Kelet-Magyarország, 1978. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-13 / 163. szám

1978. július 13. KELET-MAGYARORSZÄG 7 Rádiótelefon, gépkocsiba A Budapesti Rádiótechni­kai Gyárban nagy sorozat­ban készülnek a rádiótelefo­nok, melyek a tűzoltó, a men­tó, a taxi gép­kocsikba egy­aránt beépít­hetők. (MTI foto, Balaton József felvé­tele) Növényolaj­gyár A Növényolajipari Vállalat gyóri gyárában az Idén befejezfi- dik a negyvenhárommillió forint értékű beruházás. A rekonstruk­ciót követően a két üzem éves termelési értéke meghaladja az egymilliárd forintot. (MTI Fotó — Matusz Károly felvétele) Á repülő gépóriás A Szovjetunióban új légi jár­művet szerkesztettek, amely át­menet a helikopter és a Zeppelin között. Az Urengojnak nevezett jármű, amelynek sebessége el­éri a 200 km/órát, fedélzetén 100 tonna súlyt tud szállítani' és el­éri a legnehezebben hozzáférhető bástyákat, építőhelyeket, ahová emelőket, szénkifejtő gépeket, darukat, bulldózereket és más bonyolult berendezéseket visz. Aeroszol gyártási tilalom A jövö évtől kezdve Svédor­szágban nem szabad aeroszolt használni. A forgalomból kivonnak minden aeroszolos kozmetikai ké­szítményt és rovarirtó szert. A kutatók ugyanis megállapították, hogy a felszabaduló aeroszolos freongáz felbontja a földi élet fenntartásához szükséges ózon rétegeit. Svédország az első olyan ország a világon, amely komolyan vette a kutatók figyel­meztetését és betiltotta az aero­szolos készítmények gyártását. AUTÓ — MOTOR I Milyen a jó bukósisak? A bukósisakok „hőskorában” e fejvédó alkalmatosságok még na­gyon hasonlítottak a katonai acélsisakokra. Hamar kiderült, hogy ezek a sisakok jól védenek ugyan a fejtetőt ért ütések el­len, azonban a fejet oldalirány­ból érő ütések kivédésére már sokkal kevésbé alkalmasak. Már­pedig a vizsgálatok egyértelműen bebizonyították, hogy az eséskor elszenvedett ütések fele a sisak homlokfelületét éri. Ezeket tudva a bukósisakok tö­kéletesítésére két lehetőség kí­nálkozott: olyan hevederes típu­sokat kialakítani, amelyek al­kalmasak az oldalirányú ütések kivédésére is, vagy különleges energiaelnyelő béléseket beépíte­ni a sisakokba. Ez utóbbi meg­oldáshoz tudni kell, hogy az em­beri fej maximálisan 700 g gyor­sulás elviselésére képes, ha az nem tart tovább öt másodperc­nél. Ebből kiszámítható — a fen­ti gyorsulási értéket és a fej hoz­závetőleges súlyát figyelembe vé­ve —, hogy a motorkerékpáros számára az a kívánatos, hogy ha már leesik, legalább úgy essék, hogy a fejét 2000—2500 kilogramm erőnél nagyobb ütés ne érje, mert akkor bizony már a bukó­sisak sem nyújt védelmet. Az energiaelnyelő, ütéscsillapító anyagok közül a természetes pa­rafa, a porózus pollsztirol, né­hány pvc-fajta és egy-két más műanyagfajta bizonyult alkal­masnak a sisakokba való beépí­tésre. Ami az oldalirányú ütések kivédésére alkalmas forma kiala­kítását illeti, a tapasztalatok sze­rint ezt a feladatot Is jól meg­oldották a bukósisakok előállí­tói. Ml tagadás, még ma is sok mo­toros Idegenkedik a bukósisak viselésétől. Ebben valószínűleg a fejvédő eszköz színe Is közre­játszhat. A kísérletek során úgy találták, hogy a nyári napsütés­ben nyugodtan ülő ember fején a fekete színű bukósisak csilla­pítóbélésének hőmérséklete 22 perc alatt 20 C-fokról 50 C-fokra emelkedett!!) Fehér sisakban ugyanilyen körülmények között és ugyanennyi idő alatt a hő­mérséklet csak 37 C-fokra nőtt. A sötét színű bukósisakok vise­lése tehát kerülendő, annál is inkább, mivel az élénk, világos slsakszin a jól láthatóságot is növeli az országutakon, tehát a közlekedésbiztonságot szolgálja. B. I. Robotember — egykor és ma 300 millió gépkocsi A svájci ipari szolgálat becslései szerint a világon körülbelül 300 millió gépka- csi van. A gépkocsigyártás az egész világon termelt olvasz­tott acélnak körülbelül 20 százalékát, az ólomnak 50 százalékát, a kaucsuknak 70 százalékát és a kőolajnak 20 százalékát használja fel. A svájciak szerint 2000-re 500 millióra nő a világ gépkocsi­állománya. Átadás augusztusban Barcson elkészült, s az idén augusztusban Átadják rendeltetésének hazánk egyik kiemelt beruházását, a KEMIKÁL Építési és Műanyag­feldolgozó Gyárát. Dél-Somogy legnagyobb gyárának mindhárom üzemében — a bitumengyártó, a vakolóanyagokat készítő és a poli­észterüzemben — megkezdődött a próbagyártás. A málna szüret utáni védelme A szüret utáni növényvédel­mi teendőket a bokrok alapos átvizsgálásával kezdjük. A már értéktelenné vált, letermett vesszőkkel együtt távolítsuk el a beteg vagy károsítók által fertőzött növényi részeket. A didimellás vesszőfoltosságot nagy kiterjedésű, barna színű, elmosódott szélű foltokról, az elzinoés vesszőfoltósságot ap­ró szürke színű foltokról, li- láspiros szegélyű foltokról is­merhetjük fel. Az erősen fertő­zött részek eltávolításával meg­előzhetjük a további fertőzése­ket. A kártevők közül a málna karcsúdíszbogár és a málna gubacsszúnyog lárvái okozhatnak rágásukkal meg- vastagodásokat. Jelenlétüket a gubacs feletti rész hervadója, esetleg letörése jelzi. A fertő- zött vesszőket ajánlatos tőből kimetszeni, mivel a lárvák a gubacstól 30—40 cm-re is káro­síthatnak. Az ismertetett kár­tevőkön kívül említést érde­mel a málnavesszőszúnyog, aminek narancssárga színű lár­vája elsősorban a repedezett héjú fiatal hajtásokon okozhat fonnyadást, vagy száradást. A mechanikai védekezést a csapadékos időjárás miatt ja­vasoljuk kiegészíteni gombaö­lőszeres (Rézoxklorid, Ditha- ne M—45 stb.) kezeléssel. Le- véltetű-fertőzés és málna­vesszőszúnyog jelenlétére utaló tünetek esetén Bi 58 EC, Uni- fosz 50 EC, Safidon 40 WP egyikével permetezhetünk. Felhívjuk a figyelmet a munkavédelmi óvó rendszabá- lyok betartására. Budai Csaba megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás Gyűjtsük a virágmagot! Még nyár van, a termés be­takarításának időszaka. Már most gondolnunk kell a követ­kező tavasz és nyár virágainak szaporítására. Gyűjtenünk kell a magokat. A virágok különbözően hoz­zák magvaikat: szirmaikat le­hullatják és a magokat gu­mókba gyűjtik; a virágszáron hagyják borsóhűvelyszerű magházukat; szirmaik között, a tányérjukban őrzik a mago­kat. Nágyon kedvelt kerti virág az árvácska és az ibolya. Az összegyűjtött apró, fekete mag­vaikat még az ősz folyamán vessük el ládákba, mert akkor már kora tavasszal palántáz- hatók. Sok kertnek kedves dísze az igénytelen tátika. Mákszerű magvait még az ősz folyamán — azonnal eredeti helyére — a virágágyakba vethetjük. A téli fagyok nem ártanak neki. A kis palántákat tavasszal csak ritkítanunk kell. A margaréta és az őszirózsa sziromhullása után a magokat kézzel tudjuk a tokokból ki­szedegetni. Szárítás után tasa- koljuk. (Műanyag zacskóban ne tároljunk magot, mert be-, fülled és elpusztul!) A viola magvait a szárával együtt szárítjuk. A növény szimpla virága hozza a magot tartalmazó, keskeny, vékony hüvelyt. A növényt addig hagyjuk a földben, míg a le- vele teljesen elszáradt. Azután kell szárítani. A szegfű apró magvait szin­tén faj és szín szerint külön- külön tasakoljuk. Általában minden virágmag tárolásánál fontos, hogy szín és faj szerint elkülönítsük. A zacskókra mindig Írjuk rá a virág nevét, esetleg valamely — számunkra fontos Jellemző­jét. Virágaink fajtatisztaságát csak így tudjuk megőrizni. A paradicsom betegségei Egyre gyakrabban hallható az a panasz, hogy a paradicso­mot elsősorban fólia alatt, de szabadföldön is, egy sokak ál­tal eddig ismeretlen betegség támadta meg. Ez a kórokozó először az alsó leveleken jele­nik meg, azokon fél-másfél cm átmérőjű barna foltokat okoz. A kórkép sajátossága, hogy a fertőzések helyein, a száradó foltokon koncentrikus gyűrű- zöttség észlelhető. Ez a tünet egyértelműen az alternáriás le­vélfoltosság (Alternaria solani) fellépésére utal. A nekrotlkus foltok a szára­kon is láthatók, sőt átterjed­hetnek a termésfürtök kocsá- nyaira is. A betegség elhatal­masodásával a terméseken, a kocsány környékén, barna be­süppedő foltok alakulnak ki, amelyeket a gomba spórái bársonyos penészgyepet al­kotnak. A fiziológiás érés előrehalad­tával — a paradicsom levelei­nek és hajtásainak elöregedé­sével — a kórokozó elterjedése egyre fokozódik. A gombával fertőzött növé­nyeket kombinált réztartalmú szerekkel célszerű permetezni. A réz, plusz Zineb kombináció­jú készítmények mérséklik a réz fitotoxikus hatását, növelik a szerves készítmény gombaö­lő hatásának időtartamát és a szinergens hatás következtében hatékonyságuk megsokszorozó­dik. Cuprosan Super D-ből vagy Recin Superből gyenge fertő­zés esetén 0,3 százalékos, erős fertőzés esetén 0,5 százalékos permedé készítendő! Ha tovább tart a csapadékos idő, s ha a növények vontatott növekedése felgyorsul, számí­tanunk kell a szeptóriás levél­foltosság (Septoria lycopersici) és a paradicsomvész (Phytoph­thora infestans) fellépésére is. A paradicsom szeptóriás le­vélfoltossága főleg csapadékos időben válik veszélyessé. Az idősebb leveleken apró. ke­rek, élesen határolt, kife- héredő közepü foltok kelet­keznek. A későbbiekben nagyobbodó foltok közepén tű­szúrásnyi pontok formájában megjelennek a gomba szaporí­tó képletei. Az erősen fertő­zött levelek sárgulnak, leszá­radnak, a növények csökkent termőképességűekké válnak. Az alternáriás foltosság el­len megkezdett védekezést s a szeptória elleni permetezéseket szedésig érdemes folytatni. A peronoszpórás paradicsom­vész elsősorban a burgonyát és a paradicsomot fertőzi. A ká­rosított növény olyan, mintha dér perzselte volna le. A leve­leken sárga, majd barna fol­tok jelennek meg, melyek ké­sőbb megfeketednek és elszá­radnak. A levélfonákon, a fol­tokkal szemben, finom fehér penészbevonat látható, ami nem más, mint a spórák tö­mege. A termésen főleg a kocsány körüli részen, bemélyedő bar­na foltok képződnek, amelye­ken a gomba szaporító képletei szintén megjelennek. A kórokozó károsítását a csapadékviszonyok alakulásától és a szedés idejétől függően, gondos permetezésekkel, réz­hatású készítményekkel meg­előzhetjük. Széles Csaba A szálas és tömegtakarmányok betakarítása, felhasználása Az első automaták megjelené­sének oka valószínűleg az volt, hogy szükség volt csodákra. Amikor a mozgás egyedüli for- rása az izomerő völt, a mozgás­nak az élőlényektől látszólag füg- getlen megjelenését már önma­gában csodának tekintették. Évszázadokkal ezelőtt az auto­maták nemegyszer a játékszerek szerepét is betöltötték. Alexand­riai Hérón, a csigahajtás feltalá­lója, kb. száz különféle automa­tát alkotott, pl. az automatikus bábszínházát, amely mai szemmel nézve is igen érdekesen műkö­dött. Albertus Magnus, a kö­zépkori híres német filozófus 30 évet fordított arra, hogy megal­kossa vasemberét, amely az ak­kori idők valóságos mechanikai csodája volt. A robotember sok kitűnő tudós, mechanikus gondolatát foglal­koztatta. Az újkor kezdetén a firenzei Lorenzo Medici herceg kívánságára automata bábut ké­szítettek: a lány citerázott és a zene ütemére táncolt, majd be­fejezésül meghajtotta magát a hallgatók előtt. Ugyanebben az időben a nagy tengerjáró rokona. Gabriel de Magelhaes, a kínai uralkodónak rugóval felhúzható gépkatonát ajándékozott: a ka­tona negyedóráig menetelt, mi- közben egyik kezében egy csu­pasz szablyát, a másik kezében pedig pajzsot tartott. Csak a XX. században, az elektrotechnika, a fizika és az elektronika terén elért hatalmas eredmények tették lehetővé a feltalálóknak, hogy újból meg- kezdjék, de már magasabb szín­vonalon, az emberhez hasonló automaták készítését. Egyébként Karel Capek óta nevezik ezeket robotembernek. A hagyományos megoldásokhoz képest ezek a „korszerű” robotemberek már visszacsatolással rendelkeztek: tevékenységük rugalmasabbá vált és sokkal érzékenyebbek lettek a Ml vagyunk az ország legtöbb szarvasmarhát, tehenet tartó és legtöbb tejet, vágómarhát érté­kesítő megyéje. Itt van Hajdú- Bihar megye után a legtöbb juh. illetve anyajuh, ennek megfele­lően a legtöbb vágó juhot is mi értékesítjük. 1977-ben a termelőszövetkeze­tek közös tehén- és anyajuh­létszáma erőteljes növekedés mellett — 2282 tehénnel. 8876 anya­juhval nőtt az állomány — ja­vult az átlagos tejtermelés, és az árutej-értékesítés. A közös gazdaságok 27,4%-kal több te­héntejet értékesítettek. 2,74 Ft- tai növelték literenként a tej ár­bevételét. A jelenleg is érvény­ben lévő tej értékesítési prémium jó kihasználásával 1977-ben 138,9 millió forinttal jutottak nagyobb bevételhez a szövetkezetek. A 26 szakosított tehenészeti te­lepen az átlagos tejtermelés ez év első 5 hónapjában az előző év hasonló időszakához viszo­nyítva 72 literrel (6,3%-kal) nö­vekedett, azonban 7 szakosított tehenészeti telepen csökkenés tapasztalható. Pl. a nagyhalászi tsz tiszateleki szakosított telepén 336 literrel kevesebb az átlagos külső körülmények változásai iránt. Ezeknél az „embereknél” már megjelent a látás, hallás és a beszéd — fotocellák, mikrofo­nok és hangszórók alakjában. Az egyik első, XX. századi ro­botembert „Mister Televox”-nak nevezték el. Mondatokat mon­dott, beindította a porszívót és a ventillátort, meggyújtotta a szobában a villanyt, kinyitotta az ablakokat és az ajtókat. Az uta­sításokat füttyszóra hajtotta vég­re. Amerikában a közeljövőben az áruházakban árusítják a mosást, mosogatást, vendégeket kiszol­gáló, telefont felvevő robotem­bereket — modem korunk já­tékszereit. Szobafestő robot, ára kb. 4000 dollár. (MTI Külföldi Képszolgá­lat) tejtermelés, csak 719 liter volt. Ha a tartás és takarmányozási körülmények gyorsan nem ja­vulnak ez év végére, a múlt évi sem kielégítő 2512 literes át­lagos tejtermeléssel szemben csak 1700 liter körül lesz a te­henenként! átlagos hozam. Ez a nagyhalászi szövetkezet tejárbe­vételét 3 825 000 Ft-ra alakítja, a 30%-os tejértékesítés. Illetve tej­termelés-növelés, amely tehe­nenként 3266 liter lehetne 10 287 900 Ft bevételi lehetőség­gel szemben, a különbség 6 462 900 Ft, ha minden 1700 lite­ren felül termelendő tejre lite­renként takarmány és fejési költség elmén 2,5 Ft-ot számo­lunk T- mert az egyéb költsé­gek így is fennállnak — akkor is a 300 tehenes szakosított telep termeléskiesése miatt 5 538 400 Ft tiszta bevételtől esik el a közös gazdaság, részben brucellózis, de helytelen takarmányozás mi­att. Megyénk területén a legelő és a kisegítő takarmánytermelő te­rületeken kívül több mint 80 000 hektár szálas és tömegtakar­mány betakarításáról kell úgy gondoskodni, hogy a minőség is javuljon, és tegye lehetővé a kérődző állatok ésszerű abrak­takarékos takarmányozását. Még napjainkban is több mint 11 000 hektár rét-legelő terület használhatatlan, víz alatt van. Közei ennyi a lekaszált és be- hordatlan terület, ez együtt 22 736 hektár. A betakarításra, silózásra került takarmányaink minősége lényegesen alatta van a korábbi évieknek és az átla­gosnak. A hátralévő időben ki kell használni minden percet, a ta­karmányok betakarítására, mi­nőségük javítására. E cél érde­kében szövetkezeteink jelentős részénél növelni kell a betaka­rítógépek számát. Igénybe kell venni a háztáji szarvasmarhát tartó tagságban rejlő lehetősé­geket, úgy a részes, mint az egyéb díjazásos betakarítást. Nagyobb gondot kell lordíta­ni az aratás Idején az őszi ka­lászosok szalmájának a betaka­rítására is. Az idejében betaka­rított, helyesen tárolt őszi kalá­szosok szalmája a jelenleg még vízben lévő, vagy renden. Illet­ve kisebb petrencékben rothadó szénáktól több tápláló anyagot tartalmazhat és az állatok szá­mára izletesebb eledelt adhat. Nem szabad megfeledkezni a háztáji állatállomány évi szalma­szükségletének biztosításáról A tarlóvetések jelentősen hozzájá­rulhatnak a minőségi takar­mányhiány pótlásához, termesz­tésük a legeltetés kitolására Is lehetőséget adnak, különösen a juhok számára. A tömegtakarmány betakarítá­sára az időjárás megyénkben még az országosnál js rosszabb volt. Itt volt a legtöbb eső, a legkevesebb napfényes idő, alig volt pár napos összefüggő eső­mentes idő. Fű van bőven, csak hasznosításuk, betakarításuk ne­héz, minden lehetőséget időben és jól ki kell használnunk. Előrelátó. gyors cselekvést eredményező, helyes szervező és irányító, ellenőrző munkára van szükség, a mezőgazdasági ter­melés és betakarítás minden te­rületén. Az állattenyésztés és takarmá­nyozás területén is ezt követeli tőlünk az országosnál nagyobb — 41,7 darab száz hektáronként — számosállat-sűrűségünk, azon belül a 70®/o-ot adó két legfonto­sabb kérődző állatfajunk, a je­lentős szarvasmarha- és juhál­lományunk tömegtakarmány­szükségletének a biztosítása, an­nak helyes felhasználása. így a hatékonyság javításával a jöve­delmezőség növelése. Dr. Szkita József, a megyei takarmányozási és állattenyésztési felügyelőség vezetője ŰJD0NSÁ60K, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom