Kelet-Magyarország, 1978. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-02 / 154. szám
VASÁRNAPI MELLÉKLET 1978. július 2. 0 Házi szépítőszerek Egyre többen vannak, akik szemüveg helyett kontaktlencsét hordanak. Azoknak a lányoknak, asszonyoknak, akiknek szüksé- gük van erre a megoldásra, sminkelésnél és arcápolásnál néhány „játékszabályra” ügyelniük kell. Szempillafestést és szemhéj festést mindig a kontaktlencse felhelyezése előtt tanácsos elvégezni. Haj lakkozásnál mindenképpen tartsák csukva szemüket, mégpedig lakkozás után is 1—2 percig, hogy semmiképpen ne csípje szemüket a lakk és a spray elszánó, illő anyaga. Arctisztitás előtt a kontakt- lencsét le kell venni. A szem körüli érzékeny bőrt különösen gondosan kell ápolnunk, de szemránckrém, vagy szemránc- olaj használata előtt is tanácsos a lencsét levenni. Krémezni — kis gyakorlat és kellő óvatosság után — nappal is lehet az arcbőrt, amikor hordják a lencsét. (sz) Ha körülnézünk a konyhában, sok olyan természetes „szépítőszert” találunk, amely nem kerül külön pénzbe, bőrszépítő hatásuk mégis felér a kozmetikai készítmények hatásával. A házi szépítőszerek másik nagy előnye, hogy a legritkább esetben okoznak bőrpanaszokat. A tejet sokféleképpen használhatjuk kozmetikázásra. Ha tejbe mártott vattával törüljük le az arc- és nyakbőrt, a szennyeződéstől megtisztítja, de nem oldja a bőr természetes zsiradékét, ezért főleg száraz arcbőr tisztítására alkalmas. (Utána vízzel öblítsük le.) A tej szabályozza a bőr nedvességtartalmát. Ha meleg tejet főtt burgonyával pépesre keverünk, a kézre kenve simára varázsolja a bőrt. Keverjünk össze 3 evőkanál tejet 3 evőkanál uborkalével, vattalapokkal itassuk fel és helyezzük a letisztított arc- és nyakbőrre . . . Bársonyosan sima lesz tőle a bőrünk. Ha mázas tej pakolást teszünk fel, vitaminokkal ellátja, puhítja a bőrt. Rendkívül hatásos pakolást készíthetünk tejföl és eper keverékéből. Következőképpen: 2 evőkanál eperpépet keverjünk össze 1 evőkanál tejföllel és a masszát kenjük fel a bőrre. De összekeverhetjük a tejfölt málnával, ribizlilével, vagy bármilyen gyümölcshússal is. Ha savanyú ízű gyümölcsei keverjük össze, akkor zsíros bőrre alkalmas pakolást kapunk. A salátát is felhasználhatjuk szépítkezésre. Vagdaljuk apróra, keverjünk hozzá egy evőkanál kefirt, kevés zabpelyhet, kitűnő pakolóanyagot kapunk. A tejjel leforrázott salátalevelek m,pégett bőrre helyezve nyugtató hatásúak. A petrezselyem összezúzott levele gyulladásgátló hatásánál fogva érzékeny bőrre alkalmazható nyugtató pakolásként. Adjunk a petrezselyempéphez egy kevés kamiUateát és egy kávéskanál tej szint. Mindig találunk otthon sárgarépát, amely vitamindús, természetes szépítőszer. Reszeljünk le egy sárgarépát kis lyukú resze- lőn, keverjünk hozzá annyi tejszínt, hogy kenhető masszát kapjunk. Tegyük fel 3—4 percre a bőrre, utána öblítsük le langyos, majd hideg vízzel. A sárgarépa-pakolást ne hagyjuk sokáig az arcon, mert elszínezi a bőrt. A paradicsom húsából maszkot készíthetünk ráncos bőrre. Egy evőkanál paradicsompépet dolgozzunk össze egy tojás sárgájával, kávéskanál zabpehely- lyel, kevés vajjal. A zöldpaprika elfogyasztva C- vitaminnal látja el a szervezetet, arcpakolásra összezúzva, tejszínnel vagy joghurt sűrűjével összekeverve használhatjuk. Az uborkalénél alig van na- gyobb hatású házi szépítőszer. Ha mosakodás után a bőrt uborkalébe mártott vattával áttöröljük, fehéríti, bársonyos tapintásúvá teszi. Felhasználhatjuk pakolásra is. Az uborkát héjával együtt apró lyukú reszelőn re- szeljük le, keverjünk hozzá egy evőkanál tejszínt vagy tejfölt, egy tojás sárgáját, kenjük fel a bőrre. Szépítő hatása felér a legdrágább arckrémek hatásával. Felhasználhatjuk az uborkát felszeletelve is. Az uborkát vágjuk vékony szeletekre, helyezzük a letisztított arcbőrre, hagyjuk rajta 15 percig. Fehéríti, hidratálja, simítja a bőrt. Felüdíti a fáradt arcbőrt, ha az uborka nedvdús belsejével, körkörös mozdulatokkal megmasszírozzuk az arcot és a nyakat. Fási Katalin Mocfern minta két színből Keresztszemes öltéssel vagy subatechnikával, de akár szálbeszövéses módszerrel igen hatásos kézimunkát állíthatunk össze példá- ul fekete-fehér, piros-fekete, sárga-fekete színből, a bemutatott mértani hatású motívum felhasználásával. Alkalmas párna, falvédő, szőnyeg, futó stb. díszítéséhez. Nagyobb munkákhoz műszálas, nagy lyukú kongrét és Temacryl-fonalat, kisebb darabokhoz panamát, vagy vászonkongrét és Perié gyöngyfonalat vásároljunk. FOTÓSAROK Hasznos szórakozás szabad időben 6. Blende, mélységélesség, expozíciós idő A blende, mélységélesség és az expozíciós idő a fényképezésben elválaszthatatlan fogalmak. A technikai kérdéseken túl a képalkotás, a kompozíció fontos kellékei. A blendeérték nemcsak a filmre jutó fénymennyiséget szabályozza, hanem azt is, hogy a tér milyen nagy és melyik része rajzolódik ki élesen a képen. Vegyünk két gyakorlati példát: egy magasugrót fényképezünk abban a pillanatban, amikor a léc fölött van. A kép mondanivalóját maga az ugró adja, a mozdulat szépségét, az arcáról tükröződő erőfeszítést akarjuk bemutatni. Ebben az esetben mellékes például az atlétikai pálya háttérben lévő része, vagy az ott tartózkodó személyek. A 2,8—4-es értékű blende biztosítja, hogy a háttér életlen, elmosódott lesz, és semmi nem vonja el a néző figyelmét a főtémáról. Másik esetben, ha valakit úgy akarunk lefényképezni, hogy egyben bemutassuk a környezetét Is, esetleg a mögötte elterülő tájat, 16—22-es rekeszt használunk, így elérjük, hogy a tőlünk másfél, két méterre lévő személy és a háttér is teljesen éles lesz. Az objektíveket mélységéles- ségi táblázattal látják el, amelyről leolvashatjuk, hogy mekkora blendenyilás mellett, egy adott távolság esetén az élességi pont előtt, illetve mögött hány méteren belül jelentkeznek élesen a tárgyak. Az objektivek mélység- élességi skálája közvetlenül a méterek,'la alatt van, s együtt kell használni őket. Ez a rendszer természetesen fordítva is használható, tehát nemcsak azt tudhatjuk meg, hogy adott távolság és lencsenyílás esetén mekkora a mélységélesség, hanem azt is megnézhetjük, hogy a kívánt mélységélesség eltéréséhez mekkora rekesznyilást kell használnunk. A fényerő, vagyis a lencse fényáteresztő képessége úgy határozható meg, hogy a gyújtótávolságot elosztjuk a blendenyilás átmérőjével. Ha például a blende átmérője 2 centiméter, a gyújtótávolság 4 centiméter, akkor a fényerő 1:2, 8 centiméteres gyújtótávolságú objektívnál 1:4, 16 centiméteres gyújtótávolságnál 1:8. A gyakorlatban csak a második számmal jelöljük a blendét, tehát 2-es, 4-es, 8-as blendéről beszélünk. Mivel a blendeértékek az írisz segítségével folyamatosan állíthatók, a nemzetközileg szabványosított blendeszámok használata segíti a gyakorlati alkalmazást (az írisz folyamatosan változtatható blende, elentétben a régi lyukblen- dével, amely meghatározott nyílású lemez). Minden blendeszám az előző érték fele fénymennyiségének áteresztését jelöli, a -2,8-as blende a 4-es blende fénymennyiségének dupláját jelenti, az 5,6- osnak négyszeresét stb. A kisfilmes gépeken általában 2-től 22-ig jelölik a blendeszámokat, de egyes speciális gépeken még 64-es érték is szerepel. A zár és blende segítségével tehát úgy kell szabályozni a fény mennyiségét, ahogy a megvilágítás, a téma mozgása és a mélységélességi határok megkívánják. A megvilágítás mértékét a blende és az expozíciós idő összefüggésében határozhatjuk meg. A variációk száma a lehetséges blendeértékektől és expozíciós időktől függ. Ha tehát a nyílást egy értékkel nagyobbra vesszük (a fénymennyiség kétszeresére nő), akkor az expozíciós időt felére kell csökkente- t nünk. Ha például 22-es blende és 1 másodperces megvilágítási Idő szükséges, akkor 16-os blendé- vei félmásodperc, ll-esnél negyedmásodpercet kell állítanunk. Az expozíciós időt mindig a téma mozgásának alapján határozzuk meg. Természetesen nem mellékes a mozgás gyorsasága mellett az iránya sem. Egy, a gép felé közeledő autót például lefényképezhetünk 1/250-ed másodperccel, de ha ugyanez az autó a fényképezőgép előtt halad el, akkor nem biztos, hogy akár l/500-ad másodperces zársebességgel is éles képet kapunk. Érdemes megjegyezni, hogy lassú mozgás esetén, például sétáló emberek, az 1/125-öd a lega’ .al- masabb, gyorsabb mozgásnál pedig az l/250-ed másodpercet használjuk. (Képünkön: a blendenyí- lások sora látható.) Következik: A szűrők. v. A. Közismert, hogy az alkohol károsítja a májat, az idegrendszert és az emésztőrendszert. Kevesen tudják azonban azt, hogy az alkoholfogyasztás és bizonyos anyagcsere-betegségek között is összefüggés van. Német kutatók kimutatták, hogy még a mérsékelt, de rendszeres alkoholfogyasztásnak is kedvezőtlen hatása van három anyagcsere-betegségre: a köszvényre, a cukorbajra és az érelmeszesedésre. A köszvényes alkoholfogyasztók sokkal gyakrabban szenvednek fájdalmas köszvényrohamokban, mint azok, akik egyáltalán nem isznak szeszes italt. A cukorbetegek vérében — ha alkoholt fogyasztanak — csökken a cukor mennyisége (elsősorban reggel), ami gyakran súlyos rosszullétet okoz. Az érelmeszesedést azáltal segíti elő az alkohol, hogy hatására növekszik a vér li- poidtartalma (a vérben több lesz a zsírnemű anyag), ami az érelmeszesedés egyik tényezője. A negyedik X-en túl A divat nemcsak a fiataloké. Az öltözködés művészet, időhöz, helyhez, alkathoz kötött. Jellemzi a kort, az ízlést, s alakítja, formálja a női alkatot. Éppen ezért — bár az újdonságokra a fiatalok a legérzékenyebbek — ők teljes mértékben vállalják az „átalakulást”, s 40 éven felül elbátortalanodunk, pedig a divat nemcsak a fiataloké! Vannak a divaton belül mindig olyan jellegzetes formák, összeállítások, amelyeket a középkorúak is nyugodtan viselhetnek. Egyébként is a mai divat a korosztályok között egyre jobban Összemosódik, s lehetőség adódik egyénenként akár a sportos klasszikus, akár a romantikus „ruhák” összeválogatására. A már évek óta kialakult több darabos összeállítások az „idősebb” nőknek is előnyösek. Az utóbbi években sokat változott és egyszerűsödött a divat, s a dolgozó nő életmódjához alkalmazkodik. Egy kis odafigyeléssel, törődéssel az idősebb korosztály is könnyen tudja követni. Magyarországon a negyvenedik életévet betöltő nők hajlamosak az elhízásra, s _ arra, hogy öltözetüket „asszonyossá” alakítsák. Tudvalevő tény, hogy mi a konzervatív országok közé tartozunk, nehezen fogadjuk be az újat, nem merünk lépést tartani a divattal. Rajzomon csak egy-egy jellegzetes formával illusztrálom, hogyan is nézhet ki a ..középkorú” nö. Először is próbálják kiiktatni a típus filckalapot, ami egyáltalán nem divat. Helyette viseljenek svejci sapkát, amely többféle módon formázható, vagy kendőt, ami szintén nagyon divatos és sokféle módon megköthető. Másodszor nyugodtan viselhetik a könnyed, bő formájú, kényelmes összeállításokat. Ezeket a formákat lefinomltva ajánlom az idősebb korosztálynak is, s ha még nem volna divat, akkor is sokkal előnyösebb akár a teltebb, akár a karcsúbb alkotúaknak. A divatos megjelenés nem egy ruhadarabon múUk, hanem teljes megjelenésünkön, a hajviselettől a cipóig. Az ízlés és a mértékletesség mindig törvény, hiszen bár „nem a ruha teszi az embert”, megjelenésünk mégis lényeges. Nem vagyok feltétlen híve a „finom eleganciának”, de az egyénhez illő jó megjelenésnek és öltözködésnek igen. Ma amikor a nők egyre nagyobb szerepet kapnak a társadalmi életben (40 éven túl is), igen lényegesnek tartom jó megjelenésüket. Az egyszerű apró és nagyobb minták variációi sok játékos összeállításra adnak alkalmat; az apró pepita- és nagyobb kockás szövetek, a könnyű, lágyan omló anyagok, pamutingek, durva kötésű kardigánok, pulóverek, bő szoknyák, egyenesszárú nadrágok, különböző formájú mellények. A rajzokon mindezek együttesen láthatók, s remélem kedvvel viselik ezeket a valóban egyszerű formákat. Lendvay Ilona Az alkohol kedvezőtlen hatása az anyagcserebetegségekre Szépségápolás kontaktlencsével KM Vérhas jeligére: Napjainkban a legtöbb problémát okozó bakteriális fertőző betegség, gondoljunk a Nyíregyházán lezajlott 1976-os dysenteriajárványra. Halmozottan hazánkban július, augusztus, szemptember hónapban fordul elő. Klasszikus tüneteit már Hyppokratesz leiYta: gyakori, véres-nyákos tenesmus- sal (fájdalmas, eredménytelen erőlködés székeléskor) járó székletürítés. A betegség lappangási ideje 1—7, leggyakrabban 2-4 nap. (Lappangási időn a fertőződéstől a klinikai tünetek felléptéig tartó Időt értjük.) A kórokozók székletszóródással terjednek, főleg élelmiszerek, víz, legyek, szennyezett kezek közvetítésével. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a betegség lezajlása után maradhatnak ba- cillusgazdák, akik környezetükben betegnek már nem számítanak, hiszen klinikai tünetek nincsenek. A megelőzés tulajdonképpen a lakosság időnkénti szűrésével megkezdődik (pl. a továbbtanuláskor, katonaság alatt, élelmiszeriparban, egészségügyben dolgozók kötelező szűrővizsgálata stb.). Mit kell tennünk a betegség megelőzésére? Személyi hygiénénkre, első- sorban a kézmosásra fokozottan ügyeljünk, hiszen élelmiszereinkre szennyezett kezünkről juthat legkönnyebben baktérium. Nagyon fontos környezetünkben a legyek irtása, hogy táplálékunkra ne jussanak. Élelmiszereinket csomagolnunk kell. Gyümölcseinket mossuk meg, ami nemcsak esz- tétikai szempont, hanem a dy- sentéria megelőzésének fő eszköze. A településhygiéniai Intéz- kedések maradéktalan végrehajtására kell törekednünk (például ásott W. C., szemétdomb, trágyadomb távolsága lakásunktól, ezek lefedése). Főleg a nem eléggé ellenőrzött hétvégi telkeinken vigyázzunk! Sokat tehetünk, ha a fent említett tünetek jelentkezésekor azonnal orvoshoz fordulunk, mert ezzel megelőzhető a járvány. Bár a dysenteria nap- jainkban jól gyógyítható betegség, előfordul főleg 0—2 éves lakosság körében halálozás is, ezért célszerű komolyan venni a megelőzés szempontjait, mert kényelmünkkel (kézmosás, gyümölcsmosás, légyirtás elhalasztá- sa, KÖJÁLL-előírások megszegése) magunknak, környezetünknek nagy kárt okozhatunk.
