Kelet-Magyarország, 1978. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-26 / 174. szám

2 KELET-MAGYARORSZÄG 1978. július 26. MUZSIKUSAINK A FESZTIVÁLON (1.) TIZENEGY SZÜRKE RAKTÁR Barátságinduló — ezer hangszeren Égető gondok a TÜZÉP-en Felvonják a fesztiválzászlót. Csapatunk bevonulása a lőtérre. (A szerző felvételei) FIJO A FIJO rövidítés, ponto­sabban betűszó, amely fran­ciául fogalmazza meg a chebi rendezvény nevét. Az ifjú fúvószenészek nemzetközi ta­lálkozója immár évek óta esemény, a FIJO-ra eljutni rangot jelent. Nem véletlen, hogy a hazaiakon kívül dá­nok, belgák, németek, romá­nok, bolgárok, lengyelek igye­keztek a fesztiválra. Hazán­kat a nyíregyházi Ifjú Gár­da zenekar és a majorett- csapat képviselte. Négy esztedővel ezelőtti jó ismerősöket köszöntöttek a nyugatcseh városka lakói. A lelkes taps, a baráti kiál­tások azt mutatták: Cheb és Nyíregyháza fiataljai jó kap­csolatot építettek ki az évek során. A színpompás meg­nyitó a fiatalok testvéri ba­rátsága, a VIT jegyében kez­dődött. A hivatalos részt kö­vetően. felbomlottak a- sorok, s percekén" Belül tárka ka- valkád képét mutatta a tér. A fekete-tengeri bolgár flot­ta tengerészei, a dán gárdis­taruhás leányzenekar tag­jai, a chebi és nyíregyházi majorettek csoportjai, Bocs- kai-sapkás muzsikusaink és a lengyel bányászfiatalok ha­mar egymásra találtak. Akár esik, akár fúj Négy napon át ez a jó ba­rátság volt a jellemző. Pedig esett az eső, fújt a hideg szél, de az időjárás nem tu­dott beleszólni a jó hangu­latba. A fellépések, hangver­senyek fáradalmai sem tör­ték le zenészeink és leánya­ink kedvét. Aki most azt hiszi, hogy a chebi fesztivál csupa szóra­kozás volt, az téved. Igaz, az állandóan jelenlévő sok ezer ember számára kétségtelen kikapcsolódás volt a talál­kozó, a zenészek ugyanakkor nagyon is megdolgoztak a dicsőségért. A város külön­böző pontján adott nyilvá­nos koncertek, térzenék, a sportcsarnokban rendezett hangversenyek, a felvonulá­sok, parádék nagy zenei tu­dást és fizikai állóképességet követeltek. Fiataljaink jól vizsgáztak. Nemcsak Chebben, ebben a csodálatos történelmi város­ban, hanem a környéken is. S ráadásul milyen környé­ken! Világhírű fürdőhelyek igényes közönsége előtt. Ma­rianske Lázné, Frantiskovy Lázné sétányain adtak szá­mot tudásukról, régi zenepa­vilonok környezetében szó­rakoztattak ezreket. Á siker mércéje A FIJO olyan fesztivál, melyen nem helyez a zsűri, így aztán a siker képének mozaikja ezernyi apró kö­vecskéből áll össze. Jó volt látni, amikor a külföldi ze­nekarok karnagyai meleg szavakkal gratuláltak Tonté László karnagynak. Fiatalja­inkat szállásukon keresték fel ajándékokkal a helybeli­ek. Nagy ázsiója volt a ma­gyar jelvényeknek, ajándé­koknak, a muzsikusok örök­ké társaik kereszttüzében voltak. Ha az utcán feltűnt együt­tesünk, hangos tetszésnyil­vánítás fogadta őket. Általá­nos volt a vélemény: a leg­A Mátészalkai Sütőipari Vállalat 13 termelőüzeme, a tavalyihoz képest mintegy 3800 mázsa kenyérrel többet adott el, péksüteményből is 107.3 százalékra teljesítette féléves tervét. Ezzel a terve­zett éves 4,8 millió forint ér­tékű túltermelésből eddig 3.3 millió forintot realizál­tak. A jobb ellátás érdekében ez év elején Nyírbátorban megkezdték a „soroksári” Mátészalkán pedig a rozs­láng kenyér sütését. Az utóbbi gyártását 3 mázsával kezdték, ma1 már naponta, 15 mázsánál tartanak, az igé­nyek további fejlesztésre serkentik a vállalatot. A szálkái üzemben sütött új­fajta kenyerek 1 kilogram­mosak, amihez új gépeket állítottak üzembe 1 millió 200 ezer forint értékben. A második fél évben pedig megkezdik a központi üzem­ben a burgonyás kenyér sü­tését is. A vidéki üzemek fejlesz­téséről sem feledkeznek meg, folyamatban van Fehérgyar­maton és Vásárosnamény- ban egy-egy napi 10 tonna kapacitású alagútkemencés üzem építése, melyet 1979 első felében adnak át a ter­melésnek. A korszerű üzem­ben végleg megszűnik a ha­gyományos lapátos kenyér­vetés. Néhány hete 17 ifjú szakmunkás kezdte meg a munkát a vállalat különböző igényesebb zenei anyaggal jelentkeztek a gálahangver­senyen. Jöttek a dánok és belgák: meghívást adtak át. A chebiek fogadkoztak: két év múlva újra hívják a zene­kart és a leánycsapatot. Ke­resték a kapcsolatot a len­gyelek is, és a gyorsan el­készült fényképeket dedi- káltatták öregek és fiatalok. Előlegként ennyit a négy nap krónikájából. B. L. üzemeiben, s rájuk már a korszerű kemencék üzembe állításakor számítanak. A munka mellett a pihe­nést, szórakozást is biztosít­ja a dolgozóinak a vállalat. Évente Gergelyiiugornyán a Tisza-parton harminc, Haj­dúszoboszlón szintén saját üdülőben közel 100 dolgozó töltheti szabadságát. Az el­következőkben pedig a cseh­szlovák testvérvállalat köz­pontjában Iglón fognak töb­ben nyaralni. (zsoldos) Hetente kétszer — ebéd­időben — moziba járnak a nyíregyházi Ságvári Terme­lőszövetkezet dolgozói. Ked­den a tsz-központban, szer­dán a felsősimái üzemegy­ségben nézhetnek szakfilme­ket, a mezőgazdasággal kap­csolatos tudományos filme­ket. A május elején indított sorozatnak egy-egy alkalom­mal 50—60 résztvevője van, azok közül, akik szakítanak •fél órát az ebédidejükből ar­ra, hogy bővítsék ismeretei­ket. A mozi közös szervezés. A megyei tanács vb mezőgaz­dasági osztályának felhívásá­ra szervezték meg, a filme­ket a városi mezőgazdasági osztály fizeti, a vetítést a fel­A nyíregyházi „nagy” TÜ- ZÉP-telep dolgozóit sokan szidják okkal és ok nélkül. Aki először lép be a telepre, azt sem tudja merre menjen, kihez forduljon információ­ért. Nehéz megtalálni az áru­kiadót, az áruk kiválasztása, osztályozása sem könnyű fel­adat, főleg akkor, ha a vá­sárló az itteni dolgozóktól nem kap segítséget. A szám­lákat több helyen alá kell íratni, a pénztárnál nagy a tumultus és a zaj. Számos vásárló (főleg ha építkezik), csak a pénztárnál tudja meg, hogy mennyit kell fizetnie a kiválasztott, esetleg már gép­kocsira rakott áruért. A szűk kijáratnál hosszú sorok áll­nak, kijutni sem könnyű, a portás számol és ellenőriz ... „Délre hazaérünk1' Antal Tibor türelmetlenül áll egy stráfszekéren és ezt mondja: — Nyíregyháza külterüle­tén építkezem, de az építő­anyag beszerzése még nehe­zebb, mint a falrakás. Reggel fél nyolckor jöttünk ide, most tíz óra van. Azóta felraktuk ezt a kevés téglát, öt nád­pallót és két ablakkeretet. A csempére még várnunk kell. Közben mindenütt megszá­molták a stráfra került,árut. Dél lesz, mire hazaérünk. Ilyen és ehhez hasonló pa­naszok naponta elhangzanak különböző helyeken. Talán kevesen tudják, hogy a Vá­sárlók könyve a telepen is megtalálható, ott függ a pénztár ablaka alatt. Csupán egy bejegyzést találunk a könyvben. A panaszos azt je­gyezte be, hogy sok törme­léktéglát kapott az árukiadó­tól. Kiss Endre telepvezető na­ponta bosszankodik. — Van összehasonlítási alapom, ennek következtében mondhatom, hogy igen nehéz körülmények között és sokat dolgozunk. A kiszolgálásunk minősége erősen kifogásol­ható. A szűk kapacitá­son kívül legfőbb ok a lét­számhiány, ezen belül is a szakemberhiány. Csúcsidő­ben a gépünk is kevés. A meglévő gépeket nem mindig tudjuk használni. Tizennyolc kirakodó munkásra van stá­tusunk, de csak egyharmados a létszámuk, sőt még annyi sincs. Jelenleg hat rakodónk ' van a két nyári, főiskolás fiú­val együtt. Kiss Endrét április 1-én helyezték ide telepvezetőnek, főleg azért, hogy próbáljon enyhíteni a gondokon. Italosüveg rejtekhelyen A telepvezető őszintén el­mondja, hogy dolgozói néha durva hibát is elkövetnek a vásárlók kárára. Elővesz egy sősimai művelődési ház vég­zi, a helyet a termelőszövet­kezet biztosította a nézőkö­zönséggel együtt. A haszon szintén közös. Tágabb világ nyílik meg a tsz-dolgozók előtt a korszerű mezőgazdaságról, nemegyszer a gyakorlati munkájukban is hasznosítható ismereteket kapnak mind a közösben, mind a háztájiban. S ezáltal nagyobb a lehetőség arra is, hogy könnyebben fogadják az újat a szövetkezetben, hogy a gazdaság nagyobb léptekkel haladjon a korsze­rű mezőgazdaság útján. így a verseny győztesei azok, akik több ismeretet szerez­nek. (lb) A SZATMÁRI RÉSZEN Soroksári és rozsláng kenyér, több péksütemény Mozi a termelőszövetkezetben hivatalos jegyzőkönyvet, amelyből kiderül, hogy el­lenőrzése során néhány kur­rens árut elrejtve, álcázva ta­lált. A rejtekhelyen több ita­losüveg is lapult. A főnök a jelekből egyértelműen visz- szaélésre következtetett és szigorú írásbeli figyelmezte­tésben részesítette a vétkes árukiadót. Az áruk tárolása rendezet­len, szakszerűtlen, több árut alkalomszerűen, hol itt, hol ott helyeznek el. A szakma előírása szerint az eternit­árukat fedett helyen kellene tárolni, de a nyíregyháziak nem ott tárolják. Sőt, az aj­tó- és-ablakkeretek többségét is a szabad ég alatt láthat­juk. önkiszolgálásról szó sem lehet, a zsúfolt raktárakban az áruhoz igen nehéz hozzá­férni. Egymás közelében ti­zenegy lapos, szürkére festett raktárhelyiséget számolha­tunk a telepen. Kívülről nem láthatja a vásárló, hogy me­lyik raktár mit takar. A por­tán kapott útbaigazítás nem kielégítő, nem is lehet az. Talán hasznos lenne, ha be­ruházás nélkül, olcsó festék­kel és egy ecsettel megszá­moznák az épületeket, vagy ABC szerint sorolnák őket. A bejáratnál lehetne egy tábla ilyen felirattal: „Az A épület­ben mész, a B épületben ce­ment kapható...” A számo­zás csak a tájékozódás gond- ját oldaná meg. Az égetőbb gondok megoldására új, kor­szerű telepet kellene építe­ni. És vidéken? A vidéki telepek — a fe­hérgyarmati kivételével korszerűtlenek. Baktalórántházán közvet­lenül a betonút mentén ha­talmas kupacban áll a szén, a kavics, a betonáru. Tóth Pál, a telep vezetője: — Nincs markológépünk, így a vásárló lapáttal dobál­ja a rostára a szenet, s ezért mázsáját húsz fillérrel ol­csóbban kapja. Aki öt mázsa poros szenet átrostál, egy fo­rintot keresett! A régi telep­ről 1958-ban költöztünk ide, de már ezt a telepet is régen kinőttük. A Kelet-magyarországi TÜ­ZÉR Vállalat (amely három megye területén működik), kereskedelmi igazgatóhelyet­tesének, Naményi Sándornak elmondtuk, hogy mit tapasz­taltunk. Azzal kezdte vála­szát, hogy az említett gondok országos méretűek. Szabolcs­Bíró Gyula vasmegyeri lakos három hónapi távoliét után ez év április 16-án ér­kezett meg a Ferihegyi re­pülőtérre Ausztráliából. A vámvizsgálat előtt a megfe­lelő tájékoztatás ellenére a „zöld folyosót” választotta és csomagjait itt akarta be­hozni. A szolgálatot teljesítő vámtiszt megkérdezte, hogy a csomagokban lévő áru- mennyiség értéke nem ha­ladja-e meg az 5000 forintot. Mivel a válasz nem volt eléggé megnyugtató, tételes vámvizsgálatra szólította fel a hosszú útról hazatérő utast. A tételes vizsgálat so­rán farmernadrágok, kazet­tás magnó, zsebrádiók, aranyneműk, zsebszámoló gé­pek, automata karórák ke­rültek elő mintegy 30 000 fo­rint értékben. Bíró ezeket az árukat nő­vérétől az Ausztráliában végzett munkájáért és aján­dékként kapta, amit azonban engedély nélkül akart az or­szág területére behozni. Mi­vel a vámellenőrzést meg­akarta kerülni ezért az eljá­rás során az áruk jelentős részét elkobozták, a bíróság Szatmár megye TÜZÉP-há- lózata közepesnek mondható. Kritikán alulinak csupán a nyírbátori telep nevezhető. — Állami támogatással, mintegy 35 millió forintos költséggel 1980-ban elkezdik a nyírbátori telep építését. A kisebb telepeken korszerű­sítésekre, átszervezésekre le­het számítani. Esetenként a szén rostálásához markológé­pet kérhetnek vidéki telep­vezetőink. De ott még nem tartunk, hogy állandó jelleg­gel minden telepen legyen egy gép, amelynek értéke egymillió forint. Körzetesítés, fejlesztés Az igazgatóhelyettes sze­rint a jövő ebben a szakmá­ban is a körzetesítésé. A na­gyobb telepeket fejlesztik, a kisebbeket meghagyják és kiszolgáló-felvevő hellyé ala­kítják ki. A kemecsei telepen például majdan csak kisebb mennyiségű és gyakrabban keresett anyagot tárolnak, ha a kemecsei vásárlónak szűk- sége lesz mondjuk két ajtó­ra, vagy húsz mázsa brikett­re, bemegy a helyi telepre, felveszik tőle a megrende­lést, de a kívánt árut Nyír- egyházáról viszik a lakására, mert ezt a községet a nyír­egyházi telep fogja kiszolgál­ni... (!) A nyíregyhá-zi telep azon­ban egyelőre a nyíregyházi­ak kiszolgálására sem ké- pes. Most már végleges, hogy augusztusban a Demecseri Építőipari Szövetkezet kivi­telezésében egy hatmillió fo­rintos beruházás kezdődik a telepen, ötmillióért épül egy szociális létesítmény, egymil­lióért 120 méteres treppet építenek az iparvágány jobb kihasználása érdekében. Űj telepet belátható időn belül nem kap Nyíregyháza. A me­gyei tanács illetékesei meg­próbáltak segíteni a vállalat vezetőinek, de egyelőre nincs állami támogatás (és saját erő) egy 80—100 millió forin­tos beruházás elkezdésére. A két szabolcsi telep fejleszté­sére csupán 41 milliót költ a vállalat. A következő évek­ben mindent meg kell tenni a vállalatnak, hogy az új nyíregyházi telep megépül­jön. A nyíregyházi (és álta­lában a szabolcs-szatmári) vásárlók joggal várnak még udvariasabb, még korszerűbb kiszolgálást. Nábrádi Lajos pedig csempészet büntette miatt Bíró Gyulát 1500 Ft pénzbüntetésre ítélte. Lepeták Jánosné tiszavas- vári lakost devizagazdálko­dást sértő bűntett miatt vonták felelősségre a bírósá­gon. Lepetákné ez év ápri­lis 27-én Jugoszláviába uta­zott turistaként. Az utazás­hoz 14 napi kinttartózkodás­ra 3450 dinárt váltott ki az IBUSZ-irodában, a turistás- kodást azonban hamar befe­jezte, egyik nap ment, a má­sik nap már vissza is jött a külföldi útról. A. tételes vámvizsgálatnál kiderült, hogy csak üzletszerző célú volt ez az utazás, ugyanis Lepetákné egy nap alatt el­költötte a' pénzét, bár tudta, hogy devizaszabályaink sze­rint naponta csak 494 dinárt költhetett volna el. Az enge­dély nélkül behozni szándé­kozott áruk belföldi forgal­mi értéke meghaladta a 7000 forintot, ezért a bíróság 3700 forint értékű árut elkobo­zott és a törvénysértő turis­tát 1500 forint pénzbüntetés­re ítélte. Az ítélet jogerős. (m. f.) Podjebrád György király terén meg­rezzentek az ablakok, amikor nyolc or­szág ezer fúvósa rázendített a feszti­válindulóra. A házak, amelyek egykor látták Goethét, Schillert, Wallenstein tábornokot, mintegy kivirágoztak, hi­szen ablakaikban százak és százak ha­joltak ki, lelkesülten. A téren körben hatalmas tömeg, csupa szakértelemmel kíváncsi lakos Cheb városából. Csempészek a bíróság előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom