Kelet-Magyarország, 1978. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-18 / 167. szám

2 KELET-MAG YARORSZÁG 1978. július 18. Dokumentumfilmet forgatnak megyénkben Készül a film. (Cs. Cs. felvétele). A csapó beáll, kezében a kis tábla, rajta a felirat, mely később a vágókat majd tá­jékoztatja, s jelt ad a kez­désre: — Tanya — 7: felvétel in­dul! Árgus szemekkel figyeli a technikai személyzet, nehogy moccanni merjen valaki, mert az is behallatszik a magnóba. Előbb a szabadban, aztán a fóliasátor alatt ké­szül a felvétel, megismétlik, aztán mégegyszer megismét­lik ugyanazt a jelenetet. Több helyszínen, több szereplővel veszik fel a leendő film anya­gát. Csak a csapó igazít út­ba: Tanya — 8, tanya — 9, felvétel indul. Csendet ké­rünk! Járt iskolába? Dokumentumfilmet készít a Magyar Televízió a tanyák­ról. Mi a Nyírlugos-Szabad- ságtelepen felvett anyag forgatását lestük meg. A pro­dukció rendezője Korompay Márton. Irányításával 10 ré­szes sorozat készül hazánk tanyavilágáról. Kapusi Imre, a műsor szer­kesztő-riportere írta a soro­zat forgatókönyvét, ö kérde­zi a kamera előtt Danila Mi- hélyné tsz-tagot. — Járt iskolába? — Nem jártam — hangzik a válasz —, mert hatan vol­tunk testvérek, s én már 13 éves koromban arattam. Sen­kinek nem volt fontos, hogy írni-olvasni megtanuljunk. Záporoznak a kérdések: Ki beszélte rá, hogy felnőtt fej­Szombaton zárult Debre­cenben a VIII. Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny, amelyen 68 kórus, mintegy 4000 dalos vett részt. Egy hé­ten át, reggeltől késő éjsza­káig szállt a dal tizenhét nemzet énekesei ajkán az Aranybika Bartók-termében, szerte a városban és a me­gye nyolc nagyobb települé­sén, valamint Nyíregyházán is egy alkalommal. Városunkat a rendezők meghívására három diákkó­rus képviselte. A Vasvári gimnázium KISZ-kórusa, a Krúdy gimnázium vegyes ka­ra és a 4. sz. általános isko­la gyermekkara. Mindhár­man a 20. századi verseijy- ágban indultak, az ifjúsági kórusok, illetve a gyermek­karok kategóriájában. A középiskolás énekkarok szerdai sikeréről már hírt ad­tunk. A gyermekkarok ver­senyére szombaton került sor. Zsúfolt nézőtér és a Pet- rovics Emil vezette nemzet­közi zsűri előtt tizenegy jel tanuljon; Milyen érzés volt az, hogy már nem anal­fabéta; Hogyan segítette' a tsz a tanulásban; Milyen új­ságok, könyvek voltak a ke-1 zében, mióta megtanult ol­vasni? Daniláné beszél, őszintén, természetesen, felemlegeti az egykori szennyespusztai múltat, meg azt a lehetősé­get, amit a tsz-től kapott, hogy ne maradjon tanulatlan ember. Majd idős Pósán Györgynét és ic}ős Debreceni Istvánnét faggatja a szer­kesztő-riporter: esti iskoláról, kirándulásról, szabad időről. Az életforma változása Mi a sorozat célja?. — kér- deztük Kapusi Imre szerkesz­tőt. — Ez tulajdonképpen egy filmszociográfia. Főszerep­lője a tanya. Kialakulását, történetét, a gazdálkodás és az életforma változásait vizs­gáljuk. Megnézzük, hogyan alakult az állami gazdasá­gokban, a szakszövetkezetek­ben, a tsz-ekben dolgozók, il­letve az egyéni gazdálkodók élete. Az életforma változásá­ra, és elsősorban művelődé­sükre figyelünk. Hol tartanak jelenleg a felvételek előkészítésében? — A nagyján túl vagyunk, hét rész anyaga van készen. Az ország hét tanyás megyé­jében forgattunk, úgyneve­zett szórt, sor- és bokorta­nyákon. Hiányoznak még például a légifelvételek: fel­énekkar, közöttük négy kül­földi szerepelt. A délutáni döntőbe már csak hatan ju­tottak be. Négy óra is el­múlt, amikor — zúgó vastaps közepette — ismertették a zsűri döntését, hogy a maxi­mális pontszámot elért és rendkívüli teljesítményt nyúj­tó bulgáriai, kazanlaki Iskra gyermekkar és a miskolci 6. sz. iskola énekkara mögött a nyíregyháziak második díjat nyertek, igen magas, 94 pon­tos eredményükkel. A szombat esti díszhang­versenyen ismét szerepelt a kategóriagyőztes Vasvári-kó­rus, Belényesiné Ferenczi Er­zsébet vezetésével. Kiosztot­ták a díjakat, közöttük a zsű­ri karnagyi díjait, melyeket a verseny célkitűzéseit leg­jobban megvalósító karna­gyok részére alapítottak. Nagy elismerése városunk szépen fejlődő kóruskultúrá­jának, hogy mindhárom kó­rusvezetőnk, B. Ferenczi Er­zsébet, Gebri József és Szabó Dénes is elnyerte e díjat. E. T. szállunk majd Nyíregyháza felé, hogy a bokortanyák te­lepülési szerkezetét is be­mutassuk. Volt-e maradandó élménye a tv-stábnak a szabolcsi for­gatás során? — Nekem igen. Sokféle ha­gyományt őriz még ez a vi­dék, például a kenderdörzsö­lés, a kukorica- és a toll- fosztás hagyományait, ame­lyeket csak itt találtunk meg. És rokonszenves volt halla­ni: mennyit változott itt az élet, ahol olyan mélyről in­dultak. Értesül róla az ország Szabadságtelepen, az egy­A megyében öt önálló ci­gány-óvodai csoport műkö­dik. Az óvodás korú cigány- gyermekek 20 százaléka ré- szesül óvodai nevelésben. Ennek pótlására az első osz­tályba lépő gyermekeknek egyéves iskola-előkészítő tan­folyamokat szerveznek az idén is. Az iskolás cigány- gyermekek tanulását, életkö­rülményeik javulását segítet­te a megyei tanács végrehaj­tó bizottságának anyagi tá­mogatása, melynek következ­tében nőtt a napközi ottho­nokban, diákotthonokban el­helyezett gyermekek száma. Nagyobb arányban részesül­nek tankönyv-, tanszer- és ruhasegélyben. A legújabb adatok szerint a cigánytanulók 39—41 szá­zaléka végzi el az általános iskola 8 osztályát. A rend- szertelen iskolába járás miatt tanévenként 8,5 száza­lékuk ismétel osztályt, 9,4 Magyar János 22 éves bal- kány-abapusztai lakos már mint börtönlakó állt a bíró­ság elé, ugyanis korábban hi­vatalos személy elleni erő­szak miatt 8 hónapi szabad­ságvesztésre ítélték. Magyarnak a büntetés megkezdésére Idézést küld­tek, de mivel jelentkezési kö­telezettségének nem tett ele­get, elrendelték elővezetését. Ez év február 1-én rendőrök jelentek meg Magyar laká­sán, ám ekkor Magyar fel­kapta az asztalon lévő kést és azzal fenyegetőzve kije­lentette: engem aztán nem visztek sehova! A rendőrök felmérték a helyzetet, s mivel a konyhá­ban egy 2 éves gyermek is tartózkodott, segítségért men­tek. Kis idő elteltével négy rendőr érkezett Magyar la­kásához, aki ekkor már az udvaron állt és egy vasvillá­korl Szennyespusztán ma közel ezren élnek. Míg a fa­luban, — Nyírlugoson a köz­ség több mint fele az egyéni gazdálkodás útján maradt — a tanyán a közös mellett dön­töttek. Szembetűnőek az életformaváltozás jegyei. 1960-ban a felnőtt lakosság kétharmada írástudatlan volt. A tsz támogatásával ezt nagyrészt felszámolták. Most ifjúsági klub, könyvtár, iól szereplő pávakör, citerazene­kar, gyermekzenekar, tánce­gyüttes működik. Mindezek­ről az egész ország értesül majd a jövő év elején induló dokumentumfilm-sorozatból B. E. százalékuk marad osztályo- zatlanul. Külön dolgozók esti osztályait szervezték meg azok számára, akik túlkoro- sak. Itt évente még 8—10 százalékuk végzi el az általá­nos iskolát, összességében 50—55 százalékuk, ez évente 600—650 cigánytanulót jelent, akik többsége inkább dolgoz­ni akar, egy részük pedig szakmunkásképző intézetbe jelentkezik. A középiskolák­ban és szakmunkásképző in­tézetekben tanulmányi ösz­töndíjban, segélyekben ré­szesülnek. Az eredményesebb pedagó­giai munkát, a cigánytanulók nevelését kedvezően befolyá­solja a velük foglalkozó ne­velők fokozott anyagi és er­kölcsi megbecsülése. A leg­utóbbi tanévben csaknem 300 nevelő 800 ezer forint cél ju­talomban részesült, mert lel­kiismeretesen és eredménye­sen foglalkoztak a cigányta­nulókkal. val várta az érkezőket. A többszöri felszólítás is ered­ménytelennek bizonyult. Ma­gyar támadó magatartásával nem akart felhagyni, sőt ve­szélyesen közeledett a rend­őrök felé, miközben sértő ki­jelentéseket tett. A távolság rohamosan csök­kent Magyar és a rendőrök között, amikor riasztó lövés dörrent. A lövéstől Magyar megijedt és futni kezdett. Rövid üldözés után acélbi­lincs fogta le a támadó kezét. A bíróság Magyar Jánost bűnösnek találta visszaeső­ként, felfegyverkezve elköve­tett hivatalos személy elleni erőszak bűntettében és ezért 1 év és 4 hónapi szigorított börtönben letöltendő szabad­ságvesztésre ítélte, mellék- büntetésként a közügyektől két évre eltiltotta. Az ítélet jogerős, (m. f.) Mocsár< Gábor nemcsak szociográfiai ihletettségéről, de igen jó humorérzékéről is nevezetes, ízig-vérig mai író. Valóságérzéke még az olyan abszurd alapötletre épített munkájában sem hagyta cserben, mint az 1966-ban megjelent szatiri­kus kisregény, az Illetlenek (megtalálható a Pávatoll c. kötetében), mert a képtelen kalandok sorozata jószeri­vel csak ürügy számára a fonákjelenségek, visszás em­beri magtartások, kölcsö­nös értetlenségek kifigurá­zásához. Alakjait kevés szóval karikírozóan jellem­zi, s a számtalan jól meg­figyelt, életszerű mozzanat­ban bővelkedő jóízű mese­szövése nemegyszer még a történet abszurditásait is feledteti. (Kevésbé a kiin­dulási helyzet lehetetlensé­gét, t. i. hogy póruljárt hő­sei napidíjkivárás céljából mentek fürdőzni, nem any- nyira a nagy meleg miatt... vagy ez volt már közel más­fél évtizede is a legfőbb abszurditás ?) A kisregényből — melyet már megjelenésekor nagyon filmszerűnek talált a kriti­ka -j- most a rutinos Mam- cserov Frigyes készített egy habkönnyedén szórakoztató, helyenként igen mulatságos tévéfilmet. Azonban szinte Ha valaki rossz, alkal­matlan módon igyekszik megoldani élete gondjait, törvényszerűen zsákutcába jut. Vladimir Párái regé­nyének hőse, Jacek Jóst vegyészmérnök is erre a sorsra jutott. A regényből Katapult címmel készült hangjátékban meg is hal, miként sejteni lehet. A har­minchárom éves férfi si­várnak érzi házasságát, unalmasnak az életet, mun­káját egyhangúnak, rutin- feladatok sorának. Mind a szakmájában, mind a ma­gánéletben azzal akar for­dulatot kicsikarni, hogy előbb a magánéletén akar változtatni. Keresni kezdi azt a nőt, aki — úgy érzi — majd segíteni tud rajta. Egyszerre többel (héttel- nyolccal) tart kapcsolatot, akik különböző helységek­ben laknak. Mire ráébred, hogy mégis a feleségét és a kislányát szereti mindenki­nél jobban, sőt egyedül csak őket szereti, már tulajdon­képpen késő. Felesége is el- hidegül tőle. S mert a fér­fi cselekvését eddig is a kapkodás, a kellően át nem gondolt tettek uralták, ha­lálát is a sietség okozza, előbb oldja ki magát a re­pülőgép üléséből, mint sza­bad lett volna. Sietni akart vissza a családjához végleg, de a csatlakozást örökre le­késte. Mint a cselekmény szán­dékosan részletezett ismer­tetéséből is látható, a téma nem új, az útkeresés mód­jai sem azok. A szituációk, helyzetek hasonlóképpen ismerősek. Ami érdekes, megragadó a hangjáték­ban: a női arcképcsarnok. A sokféle jellem, a sokféle akarat megnyilatkozása; melyek mind egy irányban tartanak; újabb házasság felé irányítják, szerény ha­kizárólag a kalandfűzér cselekményelemeire, s a helyzetkomikumok bevált — és jórészt elkoptatott — kiaknázási módjaira helyez­ve a hangsúlyt, a szatíra mondhatni teljesen elsik­kadt, s lényegében egy jó közepes filmburleszk szüle­tett. (Ami már önmagában is jelentős azért, gondol- junk csak a műfajilag né­mileg rokonítható, rossz emlékű Űthenger teljes fi­askójára.) A produkciót a maisága is élvezhetőbbé segített ten- ni. A kisregényhez képest kényszerű rövidítések elle­nére egy-két cselekmény­szál elvarratlan maradt. Tetszett viszont a végső ki­magyarázkodásnak csupán snittekkel történő montá- zsos bemutatása és a kitű­nően poentírozott befejezés. A népes szereplőgárdából még a főszereplőknek sem volt némileg egyéníteniök a burleszkfigurákat, igyekez­tek ezt azonban a lehető­ség szerint megtenni. A re­mekül idomított kutya tel­jesítményét pedig külön megcsodálhattuk. Dicsére­tet érdemel Lukács Lóránt operatőri munkája, már csak az egyáltalán nem szokványos helyzetek kitű­nő fotografálása miatt is. Merkovszky Pál tározottsággal vagy akara- tosan, magabiztosan, újabb lekötöttség, újabb de mégis azonosnak tűnő korlátok, női akaratok szorítása közé. Ekkor döbben rá, hogy ide­genek neki ezek a nők, semmi köze hozzájuk. A sokféle' nő mindegyikét né­hány vonással, de nagyon karakterisztikusan rajzolta meg az író. A hangjátékban közreműködő színésznők tehát jó alapot kaptak az ábrázoláshoz, a figura fel­építéséhez, mégis az a vé­leményem, hogy a rádiójá­tékot az ő színes művészi egyéniségük, hangkultúrá­juk emelte magasabb rang­ra. Nyár van. Ezt inkább ab­ból vehetjük észre, hogy több lett a délelőtti adások­ban a gyermekeknek szánt műsor, kevésbé a napsüté­ses órákból. A népszerű Si­nus kapitány újabb kaland­jait adja közre most kez­dődött sorozatában a gyer­mekrádió. Megejtő módon elegyedett az előző történe­tekben a meglepő, a fan­tasztikus a realitással. Va­lahogy oly módon, hogy a gyermek közben tudta: me­se ez, de olyan mese, amely, vagy amelynek részletei egyszer majd valóra válhat­nak. A fantázia birodalma a legvonzóbb világok egyi­ke a gyermekek számára. Ezért is kedvelik a gyere­kek az ilyen rádiójátékot, s mert a gyermek képzelő­ereje szinte határtalan, a sorozatokat különösen sze­retik. Ezért örülhetünk mi, felnőttek is Sirius kapitány új történeteinek: nemcsak ábrándozni, hanem gondol­kodni, a világról vélekedni is tanítja majd gyermeke­inket ez a sorozat. Seregi István A tiszalöki Üj Élet Horgász Egyesület július 16-án a köz­ség alatt húzódó holtágon tartotta hagyományos évi horgászversenyét. Reggel 7 órakor a verseny színhelyén 40 felnőtt és ifjúsági horgász nevezett. A felnőtteknél a do­bogó legfelső fokára 1637 ponttal Fleischel László ke­rült. A második helyezés tu­lajdonosa Tóth Miklós 1520 pontot gyűjtött. A harmadik 14H ponttal Köti László. Az ifjúsági versenyzőknél az el­ső helyezett Csikai Csaba (le­győzve a felnőtt versenyző­ket is) 1973 pontot „horgá­szott” össze. Második Berta­lan Attila 792 ponttal. A har­madik helyezés gazdája Sas- di László 445 pontot szerzett Második díj Debrecenből Nyíregyházi diákkórusok sikere A Nyíregyházi 4. sz. Általános Iskola kórusa a debre­ceni felvonuláson. Ösztöndíj, segély, napköziotthon Tanuló cigányok Vasvillával támadt a rendőrökre Főszereplő: a MA Horgászverseny

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom