például azt boncolgatja soraiban: miért veszíti el özvegyi nyugdíját az a nő, aki saját jogán öregségi, esetleg rokkantsági nyugdíját veszi igénybe? A szabályozás szerint ugyanis férje halála esetén ideiglenes (egy évre szóló) özvegyi nyugdíjat kap az általános feltételek mellett az a nő, aki munkaképes és még nem érte el az öregségi nyugdíjra jogosító kort. Ha tehát egy fiatal nő férje meghal, egy évig minden további feltétel nélkül kapja az özvegyi nyugdíjat. Viszont ha az özvegy maga is nyugdíjas, nem részesülhet elhunyt férje után egyetlen napig sem az özvegyi ellátásban, mert két -nyugdíjat senki sem kaphat. Levélírónk tehát azt akarja bebizonyítani, hogy a rokkant vagy idős korú nyugdíjas nő, így minden átmenet nélkül kerül olyan helyzetbe, ami anyagilag sokszor megoldhatatlan gondok elé állítja. Mert ha például az 1600 forint saját jogú nyugdíja mellett az elhalt férjének jövedelme 2600 forint volt, mihez kezd hirtelen az, aki semmire, senkire sem számíthat, csak a saját jogú 1600 fo- forintjára. A kiadások ugyanúgy megmaradnak nagyjából, mint mikor két jövedelem volt. Egy fiatal apuka azt tette szóvá a múltkorában, hogy ő miért nem maradhat otthon — felesége helyett — gyermekápolási táppénzen? Miért csak az anyát írhatja ki a körzeti orvos a gyermek betegsége esetén táppénzre? A családjogi törvény értelmében pedig a gyermek- neveléssel kapcsolatosan egyetemleges felelősségük van a szülőknek... Egy másik levélben arról olvashattunk, hogy nem kaphatnának-e nyugdíjat — a nyugdíjjárulék megfizetése ellenében — azok, akik idős szüleik ápolása, gondozása miatt képtelenek munkaviszonyt létesíteni. Levélírónk szerint ők is megérdemelnék a nyugdíjat, azokkal szemben, akik esetleg az államra hárítják az öreg szülőkről való gondoskodást. Levélíróink példái élet- szerűek. Bizonyára jogalkotóink is ismerik ezeket a helyzeteket. De tudnunk kell, hogy ma még az állam költségvetésének túl nagy teher volna e juttatások kiterjesztése. Tudomásul kell tehát vennünk, hogy a társadalom- biztosítási költségvetés keretei nem tágíthatok a végtelenségig. Azokhoz meg kell teremtenünk a feltételeket, jobb munkával. Soltész Ágnes ELHANYAGOLT SZEMETES Az utca valamennyi lakója nevében tette szóvá a következőket, Ambrusz Zsuzsanna, Nyíregyháza, Akácos út 2. szám alatti olvasónk: „Utcánk a sorompóhoz vezető része rendkívül elhanyagolt. Szemetes, amit e utcaszakasztól távolabb — a parton — lakóknak „köszönhetünk”. Nemegyszer szemtanúja voltam, amint az esti órákban „idelopták” a szemetet. Már szóltunk érte, de hiába, nem volt eredménye, így kénytelenek vagyunk a KÖJÁLL, valamint a többi intézkedésre illetékes szerv segítségét kérni. A környéken uralkodó rendetlenségért a MÁV-ot is okoljuk: a sínek mentén megtűrt bozót miatt, az ÁFOR-t pedig a telepét körülvevő, elburjá- zott gyom miatt. Sokat bosz- szankodunk az út hepe-hu- pás volta miatt is, amit egyszerű feltöltéssel meg lehetne szüntetni. Sürgeti ezt a balesetveszély, amely a vasúti sínek melletti közlekedésünkkor leselkedik ránk. Ha sár van, csak itt járhatunk el, s nyugtalanító, hogy a gyerekek is.” KÖRNYEZETÜNK VÉDELMÉÉRT Szépen alakuló városrészünk védelmében ragadtam tollat — e gondolat jegyében kezdi levelét Jenei Péterné Jósaváros, Ungvár sétány 23. szám alatti lakos. — A kerületi pártalapszervezet, a Hazafias Népfront kerületi bizottsága és a Vöröskereszt felhívásához csatla'kozva én is virággal teszem barátságosabbá erkélyünket. Lakótársaimmal pedig a ház előtti parányi kertet ültettük be virággal, s azóta óvjuk a felelőtlen — szépet, virágot, parkot semmibe vevő emberek kezétől. A kertészek munkáját dicséri a zöldterület, amely szintén barátságosabbá, egészségesebbé teszi környezetünket. Ezért nem tudom szó nélkül hagyni, ha látom: tizenéves fiatalok sportpályának használják az ABC melletti parkosított területet. (Három méterrel odább bekerített sportpálya van!) Bosszant amikor felnőtt emberek a járdát kikerülve, a bokros, füves területen gázolnak át. Nekem három gyermekem van 9,7, és 1 évesek. Arra tanítom őket, hogy szeressék a fát, virágot és vigyázzanak rá, mert védi, óvja a levegő tisztaságát, és egyben egészségünket is. Az eredmény nem csekély: maguktól locsolják a kiültetett virágokat, figyelmeztetik a kisebb rendbontó társaikat. De vajon hogyan okítja csemetéit az a felnőtt, aki maga sem kíméli környezetét? Elsősorban ezeket a felnőtteket kellene megfelelő szigorral — akár bírságolással — rendre- utasítani. FESZÜLTSÉGINGADOZÁS Borbányán, a Margaretta utcában nagyon sok bosszúságot okoz az ott lakóknak, hogy néhányan közülük — különösen az esti órákban — hegesztenek, s ezzel zavarják a televízió vételi viszonyait. Egyébként is okuk van panaszra az itt lakóknak — folytatja levelét R. A-né Borbánya, Margaretta utcai olvasónk — mert e térségben jelentős az áram feszültségingadozása, amely szintén nehézséget okoz, így a háztartási gépek használatánál is. — Ha a metszéssel megleszek, kölcsön adod a permetezőt...? (Kiss Ernő rajza) LÁTVÁNY KISVÁRDÁN Kisvárdán a vár környékén kezd kialakulni a pihenésre és szórakozásra alkalmas terület. Most az idegen- forgalmi szezon közepén is sokan keresik fel a műemlék várat és a fürdőt. A vár előtti területen a leendő csónakázótó környékén, szemétdombok látványában „gyönyörködhet” a helyi és az idegen szemlélődő. Az Öntödei Vállalattól kiszállított salak mellett most már bontási szemét, papírhulladék, s utcai szemét is látható. A városi tanács június végén tárgyalta a város környezet- védelmi helyzetéről és a további feladatokról szóló beszámolót. Ennek második oldalán olvasható: „A város minden irányú fejlődésével együtt megnövekedtek a környezetre károsan ható szennyeződések, ártalmak és más károsodások..s mindezt fokozni és elviselni is szükséges a vár előtt az idegenforgalmi szezon közepén? A beszámoló nyolcadik oldalán pedig az alábbiak olvashatók: „Természetesen mindnyájunk kötelessége ettől függetlenül a meglévő területeink védelme, a károsodások kiküszöbölése, illetve a megelőzése még akkor is, ha a törvény szerint nem különösen védett területről van szó.” Mindezt illene meg is tartani — írja Vincze Péter Kisváráéról. FÉLREÉRTÉS? A július 19-i Fórum rovatunkban megírtuk, hogy egy idős Apagyon lakó asszony televízióját — akinek e készülék jelenti az egyedüli kapcsolatot a külvilággal — egy hónapig sem javította meg a Gelka. Cikkünk megjelenésének napján értesültünk, hogy a nyíregyházi Gelka-szerviz a készülék meghibásodásáról csak július 13-án szerzett tudomást (a hibabejelentő lapot ezzel a dátummal állították ki) és a területi javításokat ellátó műszerészük már másnap elvégezte a javítást. Az esetből arra következtetünk, hogy a levélírónk által említett egy hónappal ezelőtti bejelentés talán nem volt egyértelmű, vagy esetleg a szomszéd, ismerős által közvetített üzenet el sem jutott a Gelkához. Az ilyen félreértések elkerülése végett említjük meg, hogy tanácsos a Gelka által megszabott bejelentési formákat megtartani. A hibát bejelenthetjük személyesen és telefonon. A vidéken lakók leginkább a telefonbejelentést választják, és biztonságos az is, ha a hibabejelentést az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon teszik meg. Ahol pedig úgynevezett begyűjtőhely van, oda kell a javításra szoruló készüléket eljuttatni. Szerkesztői üzentek Szántó Gézáné dombrá- di, Sarkadi Tibor bökönyi Pető István mátyusi, ifj. Mónik János nyírmadai, Bordás Jánosné nagyvarsányi, Fehér Istvánná vaja iés Duvin Miklós nyír- gyulaji olvasóinknak levélben válaszoltunk. Id. Borsi Mihály mária- pócsi, özv. Dobos László- né gyulaházi, id. Csernyi Gyuláné szamosbecsi, Balogh Báláné fényeslitkei, Szarka Zsigmondné ökö- ritófülpösi, Baráth And- rásné nyírmadai, Király Zoltánná mezőladányi, özv. Fülep Gábomé tisza- becsi olvasóink ügyében az illetékesek segítségét kértük. özv. Bene Istvánná nyíregyházi és Kovács Sándor kocsordi olvasóink kedves köszönő soraikat megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Sz. Péterné nyíregyházi levélírónkat kérjük, írja meg teljes nevét és pontos címét, hogy érdeklődésére levélben válaszolhassunk. Enyedi Péterné kemecsei levélírónk a reklamált összeget megkapta. A késedelmes kifizetés oka az volt, hogy az „ÁFOR” Ásványolaj ^forgalmi Vállalat a családi pótlék folyósításához szükséges igazolásokat nem kapta meg időben. Brilló János nyírcsászári lakos sajnos csak ötvenszázalékos betegségi segélyre szerzett jogosultságot. Ugyanis 1977. évben nem teljesítette a termelőszövetkezet alapszabályában kötelezően előírt munkanapokat, hogy a teljes összegű segélyt megkaphassa. Pető István mátyusi olvasónk is az előbbihez hasonló problémájával kereste meg szerkesztőségünket. Sajnos kérdésére nem adhattunk határozott választ, mert ahhoz ismernünk kellene a termelőszövetkezet alapszabályát. A betegségi segélyre vonatkozóan ugyanis ennek előírásai a mérvadók. Bodó Gyuláné szamoskéri levélírónkat értesítettük, hogy hat hónap elteltével ismételten kérheti az orvosi bizottság által való felülvizsgálatát, ha egészségi állapotában rosszabbodás következett be, s ezt szakorvosi igazolással is bizonyítani tudja. Thuróczy Árpád nyíregyházi olvasónk — tetőbeázással kapcsolatos — panaszát az IKSZV orvosolta, a hibát kijavították. Áz illetékes válaszol NEM VOLNA CÉLSZERŰ „Vadaskertbe kisvasúton” címmel megjelent javaslatra elmondjuk, hogy a Petőfikért—Sóstógyógyfürdő közötti úttörővasút kialakításához a MÁV Debreceni Igazgatóságán keresztül a KPM illetékes főosztályának az engedélye szükséges. Osztályunk véleménye az, hogy a javaslat nem valósítható meg, mert a sóstógyógyfürdői állomás műszaki kiépítettsége nem alkalmas arra, hogy a szerelvények itt irányt változtatva visszaforduljanak a petőfikerti állomáshoz. Ilyen irányú fejlesztés nem is volna célszerű, mert a jelenlegi elképzelések szerint a Petőfikertben épül fel a városi sportcsarnok és uszoda, ami miatt a kisvasút a későbbiekben megszűnik. A kisvasút úttö- rővasúttá történő átalakítása tehát nem lehetséges. Egyébként is maga a vasút megfelelő kiépítése és üzemeltetésének igen komoly anyagi, személyi feltételei vannak, melyet a város a közeljövőben nem tudna vállalni. Nyíregyházi Városi Tanács V. B. terv- és munkaügyi osztálya A házastársi vagyonközösségről Zentai László olvasónk ezelőtt 16 évvel kötött házasságot a feleségével és ez a házasság mindkettőjüknek a második házassága volt, mindketten özvegyek voltak. Feleségének az első házasságából két gyermeke volt, ő ebben az időben gyermektelen volt, de házasságukból egy gyermek származott. Olvasónk Szolnok megyéből költözött a mi megyénkbe, annak idején értékesítette minden vagyonát. Feleségének itt volt egy házasbelsőségi ingatlana, mégpedig egy 1400 négyszögöles területen, egy régi típusú úgynevezett parasztház, amely igen rossz állapotban volt, ezt lebontották, helyette építettek egy két és fél szobás lakást, amit még később bővítettek is, fürdőszobával, majd verandával, vízvezetéket szereltek be, ma ez a lakás komfortosnak tekinthető. A porta azonban az együttélés megkezdésének idején a felesége nevén volt és jelenleg is a felesége nevén van. Olvasónknak jelenleg az a problémája, hogy a felesége súlyos beteg, hetek óta kórházi kezelés alatt áll és állapota még azt sem engedi meg, hogy a bekövetkezett halál esetén végrendelet hiányában a gyermekek örökölnek, neki csak haszonélvezet jár. Mint fentebb említettük, olvasónk tekintélyes összeget hozott magával, melyet ebbe a lakásba fektettek be, majd a lakást is közösen építették, ezért olvasónknak az a kérdése, hogy jár-e neki ebből a lakóházból valami, függetlenül a telekkönyvi állapottól és ha igen, hogyan tudná a telek egy részét a nevére tétetni. Hatályos családjogi törvényünk szerint, amit a házastársak az életközösség alatt szereznek, az közös szerzeménynek minősül, ez megdönthetetlen elvi rendelkezése a törvénynek. A konkrét esetekben azonban konkrétan kell eldönteni, hogy mi minősül közös szerzeménynek és mi nem, a meglévő vagyonból a házastársakat mennyi illeti meg. Éppen ezért az elvi rendelkezés önmagában csak lehetőséget ad a közös szerzeményi vagyon tisztázására és éppen ezért a felépített lakóház, függetlenül attól, hogy az olvasónk feleségének a nevén van, közös szerzeménynek minősül, kihangsúlyozva azonban azt, hogy a telek már nem. A közös szerzemény telekkönyvön történő ke- resztülvezetése többfajta módon lehetséges, de minden esetben kötelező az írásbeliség. A házastársak köthetnek megállapodást — csak közjegyző előtt — amelyben az egyik házastárs elismeri a másik házastárs közösszerze- ményi illetőségét és e megállapodás alapján kérik a házastárs tulajdonjogának bejegyzését. Olvasónk esetében a másik házastárs egészségi állapota miatt ez nem kerülhet szóba, de ha valóban bekövetkezik a tragikus esemény, hagyatéki eljárást fognak lefolytatni és ez esetben a hagyatéki eljárás során a törvényes örökösökkel lehet ilyen megállapodást kötni, vagyis a törvényes örökösök elismerik a közös szerzeményi jelleget és ezen elismerés alapján a közjegyző az ingatlan meghatározott részére megállapítja, hogy az közös szerzemény, a hagyatékból azt kihagyja és a törvényes örökösöknek csak az édesanyjuk részét fogja átadni. Ha ilyen megegyezést nem sikerül kötni, akkor csak a bírói út marad hátra, vagyis olvasónknak kell pert indítani a törvényes örökösök ellen és a bizonyítékok alapján a bíróság fogja megállapítani, hogy milyen mértékben illeti meg olvasónkat a lakás. s Dr. Juhász Barnabás ÖREGEDŐ FÁK A Szarvas utca két oldalát díszítő öregedő fák ágai évről évre száradnak és nincs aki a száraz ágakat eltávolítsa. Néha a szélvihar „segít” rajtuk, de akkor meg a lelógó és lehullott ágak növelik a forgalmas utca balesetveszélyét, különösen az Arany Szarvas vendéglő környékén. A metszésen kívül indokolt lenne a fák permetezése is, mert számos kártevő húzódik meg rajtuk — olvastuk Gégény István Nyíregyháza, Szarvas utca 59. szám alatti lakos levelében.
