Kelet-Magyarország, 1978. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-16 / 166. szám

Megyeszerte aratják a búzát Befejezés előtt az őszi árpa betakarítása A mienk Á z „enyém” és a „mienk” közötti feltételezett csatá­ban egyelőre az előbbi van kedvezőbb helyzet­ben. Az okot, vagy inkább az okokat igencsak nehéz meghatározni. Annyi a bizonyos csupán, hogy ez esetben is folyamatról van szó. A szemlélet, a gondolkodásmód változá­sáról vagy torzulásáról. A „mienk”-et hivata­losan társadalmi tulaj­donnak nevezik. És meg­lehetősen gyakran elhang­zó kívánság, hogy óvjuk, védjük a közöset — ne legyünk passzív szemlélői megkárosításának. Mert sikkasztásról, apróbb lo­pásokról meglehetősen gyakran hallunk ismerő­seinktől, barátainktól. Megvonjuk a vállunkat, széttárjuk a kezünket — mint mindig, ha olyat hallunk, ami tulajdonkép­pen nem meglepő szá­munkra. Csak kisegítő, kiegészí­tő intézkedéseket javasol­hat az, aki megpróbálja féken tartani, féken tar­tatni a társadalomét ron­gáló ösztönöket. Javasol­hatja például az ellenőr­zés szigorítását, követke­zetessé tételét. Jogosan. Az időszakonként vissza­térő kontroll manapság, amikor a tudat még nem tart ott, ahol tartania kel­lene, eredményre vezető megoldás lehet. Az ideális természete­sen az lenne, ha minden­ki tudatosan, meggyőző­désből ügyelne rá, ami közös. Ám amíg messze ez a megálmodott hely­zet, csupán az ellenőrzés, a szigorú kontroll kínál­kozik eszközül a társa­dalmi tulajdon védelmé­re. Ha ez megvalósul, mindig és mindenütt va­lóságosabb alapról indít­ható meg a harc a szem­lélet átalakításáért. A gondolkodásmód formá­lásában a különféle elő­adások, a követelmények ismertetése azonban csak az első lépés lehet Ügy is mondhatnám, itt nem is annyira felvilágosító, mint inkább pedagógiai munkára van szükség. A szó legszorosabb értelmé­ben. T ehát létezik az el­lenőrzés és a ne­velés, mint egy­másból következő, egy­mást kiegészítő eszközök arra, hogy a társadalmi tulajdon valóban a társa­dalomé legyen. Az állam­polgároké, akik legalább annyira a sajátjuknak ér­zik a közös javakat mint a személyi tulajdonuk tárgyait. Az ideális meg­oldás nem lehet más: a két eszköznek — az el­lenőrzésnek és a nevelés­nek — együtt és egyszer­re kell hatnia. Folyama­tosan és mindenhol. M. P. Jimmy Carter amerikai el­nök — NSZK-beli hivatalos látogatása közben, Frankfurt am Main-ból jövet — szom­baton délután 4 órás látoga­tásra Nyugat-Berlinbe érke­zett. Az Egyesült Államok elnöke a tempelhofi repülő­térre — a város amerikai szektorába — érkezett, ahol a Nyugat-Berlint .megszálló három nyugati határom ka­tonai városparancsnokai, va­lamint Dietrich Stobbe kor­mányzó-polgármesterrel az élen vezető nyugat-berlini politikusok fogadták. A látogatás politikai tartal­mának legfontosabb pontja — amint azt amerikai részről hivatalosan közölték — min­denekelőtt az amerikai jelen­lét és jogok demonstrálása Nyugat-Berlinben, illetve „a berlini térségben”, s annak hangsúlyozása, hogy Wash­ington és személy szerint Carter elnök „a nyugati vi­lág bástyájának és elválaszt­hatatlan részének” tekinti a várost. Az Egyesült Államok „négyhatalmi jogait” kíván­ják kifejezésre juttatni még azzal is, hogy az elnök kü- löngépe éppen az amerikai szektor területén szállt le. A speciális jelleget — Dietrich Stobbe kormányzó-polgár­mester megfogalmazása sze­rint a „különleges viszonyt” Nyugat-Berlin és Amerika között — húzták alá azzal is, hogy egyértelműen propa­gandacélokból kiindulva, amerikai stílusú, tehát „ott­honi levegőjű” vitaprogramot szerveztek a kongresszusi csarnokban Carter számára. Helmut Schmidt kancellár és Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter részvételé­vel Bonn a Carter-látogatást viszont eleve a Nyugat-Ber­lin és a Német Szövetségi Köztársaság közötti „különle­ges viszony” újbóli igazolásá­ra kívánta felhasználni, an­nak ellenére, hogy ez nyil­vánvalóan ellentmond a vá­rosra vonatkozó, 1971-ben aláírt négyoldalú egyez­ménynek, amely félreérthe­tetlenül kimondja, hogy Nyu­gat-Berlin nem része az NSZK-nak és nem kormá­nyozható általa. A bonni po­litikai vezetés ennek megfe­lelően elégedetten fogadta — s ennek Nyugat-Berlinben is hangot adtak —, hogy Carter elnök szerint „senkinek nincs semmiféle joga kifogá­solni” Schmidt kancellár je­lenlétét nyugat-berlini láto­gatásán. A vállalatok termelési ter­veik elkészítésével egy idő­ben döntenek arról is, hogy miként gondoskodnak dol­gozóik munkakörülményei­nek folyamatos javításáról. Különös gondoskodással ve­szik körül a női munkavál­lalókat és a fiatalokat. Tá­mogatják a nagycsaládoso­kat, a gyerekeiket egyedül nevelő szülőket is. A Fémmunkás Vállalatnál Nyíregyházán és a balkányi telephelyen hatszázhuszon- heten dolgoznak. A vállalat árbevételi terve 236 millió fo­rint. A műhelyekben, irodák­ban dolgozók téli munkakö­rülményeinek javítása érde­kében összefogtak a szom­szédos MEZŐGÉP vállalat­tal és a Hajtóművek és Fes­tőberendezések Gyárával. Ugyancsak megkésve kez­dődhetett ebben az évben az aratás. A június végi rajt elmaradt, és csak július ele­jén indultak meg a kombáj­nok, először az ősziárpa-táb- lákon. Ez a késés a kedvezőt­len időjárás számlájára írha­tó. Kevés olyan nap volt ed­dig a megyében, amikor az eső nem zavarta volna a me­zőgazdasági munkát, ugyan­akkor erősen rányomta bé­lyegét a növények fejlődésé­re, kitolta az érés idejét. Ta­lán az utóbbi évek legnehe­zebb aratása a mostani. En­nek ellenére az előzetes ter­mésbecslés szerint jobb ter­mésre számítanak a mező- gazdasági nagyüzemek az el­múlt évinél. A kalászosok területe a ta­valyinál 3700 hektárral ke­vesebb, mégis harmincezer tonnával több termést vár­nak a szakemberek. Búzából négy, rozsból fél, tavaszi ár­pából nyolc, őszi árpából pe­dig két mázsával lehet több a megyei átlag hektáronként az 1977. évinél. Ez egyben azt is mutatja, hogy Sza- bolcs-Szatmár megyében is lehet jól termelni a gabona­féléket, még az ilyen kedve­zőtlen időjárás ellenére is. Természetesen ezek egyelőre elméleti számítások, nagyon sok függ a betakarítástól, a júliusi, augusztusi időjárás­tól. Leginkább a csapadék nehezíti az aratást, hiszen van olyan része a megyének, ahol eddig már lehullott az évi szokásos csapadék meny- nyisége. Emellett leginkább a dőlt termény lassítja a kom­bájnok haladását. Nagyon fontos mindenütt az időbeni kezdés. Nem le­het megvárni azt, amíg egy tábla teljes egészében beérik, meg kell kezdeni az aratást az éréssel egy időben. Az őszi árpának több, mint a négy­ötödét már levágták a me­gyei nagyüzemek. A homokos területen gazdálkodó ter­melőszövetkezetek pedig már be is fejezték az árpa aratá­sát és nem is rossz ered­ménnyel. A tornyospálcai Rá­kóczi Tsz 46 mázsás átlagter­mést takarított be, a tiszalö- ki Szabadság Termelőszövet­kezet 41 mázsás, a tiszaeszlá- ri Kossuth Termelőszövetke­zet pedig 38 mázsás hektá­ronkénti átlageredményt ért el. Kisebb területen a búza aratását is megkezdték júli­us elején, azonban általáno­san szombaton, vasárnap kez­Közös erőfeszítéssel végre­hajtják mindhármójuk köz­ponti fűtésének rekonstruk­cióját. Korszerűsítik a munkahe­lyeket, javítják üzemi útjai­kat. A nehéz fizikai munka könnyítésére autódarukat, targoncákat állítanak mun­kába. Szintén a beruházási költségekből javítják a mű­helyek szellőzését és egyéb üzemegészségügyi intézke­déseket is foganatosítanak. Uzemesztétikai szempontok figyelembevételével tataroz­zák épületeiket, végeznek felújításokat. Ez utóbbiak megvalósítására egymillió 900 ezer forint áll rendelkezésük­re. Közművelődési elképzelé­seik alapján anyagiakkal se­gítik a vállalattól egyetemre, főiskolára, közép- és általá­nos iskolába járókat. Válla­lati költségen a szakmai is­meretek bővítésére szervez­nek ismeretfelújító és is­meretbővítő tanfolyamokat. Lakásépítési segéllyel segí­tik a fiatalokat. A nagycsalá­dosokat és a gyerekeiket egyedül nevelő szülőket, az anyagi helyzetük miatt erre rászorulókat segéllyel támo­gatják. Az ingatlankezelő és szol­gáltató vállalatnál, Nyíregy­házán 515-en dolgoznak. Ár­dődött Szabolcs-Szatmár me­gyében a búzatermés betaka­rítása. A szokásosnál nyolc- tíz nappal később indulhat­tak a kombájnok. Ez egyben figyelmeztető is az üzemek­nek: nem szabad késlekedni, minden órát, percet ki kell használni a kombájnok üze­meltetésére. Most nagy jelen­tősége van az egymás kö­zötti kooperálásnak, a kom­bájnok kölcsönadásának is. A technikai feltétel minden gazdaságban adott. Ebben az bevételi tervük 143 millió fo­rint. Sajátos gond a vállalat­nál az általános műveltség emelése. Ezért tanfolyam­jelleggel alapfokú oktatást is szerveztek. A hatodik, hete­dik osztályt végzők az el­múlt tanévben a vállalathoz kihelyezett osztályokban ta­nultak. Üzemeltetnek orvo­si rendelőt is. Az üzemi ét­keztetést 118-an veszik igény­be. Saját járművel történő munkásszállításra 88 ezer fo­rintot költenek, és utazási té­rítés címén 91 ezer forintot fizetnek ki. Munka- és védő­ruhát, védőitalt adnak dol­gozóiknak. Támogatják a munkáslakást építőket. Eb­ben az évben erre 122 ezer forintot tartalékoltak. Szo­ciális, kulturális elképzelése­ik megvalósításához 145 ezer forintot állítottak be a költségvetésbe. Jelentős ösz- szeg áll rendelkezésükre se­gélyezésre. Ehhez járul a nagycsaládosok gyerekeinek tanszerrel való ellátása. Szép hagyomány már a vállalatnál a nőnapi köszöntő, amikor ajándéktárgyakkal is ked­veskednek női dolgozóiknak. A Nyíregyházi Közúti Épí­tő Vállalatnál hétszázhetven dolgozó ebben az évben 363 millió forintos termelési ter­vet valósít meg. A dolgozók (Elek Emil felvételei) évben 155 új kombájn kezdi meg az aratást, s így megyei átlagban egy arató-cséplő gépre száz hektár alatti ara­tandó terület jut. A mostani állapot szerint minden szem terményt szá­rítani kell. A gabonaforgal­mi és malomipari vállalathoz 18—26 százalékos víztartal­mú őszi árpát szállítottak ed­dig a nagyüzemek. Nem lehet takarékoskodni a gazdaságok szárítóinak üzemeltetésével sem. (sb) Hazaérkezett Romániából a megyei szakszervezeti küldöttség AMI NINCS A FIZETÉSI BORÍTÉKBAN Milliók a munkakörülmények Javítására Orvosi ellátás, étkeztetés, szállás, a lakásépítés és tanulás támogatása Megérkezett Havannába a magyar VIT-delegáció első csoportja épületcsoportban jól felsze­relt konyha, önkiszolgáló ét­terem, sportpályák és szuve- nirbolt várja. A helyszínen vannak már a delegációtagok szállítására szolgáló autóbu­szok és személygépkocsik. Az előkészítő csoport tag­jai gondoskodnak a küldött­ség „poggyászának” kipako­lásáról, a régi városrész egyik forgalmas utcájában helyet kapott propaganda­központ berendezéséről, a tengerparton lévő klub elő­készítéséről, valamint a kül­döttség programjának végső egyeztetéséről. Hirsch Lászlóval, a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsá­ga gazdasági osztályának ve­zetőjével az élen pénteken megérkezett Havannába a XI. Világifjúsági Találkozón részt vevő magyar küldöttség első, előkészítő csoportja. A „szálláscsinálók” birtok­ba vették a magyar küldött­ség kitűnően előkészített szálláshelyét, amelyet a köz- gazdasági továbbképző inté­zet kollégiumában rendeztek be. A küldötteket itt, a cent­rumtól mintegy tíz kilomé­terre, a parkoktól övezett Carter Nyugat-Berlinben szociális ellátásának a javí­tására ebből több mint 11 millió forint jut. Legnagyobb gonddal a munkásszállítást szervezik. A pénzből is ez emészt fel legtöbbet. Üze­meltetnek munkásszállót, és bérelnek épületeket ilyen cél­lal. Az üzemi étkeztetés is több mint egymillió forintot emészt fel. Szociális helyiségeiket ta­tarozzák, karbantartják. Még tovább lépnek az üzemegész­ségügy terén. Ebben az év­ben kialakítják az orosi Tel- tomat keverőtelepen az or­vosi rendelőt, meg a beteg­szobát. „ A vállalat a múlt évben mintegy hatmillió forintot költött munkavédelemre. Ezt az orosi keverőtelep belépése indokolta. így az idén ez az összeg mérséklődik. Ezen a területen a jelen feladatokat a zajcsökkentés, a szellőzés és emberi szervezetre ártal­mas anyagok elszívása je­lentik. Ezek mellett van pénze a vállalatnak a tanulmányaikat folytatók támogatására, üze­mi testnevelési és sportcélok megvalósítására, segélyezés­re, a vállalati üdültetésre. Az üzemegészségügyi feladatok megvalósításánál a rehabili­tációra is áldoznak. (sigér) háromtagú küldöttség, ame­lyet Havacs József, az SZMT titkára vezetett, romániai testvérmegyénk ipari, mező- gazdasági üzemeiben, intéz­ményeiben tanulmányozta a szakszervezeti munkát. A román szakszervezetek Szatmár megyei tanácsának meghívására tanulmányúton járt Szabolcs-Szatmár me­gyei szakszervezeti delegáció július 15-én, szombaton ha­zaérkezett Romániából. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom