Kelet-Magyarország, 1978. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-19 / 168. szám

Kenyerünk □ klasszikusan nagy nyári munkák — az aratás, a betakarítás, a szállítások — idejében járunk. Köztudott, hogy el­sősorban a mostoha időjá­rási viszonyok miatt az aratás — különösen a búza aratása — nem könnyű feladat az idén. A gyakori esőzések mindenütt késlel­tették a teljes beérést; a nyár eleji viharok megdön­tötték a gabonát és vannak olyan területek, ahol jelen­tős — több ezer hektárt érintő — belvízkárokkal is meg kell küzdeni. Magya­rán: minden jó szándék és jó előkészítés ellenére mint­egy 14 naipos késedelemben vagyunk a betakarításban. Jövő évi kenyerünkről van szó, amelyért a felelős­ségnek — e körülmények miatt is — társadalmi mé­retekben kell megmutat­koznia. Ez a „társadalmi fe­lelősség” elsősorban és ter­mészetesen magukon a gaz­daságokon nyugszik, hiszen a legközvetlenebb termelé­si érdekeket ők hordozzák. Ám az elmúlt években szá­mos hasznos és jó tapaszta­latot szerezhettünk arról, hogy az aratás, a betakarí­tás a társadalom minden tagjának egyéni ügyévé lett. A községek és városok tanácsi-politikai vezetése — hivatásbeli és ezért kézen­fekvő okokból — maximá­lis és hatékony segítséget tud nyújtani a gazdaságok­nak ; a betakarítások segí­tésében eredményesen mű­ködhetnek közre a külön­böző munkákban a helyi, társadalmi és tömegszerve­zetek, mint a KISZ, a szak- szervezetek, a népfrontbi­zottságok, azután az üze­mek szocialista brigádjai, az iskolák tanulói és a nép­hadsereg katonái is. Nem arról van szó, hogy ez a tár­sadalmi segítség megoldja a kombájnok több műsza­kos üzemeltetését, vagy ál­tala még gyorsabb és szer­vezettebb lesz a szállítás, mert mindez elsősorban a gazdaságok dolga és gojnd- ja. Hanem azt kell elősegí­teni, hogy az állami és ter­melőszövetkezeti gazdasá­gok minél zavartalanabbul végezhessék munkájukat. Azok, akik most a belvizes területeken mentik ami menthető, — az aratást is segítik. Azok, akik mindent megtesznek a javítások, az alkatrészellátás érdekében, vagy akik mentesítik a gaz­daságokat más teendők alól, hogy minden erőt a betakarításra koncentrál­hassanak, — az ország ke­nyerének biztosítását szol­gálják. □ helyi tanácsi és poli­tikai vezetés helyzet­felismerése, formali­tásoktól mentes, rugalmas és konkrét intézkedései döntően hozzájárulhatnak a gondok megszüntetéséhez. A lényeg az, hogy a segít­ségnyújtás tekintetében mindig az adott helyzetből, a nagy erőfeszítéssel dolgo­zó gazdaságok igényeiből és konkrét szükségleteiből kell kiindulni, hiszen ők tudják a legjobban, „hol szorít a cipő”, mi az, ami a munkák folyamatában akkor és ott a legfontosabb. Kádár János látogatása az óbudai termelőszövetkezetben Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára kedden délután elláto­gatott az Óbuda Mezőgazda- sági Kertészeti Termelőszö­vetkezetbe. Elkísérte a láto­gatásra Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. A vendégeket Pest megye, a szentendrei járás és a tsz vezetői fogadták. Varga Fe­renc, a szövetkezet elnöke és Márton Imre, a tsz párt- bizottságának titkára tájé­koztatójában elmondta, hogy a gazdaság csaknem 7000 ta­gú kollektívája mintegy há­romezer hektáron gazdálko­dik. Növekvő szerepet ját­szanak a főváros friss áru­ellátásában: hathektáros — 60 ezer négyzetméteres — budakalászi növényházuk termékeiből, paprikából, pa­radicsomból, uborkából éven­te 60 vagont szállítanák a budapesti piacokra. Fő üzem­águk a dísznövénytermesz­tés: évi 1—1,5 millió szál szegfűtermésükből például több mint 20 országba szál­lítanak. A gazdaság gyü­mölcstermesztéssel, és szarvasmarha-tenyésztéssel is foglalkozik. A tájékoztató után levetí­tették a tsz múltját és jele­nét bemutató filmet. Kádár János a látogatás során meg­tekintette a termelőszövetke­zet pünkösdfürdői és buda­kalászi növényházát. Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke ked­den a XXII. kerületbe láto­gatott. Elkísérte Méhes La­jos, a budapesti pártbizott­ság első titkára. A kerületi pártbizottság székházában Köbér Ferenc, a pártbizottság első titkára tá­jékoztatta a vendégeket a vá­rosrész mozgalmi életéről, gazdasági munkájának ered­ményeiről, az idei feladatok­ról. A mostani ötéves terv­ben több mint 1500, célcso­portos beruházásban elkészü­lő lakással gazdagodik a vá­rosrész. Ezenkívül a kerület vállalatai, üzemei, mintegy 600 munkáslakás építéséhez járulnak hozzá: ezek egy ré­sze a következő ötéves terv­ben készül el. A kerületben évente mintegy száz családi házat is tető alá hoznak, s ezek építését a jövőben is tá­mogatják. (Folytatás a 4. oldalon) Kis VITf zenei napok, tárlatok Általában holt szezon a nyár a kulturális intézmé­nyekben, ám egyre több he­lyen gondoskodnak nyáron is a közönség művelődéséről, szórakozásáról. Megyénk vá­rosaiban, járási székhelyein arról érdeklődtünk: mit aján­lanak az elkövetkező hetek­re? NYÍREGYHÁZA: a nyár főszereplője az ifjúsági park. Júliusban és augusztusban, csaknem negyven könnyűze­nei koncerten szólalnak meg az erősítők. Az együttesek felsorolása hosszú volna, csak a legismertebbeket említjük: Piramis, Mini, Corvina, Apos­tol. A szabadtéri színpad programját is a könnyű mű­faj jellemzi, itt lép fel július­ban Kovács Kati, augusztus­ban az Omega együttes. A pantomim kedvelői Köllő Miklóst és együttesét láthat­ják július végén, a néptánc iránt érdeklődők a BM Duna Művészegyüttes és az Állami Népi Együttes műsorai közül választhatnak. A komoly zene barátainak a debreceni ope­ratársulat mutatja be augusz­tus végén Puccini: Pillangó- kisasszonyát. KISVARDA: a júliusi prog­ramból a Jó estét nyár — jó estét szerelem című műsort emelték ki: Harsányi Gábor előadóestjét a Várszínházban. Augusztus közepén a Yala szovjet esztrádegyüttest fo­gadják, következő vendégük az Omega együttes lesz. Á KISZ Központi Művészegyüt­tes Rajkó zenekarának és szólistáinak is tapsolhat a kö­zönség, a komoly zene kedve­lői pedig a debreceniek Pillan­gókisasszony produkciójának. Az augusztusi programból ki­emelkedik egy tábor, melyre százhúsz színjátszórendezőt várnak az ország minden ré­széből. MÁTÉSZALKA: Lakatos József festőművész tárlatát több követi a nyár folyamán: Soltész Albert, majd Vincze László alkotásaival ismerked­hetnek a művelődési központ­ba betérők. A komoly zene kedvelőinek is ígérkezik program: a deb­receni MÁV filharmonikusok közreműködésével operaestet rendeznek számukra. A fiata­lok több beatkoncerten élvez­hetik a zene örömeit, s az if­júsági házban érdekes össze­jöveteleket rendez az ifjúsági klub. NYÍRBÁTOR: az augusztu­si zenei napok rendezvény- sorozatára készül a művelő­dési központ teljes erővel. NAGYKALLÓ: itt jelentő­sebb júliusi eseményként mindössze egy bálról kaptunk, hírt. Augusztusban egy ope­rettösszeállítás, majd Kazal László estje kínál vidám per­ceket. FEHÉRGYARMAT: júliusi programjukból a kertbará­toknak szóló — árusítással is egybekötött — kiállítást em­lítették. Ügyes kisgépeket és korszerű növényvédő szereket ismerhetnek meg az érdek­lődők. A hónap végén három Heves megyei amatőr képző­művész munkáiból nyílik ki­állítás, augusztus második fe­lében pedig a Hungária együttest fogadják. VASAROSNAMÉNY: jú­lius hátralévő napjaiban a Piramis és a Mini együttes ad hangversenyt. Itt is bemutat­ja műsorát Harsányi Gábor. A komoly zene barátai a Moszkvai zenekar koncertjét hallgathatják meg. Július vé­gére várják a beregszászi ven­dégek színházi produkcióját. A hónap utolsó két napján a művelődési házban és a Ti­sza partján rendezik a kis VIT-et — táncházzal, vetél­kedőkkel, ifjúsági bállal — amelyre megyénk valamennyi ifjúsági klubja elküldi kép­viselőit. Hasonló rendezvényt tartanak augusztus elején; amikor a járás ifjúsági klub­jainak tagjai randevúznak, vetélkednek, sportolnak és táncolnak az ifjúsági bálon. Augusztusban egy komolyze­nei hangversenyt rendeznek egy külföldi és a helyi kórus közreműködésével. A nyár végén pedig egy mulatságos, sok zenével fűszerezett estre várják vendégül Szuhay Ba­lázst és társait. BE — TGY Jól sikerült az első fél év a HUNNIACOOP kisvárdai ba­romfi-feldolgozó üzemében. Napi 50 ezer csirkét dolgoznak fel arab, olasz és osztrák megrendelésre. Képünkön: az exportüzemben csomagolnak. (Elek Emil felvétele) AZ ELSŐ FEL ÉV UTÁN Több figyelmet a tejtermelésre zés. Mindez azonban együt­tesen sem okozhat nagymér­tékű és tartós visszaesést. A legfőbb probléma abban ke­resendő, hogy a kisüzemek­ben már az elmúlt év végén is tapasztalható volt a te­hénlétszám csökkenése, és ez a folyamat úgy tűnik, to­vább tart. A szarvasmarha-állomány csökkenésének okait vizsgál­va sok mindenre lehet hivat­kozni, de a legalapvetőbb, hogy a takarmánytáp-ellátás nem volt megfelelő és ma sem az. A termelői kedvre, a takarmányhiány, a tápellátás rossz hatással van. Nem vé­letlen, hogy a megyei pártbi­zottság a közelmúltban ho­zott határozatában a takar­mánytáp-ellátás javítását is szorgalmazta, szorgalmazza. A tejipari vállalat a megyé­ben hatvan takarmánytáp- lerakatot üzemeltet, és szán­dékában áll a hálózat bőví­tése. A gabonatröszt viszont kapacitás hiányában nem tud ígéretet tenni a tápellátás növelésére. A tehénállomány szinten tartása és növelése nem csu­pán a1 tejtermelés fokozása szempontjából szükséges, de azért is, mert hosszú távon alapja a hústermelésnek, a szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztésének. Természetesen szükség van a tejtermelés to­vábbi növelésére is. Szabolcs- Szatmár megye a korábbi években országosan is élen­járt a tejtermelésben. Ennek a pozíciónak a megtartására nagy szükség van úgyis, hogy növekszik az egy tehénre ju­tó tejtermelés mértéke, más­részt növekszik a megye szektorai által értékesített áru tejmennyiség. A tiszakóródi Béke Termelőszövetkezetben 100 holdon termeltek káposztarepcét. A na- pokban végeztek az aratásával, a tervezett 15 mázsával szemben 19 mázsát takarí- tottak be hektáronként. (A felvételt a tiszakóródi művelődési ház fotószakköre készí- tette.) MA Csárdás a főtéren (2. oldal) Az egészségügy Szabolcsban (3. oldal) Lazar György a XXII. kerületben MEGYÉNK NYÁRI PROGRAMJÁBÓL A tejipar felvásárlása or­szágosan nyolc százalékkal nőtt az év első felében, az elmúlt esztendő azonos idő­szakához képest. Megyénk­ben ha szerény mértékben is, de a felvásárlásban egy százalékkal meghaladtuk az országos átlagot. A tejipari vállalat az elmúlt hat hó­napban összesen 664 ezer 865 hektoliter tejet vásárolt fel, 64 765 hektoliterrel töb­bet, mint tavaly ilyenkor. A tejtermelés és felvásár­lás ebben az összesítésben most még jó eredményt mu­tat, azzal biztat, hogy az egész évre tervezett 136 mil­lió liter tejfelvásárlás telje­sül. Van azonban az év el­ső feléről készült statisztiká­nak egy figyelmeztető ré­sze, ez pedig az, hogy szekto­ronként és összességében is a januári tejtermeléshez vi­szonyítva állandó a csökke­nés. Különösen a kisüzemek­nél kritikus a helyiét, és ez nem lehet senki számára sem közömbös, hiszen a tej­nek közel felét, 315 ezer hek­toliter, a tejipar onnan kap­ta, és a jövőben is a kis üze­mektől várja. Az első fél évben 1977-hez viszonyítva a felvásárlás a következő: ter­melőszövetkezetek; január: 123, június 110 százalék. Ál­lami gazdaságok; január: 112,3, június 108,5 százalék. Kisüzemek; január: 115,3, június 98 százalék. A tejtermelés csökkenésé­nek lehet, és van is magya­rázata. Tavasszal problémát okoz a téli takarmányozás­ról való átállás. Ugyanerre az időszakra esik jórészt az elletés, másrészt a kiselejte-

Next

/
Oldalképek
Tartalom