Kelet-Magyarország, 1978. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-16 / 166. szám

VASÁRNAPI MELLÉKLET 1978. július 16. 0 „Mit tegyek?” és „Érzékeny arcbőr” jeligére: mindketten szeplők eltüntetésének mód­járól kérdeznek. A szeplő nagyon sok esetben nem te­kinthető szépséghibának, mert sokszor érdekesebbé, vonzóbbá teszi az arcot. Fő­leg a napfény csalja elő a barna foltocskákat. Ha kis mennyiségben vannak, törőd­nünk nem érdemes velük, vagy pedig használhatónk minden drogériában besze­rezhető fényvédő krémet. Ha nagy mennyiségben van az arcon szeplő és kozmetikai problémát okoz, célszerű a bőrgyógyászat kozmetológiai szakrendeléséhez fordulni. „Várom a választ” jeligére: nőgyógyászati szakrendelés­hez forduljon a tabletták fel­írása miatt. „Bizonyosságot szeretnék” jeligére: az ön által leírt vizsgálatok nagy valószínű­séggel kizárják, hogy ott da­ganat lenne. Aggodalmát közölje körzeti orvosával, aki — bizonyos vagyok benne — szükség esetén elirányítja egyéb vizsgálatokra. Ha nem színtartó a ruha Kártérítés és értékcsökkenés A vásárló szavatossági jo­gát ma már viszonylag köny- nyen tudja érvényesíteni: a hibás termékeket az esetek töbségében kisebb vitával, vagy anélkül megjavítják, ki­cserélik, esetleg visszatérítik a vételárat, ritkán pedig él­nek azzal a lehetőséggel is, hogy árát arányosan csök­kentik. Vannak azonban olyan esetek is, amikor szavatossá­gi igényünk érvényesítése ez­zel mégsem zárul le. Ilyen eset például az, ha a hibás áru a vásárlónak kárt okoz. Efféle helyzetet nem nehéz elképzelni: egy nem színtartó ruha elszínezheti, „megfoghatja” fehérneműn­ket, egy hibás képcső a tele­víziós kézülékben nemcsak robbanást, hanem tüzet is okozhat. Az így keletkezett kár megtérítését az új Polgá­ri Törvénykönyv rendelkezé­se szerint szintén követelhet­jük. Igaz, ez az eljárás nem olyan egyszerű, mint a hibás termék cseréje. Más esetekben viszont elő­fordulhat, hogy a vásárló kényszerül fizetni értékcsök­kenés címén. Bár az ilyen esetek ritkák, nem árt tudni a következőket. Ha egy áru minőségét kifogásoljuk, pa­naszunkat jogosnak ítélik, s így a terméket kicserélik vagy árát visszatérítik, akkor nem kell megfizetnünk a ter­méknek azt az értékcsökke­nését, amelyet annak rendel­tetésszerű használata okozott. Akkor azonban, ha a termék értéke a rendeltetésszerű használat körén kívül eső ok miatt csökkent, csere esetén követelhetik tőlünk az érték- csökkenés összegét, illetve a vételár visszatérítésekor ezt levonhatják a nekünk megfi­zetendő öszegből. Ilyen eset — tehát a rendeltetésszerű használat körén kívül eső ok miatt bekövetkezett érték- csökkenés — például az, ha már a hibás kabátot mondjuk egy szög kiszakítja, vagy ha az autónkkal, amely szintén hi­bás volt, és a kereskedelem kész kicserélni, ráadásul ka­rambolozunk is. Ezt az ér- tékcsökkenést csere, vagy a vételár visszatérítése esetén a vásárlónak kell megfizet­nie. G. Zs. Áz erkély a lakás része Denevérujjas pulóver A laza kötésű, lebegő ujjú pu­lóverek egyéniségünkhöz igazít­va, alkalomnak megfelelően könnyen változtathatók. A váll­részen a bőséget sodrott zsinór­ral, a sorok között 2 cm távol­ságban átbújtatva összehúzzuk. Lurex fonalból estivé varázsol­hatjuk, színes pamutfonal sod- rattal, nyaraláshoz kánikula-pu­lóverré alakíthatjuk a pasztel- színekből készített kis pulóverün­ket. Hozzávaló: 10 dkg narancs­sárga, 3—3 dkg világoskék, orgo­nalila „Ámor” moherfonal, 2,5-es, 3,5-es kötőtű, 3-as horgolótű. Alapminta: lustakötés: mind­két oldalon sima szemeket kö­tünk. Szempróba: 22szemX34 sor=10 cm. Háta: világoskék fonalból 2,5-es kötőtűvel 86 szemre kezdjük, 1 sima, 1 fordított patentmintával 6 cm magas derékrészt kötünk, 3 cm elérése után lila fonallal folytatjuk a patentrészt. A mun­kát 3,5-es kötőtűvel, narancs- sárga fonallal, alapmintával folytatjuk. Az első sorban 6 sze­met szaporítunk. Mindkét olda­lon, minden 4. sorban szaporí­tunk 36X1 szemet. Kezdéstől szá­mított 49 cm elérése után vállfo- gyasztás, az oldalszéleken, min­den 2. sorban fogyasztunk 5X3, 10X4 szemet. Kezdéstől számított 58 cm elérése után a meglevő 54 szemet tartaléktüre tesszük. Eleje: a Tiátrésszel azonos szín­nel, szem- és sorszámmal, min­tával készül. Középen, kezdéstől számított 53 cm elérése után tar­taléktűre veszünk 30 szemet, majd ennek mindkét oldalszélén, minden 2. sorban 5X2, 2X1 sze­met. összeállítás: az oldalszéleket az x jelzésig, a vállrészeket, szem- és sortalálkozás szerint az alapszínnel azonos fonallal ösz- szevarrjuk. A nyakrészen a tarta­lékszemeket kiegészítjük 120 szemre 2,5-ös kötőtűvel, 1,5 cm lila, kék színnel (3 cm), lusta­kötéssel szegőpántot kötünk. Az ujjkivágás szélszemelt 3-as hor­golótűvel körbehorgoljuk: 1 rö­vidpálca, 3 egyráhajtásos pálca a következő szemre. A váll be- íűzőzslnór körülbelül 70 cm hosz- szú. Hasznos szórakozás szabad időben Ha végigsétálunk az utcá­kon, kevés olyan erkélyt lát­hatunk, amelyet korszerűen, a célnak megfelelően rendez­tek be. Vannak elrettentő példák is, amikor lomtárnak használják az erkélyt. Rossz bútordarabok társaságában békésen pihen a seprű, a vö­dör, a szeméttároló stb. Le­hangoló látvány az erkély korlátaiba befűzött színeha- gyott vászonrongy, gyékény is. Pedig az erkélynek egészen más rendeltetése van. Az íz­lésesen berendezett, zöld nö­vényekkel díszített, hangula­tos erkély kellemes kiegészí­tője a lakásnak, ahol a család apraja-nagyja levegőzhet, sőt, dolgozhat. így például a há­ziasszony ott végezheti el a varrási, háztartási teendői­nek egy részét (burgonyahá­mozás, borsó- és zöldségtisz­títás stb.). De nagyszerűen felhasználható arra is, hogy a gyermek ott végezze el isko­lai feladatait, vagy a jó le­vegőn olvasgatással, játék­kal töltse el az idejét. A reg­geli és esti torna elvégzésé­re, napozásra is alkalmas az erkély, a pólyásbabát is-ott le­vegőztethetjük. Ha a gyer­mek már járni tud, megfele­lően gondoskodjunk bizton­ságáról, nehogy kiessen az erkélyről, pl. szereljünk fel pótkorlátot, díszlécet, virág­tartót stb. Hogyan tehetjük széppé, hangulatossá az erkélyt? Elő­ször is takarítsunk ki onnan minden holmit, amely nem oda való. Ha szükséges, fes­sük ki, hogy tiszta legyen. Az erkély rácsait is fessük át új­ra, szemet nyugtató zöld színnel. Ne sajnáljuk a pénzt arra sem, hogy új, színes vá- szont, vagy gyékényt húzzunk a rácsok közé. Szereljünk fel az erkély falára világítást, hogy este is kint tartózkod­hassunk, olvasgathassunk. Az erkély berendezésére ne használjunk tönkrement, ré­gi bútorokat, rozoga székeket. Nem esztétikus látvány és az ott-tartózkodás sem olyan kellemes, mintha szép kör­nyezetben lennénk. Vásárol­junk az erkély méreteinek megfelelő kisebb-nagyobb kerti bútort, nyugszéket stb. Kevés költséggel, kis ügyes­séggel, magunk is barkácsol­hatunk kerti bútorokat. Hangulatos díszei az er­kélynek a növények. Mielőtt azonban virágokkal díszíte­nénk, nézzük meg, milyen életfeltételeket tudunk bizto­sítani ott a növényeknek, északi vagy déli fekvésű-e az erkélyünk, huzatos-e vagy zárt. Kalocsa nevének hallatára a paprika és a népművészet jut először eszünkbe. A sok­virágú, tarka kalocsai hímzés és a kalocsai pingáló asszo­nyok falfestészetének híre messze földre eljutott. Kalo­csán korán kialakult a házi- iparszerűen idegenforgalmi, illetve kereskedelmi célból előállított „népművészeti” áruk termelése. Az iparsze- rűen termelt, kereskedelmi igényeket kielégítő „portéká­val”, annak minden motívu­mával a hivatásos néprajz- kutatók nem értettek egyet. Dr. Bárth János múzeum­igazgató a „Korai kalocsai hímzések” című, most meg­jelent könyvében visszanyúl a piacra termelés előtti kor­ba. Bevezető tanulmányával és több mint háromnegyed­száz színes rajzzal azt a mű­vészetet mutatja be, amelyet a nép a maga -szükségletére, sajátos ruhaféléinek díszíté­se céljából alkotott meg. Milyen virágokat tegyünk az erkélyre? A korlát mentén inkább alacsony, hosszú ide­ig virágzó növényeket ültes­sünk keskeny faládákba. A ládák aljára tegyünk fóliát, hogy öntözéskor a víz ne csu­rogjon le. Nemcsak az erkély korlát­ja mellé és az alapzatra te­hetünk virágos ládákat, cse­repeket, hanem a falra is sze­relhetünk ízléses virágtartó­kat, amelyeket magunk bar­kácsolhatunk falapokból, ko­vácsolt vasból, faágakból, láncból stb. F. K. Ezek nem azok a hímzések, amelyeket agyonünnepelt a sajtó. Ezeket alig ismeri a nagyközönség, sőt a néprajz­zal foglalkozók egy része előtt is most tárult fel. A ki­advány célja az, hogy a ke­vés színt használó, viszony­lag korai kalocsai hímzések mintáit széles körben megis­merhesse minden érdeklődő, a hímzők egyre nagyobb tá­bora pedig felhasználhassa azokat. __ A könyvben — bő illuszt­rációval — helyet kaptak a nőviseletek, mint az ing, ing- válldíszítések, az ujjasok, blúzok, kötények, főkötők, zsebkendők, valamint az ágyi, lakásbeli és háztartási ruha­félék. A könyv írója ismerte­ti a korabeli színek, kompozí­ciók, technikák alkalmazását is a jól másolható minták mellett. A hímzést kedvelők nagy örömére szolgálhat Bárth János „Korai kalocsai hímzések” című könyve. 8. Á fénymérő Már eljutottunk odáig, hogy optimális körülmények között jól exponált, éles képet tudunk készíteni. A Jő fényképezőgép még nem minden, egyéb kiegé­szítő tartozékok is szükségesek. Legfontosabb a fénymérő. Saj­nos, a fény mennyiségét a leg­több esetben nem lehet „süt a nap, vagy nem süt a nap” ala­pon megítélni. Még többéves gyakorlattal sem lehet megítél­ni pontosan a fényviszonyokat, különösen nem belső felvételek­nél. A kisebb eltérés fekete-fehér felvételeknél többé kevésbé még helyrehozható, de színes felvé­teleknél biztos színeltolódást okoz. A fénymérőknek két alaptípu­suk van. A szeléncellás fénymé­rőkben fény hatására áram ke­letkezik, ennek erősségét a mű­szer egy skálán kimutatja. A másik típusú fénymérőben már áramforrás van, például egy gombelem, Itt az áramerősséget fényérzékeny kadmiumszulfit cella szabályozza. Minden fény­mérőn be kell állítani a film ér­zékenységét. Ezután a műszer megmutatja, hogy a mért felüle­ten mennyi a fény, s ennek mi­lyen blende és expozíciós idő fe­lel meg. A fénymérő használata is gya­korlatot igényel, mert nem mindegy, hogy a képfelület me­lyik része felé irányítjuk a fény­mérőt. Ha a téma egyenletes vi- lágítású, akkor közvetlenül, egyetlen méréssel megállapíthat­juk a helyes expozíciós értéket. Nehezebb a feladatunk, ha a té­ma ellentétes világítású. Például egy utca egyik oldala napsütés­ben, a másik árnyékban van. Ebben az esetben vagy lemon­dunk az egyik oldal árnyalatai­nak ábrázolásáról, "vagy a mért szélső értékek középarányosát vesszük figyelembe. Tehát ha az árnyékban a fénymérő 2,8-as re­keszt, a napsütötte részen pedig U-est mutat, akkor 5,6-os nyílást használunk. Legjobb, ha a téma általunk legfontosabbnak Ítélt részén, például a modell arcán mérjük meg a fényt. Szabadban kissé a föld felé irányítjuk a mű­szert, mert ha az égbolt nagyon erős fényét is mérjük, helytelen értéket kapunk. Az eddigiekben leírt módszer, azaz a gép mellől a témára irányuló fénymérés az úgynevezett indirekt mérés. Di­rekt fényméréskor közvetlenül a fényforrás felé, például a nap vagy a reflektor felé fordítjuk a műszert, de előbb a diffuzort (a gépre szerelt fényvédő, fehér színű lapocska) a fénymérő ab­laka elé húzzuk. Ez nagyon fon­tos, mert csak így kapunk he­lyes adatokat, sőt a diffuzor hiányában az erős fény tönkre is teheti a fénymérőt. Mindkét mérési módszer jó, de legponto­sabb az utóbbi, a direkt fénymé­rés. A kereskedelemben több fény­mérő típus kapható. A szeléncel­lás fénymérő hátránya, hogy idő­vel a szeléncella kimerül, így nem mutat pontos értékeket. Cseréje csak szervizben lehetsé­ges. A kadmiumszulfid cellával működő fénymérőben az áram­forrás gombelem, amit házilag is ki tudunk cserélni. Legjobbak a Weimarlux és a Lunasix típusok. (Képünkön különféle fénymé­rők.) Következik: Közelfényképezés. V. A. Kézimunkakedvelőknek Korai kalocsai hímzések KM Hangulatos, virágos pihenőhely FOTÓSAROK

Next

/
Oldalképek
Tartalom